Magánemberként kölcsönt adtam papíron ügyvéd előtt. 500ezer forintot havi(50EZER) felosztásban plusz a kamat. Az első hónap után már nem fizetett. Az ügyvédem pénzbe kerül tehát hanyagolom remélve hogy kapok valami információt. Kérem segítsenek a kezdeti lépésekben.
Ebben az esetben (ha mindent jól értettem), arról a variációról lenne szó, hogy az 1/6-od tulajdonrésszel rendelkező, továbbköltözni nem kívánó testvér kivételével mindenki eladná a részét egy külső vevőnek. Ha akadna ilyen vevő (aki vállalja a jogi macerát), az a vásárlással 5/6-od részben válna tulajdonossá. Ha valaki ilyen tulajdoni viszonyok mellett indít közös tulajdon megszüntetése eljárást, akkor kézenfekvőnek tűnik a bíróság szempontjából az a megoldás, hogy a többségi tulajdonost kötelezi az 1/6-od rész piaci áron történő kifizetésére, az 1/6-od rész tulajdonjogát pedig átruházza a többségi tulajra (nyilván a majdani megfizetéssel egyidejűleg).
Az már külön ügy, hogy ezután az új tulaj a korábbi kisebbségi tulajdonost hogy paterolja ki (de ha nincs bejelentkezve, akkor elvileg nem bonyolult).
"az indíthat pl. közös tulajdon megszüntetése eljárást, amivel megszabadulhat a kisebbségi részesektől - de persze nem két perc alatt, ami le is viszi a többi rész árát"
Es mi alapjan osztja meg az osztatlant a birosag? (Ha nincs a hasznalati jogrol papir) Egy telken belul lehetnek ertekesebb reszek meg ertektelenebbek. Vagy mondjuk ha a haz meg is oszthato valaszfalakkal akkor is a hazon belul is lehet,hideg nyirkos arnyekolt eszaki resz vs napsutotte szep kilatasu szobak.
Vagy a tobbsegi tulaj epitkezni akar a telken a kisebbseg meg nem...
Szerintem ebben a dologban (is) csak akkor lesz érdemi intézkedés, ha 2018-ban elég sokan fogunk a mostaniaknál jobbra (azaz inkább ettől balra) szavazni.
Nekem nem ingatlanügyben van meg a problémám. Magánnyugdíjpénztár. Az alábbi és még sok link alatt volt olvasható arról cikk, mi várható a magánnyugdíjat fizetők pénzével az államosítás után.
Nos, én a lehetőséggel élve megnéztem az ügyfélkapu alkalmazásával, hogy hivatalosan melyik időszak beszámításával , milyen összeg volt fizetve részemre a munkahelyemről az állami nyugdíjrendszerbe. Az utolsó két évet vették figyelembe (2013-2015). Hát ez is elég meglepő volt. Hát még az, hogy a magánnyugdíjpénztárban azt mondta az ügyintéző, csinálhatok bármit, a pénzem sem járadék sem nyugdíj kiegészítésként nem kerül vissza hozzám. Nem volt az kis pénz közel 20 év után. A befizetett pénzemről sem akart nyilatkozni a kis hölgy. Azt közölte velem, nem teheti. Még az volt a szerencsém, hogy volt kísérőm, aki halkan megjegyezte: a biztonsági őr már türelmetlenkedik, és elindult felénk az iroda másik végéből. Én csak azt szeretném tudni, hol van, ki kapta meg azt a pénzt?. Ha hozzátették volna az állami pénzhez, annak látszani kellene az általam olvasható dokumentumban.
Nem vagyok az az irigy fajta, szeretek segíteni azokon az embereken, akik megérdemlik (pl.dolgoznak), de ha úgy kerül más szervezethez az adózott forintom, hogy a fejem felett idegen dönt róla, az már bosszantó tud lenni. Utánajárnék, de pillanatnyilag nem tudok olyan "bizottságról", ami ezzel a problémával érdemben és a befizető részére hatékonyan intézkedne.
A tulajdonostárs elővásárlási jogának az az értelme, hogy ne aprózódjon feleslegesen a tulajdon, hanem inkább ellenkezőleg, minél inkább egy kézbe kerüljön. Mivel a tulajtársak közötti adásvétel esetén teljesül ez az elv, ezért nincs elővásárlási joga a többieknek. Elvileg a Földhivatal értesíteni sem köteles a többi tulajt (bár ettől függetlenül értesítheti) - de kérdezz rá mikor mész. Ha tudtál volna róla, esetleg megtámadhatod pl. feltűnő értékaránytalanság címén, így viszont már sok idő eltelt. Utóbbival kapcsolatban már ügyvédet kéne megkérdezni (hogy bele lehet-e kötni még valahogy a szerződésbe).
Én ezt olvastam egy fórumon: Nem áll fenn a többi tulajdonostárs elővásárlási joga, ha a szerződést eleve két tulajdonostárs köti meg egymással. (Pl. egy ingatlannak négy tulajdonosa van, ezekből kettő egymással kíván szerződni. Ebben az esetben az ügyletből kimaradó további két tulajdonostársnak nincsen elővásárlási lehetősége.)
Mivel nagymamám és nagynéném szerződött egymással így sem nekem ,sem a másik nagynénémnek nincs elővásárlási joga. Nekem ebből ez jön le?! Most akkor van vagy nincs? Mert állítólag nagymamám eladta neki, már több mint 10 éve(akkor már a nevemen volt a rész).Csak nekem nem szólt senki és senki nem értesített róla. Szerintem ilyen nincs, ha valami változás áll fenn a tulajdonilapon akkor minden tulajdonost értesíteni kell.Ha jól tudom ezt? Szerdán megyek és betekintek a tulajdonilapba.
Azt mindenkinek mondom (többek is pontatlanul tudták), hogy közös tulajdon esetén mindenki csak a saját részét (tulajdoni hányadát) adhatja el, természetesen. A többi tulajtársnak elővételi joga van (a kérdéses áron fel kell neki is kínálni). Aztán ha jön az új tulaj (aki bevásárolta magát a közösbe), az indíthat pl. közös tulajdon megszüntetése eljárást, amivel megszabadulhat a kisebbségi részesektől - de persze nem két perc alatt, ami le is viszi a többi rész árát.
@KádárNóra: A közbeszédbeli 'ráíratta' kifejezés rendszerint ajándékozási szerződést takar, amit meg lehet támadni, ha valami okot találsz rá, illetve ha a nagymamád azt mondja, hogy ő nem is írt alá semmi ilyesmit. A Földhivatalban lehet megnézni, hogy mi van most a tulajdoni lapon - mert az ajándékozásnak úgy van értelme, ha az ingatlannyilvántartáson is átvezetik.
Nem vagyok jogász, de nem kellene mégis a nagymamát megkérdezni, hogy mi is van azzal a házrésszel? Attól, hogy valaki 86 éves még egyáltalán nem biztos, hogy nem tudja mit csinál. Számos ismerősöm van akik ilyen korúak, teljesen észnél vannak és önállóan élik az életüket.
Tisztelt Cím! Édesapám elhunyt 16 éve így az ő apai öröksége a nevemre került. Egy házról lenne szó ami 1/2 része a nagymamámé a másik 1/2 rész pedig 3 felé osztódik édesapám két testvére és én köztem.(ezen ugye nagymamám haszonélvezeti joga is rajta van.) Nagymamám él még (86 éves), de úgy döntött a 2 testvér/gyereke,hogy eladná a lakást. De engem csak az 1/2 résznek a harmad részét akarnák kifizetni. Mondtam nekik,ha nagymamám meghal akkor az egész ház harmad része járna,így nem vagyok hajlandó addig aláírni semmit. Erre a nagynéném azt mondta,hogy a nagymamám már rég ügyvéd előtt ráíratta a 1/2 részét( ami a nagyim tulajdona volt) Én úgy gondolom,hogy nagymamám az idős kora miatt megvezethető volt és lehet az sem tudta mit ír alá( már ha létezik ez a papír) mert azt mondta nagynéném nekem ehez semmi közöm.Én úgy vélekedek,hogy jogos örököse lennék nagymamám halála után az egész lakás harmad részére,édesapám után. Megtámadható az, hogy nagymamám végrendeletébe az ő részét ráíratta a nagynénémre? Ha én nem írom most alá akkor eladhatják e úgy a lakást? olvastam,hogy közös tulajdont bíróság útján is meg lehet szüntetni? én ragaszkodnék az engem megillető részhez nagymamám után is. Mit lehet tenni? Válaszukat előre is köszönöm!
Sziasztok. Segítséget szeretnék kérni. Tegnap hoztam el a kereskedésböl a 97_es évjáratu 2.0 benzines Espacet. Hazafele már éreztem hogy valami nem stimmel a kuplunggal. Itthon a szomszéd akinek mühelye van megnézte és hát kuplung csere. Jeleztem a kereskedőnek aki persze hárított hogy nála semmi baja nem volt. Én kipróbálni vezetni nem tudtam a kocsit mert német papiros volt és hát a P rendszám nem teszi ezt lehetővé. Hétfön viszem édesapámhoz akinek szerelömühelye va. Ö kiállit egy hivatslos szervizlapot a hibákrol. Aztán megyek a ereskedésbe. Az a klrdésem hogy ebben az esetben nyeljem be a javitás költségét vagy igenis harcoljak a kereskedövel? A kocsival neü üentem ötven kilométert seés az elhozástol számitva két ora mulva már jeleztem is a kereskedönek a hibát. A beszélgetést rögzitettem. Tanácsot szeretnék. Nem hiszem hogy korrekt lesz a kereskedés, viszont nem szeretném én megjavittstni.Elöre is köszönöm
Nagyon felindult vagy (meg is értem)! Ezért kell a család normális részének leülni és megbeszélni a megoldást. Édesapádnak nyugodt, elkülönített lakhatásra van szüksége. Nővéredék ... Ft-ot kérnek a lelépésért. Gondolom, hogy édesapád nem szeretne, ha a nővéred örökölne utánuk, de az öcsédet biztos nem akarná kizárni. Ezt is meg kell beszélni!
Pénzt csak akkor adj át, ha kiköltöztek (és zárat cseréltetek). Ne hitegessenek, hogy megveszik és már költöznek is! Inkább menjenek el egy hónapra albérletbe, akár fizesd ki pluszban. Hidd el ennyit megér a nyugalmatok!
Szerintem szép lassan, barátságosan (a fejét csak enyhén ütögetve) el kéne neki magyarázni, hogy aki még nem halt meg, az után még ne akarjon örökölni. Majd akkor lehet erről szó, ha ez a sajnálatos esemény már bekövetkezett.
Azt értem, hogy eladásnál jár az a rész, viszont most azt is követeli ami Apu halála után járna. Egyébként pedig ésszerű határok között ajánlottam fel az összeget, hitelképességem határáig. Mindezt azért, hogy Édesapám visszaköltözhessen lakrészébe. Azt viszont nem tudtam, hogy megakadályozhatja az eladást. Elővásárlási jogával nem szeretne élni. Itt most újraindul a tervezés.....Egyébként ha a nővéremet kifizetem az Öcsémet is ki kell fizetnem....Ezért nem tudok többet adni.
Nem akarom az ördögöt a falra festeni: simán nem írja alá az adásvételi-szerződést az arányos részért, és a jelenleginél is több pénzt fog követelni.
Az örökség jár, függetlenül a gondoskodástól, vagy a mostani viselkedésétől. Kitagadáshoz több indok kell. Édesapád végrendelkezhet, de csak a vagyona feléről. A másik fele a kötelesrész ami osztódik hármótok között. Az ajándékozás nem jó, mert az bíróságon megtámadható elég sokáig. (Nem vagyok jogász!) Az eltartási szerződéssel nem tudom, hogy mi van?
Ezért írtam az előzőleg is, hogy beszéljétek meg öcséddel és édesapáddal hármasban, hogy mi legyen, mennyit szántok rá!
Ha igazán gonoszok akartok lenni, akkor édesapád indít egy szülőtartási pert. Azt nem lehet megtiltani, hogy a ti részeteket ne adja vissza.
Azt gondolom, hogy ha eladjuk a házat csak a köteles részt kell nekik kifizetni, ami jár neki Édesanyám halála miatt. Tehát a ház értékének 1/6 szerintem ez kevesebb lesz mint amit most követel. Ráadásul ha nem gondoskodott, és most sem gondoskodik Édesapámról honnan gondolja, hogy majd tőle még örökölni fog... az elmúlt napok után...amit nem kívánnék ellenségemnek sem kételkedem.
Rossz a dramaturgia az egészben...
Nekik kellene látni, hogyan sír Édesapám esténként, nem megoldás semmi sem. Ennek nem lenne szabad megtörténnie................
Nem akarlak elkeseríteni, de az eladást is meg fogja akadályozni! Ugyanúgy nagyobb részt fog kérni az eladási árból, mint járna neki. Az ugyanúgy "nem pálya"?
Lehet, hogy több pénzt kellene adni neki, de egyúttal kizárni a maradék örökségből! Beszéld meg az öcséddel és édesapáddal.
A válaszokat köszönöm, a felajánlott összeget nem fogadták el, ill. csak akkor ha az Öcsém lemond a neki felajánlott összeg egy részéről az Ő javukra. Ez már számomra nem pálya. Nem fizetek egyiknek sem. ... Nem adom fel, eladjuk a házat.
"5:81. § [Elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog]
(1) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog illeti meg.
(2) Ha az eladó számára nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosai is vannak, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azokkal szemben is az általános szabályok szerint áll fenn. Ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosok esetén a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a jogot szerzővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el.
(3) A tulajdonostársak az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jogot az érintett tulajdoni hányadra tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják. Ha közöttük megegyezés nem jön létre, de van olyan tulajdonostárs, aki - akár másik tulajdonostárssal közösen - az érintett tulajdoni hányadra az ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog egyedül őt vagy őket illeti meg. Ha több ilyen - egyedül fellépő - tulajdonostárs van, közülük a tulajdonos választ; az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog a választott tulajdonostársat illeti meg.
(4) A külön jogszabályban biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostársat e törvény alapján megillető elővásárlási jogot.
(5) A tulajdonostárs az elővásárlási jogot végrehajtási árverés esetén is gyakorolhatja."
Van egy osztatlan kozos tulajdonban levo (epitesi)telek, mondjuk 3 tulajdonossal.
"A" 3 reszt tulajdonol
"B" 2 reszt tulajdonol
"C" 5- ot.
Kerdeseim az elovasarlasi joggal kapcsolatosak lennenek:) 1) Eloszor is, ez a ptk jogszabaly vonatkozik egy epitesi telekre (- vagy van esetleg valamilyen kormanyhatarozat?)
2) Ha "B" elajandekoz nekem (mint kulso szemelynek) 1 telekreszt , akkor ha minden igaz azt megteheti, nincsen a tobbi telektulajnak elovasarlasi joga? (az ajandekozott telekreszre).
3) Ugyanez a helyzet, ha "B" beviszi egy cegbe azt az 1 telekreszt? Tehat sem "A" nak se "C" nek nincs elovasarlasi joga "B" 1 reszere,amit bevitt a cegbe? (aztan a cegresz szabadon elidegenitheto?)
4) A (3)-as pontra lennek kivancsi, nem teljesen ertem.:
Amennyiben "A" el akarja adni a tulajdonhanyadat egy kulso felnek , "B" nek es "C" nek elovasarlasi joga van. Mi van,ha mindketten azt mondjak kell nekik "A" tulajdonhanyada?
Akkor "C" veheti meg azt a tulajdonresz, mert neki van a legnagyobb reszaranya? Vagy "A" valasztja ki,hogy ki az,akinek el akarja adni a tulajdonreszet? 5) Vagy a 3as pont csak azt jelenti,hogy "A" mondhatja azt,hogy o nem kulsosnek,hanem kifejezetten "B" nek akarja eladni a tulajdonreszet, es akkor ugrott "C" elovasarlasi joga?
Ezek lennenek a kerdeseim,hatha valaki tudja a valaszt:)
Hát ha nincsenek bejelentkezve (hivatalosan nem is laknak ott), akkor elvileg annyi, hogy mikor mind elmennek valahova kipakoljátok a cuccaikat a ház elé és kicserélitek a zárat. Ha meg tudjátok akadályozni hogy ismét bemenjenek a házba, elvileg a rendőr sem fogja beengedni őket... De a gyakorlatban ugye nem így működik, különösen hogy rokonokról van szó.
Akiknek ha jól értem 1/6-od tulrészük van - amire hivatkozva az ingatlan felét használják (elvileg te is felszámíthatnál a különbségért használati díjat - illetve apukád). Viszont lényeges, hogy a tulrészre hivatkozva megpróbálhatják így utólag is bejelenteni magukat, és az már Kormányhivatal-függő, hogy kérik-e a haszonélvező írásos hozzájárulását.
Felmerül a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás is, amiben a bíró dönthet úgy, hogy átadja nektek az 1/6-od tulajdonrészt és kötelez annak piaci értékének megfizetésére. A kilakoltatás viszont külön eljárás, abban is többször lehet fellebbezni, stb. Tehát jobb lenne a megegyezéses kifizetés, törekedve arra, hogy a vételárat tesódék lakásvásárlásra költsék.
És persze el is adhatjátok valakinek a részeteket (te, öcséd és apukád - aki egyben lemondana a haszonélvezetről is), az új tulaj pedig gondoskodna a be sem jelentkezett lakók eltávolításáról. Viszont eladás esetén a nővéredéknek elővételi joga van. Bár tulajdonképpen ezzel is lehet fenyegetőzni: hivatalos papíron odakínáljátok nekik adott áron a többi részt - ha nem veszik meg, akkor max. annyiért bárkinek el lehet adni. (Aztán csinálhatják tovább a játékot az új tulajokkal szemben - ha az hagyja.)
Elméletben nincsenek bejelentkezve lakcímkártyájuk tudomásom szerint még anyós címére szól ott laktak 20 évig. A ház nincs két lakásra átjelentve én csak, hogy az akkor még élő de nagyon beteg Édesanyámat kíméljem külön feljárattal kiépítettem az (átmeneti) otthonom az emeleten. 2 éves volt a fiam amikor elváltunk, szerettem volna ha nem vagyunk mindig láb alatt. Ha kellett lent voltunk, de amikor elfáradt elvonultunk, hogy tudjon pihenni. Mindenkinek ez volt a legkényelmesebb, Öcsém messze lakott, Nővéreméket akkor még nem érdekelte semmi, se a ház se Anyu.. ( pedig a család engedélyét kikértem Mindenki előtt és szóbeli megegyezésükkel költöztem haza )Apu pedig dolgozott, persze én is. Muszáj volt, de a bölcsődébe. oviba, iskolába vittem, hoztam a fiam. Munka előtt, után gondoskodtam Anyuról. Rég volt, jó volt. Hiányzik.... ha itt lenne minden más lenne Tulajdonrészünk a következő 6/12 Édesapámé és a mienk fejenként 2/12 Nővérem, 2/12 Öcsém és 2/12 az enyém,
(és persze a fájó pont az akkor még közjegyző előtt elismert hagyatéki hitellel azt gondoltam mégsem volt hiába annyit dolgozni a régvoltelmúltházasságom morzsái majd ha tovább kell mennem segíteni fognak)
Ha jól tudom Apué a mi részünk felett is a haszonélvezeti jog, és ha nem bolondulok meg az annak köszönhető, hogy időnként ilyen véleményeket olvasok.
Köszönöm
hiszen most is azon kattogok, hogy felajánlották Apunak ha albérletbe megy fizetik a felét...
Ui. Nem ismerem az anyagi helyzetüket, de a látszat szerint nincs anyagi problémájuk. Eszembe sem jutna bármit is tenni ellenük, amennyiben azt látnám, hogy rászorulnak a segítségre. Éppen ez a bosszantó. Szerintem az, hogy nincsenek jól ill. sehogy bejelentve attól még 2 autó állandó költekezés, és jólét van hiszen a nyár állandó bulifantahaverokakertben... amin úgy kell átmennünk egy fárasztó munkanap után mivel a kert felől van a mi otthonunk feljárata és mi dolgozunk hétvégén is. Szinte mindig.
Tehát a rossz anyagi helyzetű nővéred és a férje költöztek be a kertes házatok alsó szintjére. A ház tulajdonviszonyairól még nem mondtál semmit, pedig fontos lehet: az alsó szint a Földhivatalban külön tulajdoni lapon van nyilvántartva? Az épület/telek mely részében kinek mekkora a tulajdoni hányada jelenleg, hivatalosan? Édesapád haszonélvezete ha jól értem az egészre vonatkozik. Arról sem írtál, hogy ki hova van lakcímileg bejelentkezve, pedig ez és a tulajdonviszonyok az ügy lényeges elemei.
Azt helyesen mondta az ügyvéd, hogy a házat ti semmiképpen ne hagyjátok el, ekkor ugyanis jelentősen romlik a helyzetetek jogilag is, és pszichológiai értelemben is, utána már a nővéredéknek még annyira sem kell zavartatniuk magukat. (Ráadásul eladhatják a házban maradó értéktárgyaitokat is, ami extra bosszúság.)
De az egész távolról sem csak jogi ügy, hanem emberi is. Ha beengedsz valakit a házadba - attól függetlenül, hogy a rokonod vagy sem - onnantól az összes problémája a te problémád is, ráadásul ha tudja az illető, hogy végleg úgysem maradhat (csak 'ideiglenesen' van ott) és nála jobb helyzetűekkel van egy fedél alatt, akkor egyfajta kibicként kezd viselkedni, akinek semmi sem drága. Olyan ez, mint a migránsok - tudják, hogy a beköltözésüknek két kifejlete lehet: vagy magához tér a tulaj és hosszú küzdelmet bevállalva végül kiteszi a szűrüket, vagy sikerül megfutamítani az "őslakosságot" - ez esetben titeket. Ha kiköltöztök, akkor vesztettetek, mert akkor már ti lesztek hajléktalanok (illetve perkálhatjátok az extra költség bérleti díjat életetek végéig), vagy egy nagyon durva konflikust visztek végig. Utóbbi esetben számíts rá, hogy kilakoltatás előtt (vagy akár még után is) bosszúból felgyújthatják az épületet, letéphetik a fogyasztásmérők plombáit, stb. Szóval végig lehet vinni a jogi utat, de ha oda is vannak lakcímileg bejelentkezve, akkor években mérhető időtartamú ügyre számíts, ami után lehet hogy kő kövön nem marad.
A kifizetés békésebb iránynak tűnik, de ragaszkodjatok hozzá, hogy a kapott összeget lakásvásárlásra költsék, ne pedig egyszerűen feléljék és jönnek vissza. Figyeljetek rá, hogy a távozáskor a lakcímet is rendezzétek, mert különben bármikor visszacuccolhatnak. Ha a kiköltözésükkel párhuzamosan a lakáshelyeztük nem oldódik meg, ugyanott vagytok mint most, csak egy csomó pénz is elment.
Tehát ha lehet fizessétek őket ki, de ésszel! (és az ügyvéddel alaposan átnézetni az erről szóló szerződést, ha oda kerül a sor). Ha pedig nehezen akarnának a kifizetésbe belemenni, még mindig ott van a lehetőség, hogy néhány barátotoknak megengeditek, hogy ők is ott lakjanak (a nővéredék részében), ez segíthet nekik is a jó döntést meghozni.
Köszönöm a választ, a számláimmal immár nemigazán megyek semmire változtak a jogszabályok és a hagyatéki hitelként elismert tartozásuk mára már nem behajtható rajtuk.Igazán az a probléma, hogy egy kertes ház felső szintjén költöttem el a váláskor közös házunk 50%át hoztam át. Az említett ház emeleti 3 szobájából lett, 1,5szoba konyha fürdő stb. Itt most négyen lakunk. 66éves Édesapám, Párom és a 17 éves fiam + Én. Az intervallum amire Apu átadta az alsó részt, pár hónapra szólt ameddig megoldást találnak. Immár 4 év telt el, Apu kérésére miszerint ideje rendezni a dolgokat, mert szeretne visszaköltözni, csak legyintenek, ill. felajánlották, hogy menjen albérletbe és annak a bérleti díjnak állják az 50%.-át.
Az első jogi tanácsadás alkalmával azt tanácsolták, ne hagyjuk el a házat, mert akkor semmit soha nem fogok visszont látni nem csak az általam elköltött pénzből, és az azóta a házra költött összegből, de mivel munkanélküli a nővérem és a férjének hol van bejelentett munkája hol nincs behajthatatlan lesz minden követelésem. Ha elköltözöm elvesztek mindent? Viszont egy albérlet már megváltásnak tűnik. Apu szerette volna ha kifizetem a problémás testvérem, és van még egy öcsém is aki ebben partner. De ha ők nem akarják akkor hiába minden szándék akár jó..... akár nem
Elvileg mondhatod, hogy csak poénból írtál olyan hsz-t, amiben felválltad más bűnös cselekedetét. (Pl. egy bankrablásról szóló hír alá is odakommentelheti valaki, hogy "én vittem el a tíz millát, várok mindenkit a kocsmában...") Persze ha a jármű azonosítható a videó alapján, vagy akár csak a típusa és te rendelkezel/tél olyannal, az már lehet gazos. Még lehet esetleg mondani, hogy 5 évnél régebben történt, illetve a vonatkozó elévülési időn túl (ami közlekedési kihágás esetén lehet rövidebb is).
A keerdeses hozzaszolas nem a YT van hanem olyan helyen ahol nem tudom en kitörölni(forumrol töröltem magam),a hozzaszolas mennyire vehetö komolynak, beismerönek a törveny elött?
@sandor.2000: Belépsz azzal a fiókoddal a YT-ba, amivel a feltöltést végezted és törlöd a problematikus hsz-edet, meg azét is, aki fenyegetőzött. Ha tényleg ügy lesz, vagy komolyan kell tartani hogy gond lesz, akkor a videót is törölheted (aztán majd feltöltöd egy másik regisztrációval később).
@hantorish: Talán megkérdezheted NAV-nál, vagy a cégbíróságon, hogy van-e feléjük bejelentett telefonszáma (de nem biztos, hogy kiadják, lehet hogy prezentálni kell egy írásos megrendelést, vagy ilyesmit, ami az üzleti kapcsolatot bizonyítja).
Az lenne a kerdesem felraktam egy videot a netre. A videon közlekedesi szabalytalansag láthato amit en követtem el(gyorshajtas).Az egyik hozzaszolo fel akar jelenteni.
A videon nem latszik rendszam es hogy ki vezet,de a kommentekben elismertem hogy en vezettem az autot. A netes kommentet figyelembe veszi a törveny?
Tanácsot szeretnék kérni tőletek, hogy vállalkozót valamilyen hivatalos módon lehetne előkerestetni?
Beltéri ajtókat rendeltünk egy vállalkozótól, akinek adtunk anyagra előleget. Tartottuk is vele a kapcsolatot, csinálta is elméletileg, viszont egy hete, mióta be kellett volna ezeket rakni, teljesen elérhetetlen. Se telefonon, se a műhelyében, se a családjánál nem jelent meg állításuk szerint. (Elméletileg dolgozik valahol vidéken, ezért nem keresik ők sem). Állításuk szerint nem tudják ők sem felvenni vele egy hete a kapcsolatot.
Egyelőre nem a pénzt, vagy a terméket akarom azonnal megkapni, egyszerűen csak a kapcsolatot felvenni vele, hogy azt megbeszélhessük, hogy most meglesz-e vagy sem.
Nem hinném, hogy normális, ha valaki előzetes közlés nélkül eltűnik úgy, hogy arról történetesen a család állítása szerint még ők sem kapnak hírt....
Édesanyámék 4-en testvérek a szülői lakást 4-en örökölték különböző részarányban, de nem is ez a lényeg. 1 testvér 'eltűnt' illetve nem tudnak róla évek óta semmit a hagyatéki tárgyaláson se jelent meg valami jogi képviselő képviselte a közjegyző előtt. Ennek ~5-6éve.
Édesanyámék szeretnék eladni az ingatlant. Hogyan tehetik ezt meg?
Itt kell kezdeni, név, anyja neve, születési idő alapján megadják (ha van) a lakcímét. Fel kell venni vele a kapcsolatot és értesíteni az eladási szándékról. Gondolom érdekelni fogja, hogy kaphat egy kis pénzt. Minden további lehetőségről akkor érdemes beszélni ha ez nem vezet eredményre.
Kérelmet kell benyújtani, melynek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a kérelmező adatait, az ügyfél és képviselője nevét, lakcímét, székhelyét, telephelyét
az igényelt adatok pontos felsorolását
az adatok felhasználásának célját
az adatfelhasználásának jogalapját igazoló okiratot (Az okiratnak azt a tényt, illetve eseményt kell igazolnia, amely bizonyítja azt az adat felhasználási kapcsolatot, ami a keresett személy és a kérelmező között fennáll, vagy fennállt.)
a keresett személy azonosítására alkalmas természetes személyazonosító adatokat (neve, születési helye, ideje, anyja neve), vagy a kérelmező által ismert lakcímét
a kérelmező képviseleti jogosultságának igazolását, amennyiben más nevében jár el
ha a keresett személlyel nem áll jogi kapcsolatban, csak egyszerűen hallani akar felőle, beszélni kíván vele, üzenni akar neki stb. akkor ezt is közölni kell.
erre a linkre és a megnyíló lapon bal oldalon olvasd végig az egyes pontokat. Le van írva hol hogyan kell ezt intézni. Nagy vonalakban: 5 nap és 3.500 Ft és megadják mi a bejelentett lakcíme.
Hivatal felkeresésén túl vagyunk, kérték írja le anyukám a közlendőjét és ők kipostázzák, válasz nem jött illetve annyit kapott a hivataltól, ő kereste többször is a hivatalt, hogy a levél visszajött... címet nem adtak meg hová postázták az utolsó ismert címére?? felesleges is hisz nem él ott 10+éve a közjegyző is valószínű ott kereste eredményzelenül.... mindezt 5-6e Huf éljenek a magyar hivatalok :(
Anyukámnak mondtam kezdje el intézni az eltűnté nyilvánítást. Bement a rendőrségre ahol azt se tudta a portás tiszt hová kellene mennie :O azt tanácsolta keresse az öröklést intéző közjegyzőt nem tudom mit tud tenni az ügyben vagy írjon a rendőrség e-mail címére.....
Komolyan mondom röhej az egész közigazgatás.... :(((((
