A Pirityi családnév felől érdeklődöm, illetve megerősítést kérnék, hogy jó nyomon járok. A végső i-jét lakosnévképzőnek tartva felcsaptam a Kiss Lajos-t, ott egy Pirit településnevet találtam. Ebből a t meglágyulásával kijön a keresett név.
Ha ez igaz, úgy a Pirit (Kiss Lajos-féle) etimológiájához is kíváncsian fogadok kiegészítést, megjegyzést.
Hajdrák: Azt, hogy specifikusan morva-e, nem tudom igazolni. Mindenestre a német-szláv együttélés zónájából kell származnia, így lehet morva, de cseh, lengyel is és szlovák is. Jelenkori szláv adatai már nincsenek, így ez eldönthetetlen. Ez viszont talán közvetetten a szlovák eredet mellett bizonyít, mivel ennek a népcsoportnak volt a legintenzívebb keveredése a magyarokkal.
Etimológiailag bízvást a német Haider ~ Heider személyév szláv -ák nagyító képzős származékával van dolgunk. Az 1891-es iparosjegyzék ismeri a Hajdrik nevet is: ott az -ík kicsinyítő képző kapcsolódik ugyanehhez az alapnévhez. A n. Haider ~ Heider a #3518-ban etimologizált n. Heitler rokona, jelentése az ottani 1. ponttal egyezik, kiegészítve a n. Heid(e), Haid(a), Heyda helynevekből képzett lakosnévi eredettel.
Kupovits: A horvát eredet nem igazolható, hiszen a Kupović név egy adatát sem sikerült kimutatnom. Ellenben van egy szlovák Kupovič zeneszerző, és annál több ukrán és orosz Купович. A magyar esetén ukrán, ruszin, esetleg kelet-szlovák eredettel számolhatunk. Ez a név egy Kup személynévhez képzett apanév. A Kup vlsz. az or. Jakov, ukr. Jakiv, szlk. Jakub ’Jakab’ személynév rövidülése, vö. szlk. Kubo becenév.
– A görög Φούγιας nevet rendszerint Fugias, Fougias, Phougias alakban írják. – Az etimológiához egy ötlet: talán a latin fugio ’fut’ igéből képzett, a bizánci korban átkerült névről van szó.
Fujasz: Nyilvánvalóan nem magyar név, de nem is szlávos. Ugyanakkor a környéken a cseheknél, szlovákoknál adatolható (Fujas), a horvátoknál nem, de egy szerb egyházi adata (Фујас) van. Ez utóbbi vonalon indultam el, minthogy görög névnek viszont formailag megfelel. És valóban találtam mai görög Φούγιας vezetéknevet, melynek kiejtése ['fuγ΄as], azaz magyarosan /fujasz/. Ennek etimológiát nem tudom (a görög névtanban nem vagyok mélyen járatos), lehet, hogy ott is import, de valószínű, hogy ezt az -asz végű formáját ott nyerte el. Így talán a kérdezted m. Fujasz név közvetlen eredete is ez. A görög eredet ugyanakkor jól korrelál a családi legendáriumban élő délszláv eredettel, mivel egyrészt Szerbia lehetett átmeneti megálló, másrészt az ortodox vallás és a déli eredet révén a szerbek és a görögök magyar szempontból könnyen téveszthetők. (Éppen most hallottam a rádióban, hogy a fenti fordítottjaként bulgárokat is görögnek neveztek a vallás miatt.)
Közben telefonkönyvben találtam egy névrokont, aki vlszeg távoli rokon, az ő családi legendáriumukban szerb vagy horvát eredet dereng. Nem tudom, h. ez segít vagy sem.
Minden vizsgálat alapvető eleme, hogy lehetőség szerint kizárjuk a fals pozitív eseteket, vagyis azokat, amelyek valaminek látszanak, de valójában nem azok.
Az, hogy egy szó -mány/mény-re végződik, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy azon a -mány/mény képző van. Ez ui. történetileg csak igéhez járulhat főnevet képezve.
Mi lenne hát a sármány esetén az a *sár ige? A válasz: semmi, ilyen ige sosem volt. Ezért ez fals pozitív eset. Ha elő vesszük a régi szövegeket, akkor láthatjuk, hogy ez régen csak sármály volt, amely két kiveszett szó összetétele: sár ’sárga’ (vö. sárarany) + mál(y) ’mell; begy; hasalj; hasalji prém; hegyoldal’ (vö. rókamálas mente). Az -ny végű változata először 1702-ből adatolható, korábbról nem.
No és mik lennének a tokmány, okmány esetén a *tok, *ok igék? A válasz: ilyen igék sose voltak. Ezek is fals pozitív esetek: a tokmány, okmány és a hasonló, főnévi alapú szavak a nyelvújításkori csinálmányok. A nyelvújításkor a szakmányban szófaragók sok olyan szavat kovácsoltak, amelyeket a nyelv magától nem állított elő. Hálistennek ez egyszeri folyamat volt, se előtte, se utána nem volt rá példa.
A harmadik fals pozitív típus példája furmány. Ennek a szónak sosem volt korábban olyan jelentése, mint amit neki tulajdonítasz. Ez a mi korunk szüleménye, népi átetimológizálás a furmányos alapján. A furmány, mint a #3514-esben céloztam is rá, nem más, mint a német Fuhrmann ’fuvaros’ foglalkozásnév átvétele, amely idővel -s melléknévképzővel bővült, ami nem szokatlan az idegen eredetű foglalkozásneveinknél (vö. szl. mesár > m. mészáros, de –s nélkül mészárol, mészárszék, szl. krčmár > kocsmáros stb.). A XIX. sz.-i nagy szótárak még ezen a fokon állnak, sehol semmi fúrás. Vö. – Czuczor-Fogarasi – Furmányos, a német fuhrman-ból csavarított fő- és mn. Máskép: fuvaros, magyarosabban: szekeres. [Ők meg is adják az eredetét, pedig az idegen etimológiák „elvetői” éppen erre a szótárra szoktak hivatkozni.] – Ballagi – = Formányos, fn. lovival fuvarba járó személy, szekeres. Furmányoz, k. fuvart végez, fuvarban szállít vmit. [Ballagi is jelöli az idegen eredetet a nála erre használt = jellel.] Sőt, mit is ír a mai értelmező kéziszótár: – furmányos {5} I. fn rég Fuvaros. II. mn rég: Furmányos szekér: társzekér. [ném szóból]
Példáid közül egyedül a takarmány valódi, történeti -mány/mény képzős szó.
Végül is, akkor hol lenne az a *sor ige, amely egy sormány főnevet képezhetett volna. Honnan és mikorról adatolható?
--------
P.S. Nagyon fontos, hogy a nyelvészet nem tényalap nélküli üres szofizma. Ha nem tudjuk történeti nyelvi adatokkal igazolni, hogy a -mány/mény képző nem csak igéhez járult, akkor nem vehetünk fel mást, csak igei alapot. Ha pedig nem tudunk egy sor hangalakú igét igazolni, akkor nem vezethetünk le így a sormány főnevet. Bár én állítólag mindent szlávból magyarázok, a Sormány nevet ezért nem is próbáltam meg a szlávból magyarázni, mert a képző és az alaptag nem illene össze, ill. a lehetséges etimológiák által megkívánt alap léte nem igazolható. Az, hogy valamit el tudunk képzelni, az még nem bizonyíték.
Heitler: A német Heidler név alakváltozata. Ennek etimológiája:
1. A n. Heide ’puszta’ szóhoz összetett -ler képzővel képzett, lakóhelyre vagy foglalkozásra utalható név.
2. A régi n. Heidel ’hajdina, pohánka’ nönénynévhez képzett -er képzős foglalkozásnév (ilyen növényt termelő paraszt)
3. A n. Heidel személynévhez kpzett -er képzős apanév. Ez utóbbi a n. Heindenreich ’puszta+gazdag’ személynév rövidülésének -l kicsinyítő képzős származéka.
Ismét segítséget szeretnék kérni Tőled: Felbukkant egy másik irat, amiben nem Fujan, hanem FUJASZ szerepel. Erről tudnál vmit mondani? Ez még talán még furább az én fülemnek.
Kérlek ne haragudj, hogy belekotyogok, és ezért nem is írtam, míg a kérdezett nem válaszolt, noha amint megláttam egyből beugrott egy kép. Megengedve LvT válaszának megfelelőségét, sőt abból kiemelve a "sármány" tetszetős voltát, illetve azt, hogy a mai Románia területén pld. van egy Sármaság nevű terület, illetve település, elmondom mi ugrott be.
A Sormány mint magyar szó teljesen analóg a pld. tokmány, okmány, takarmány, furmány, sármány képzési módokkal. Tudjuk hogy mindegyik jelentést tartalmazó alapszóból indult ki. A tokmány egy olyan szerkezet (tok) melybe szerszámot fognak be. A furmány olyan szerkezet melybe fúrót fogtak be, de ez később módosult értelmet kapott, ti." a minden probléma "megfúrását", megoldását nevezték furmánynak. etc. A Sormány ennek megfelelően két vonalon állhatott elő: Egyik szerint "méltóság" illetve feladatviselő neve lehet, aki felelős volt azért, hogy bizonyos sorok betartását senki ne hagyja figyelmen kívül. (:pld. vetés-szántóföld, házak helye, gyülekezés:)
A másik olyan szerszám neve, mely bizonyos mezőgazdasági munkáknál - mint a mai
sorhúzó - az egyenletes munkavégezhetést segítette.
Első esetben - főleg ha több generáción át vonult - símán alakulhatott családnévvé, míg második esetben ragadványnévként indulva aki -birtokolt ilyet (: a sormányos Kis János :)- hosszabb úton, a nevek többszöri rövidülése (:a népetimológia lustaságon alapuló rövidítési törekvései :) nyomán Sormánnyá "egyszerűsödhetett.
Kedves LvT! Szeretném megkérdezni,hogy a Heitler név eredetének megfejtésében is tudnál e segítséget nyújtani nekem, illetve,hogy a Flórián családnév vezetéknévből származik e? Segítségedet előre is köszönöm,a Huszti névvel haladtam már előrébb, próbálom beszerezni a régi település névlistáját illetve, anyakönyvek másolatát hátha megtalálom valamelyikben a dédapámat. Mert legjobb tudomásom szerint valamikor onnan érkeztek felmenőim,márhogy kárpátaljáról, de,hogy Huszt járásból e vagy csak felvették egy közeli település nevét azt sajnos nem tudom. köszönettel és üdvözlettel:ménrot.
Sormány: Alakilag lehetne magyar, szláv, ill. magyarosodott német. Ezek közül a szlávhoz nem találok etimológiát. Így az alábbi lehetőségeket látom:
1. Magyar személynév, a sármány ’Emberiza sp.’ madárnév alakváltozata. (Az á > o változás lehetőségéhez vö. Sormás [Zala m.] településnév < sármás ’hely, ahol sok sárma [madártej, Ornithogalum sp.] nő’.)
2. Magyar személynév, a surján, nyelvjárási surjány ’fiatal (sarj/erdő)’ köznév alakváltozata. (A rj > rm változáshoz vö. surján > nyelvjárási surnyán, ill. surnyó ’vadhajtás, sarjú’ ~ surmó ’gyerek; neveletlen suttyó’.)
3. A német Schormann vezetéknév magyarosodása (A hangváltozáshoz vö. n. Fuhrmann ’fuvaros’ > m. furmány[os]. Ez viszonylag korai átvételt feltételez.) A n. Schormann elsősorban Göttingen–Herford környékén fordul elő, etimológiája: (1) Egy, a kfn. schōre ’part, hullámtér’ szóval jellemezhető lakóhelyre utaló név. (2) Megnyírt (n. geschoren) hajra utaló ragadványnév, elsősorban egy kiugrott szerzetes tonzúrája. Mindkét esetben a -mann utótag személynévképző funkciójú. Az 1. és 2. etimológiában szereplő a > o, ill. u > o változás lehetőségéből kiindulva esetleg szóba jöhetnek a n. Scharmann, ill. Schurmann (Schürmann) nevek. Ezek közül a Schurmann (Schürmann) jelentése ugyanaz, mint a #3507-ben említett Schürer névé, a Scharmann pedig (1) Méltóságnév ’városőr’ jelentésben, vö. német Schar ’sereg, csapat; (régen) önkéntes városőrség’. (2) Alnémet méltóságnév ’a (közösségi) legeltetési jogok felügyelője, az erdőkerülők vezetője’ jelentésben.
Ahogy "úriemberek" a kocsmában mondták: kérlek menjünk ki, és beszéljük meg! Szeretettel várlak a Plenáris 4647-en, és remélem feloldjuk nézeteink eltérését.
Ad Rovnai: Az alaphelynévhez szóba jöhetnek a Róna tagot tartalmazó magyar helynevek régebbi névvariánsai, így (elöl a névrendezés utáni nevek): – Róna (ma: Rovné [Svidník k.], Szlovákia), régen Rovnó. – Zemplénróna (ma: Rovné [Humenné k.], Szlovákia), régen Rovna.
Sőt aki a Kránicz után érdeklődött azt a topik társunkat is megtámadtam maillel mert pont Tolna megyei Krániczokat keresett. Hát remélem siker lesz........
S nem olvastam a fórumot akkor még amikor ezt a nevet tárgyaltátok......
Kránicz: Erről volt egy vita a 1066–1078. hozzászólások között. Azóta sincs újabb fejlemény.
Hagyári: Nagy valószínűséggel magyar lakosnév egy Hagyár helynév után. Hogy van-e most ilyen, nem tudom, de létezhetett. Vö. mai Hagyárosbörönd (Zala m.), ill. annak Hagyáros nevű része. Ezt a nyelvjárási hangyál ’hangya’ szóból vezetik le -s melléknévi képzővel. Az is elképzelhető, hogy -é >-i birtokjellel képzett apanévről van szó egy Hagyár < Hangyál ’hangya’ személynévből.
Somány: Vlsz. régi magyar személynév: a Sámuel név rövidüléseként létrejött Soma alak -ny kicsinyítő képzős származéka.
Helmer: Német vezetéknév. (1) ’Sisak- (páncél-) készítő kovács’ jelentésű foglalkozásnév, vö. n. Helm ’sisak’. (2) A n. Helmert csn. név alakváltozata, ez pedig a régi n. Helmhart ’sisak+merész’, Helmwart ’sisak+őrző, védő’ v. Helmbrecht ’sisak+fényes’ személynevek folytatója.
Bokros: A Bokor csn.-vel összetartozó magyar, ragadványnévi eredetű vezetéknév. A ragadványnév motivációja vlsz. a lakóhelyre való utalás: az illető a falu egy bokros részén lakott, a háza előtt volt egy jellemző bokor stb.
Szendrey: Magyar lakosnév egy Szendrő nevű helynév után. Ez vlsz. a BAZ megyei település (melynek neve a régi szláv Semidroch vagy a m. Szemere személynevekre megy vissza), de ha régi eredetű, akkor esetleg lehet a szerbiai Smederovo is. Az, hogy ez a lakosnév a nemesi nevek típusába tartozik-e, azt csak tételes genealógiai vizsgálatokkal lehet igazolni vagy elvetni.
Prokkai: Alakilag magyar névnek kell lennie. Valószínűnek tartom, hogy a Prókai név módosulatáról van szó. Ez utóbbi pedig legvalószínűbben egy m. Próka személynévből -é > -i birtokjellel képzett apanév. A Próka pedig vlsz. az ortodixiában szentnévként népszerű Prokopiosz görög név (Προκόπιος <: προκοπή ’(előre)haladás, siker’) rövidülése. A Próka lehet magyar fejlemény, de szláv név átvétele is (ez utóbbit valószínűsíti a görög-keleti motiváltság). A Prókai (Prokkai) lehetne lakosnév is, de Próka (Prokka) helynév létéről nem tudok, így ez talán kizárható.
Érsek: Az ilyen jellegű neveket, azaz a magas tisztségre utaló méltóságneveket (mint pl. még Császár, Király, Herceg, Püspök) a magyar névtani hagyomány jobbágynevek tartja, amely az adott személy (földes)urának a méltóságára utal, vagy (időben hozzánk közelebb) arra, hogy az illető kitől bérelte a földjét. Esetleg lehet gúnynév is: vagy nagyon szentes volt, mint egy főpap; vagy nagyon szegény volt és az élc kedvéért kapott egy gazdag méltóságra utaló nevet; vagy hencegős volt és ezt jelezték egy fellengzős ragadványnévvel.
Restyál: Alakilag nyugati szláv (szorb, cseh, morva, szlovák, lengyel) név. Úgy tűnik a nyugati szláv -al személynévképző járult hozzá egy főnévi vagy igaz alaphoz. Az alap etimológiája nem világos számomra, néhány ötlet: – Talán összefügg az alsószorb rešk ’cickány, poszáta, rozsdafarkú’ állatnévvel, ill. annak más nyelvi megfelelőjével. – Esetleg a n. Rest ’maradék’ szó, ill. annak szláv átvétele. – Netán a szl. rešeto ’szita’ szó az alapja, amelyből talán magyar nyelvi hatásra esett ki a második szótagi mgh. (a jelentés ekkor vlsz. ’szitakészítő’). – Alkalmasint a szl. rešiti ’dönt’ ide származéka (a mgh.-kieséshez vö. az előző pont). – Persze lehet, hogy egy olyan szláv nyelvjárási szóval van dolgunk, amelyet a szótáraim nem ismertetnek.
Schmera: Ezt a nevet a német–szláv érintkezés területére tehetjük, legvalószínűbben Csehország területére. Cseh weboldalakon ma is kimutatható a (ugyan ritka) Šmera név, ill. ennek gyakoribb Šmerda, Šmeral párhuzamai. A kiindulópont a német Schmer név, amely az azonos alakú Schmer ’(disznó)háj, kenőcs’ köznévre visszamenő képzőtlen foglalkozásnév (ilyennel kereskedő személyt jelöl). Ez a német név a csehbe kerülve bővült cseh kicsinyítő, ill. személynévképzőkkel, esetünkben az -a-val (ill. -da-val, -al-lal). Magyar területre németes helyesírással került el, lehet, hogy viselője is elnémetesedett már.
Rovnai: Magyar lakosnév egy Rovnó nevű helynév után. Ez vlsz. mai a nyugat-ukrajnai Rivne (Рівне) településsel azonos, amely Lengyelország felosztásakor a Monarchiához került. A településnév az orosz névváltozatában ismertebb, ez a magyar családnév alapja is: Rovno (Ровно; lengyelül Równo, Równe, jiddisül Rovne). Rovno etimológiájához vö. or. rov ’árok’ v. rovnij ’sík, sima’.
Lászloszky: Ezt a nevet a német–szláv érintkezés területére tehetjük, legvalószínűbben Szlovákia vagy a magyarországi szlovák enklávék (Alföld, Pilis, Északi-középhg.) területére. A m. László személynévhez adódott hozzá az apanévi használatú szl. -ský képző. Esetleg egy tanyanévről van szó, azaz egy valaha László nevű ember által birtokolt helyen lakó személy.
Tolner: (1) Alnémet ’vámos’ jelentésű foglalkozásnév (Tollner, Töllner), az alnémet toll alapszó az irodalmi német Zoll ’vám’ megfelelője. (2) Magyarországi német lakosnév Tolna megye után, vö. magyar Tolnai.
Noll: Német név, írásváltozatai: Noll(e), Nöll(e). (1) Személynév, az Arnold rövidülése. (2) Lakóhelyre utaló ragadványnév, az illető az alábbi jellegzetességek egyikével rendelkező helyen lakott: középfelnémet (= kfn.) nol ’köralakú magaslat, halom’, kfn. nël(le) ’csúcs, tetőpont, fej’, kfn. nulle ’domb, halom’. (3) Délnémet eredet esetén ragadványnév az alábbi köznevek egyikéből: alemann Noll ’kövér, otromba, együgyű ember’, bajor Nollen ’alacsony, kövér ember’. (4) Képzőtlen lakosnév a Noll, Nolle, Nöll, ill. Noell településnevekből (Rajna-Pfalz, Alsó-Szászország, Észak-Rajna–Vesztfália).
Schüirer: Vlsz. ez ugyanaz, mint a német Schürer vezetéknév. Ez (1) felnémet foglalkozásnév a n. schürer ’tüzet szít’ igéből (kovácssegéd stb.). (2) Alnémet foglalkozásnév az alnémet schurer ’fegyverkovács; (később) üvegolvasztár’ szóból. (3) –er képzős foglalkozásnév, vagy lakhelyi jellegzetességre utaló név a kfn. schiure, schüre (mai n. Scheune) ’csűr, pajta’ szóból.
> Természetesen szép számmal vannak benne könnyű vezeték név […] azért ha ezek sem olyan egyértelműek mint gondolnám csak világosítsatok meg
Kalász: Bár nem lehet kizárni, a foglalkozásnévi eredetet, azaz egy olyan parasztot, aki kalászos gabonát termelt, de jellemzően mégis más az eredete.
A Kalász régi személynév volt: a káliz népnév hangrendileg illeszkedett változata. A káliz – mint ez a népneves topikon már kifejtésre került – a mai Üzbegisztánban a Szir-darja mentén fekvő, Horezmnek, Hvárizmnak hívott történelmi terület neve. Ez a népesség vlsz. a honfoglaló magyarokkal jött be, és a korai Árpád-korban is tartották a kapcsolatot a forrásterülettel. Jellemzően pénzügyekkel és kézművességgel (pl. ötvösség) foglalkoztak. A XIII–XIV. sz.-ban olvadtak be a magyarságba, de fennmaradtak mint személynév, ill. mint településnév: az összes Kalász, Kálóc, Káloz, ill. részben Kárász tagot tartalmazó helynév róluk veszi az eredetét (esetleg személynévi áttéten keresztül).
Neked muszáj mindenhol mindenbe belerondítani? Televan a világháló az ottfelejtett mocs... -elnézést- szemeteddel.
Kérlek tiszteld meg a Magyarulez topikjainak eddig kialakított mértéktartó hangulatát azzal, hogy ha bekukkantasz, hisz megteheted, igazodsz az itt kialakult hozzászólási kultúrához!
Ezzel, hogy írtál nekem ide, dilema elé állítotál. Tudnillik nem kívántam válaszolni, de mivel hozzáfűznivalóm van a Honnan ered? (etimológia) 306 hsz-áshoz a számosállat fogalmát illetően, mégis meg kell tennem, nehogy azt hidd, hogy az amit odaát írni fogok kötözködés.
Szóval.
Nem érzem a megértésedet és a felháborodásodat. Ugyanakkor a szerénységedet sem. Az pedig, hogy a két hozzászólás a gúnyon kívül mennyiben 'ugyanaz', ki-ki döntse el maga.
Családfánkat kutatva a következő családnevek után érdeklődnék!
Üveges, nyílván foglalkozás név (tényleg ilyen egyszerű a megoldás?)
Kránicz,
Hagyári,
Sormány,
Helmer,
Bokros,
Szendrey, (elvileg nemesi név, állítólag ilyen nevű üknagyanyámat kitagadta a család a házassága miatt)
Prokkai,
Érsek,
Restyál,
Schmera,
Rovnai,
Lászloszky,
Tolner,
Noll,
Schüirer,
A minap valakitől ellestem a Pergert, régeben kaptam már választ a Pásztira. Azóta ennyivel bővült a feleségem és az én családfám. Természetesen szép számmal van benne könnyű vezeték név, mint pl. Kalász, Kiss, Balog, Kovács, Bajnai, Tóth, Szabó, Juhász, Érsek, Németh, azért ha ezek sem olyan egyértelműek mint gondolnám csak világosítsatok meg..........
Én csupán csatlakozni szeretnék Ménrot fórumtársam írásához,mint morgurita írását elítélendő reflektáláshoz.Mivel az én írásomra reagált morgurita,így nekem ez meglehetősen kellemetlen szituáció.Én részint azért írok a fórumba,mivel laikusként érdekel a nyelvészet,részint pedig József Attila három fontos tanácsát követem:
-tanulni
-fejlődni
-önművelődni.
Bízom abban,hogy efféle sértegetések nem fognak előfordulni a jövőben. Tünde.
Kedves Mindannyiótok! Bevallom nekem is szemet szúrt "morgovita" durva kritizálása és a nemzetek ily módon való emlegetése, de mint új tag nem vettem magamnak a bátorságot,hogy szót emeljek e fölött az ostoba jegyzet fölött, azt viszont örömmel látom,hogy ti sem tűritek az ilyesmit és így kiálltatok jelen esetben LvT mellett aki nekem eddig mindig pontos,érdemes és fontos segítséget nyújtot a családom történetének, származásának kutatásában.(és milyenennincs is). Baráti üdvözlettel:ménrot.
Az utóbbi időben aránylag sok megszólalás piszkálta az inger- vagy inkább a fájdalomküszöbömet, de ez nem csak piszkálta, hanem át is lépte az elfogadhatóság határát. Ez ugyanis egyszerű, mezei rasszizmus, márpedig az minden körülmények között tűrhetetlen. Úgyhogy ennek megfelelő a reakcióm is: Takarodj innét!
Gondolkodni és nem csak gyűlölködni tudó emberek meg nyugodtan elgondolkodhatnak, hogy olyan meglepő-e, ha szláv népességgel keveredve, annak koszorújában leélt 1111 év során lezajlott némi kölcsönhatás a szókészletben is.
Téged ugyan mi vitt rá e késői órán eme tömör benyögésre? Mennyiben kapcsolódik a topik témájához ? Leszel szíves etimológiát adni akkor a közeljövőben felmerülő nevekre (vagy akár visszatekintve néhányra) de ne azzal a 'gyök'kereső módszerrel, hogy melyik magyar szó jut eszedbe elsőként a megadott névről, vagy milyen szótagokra, 'darabokra' tudod szétszedni. Tessék !
Hölgyeim és uraim egy izzig-vérig (mondhatnánk hundertprocent echte) magyar a színpadon: murgovita !
Aki itt kíván némi magyarázatot kapni az őt foglalkoztató név valószínűsített eredetéről, jelentéséről, az mindenekelött tájékozódik annak szavahihetőségéről, aki a magyarázatot adja. Beleolvas az egyes topikokon írott nézeteibe. Nem nem a tartalmába, mert azt vagy elfogadni, vagy az alapján elgondolkodni tud. Hanem abba, hogy a válaszoló hogyan, miként, milyen tudományossággal áll egy egy felmerülő kérdés elemzéséhez.
Vagy nem feltételezed, hogy ez itt így szokás? Nálatok 'ősnyelvészeknél' nem így szokás?
Kedves LvT! Nagyon köszönöm a magyarázatot, így igazán nincs benne tényleg semmi komplikált, néha azonban hajlamosak vagyunk azt hinni,hogy valami sokkal bonyolultabb a nevünk eredete mint az pedig leírva ill. kimondva igazán egyértelmű.:)Köszönöm szépen a segítséget. További szép napot. Üdv:ménrot.
Az ottaniakat azzal egészíteném ki, hogy névmagyarosítás eredménye is lehet. Az 1800 és 1893 közti családnévváltozásokat felsoroló adatbázisban pl. szerepel egy ilyen felvett név, ugyan Huszthi írásformában, vö <http://www.radixindex.com/adatbazisok/nv003007.shtml>.
