Mivel többségében háziállatokkal kapcsolatos témák vannak a csúcson, picit nekem hiányozni kezdtek az igazi vadak. Ezért is nyitottam meg ezt a topikot, ahová jöhet minden, ami kerítésen kívül van. Netán kerítésen belül, ámde mégsem egészen odavaló (és nem a rendőrséget hívjuk észrevételükkor ;-) A bogaraktól kezdve a ragadozókig bárkit becincálhattok ide.
Legtöbbünk találkozik a kirándulásai, túrái során olyan állatokkal, amikről szeretne többet tudni vagy legalábbis nevén „szólítani”. Persze vannak olyanok is, amiket a többség felismer (őz, vaddisznó, róka vagy éppen bükk, gesztenyefa), de mondjuk a lábnyomaikkal, netán hangjukkal már gondban vagyunk.
Tehát jöhet ide minden, írások, beszámolók, kérdések és képek, amik az élővilág „vadabbik” részéhez kötődnek.
Köszi, de egy apró leborzolódással a 422-es (szega) + 423-as hozzászólásokra már kiderül a valóság. Mindenesetre nem baj, ha többször bekerül; ha már hozzászólást javítani nem lehet, így legalább jobb eséllyel fut bele a betévedő.
Ha találtál még benne hibát, írd meg mindenképpen, nem célom, hogy baromságokat terjesszek, a "csapásokat" meg jól bírom. :)
S tudjátok, mit kérek karácsonyra? Egy Borz, a v*dett állatunk című kiadványt. :-) (A csillagot csak azért raktam, hogy lehetőleg ne lehessen rákeresni.)
Hát még ha pipabéka volnál, nulla gondod lenne az utódokkal, mert mindet a hím gondozza. Csatornaásás meg babakocsi, bagatell. Amikor ezek meg feltalálták a gyakorlati feminizmust.
Az a baj Veletek, férfiakkal, hogy nem értitek a női lélek rejtelmeit. :) Titkon minden nő arra vágyik, hogy egy víz fölé épített habfészek mellett idézhesse fel az elmúlt turbékolás letűnt perceit. A zsongító nosztalgiát színezi, mikor fakérgen rohangászó karcsú hímlábakat látunk. Szerintem azért olyan a világ, amilyen, mert senki se vallja be efféle rejtett vágyait. A békáknak pedig egy sor szimpatikus szokásuk van: az egyik ökörbéka hímje árkot ás az ebihalaknak, hogy a pocsolyából jobb helyre jussanak (Csatornázási Művek kilőve), vagy például ha költőtáskás levelibéka volnék, miután páromra leltem, nem kéne babakocsira költenem, a hím csak bepakolná a petéket a táskámba s győzelem.
Egen, ez tényleg egyszerű, erm. :] Mindig mondtam a szüleimnek, hogy nekem botanikus vagy zoológus "férjem" lesz és rendre kiröhögtek. Mondjuk mivel a rágcsáló-projektem kudarcba fulladt, januárban hozok majd egy pókot vagy egy csigát, az kevésbé feltűnő. (Bár ha kiderül, annál súlyosabb lesz.)
A jávai repülőbékát egyébként angolul nemes egyszerűséggel flying frognak, azaz repülő békának nevezik, ahogy elnézem, rendesen megihlette a békák röpködése az angol területen élőket. :-) Akit érdekel, keressen rá, néhol egészen bizarr képződményeket lehet lelni. :-) (Bár valószínűleg van hozzá valami meséjük is, valahogy gyanúsan sok műanyag brekuszt láttam most szárnyakkal. Meg az is lehet, hogy magyar földön is van ilyen, csak nekem nem mondták el anyuék a titkot.)
Most csak röviddel jövök, de találtam egy (már három) szép képet a jávai repülőbékáról, beteszem.
Előzmény hozzá:
"A leveleibékákra hasonlító evezőbéka neve onnan származik, hogy egyik fáról a másikra ugorva akár 10-12 métert is képes a levegőben siklani. A siklórepülést a béka hosszú lábujjai között ugrás közben kifeszülő, ejtőernyőként működő, széles úszóhártyák teszik lehetővé. Hosszú, vékony lábaival ügyesen kúszik a fákon. A nőstények a víz fölé készített habfészekbe petéznek.
Ú, ez tényleg meredek. Jellemző módon mindig a sokat fogalmazott mondatokban vannak a baromságok. A leírásban is találtam pár fogalmazási hibát, ilyenekkel bolondítom az alapanyagot. :) (Jó, ez plágium, a vízvédelem tanárunk mondta az ivóvíz előállításánál, már az óta utolsó utáni percében: s akkor fogunk egy kis klórt és megbolondítjuk a vizet.)
Ma volt állatrendszertan pótóra, az emlősöket úgy kezdte a tanár, hogy náluk nem volt olyan földindulás, mint a madaraknál. Rögtön eszembe jutottál. :) Aztán már valahol az énekesmadarak előtt jártunk, mikor valaki felocsúdva belekérdezett az órába: "hogy mi van a pingvinekkel? gólyaalkatúak?!".
Nem virulok, már eljutottam odáig, hogy a rendszertani változásokat letargikus fejbólintással nyugtázom. Hogy egy állat már nem védett, arra a szemöldököm sem vonom fel.
A "kulcsra nem készt" viszont szerencsésebb nem kulcsrakésznek írni, nem? :-)
Köszi a kiegészítéseket, s külön a fotós ajánlást, ha már ott voltam, belelestem a többi mappába is. Nem panaszkodhatsz emlős felhozatalra. (Család hogy viseli? Adhatnál tippeket. Én csak két degut akartam hazahozni, de olyan sikítófrász tört ki, hogy azóta is visszhangzik.)
Apropó, ma már úgyis minden szóba került, hadd ajánljak még egy borzos videót. Klasszikus a maga műfajában. Mielőtt bárki talpon keresztül végzett agyműtétet javasolna a részemre, előre szólok, hogy ez valószínűleg nem az, amire számítotok. Címe: Badger, Badger, Badger. Haladóknak: Badger... a Wikipédián (feldolgozásokkal :-).
A fotóim között láthattok még néhány borzot, és a videára is töltöttem fel borzalmas videót. ( Ez itt a reklám helye)
Borzból egyébként tényleg egyre többet lehet látni. Vhol az Alföldön pedig már újra füstölnek borzsonkát.
A szőre az ecsetgyártás alapanyaga, ha az ebayen badgerre kerestek, kidob 1 csomó ecsetet is.
Temperamentumra pedig 1 mindig vidám manó, főleg ahogy fut, és tényleg hedonista, és a kedvenc a Túró Rudi.
A nyest is alvóvemhes a menyétfélék közül.
Alapirodalom HANS FALLADA: FRIDOLIN, A PIMASZ BORZ
Ja, és angol oldalakon lehet albit, félalbit, és csokiszinűt is látni. www.badgers.org.uk
A hangjuk változo, alapvetően 1 düdüdü szerű, amikor izgatottak, amikor utálkoznak 1 nyestszerű "nyávogás"
Valódi téli álmot nem alszanak, inkább 1 kicsit lusták, megfontoltak, de azért előjönnek.
Ha róka lakik a borzvárban, ált szag alapján messziről megismerhető.
Tényleg jelölnek, és van pézsmájuk, de a köznyelvben elterjedt büdös, borz szinoníma a szkunkoktól ered, aki a farkát felemelve lő, viszont elég távoli rokon, de folyamatosan az ember számára szagtalan borzokkal mossák össze, utóljára(már amit láttam Túl a sövényen)
Eh, nekem is van beutalóm... A következő képeken egysejtűeket és a városi flórát fogjuk elemezni. Várom a fajlistát. Szóval engem meg a közlekedéses-átalakítós dolgok hoznak még lázba. (Jó rossz minőségű fotók, papíron van az eredetijük, akkor még nem volt digitális gépem, másfelől a mostani fotós "tudásomnak" az ezrelékét birtokoltam.)
Hát ez az! Ha rajtam múlna, az összes ernyőst egyetlen fajba vonnám össze, a "Szutyok Murok"-ba. És aztán valami hasonlót tennék a Festuca-fajokkal. A botanikus barátaim pedig szépen meglincselnének... :))
Hát, erről is tudnék hatezer oldalt gépelni... A fél életemet tömegközlekedési eszközökön töltöm, egy idő után már érdekelni kezdi az embert, hogy mégis mivel jár-kel. (Elég régóta nézegetem a villamosos-buszos képeket, s bár nem gondoltam volna, hogy a magam antiműszaki fejével bármi történni fog, de igazából megkedveltem a járgányokat.) No, de aztán egyszercsak megjelentek a táblák és nem tudtam mire vélni. Először azt hittem, így akarnak valaki iránt szolidaritást kifejezni (tüntetés, sztrájk, jó ég tudja). Utána arra gondoltam, talán valami félőrült BKV-akció, nyereményjáték, "keresd az összetartozókat" stb. Egyik valószínűbbnek tűnt, mint a másik, a legkézenfekvőbbet meg az elsők között vetettem el (női agy előnyei). Aztán csak nem akartak eltűnni a táblák, s végül bekúsztam a topikba. ;)
Ajjaj, most fog virulni Thick, kénytelen leszek azt mondani, hogy öregszem. :) Anno eszmei értéket is néztünk a borzhoz, asszem tán 10.000 Ft-ra taksáltak egyet. Egen, s már látom is a neten, hogy csak az osztrák borzamag védett, de az valami egészen más. :)
OFF Ez nem semmi! Az rendben van, hogy Mad árka a természettudományos topicokban sokszor előfordul, de meglepődtem, hogy amikor épp beballagok a Síndöcögényekbe-be (villamos-buzik topicja, egyik törzshelyem), hát ott is jelen van, és a forgalmi számokról érdeklődik. Nem vitás, sokoldalú... :))) ON
Énnékem sehogyse akaródzik bejönni a borzajánlott honlap, viszont nagyon jó, úgyhogy teperek tovább. Ha másképp nem megy, nézzétek meg a főoldalt, s keressétek a "European badger"-t: Lioncrusher's Domain.
Itt pedig jöjjenek a borzvideók, ki-ki válasszon kedvére:
A borz a ragadozók rendjébe, s a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozik. Már kis ráfordítással egy tucat egymásnak ellentmondó dolgot olvashatunk róla a neten, többnyire magányos, egyedül élő állatként emlegetik, akinek undok természete lesz idős korára, egyébként erős hedonista vérvonallal rendelkezik, s némelyek szerint pálcákon cipelik egymást. Mi a valóság?
A kályhától indulva: a borz egy 60–92 cm-es, 8–17 kg-ot nyomó állat (télre 24 kg is lehet). Mintázata jellegzetes, teste zömök, rövid lábakkal, a lábak végén fejlett karmokkal, melyek intenzív kubikus munkálatokat tesznek lehetővé (ásókarmok). Híres bűzmirigye a területjelzésben játszik szerepet.
Mindenevő, szívesen fogyaszt rovarokat, férgeket, növényeket, de ha alkalma adódik, nem veti meg az egérhúst, más kisebb emlősöket, a madárfiókákat, békákat sem. Augusztustól jön a hízás időszaka, ekkor fokozott ütemben ritkítja a bogyósokat, gyümölcsöket, rájár a kukoricára, különféle gyökerekre. Télen az ebből szerzett zsírréteget éli fel, bár enyhébb időjárás esetén a felszínre is ki-kimerészkedik.
A borz Eurázsia nagy részén előfordul. Alapvetően erdőlakó, de mezőgazdasági területeken ugyancsak kóborol, ahogy időnként kopárabb vidékeken is. Újabban a városokban is felbukkan, főleg ha alkalmas helyet talál a kotoréképítésre. Alapvetően éjszakai életmódot folytat.
A korábbi feltételezesékkel szemben a borz klánban („családban”) él. Brehm könyvében is úgy találkozunk vele, mint egy idős angol úriemberrel, aki szereti a nyugalmat, a kényelmet, szívesen mereng, s szemlélődő életmódban teljesednek ki a napjai. Ezt a gondolatot igen sok magyar nyelvű honlap is átvette. Csakhogy a borz nem az antik filozófiában elmélyedt szerepvesztett remete, bizonyítottan klánban él. Ezek 10-12 főből állhatnak (más források szerint 20-23 is lehet), a fejmintázat és a szagok révén tájékozódnak "egymás közt". A családot a domináns hím és nőstény vezeti. A hím több nőstényt is magáévá tesz a párzás idején, az alfanőstény viszont megöli a többiek kicsinyeit, így is biztosítva a kiváló genetikai vonal fennmaradását. A családtagok nem segítenek a kölykök gondozásában, viszont a kotorék ápolásában, fenntartásában központi szerepet játszanak. Ez pedig a fészek, avagy a borzvár.
A borzvár különleges hely. 30 méteres kiterjedtség is jellemezheti, igaz, Angliában már 879 méteres alagutat is találtak 50 kamrával és 178 bejárattal (a kamrákat egyébként fűvel, mohával, levelekkel bélelik). A becslések szerint ez a „várépítés” 70 tonna föld kitermelésével járt. A borz alapvetően a központ környékén keresi betevő falatját, ínségesebb időkben öt-hat kilométerre is eltávolodhat tőle. Várához ragaszkodik, évszázadokon át is lakhatnak egyet. Ha egy ilyen lakot találunk, vajon hogyan lehet megkülönböztetni a rókákétól? A borzvár bejáratánál barázdákat találunk, ezeket az állat karma szántja, ahogy befelé furakodik, ilyet a rókák esetében nem lelünk. Ha borz épp nincs, de a róka már lecsapott rá, akkor pedig a frissen kapart gödröcskék hiányoznak a környékről, amelyek a borzok illemhelyeiként funkcionáltak. Amúgy albérlőkből nincs hiány, egy-egy kiterjedtebb várban (amelyek igazából már labirintusként jellemezhetők) a borzok mellett róka, nyest, s akár vidra is lakhat.
Mit csinál a borz nyáron? A július a koslatás hónapja, azaz a párzásé. Hangosan kiáltoznak, majd pároznak, ám ezután nem a zigóta (majd magzat) töretlen fejlődése következik, ugyanis a megtermékenyítést nem kíséri a magzat azonnali beágyazódása. Általában decemberben következik ez be, majd rá 7–8 hétre születnek meg a kis borzok. Ha a borzok esetleg február vagy március táján pároznának, a vemhesség 14–15 hónapra is elhúzódhat. (A késleltetett beágyazódás jelensége nem ritka egyébként, ilyen figyelhető meg például az őzeknél is.) A porontyok aztán cseperednek, cseperednek, egy-másfél évesen már családalapításra adhatják fejüket, ha tudnának végrendeletet írni, akkor 15–16 évesen tennék.
S mi a helyzet a teherborzzal? A teherborz egy hátára fekvő borzzal indul, aki egy pálcát fog a szájában, ahogy a képen is látszik. Ezután társai jól megpakolják földdel, végül ki-ki megfogja a pálca egyik és másik végét, felkapják a földest, majd elszállítják a „sittet”. A történet a középkori bestiáriumokból ered (s a tévhit olyannyira masszívnak bizonyult, hogy már biológia szakon is hallottam ennek egy alternatív változatát). A keresztény vallásban egyébként tisztátalan állatnak nevezik, egy biztos: a borzbőrt kedvelték, a Bibliában is több helyütt emlegetik (keressetek rá a www.biblia.hu-n).
A borz Magyarországon is védett állat. Élőhelyeinek fogyatkozása veszélyezteti főképp. Mivel étlapjukon dobogós helyen végeznek a giliszták, ámde a mezőgazdasági tevékenység sok szempontból nem kedvez a gilisztáknak, a borzok száma is megcsappant. Állítólag a veszettség elleni küzdelem jegyében elgázosított rókavárak szintén gyérítették a számukat, külföldön pedig a TBC szarvasmarhákra való átragasztására hivatkozva irtották, amelyről utólag bebizonyosodott, hogy nincs közük a borzokhoz. Mindenesetre az 1970-es évektől kibontakozó irtóhadjárat eredményeképp 30.000 borzzal lett kevesebb az állatvilág.
(A borz virtuális cellulózváltozata az alábbi művek alapján született meg; akit érdekel részletes utalás, sikoltson, s beírom a korrekt hivatkozásokat. Élővilág Enciklopédia – A Kárpát medence állatai, szerk.: Ujhelyi Péter, Budapest, 2005; Természetkalauz Sorozat: Emlősök; Urania sorozat: Emlősök; Határozó Kézikönyvek: Emlősök; Gera Pál: Ismerjük meg hazánk menyétféle ragadozóit!; internet, s ezen belül két igen jó honlap: "Borzlap": Badger Pages és Borz (angol))
Nézd csak, milyen helyes gyepi béka fiúk! Guvadt szemmel ülnek a Rudasban, és várják a lányokat... :))
A borz Eurázsia nagy részén előfordul. Alapvetően erdőlakó, de mezőgazdasági területeken ugyancsak kóborol, ahogy időnként kopárabb vidékeken is. Újabban a városokban is felbukkan, főleg ha alkalmas helyet talál a kotoréképítésre. Alapvetően éjszakai életmódot folytat. 
tonna föld kitermelésével járt. A borz alapvetően a központ környékén keresi betevő falatját, ínségesebb időkben öt-hat kilométerre is eltávolodhat tőle. Várához ragaszkodik, évszázadokon át is lakhatnak egyet. Ha egy ilyen lakot találunk, vajon hogyan lehet megkülönböztetni a rókákétól? A borzvár bejáratánál barázdákat találunk, ezeket az állat karma szántja, ahogy befelé furakodik, ilyet a rókák esetében nem lelünk. Ha borz épp nincs, de a róka már lecsapott rá, akkor pedig a frissen kapart gödröcskék hiányoznak a környékről, amelyek a borzok illemhelyeiként funkcionáltak. Amúgy albérlőkből nincs hiány, egy-egy kiterjedtebb várban (amelyek igazából már labirintusként jellemezhetők) a borzok mellett róka, nyest, s akár vidra is lakhat. 
S mi a helyzet a teherborzzal? A teherborz egy hátára fekvő borzzal indul, aki egy pálcát fog a szájában, ahogy a képen is látszik. Ezután társai jól megpakolják földdel, végül ki-ki megfogja a pálca egyik és másik végét, felkapják a földest, majd elszállítják a „sittet”. A történet a középkori bestiáriumokból ered (s a tévhit olyannyira masszívnak bizonyult, hogy már biológia szakon is hallottam ennek egy alternatív változatát). A keresztény vallásban egyébként tisztátalan állatnak nevezik, egy biztos: a borzbőrt kedvelték, a Bibliában is több helyütt emlegetik (keressetek rá a www.biblia.hu-n). 
