Köszönöm, nagyon hasznos volt, még az a kérdésem, hogy mi a lehető legalacsonyabb ahol az oltást megejthetem, illetve még mindig nem tudom, hogy csak 1-et tegyek egy tőkébe, vagy 6-7-et, és onnan építkezzek jövőre?
Mindent le kell vágni tavasszal, csak egy csonk maradjon, és az abból kihajtó vízhajtásba lehet oltani a nemes csapot májusban. Még abban az évben kihajt, és az összes többi hajtást két hetente le kell gyilkolni róla.
A metszéskor leszedett vesszőket nylonzacskóban lezárva, hűtöben kell tárolni az oltás idejéig. Így nem száradnak ki, és a rügyek is téli álomba merülten maradnak. Az oltáshoz a vesszőket fel kell darabolni úgy, hogy minden csapon egy rügy maradjon. Annak a tőkének a[...] Bővebben!Tovább »
A Delowári és a Zalagyöngye jobb lenne alanynak szerinted? Bár még van egy pár Kossuthom is amitől jó lenne megszabadulni, de az nem olyan vészes.
A Zalagyöngyém elég gyenge növekedésű, A Delowári viszont iszonyatosan dzsumbulyos, a kezelhetetlen kategória nekem a többi szőlőhöz képest.
Rengeteg Otellót kivágtunk, csak az a bajom, hogy a dugványok nagyon lassan nőnek ebben az évben 7-8 cm-nél nagyobbra nem nőttek. Pedig locsoltam őket alaposan. Tehát ebből 4 év múlva sem lesz termő tőke. Gyorsítani kéne a dolgon azért gondoltam az oltásra.
Afuz Ali szőlőm, öszesen 4 tőke, viszont jó terméssel, kicsit házárnyékban van, ezért előfordul, hogy nem érik be, (persze nem az idei évről beszélek, mert már most majdnem élvezhető) öreg tőke átültetni már nem lehet, bár bujtottam le belőle, de az még nem terem. Átültettem teljes napsütésbe a bujtványt. Így hamarabb érik remélem.
Csonkázással esetleg tudok játszani, hogy hamarabb érjen be?
Általában 2 méter magasan csonkázok Péter-Pál után.
Az ismerősök mindig ki vannak akadva, hogy minek az a nagy lomb , alacsonyabban kellene csonkázni. Nem sok fejművelésű szőlőt láttam, de az igaz, hogy alacsonyabbak voltak.
Szeretném egy kicsit feljebb emelni a fej vagy bakművelésű szőlőmet (50 éves), de támrendszer nélkül, mert kicsit sűrű sorok vannak, úgy lehetne támrendszeres, ha minden második sort kiszedem, de azt meg sajnálnám, mert nagyon jó fajtáim vannak. Kipróbáltam idén előszőr az erdélyi karikás szálvessző lekötős módszert. Elvileg működik.
Most pedig a Vertico művelést találtam meg, Micsurin megoldásnak működhet, hogy függőleges karon csapok, és a fejen is hagynék csapokat? Mert ezzel feljebb menne a termőfelület, illetve lenne egy adag szőlőfűrt alul, és monjuk 80 cm-rel feljebb is lenne egy adag szőlőfűrt.
Annyira lenyomtam, hogy előfordul, hogy a fűrt leér a földre, felkötözöm, vagy cserepet teszek alá. Meg a növényvédelem szempontjából is jobb lenne, ha feljebb kerülne a fűrtzóna, nem csapódik fel rá az eső.
Bocsánat, hogy ismét belekotyogok, de azt javaslom, hogy csak akkor vágj bele, ha látsz példát arra, hogy sikeresen oltottak át egy Othello ültetvényt valahol! Az Othello ugyanis egy fajhibrid, a felmenői között a V. labrusca is szerepel (ettől van olyan mellékíze). A V. labruscáról viszont tudható, hogy nagyon rossz az affinitása a V. viniferához (nemes szőlőhöz). Ez azt jelenti, hogy ha V. labruscára akar valaki nemest oltani, akkor nem fog összeforrni. Tudtommal ezt az inkompatibilitási hajlamot az Othello is örökölte, de ahogy lejjebb írtam én végül nem teszteltem. Ha van pozitív ellenpélda, akkor érdemes belevágni a projektbe, egyébként én a helyedben nem erőltetném.
Feri, látom, hogy még a mandíneren is kommenteltél :) Megtisztelő.
Megtennéd, hogy a kérdésemre válaszolsz? Tényleg érdekel... Ha komolyan szeretnéd, hogy a hegyvidéki termelők megértség az alföldieket, akkor segíts annyival, hogy elmondod, hogy nálatok mik a sarokszámok. Szóval egy hektáron hény tőke, milyen fajta, mekkora terhelés és milyen mustfok?
Korrekt, egyesen kérdés minden hátsó szándék nélkül.
Elküdtem az előbb egy levelet, de nem jelent meg, na mindegy kezdem elölről.
Tehát igazad van, nem teljes fejművelés, inkább bak. A fejen rövidcsapos, hosszúcsapos váltómetszéssel. Persze vegyes metszés, tőke erejétől fajtától függően.
Az átoltandó Otellók pedig amennyire lehet visszaszorítva, mert nem szeretjük őket, de minnél erősebben visszavágtam annál több fűrtöt hozott a nyomorult. Nem győztem a fűrtöket leszedni, minden vesszőn legalább 3 fűrt volt.
Kimentem megnézni tüzetesebben. A fej nem is igazán látszik ki a földből az Otellóknál. a csapok lógnak ki csak.
Mi a menete az átoltásnak, tőkénként 7-8 vesszőt átoltani, és utána azokról építkezni a következő években az alatta lévő "alanyt" pedig folyamatosan tarra vágni?
Vagy egyet átoltani, és onnan kialakítani egy új fejet? Nem szeretnék karokat. Nincs támrendszerem, és macerás lenne megoldani, csak karók vannak.
Én sem kimondottan a színre megyek, hanem az ízre :)
Csak Kapa bácsi mondta, hogy nem olyan egyszerű a dolog és könnyen lehet siller borom.
Most viszont már tegnap délután óta esik, úgyhogy szépen lemossa a fürtöket az eső, úgyhogy az említett szer maradványoktól már nem tartok annyira.
Viszont ha már a bor a téma. Én eddig úgy tudtam hogy a siller bor esetén több ideig tartják a mustot a montyon, mint a rozé esetén, de kevesebb ideig mint vörös bor esetén. Persze csak felületesen néztem utána eddig, de úgy érdekelnének a főbb különbségek.
Tél végén szedd meg a vesszőt, egy kis gombaölős kezelést és leszárítást követően tárold hűtőben.
Nálam az idős részek hasítékoltása ugyanolyan gyenge eredményt adott, mint gyümölcsfáknál, viszont a zöld hajtások 30-60 cm-es kora között elvégzett oltások általában jók lettek ilyen módszerekkel: idős részeken héj alá oltás, előző évi vesszőkön párosítás és ékoltás, mind hűtött vesszővel.
Ha a tavaszi (tél végi) metszéskor mindent letarolsz, ami nem kell a tervezett oltásokhoz, akkor erősen fog lentről hajtani, ezeket a hajtásokat szintén ilyen fél méter körüli méretnél lehet zöldbe fás oltással oltani.
A Szőlő oltás topikban lehet ilyesmiről olvasgatni.
Ilyen öreg tőkéket nem nagyon szoktak átoltani nagyban, de házikertben, ha életerősek, akkor miért ne.
Az Othello szerintem gyenge alanynak, persze máshol, más talajon más lehet a helyzet.
Az Otello és a Delowari átoltására volna egy javaslatom. Jövő tavasszal a töveket telyesen vissza metszed, majd 2 3 hajtást meghagysz nőni, majd junius elején zőldbe fás vagy zöldbe zöld oltással beoltod a kívánt fajtával, majd ha sikerültek az oltások még összel ledöntöd a tőkét a föld alá. Két oltott hajtást is lehúzod a föld szinére ott ahol az oltás van. Igy nyersz 2 tövet. Lényeges, hogy ha sikerültek az oltások az alattuk levő bogoka ki kell vakítani, hogy ne törjö majd idövel elö az anya hajtás (Otello).
A korai fajták más műfaj, azoknak a 12-12.5vv% potenciál bőségesen elegendő, sőt annál több a bukáfajtáknak nem is biztos, hogy jól állna. Ezt nálad milyen terheléssel hozta?
Amúgy persze, hogy vannak már édes szemek, de a vv% potenciál még 10 körül van, ami a furmintnak nagyon karcsú és igazán még az ízek sem alakultak ki. A Furmintnak a szezon csak most kezdődik :)
Dehogynem fogod tudni, látszik az átoltás. BIZTOS, hogy fejművelésű a szőlőd? Én nem nagyon láttam ilyet manapság. Nem alacsonyművelésű, rövid karokkal? Mert akkor csak fel kell emelni a karokat.
Figyu, ha elsőre nem eperpiros borod lesz, hanem siller - akkor mi van? Amit leírtál, az jó terv. Évek alatt fogod kicsiszolni a tudásodat olyanra, hogy a borod tökéletes színű lesz, és tökéletes ízű. Első ráúszásnak ez megfelel. A szín egyébként fajtától, évjárattól is függ, és megmondom neked, házi rozé bornál és soha nem nézem a színét. Az íz a fontos, hogy jólessen az ebéd után, vagy este, és hogy tudd, hogy a kezed munkájából született bort iszol. Te nem ebből akarsz megélni.
Polemizálnál ugyanezen a kérdésen, ha mondjuk kolbászról lenne szó? Aligha. Én pl. soha nem néztem, hogy anyukám pirospaprikájának milyen a színe. De semmiből nem tudok olyan pörköltöt készíteni, mint abból, amit ő szárított füzérben a pajta oldalán. Fakó volt? Az. De a pörköltöm után eddig még mindenki megnyalta a tíz ujját.
Régóta adós vagyok ezzel a bejegyzéssel magamnak, mert a növényvédelemmel foglalkozó postok közül már csak ez hiányzik. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs olyan betegség, amivel nem foglalkoztam, de a leggyakrabban előforduló problémákra már válasz található a blogon. A[...] Bővebben!Tovább »
Állítólag a (részben) labrusca eredetű szőlőknek nagyon rossz az affinitásuk a nemeshez. Én is gondolkoztam ilyesmin, de végül inkább kivágtam az Othellot, és majd újra telepítem azt a területet oltvánnyal (most pihen pár évet).
Azt, hogy a dithane-nal szennyezett must beoltása nem fog működni, nem a szakirodalom írja, csak szimplán logikus. Ha fungicid van a mustban, akkor tök mindegy, hogy spontán erjedésre vár, vagy beoltja, megdöglenek az élesztők.
A szakirodalmat azzal kapcsolatban emlegettem, hogy az erjedést végigvivő borélesztő (S. cerevisiae) nem a szőlőbogyókról, hanem a pincei eszközökről kerül a mustba lásd pl. itt:
50 éves Otelló, Zalagyöngye, Fehér Delowári átoltható?
Próbálkoztam, de nem volt sikerem, nehezen tudtam a vastag gyökeret felhasítani és szétfeszíteni, hogy beletegyem a nemest. Mind a két oldalra tettem ahogy a Prohászka könyvben van. 5 próbálkozásból semmi sem lett.
A Fehér Delowári elég erős növekedésű, azt még nem próbáltam, az Otellókat írtottam eddig. Fejművelésű a szőlő, ha vesszőbe oltom fennt akkor nem tudom pár év múlva, hogy melyiket hagyjam meg, melyik a nemes. Mit tegyek?
Én nem értek az eladásra termelt szőlőtermesztéshez. Ha te mondod, hogy meg lehet érni belőle akkor biztos.
Én elsősorban a borkészítésen gondolkodom. Szerintem 10-10.5vv% potenciálra szüretelt alapanyagból nem lehet jó áron értékesíthető palackozott bort készíteni.
Hegyvidéken legalábbis semmiképpen nem.
De pusztán műélvezetből elmondanád, hogy azon a 2 hektáron, milyen tőkeszámmal, mekkora tőketerheléssel és milyen áron leadható szőlőt lehet termelni?
A vidáman megélés alsó hangja nálam a 100-120 nettó, aminek a teljes költsége egy vállalkozónak éves szinten úgy 2.5 millió forint. Vagyis egy hektárnak úgy 1.25 milliót kellene kihoznia. Nálunk a 2m*1m-es ültetvényben 5000 tőke van hektáronként. Vagyis nálunk tőkénként 250 forintot kellene _NYERNI_ a szőlőn. A várható felvásárlási ára egy 21 musfokú szőlőnek úgy 125Ft lesz. 2kg terheléssel ez tényleg nem kivitelezhetetlen. A 17-es mustfokért ziher, hogy ember nem fog 90-100 forintnál többet fizetni. De ebben hol van az üzemanyag, növényvédelem, tőkepótlás, támrendszerjavítás, gépkarbantartás és még sok más költség?
Jelenleg úgy terveztem, hogy leszedem, rögtön ledarálom, aztán maximum 4-5 órát hagyom állni a montyot, ezután préselem is lefele, majd a kapott mustot hagyom állni, hogy leülepedjen az esetleges nem oda illő cucc, majd a tiszta mustot tenni ballonba.
El fogok olvasni még hozzá tartozó írást is. De ezekről a színekről tudsz egy kicsit bővebben beszélni? Szóval ez a vörös hagyma szín milyen esetben jöhet elő, és hogy lehet elkerülni? És milyen a megfelelő színű? Én amiket láttam rozé borok, azok olyan málna/eper pirosak voltak, de persze ebből is több féle.
A rozébornál csak kis ideg fajtától függően/a szőlők szinanyaga változó pl a Cabernet erősebb színű mint pl az Oportó,de még az évjáratok is változóak vannak évek mikor teltebb szinek vannak,hja aszőlő egyik legnagyobb"betegsége"az évjárat/kis ideig áztatjuk a mustban a cefrét.A leengedett mustból készül a rozé nagyon egyszerűen írtam,a vöröshagymahéj szín pl a jó,nem lila hagymára gondolok.De jó lenne azért az eljárást elolvasnod valahol,mert lehet hogy sillered lessz nem rozéd.
Nálunk a villányi borvidéken már szüretelnek a korai fajtákat,pl:Irsai,Oportó.Rizlingszilváni stb,ezek érettek.Az ország legdélebbib borvidéke vagyunk,a Szilváni már 19.Mm felett volt a hétvégén.A kén készítmények pl:Kumulus stb használhatóak fűrtzáródás után is.A várakozásiideje azonban borszőlőre szüret előtt:30 nap.Az élezstővel való erjesztés hasznos,és így az erjedés irányítható is.szüret 2normális"pincészetben takarítanak,úgy a helyiséget,mint az eszközöket nálunk legalábbis.A szermaradványok egyenletes permetezésnél/főleg ha nedvesítő szert használunk/finom cseppképzéssel nem igen láthatóak.Van 1 tévhit:akkor jó a permetezés ha látszik a levélen bogyón,ezt elkéne felejteni.
Magyar Ildikó Borászati Mikrobiológiája szerint a S. cerevisiae a szőlőn jelentéktelen mennyiségben található meg. Dominánsnak a különböző Kloeckera vadélesztő fajokat írja.
Igen, azt olvastam, hogy nem szabad sokáig a montyon (vagy ki hogy nevezi) a mustot, hanem hamar préselni kell.
Még egy olyan kérdésem lenne, hogy a szőlő levelei nyáron elkezdtek erősen pirosadni, de csak néhány tőkén jött elő, de ott elég intenzíven. Ez milyen hiánybetegségre vallhat? Kék szőlőről van szó.
