Elkészítettem életem első sajtját, cheesmaking.com alapján indultam el, egy gouda recepttel.
Már úszik a sólépben. Ha kicsit megszikkadt a külseje akkor 13-17c-on kell érlelni.
A kérdésem hogy tekerjem sajtruhába,(ha igen akkor egy tiszta pelenka megteszi?) vagy inkább fóliázzam be és úgy tároljam? De ha fóliázom akkor hiába a 80-90%-os páratartalom, hiszen hermetikusan lezárom.
Húúú...ez nagy ötlet! Hogy, hogy nem jutott az eszembe????!!!
:-))))
Az a baj, hogy a só valszeg a hagymából, pritaminból, stb....stb...is kiold olyan anyagokat, amelyeknek nem kellene benne lenni a sólében...azt viszont nem tudom leszűrni...
Azt a tanfolyamot Csermajorban szervezik, 30 órás.
Ha jól tudom épp ma fejeződött be.
A következőröl információkért érdeklődni lehet az iskola titkárságán telefonon 06-99 370-918 vagy e-mailben: horvath.bea@porpaczy.hu
Ha közelebb van békésm. tudok jobbat,
De nem most kezdted, ezért gondolom rálátásod van arra, hogy nem akarsz parmezánt, vagy ementálit gyártani, hanem csak azt, amihez az érlelési feltételeket biztosítani tudod.
Ugy gondolom, te is azok közé tartozol. mint itt jópáran, hogy a megtermelt saját kecsketejünket akarjuk hasznosítani.
Ha az alapok megvannak, fél szóbol is megértjük egymást. Megosztjuk a tapasztalatot, így segíthetünk egymásnak.
Mesélj a tapasztalataidről, s kérdezz, ha valami nem stim, valaki biztos tudja a választ itt.
Még 1:alapok:
Tejipari technologia I II Csermajor meg tudja adni, hol rendelheted meg. Somogyi tanár úr írta a könyvet, a tanfolyamon is ennek az anyagát adja le.
Gyakorlaton meg nagyon sokat segítene, ha julius első hétvégéjén jönnél Körösladányba, sajtosferi tanulói évről évre ekkor vizsgáznak a sajtfesztiválon lágysajt, gomolya, túró, félkemény sajt készítésből, vajköpülésből. Garantáltan felejthetetlen élmény.:-)))
Az a baj, hogy rendszeresen, gyakorlatilag minden alkalommal készítek lilahagymásat, vagy más zöldfűszerest amit belekeverek a töretbe...az viszont a külsejéről potyog bele a sólébe és ezért szoktam cserélgetni a sólét.
Lassan itt a tavasz és újra lehet jó kis kecskesajtokat készíteni, szeretném megkérdezni a nálamnál tapasztaltabbakat, hogy milyen irodalmat ajánlanátok, ami részletesen foglalkozik a KÜLÖNBÖZŐ sajtfélék készítésének módjával.
Eddigi "pályafutásom során olvastam Wolfgang Scholz könyvét, illetve a neten nézelődöm.
Tudna-e valaki tanácsot adni, hogymilyen irodalmat szerezzek be?
És meg szeretném kérdezni elefadát, hogy nem szervez-e valami sajtkészítős tanfolyamot, mintha erről régebben lett volna szó?
Jogosan vagy felháborodva, de sajnos amíg ezekre a termékekre van kereslet, addig ott is lesznek a polcon. Ránk meg igen csúnya szemmel néznek, mikor aszondom, hogy 300 a tej litere és 3000 a sajt kilója. Merhogy a tecsóba van "sajt 900"-ért. Na ameddig itt tartunk felfogásban és anyagilag, addig a mi igazi teljes tejből készült sajtunk nem is lesz kelendő. (de én befogom a szám, mert nem tudtam annyi sajtot gyártani, ami ne fogyott volna el. Remélem az idén sem.)
Nem hiszitek el mit láttam ma...voltam egy hiperben vásárolni hétvégére, no egy egész hűtőnyi sajtocska volt, nézegettem őket.....és olyan kecskesajt készítmény, igen jól olvassátok kecskesajt készítményt találtam, van benne savó, meg kecskesajt aroma, de semmi kecsketej, semmi oltó, semmi kultúra, semmi normális összetevő, csak ilyen mesterséges kutymolgányok....na erre abbahagytam a nézegetést, mondván hát akkor az én sajtjaim itt, az első sorban, és az első osztályon lennének, mivel kecsketejet tartalmaznak 100%-ban....
Teljesen ki vagyok akadva, hogy ezt ma meg lehet engedni, hogy ilyenek kerüljenek a boltok polcaira...
Ezek a "bocisautók" Japánból vásárolt, teljesen zárt rendszerű automata adagolóval ellátott szerkentyűk...
Én azt hiszem, pont az a baj, hogy túlhűtenek.
4-5 fok alatt tárolt tejben olyan bacik szaporodnak el, amelyek ezt a hőmérsékletet kedvelik...és ezek két nap ilyen tárolás után keserű ízt okozhatnak a sajtban.
Mondom: okozhatnak.
A "jó" bacik 8-10 fokon szaporodnak a legjobban....tehát mondjuk egy éjszakai pihentetést ezen a fokon érdemes végezni a másnapi sajthoz.
