“If prices do quadruple, it becomes, in principle, economical to extract lithium from sea water.”
Igen, ez már a cikkből is kikövetkeztethető, efféle számítások nélkül valószínű le sem írja, hogy milyen árszinten válik költséghatékonnyá a kivonás...
Kereskedelmi hajó nemigen tud 27 csomót átlagban a Föld körül.
Nem is kell neki tudnia - hisz létezik egy olyan optimális sebesség/fogyasztás kombó - ahol még elfogadható a menetidő, de már takarékosnak mondható a fogyasztás.
Te tudod a legjobban, hogy egy bizonyos sebesség felett, a hajómotor fogyasztása egyáltalán nem lineárisan nő, hanem sokkal durvábban annál - miközben a megtett mérföldek száma változatlan.
Tehát nem az a kérdés, hogy milyen gyorsan tud menni egy kereskedelmi hajó - hanem az, hogy a menetköltségek milyen sebességnél maradnak elfogadható értéken belül.
Mert manapság - az öldöklő harcban ami a tengerszállítók között folyik - az ár szinte mindent visz (a többi paraméterrel szemben).
"ezen a cikken kívül is ezerféle cikk szól a lítium kinyeréséről terngervízből, és nem CSAK lítiumot lehet kinyerni"
Egy 1964-es cikket talaltam most hirtelen, abban 183 mikrogram per liter volt. Vagyis mindossze 6000 kobmeter viz kell, hogyha ki akarsz nyerni 1 kg litiumot. Nyilvan meg lehet csinalni... valoszinuleg baromi koltseghatekony lesz.
“Lithium price increases of more than 300% – from $7.50/kg to $25/kg – would not lead to commensurate increases in battery costs; the maximum increase in the cost per kWh for the four batteries considered is less than 10%,” write Ciez and Whitacre. “To have even a 15% increase in cell costs, lithium prices would have to be much higher – between $36 and $87/kg. These prices are unsustainably high, and would trigger other lithium producers to enter the market, increasing supply and reducing prices to the ocean removal cost.”
“Lithium is plentiful, and our current sources are not the only sources of lithium – they are merely the cheapest,” note the researchers. “If prices do quadruple, it becomes, in principle, economical to extract lithium from sea water.”
For battery manufacturers concerned about the long-term future of lithium-ion batteries, Whitacre says, “There are many other reasons to pursue different battery chemistries, but access to lithium resources is not one of them.”
Röviden: kizárt, hogy a lítium áremelkedése hosszú távon érdemben befolyásolja az akkugyártást. (ezen a cikken kívül is ezerféle cikk szól a lítium kinyeréséről terngervízből, és nem CSAK lítiumot lehet kinyerni)
Léptek azért a németek mert szép csendben vegyes vállalatot alapítottak a bolíviaiállammal a lítium bányászatra.
????
Lítiumot tavaly mindössze 7 országban bányásztak. A legnagyobb termelő Ausztrália (41%) és Chile (34%). Argentínával (16%) együtt a világ termelésének 91%-át adják, és a lítium tartalékok 77%-át birtokolják. Kína (6%), Zimbabwe (3%), Portugália (1%) és Brazília (1%) közül kizárólag Kína rendelkezik nagyobb tartalékokkal (22%).
Egy kereskedelmi hajo ugy altalaban sem tud, ha nagyon akarja akkor se... mar egy masodik vh-s csatahajoba is 100 MW teljesitmenyeket pakoltak, hogy ezt a 27-30 csomos csucssebesseget tudja, azok meg vannak tan tizedakkora meretuek is, mint egy modern kontenerszallito (meg ugye eleve a nagy sebessegre gyurtak ki oket).
Én Paks 2 finanszírozására mutattam két korrekt lehetőséget, erről volt szó:
Tehát lenne két lehetőség nálunk is. Az egyik, hogy megszavaztatjuk a jónépet, akar-e Paks 2-t és ha akar, másnaptól 10 forinttal drágább a villany kilowattórája (6+1+ÁFA). Ez egy korrekt finanszírozás lenne.
A másik lehetőség, hogy mindenféle állami garancia és adófizetői hozzájárulás nélkül rátennék a finanszírozási költségeket Paks1 villanyának az árára, előre hozva azt, ami majd az új erőműnél mindenképp bekövetkezik, hogy az önköltségi ár tartalmazza a beruházási költségeket.
Ekkor Paks 1 termelésének nagykereskedelmi ára nagyjából 15 forinttal emelkedne kilowattóránként, így kellene a szabadpiacon versenyeznie.
Van mikor közvetlen hajtják turbinával a propellert de nem ritka hogy villanymotorokkal hajtják (turbo elektromos) a propellert . Nagy teljesítményeknél nem egyszerű egy redukciós mű és az irányváltó. Dizel elektromos hajók is gyakoriak, holott a dizelre nem kell áttétel se ,irányváltó sem és mégis.
"Szóval borítékolható, hogy megújulókkal is el lehet érni még a német mostoha természeti körülmények között is a zsinóráramtermeléshez haszonló 50 % körüli részarányt számottevő tárolás, vagy kapacitás eldobás nélkül."
Nagy kapacitás <-> kis tárolás. Ez világosa mindenkinek, vagy nem? Végtelen nagy területet lefedő napelem esetén a szükséges tároló kapacitás 0.
Ne aggódj! Volt már melegebb időszak is, akkor sem szabadult föl több mint amennyi csapdázódott. A permafrost szervesanyag tartalma a meleg időszakokban nyelődött el, az olvadások idején.
Ha a világ összes villanyáramát atomerőműben termelnék, 5 év alatt az összes urán el is fogyna. Aztán a tengervízből bányászott, meg reprocesszált meg stb... az meg már akkor költségben vagyis ráfordítandó izzadtságban mindegy ha szélmalom vagy akármi is.
"Tényleg szükséges a minden időpillanatban rendelkezésünkre álló teljesítményt garantálni?
Működhet a társadalom ennek hiányában is?"
Ezt mantrázom itt én is. Annak a társadalomnak amelyik majd képes lesz termonukleáris erőművet építeni annak viszont nem lesz rá szüksége, mert a tudással együtt a fejekben megnő az értelem is. Most le van maradva, de majd behozza az.