Továbbra is a nyelvész és nem a genealógus szemszögéből:
> (a Rosen~ eléggé 'beszédes')
Vigyázzunk a fals pozitív esetekre. A zsidók német (de hasonlóképpen magyar) névfelvételekor fontos szempont volt a „mimikri”. Zömmel olyan neveket vettek fel, amelyek amúgy is gyakoriak voltak, vagy gyakorinak tetszettek. A Rose(n)- névkezdetű nevek elég gyakoriak voltak a németek közt is, így ez önmagában nem lehet a zsidó eredet bélyege.
Amennyiben a névhez találunk helynévi alapot, akkor nem nagyon rugaszkodhatunk el a természetes névalakulás feltételezésétől.
Ezenkívül azt nem látom, hogy egy német nevű zsidót mi venne rá, hogy Mo.-n részlegesen szlávosítsa a nevét?
> Talán LvT tud rá válaszolni, lehetett e a 'dorf'-on kívül másból 'dov'
Talán kiindulhatnánk egy Ro{s/z}endornský névalakból is. Ez akkor egy Rosendorn ’tkp. rózsatövis’ név szlávosodása lenne adaptív (azaz „jelentés nélküli”) -ský képzővel. Ezt azért vetettem el, mert egyrészt a Google-n 260 Ro{s/z}endorfský áll szemben 3 Ro{s/z}endornský –val. Másrészt már akkor sem tudtam megoldani az előbb feltett kérdést: egy német nyelvűt mi venne rá Mo.-n részlegesen szlávosítsa a nevét?
(N.B. A Rosendornhoz nem találtam helynévi alapot, így esetleg ez lehet zsidó név, bár ekkor sem feltétlenül.)
> Ez a válasz esetedben akkor lenne feltételezhető, ha ki tudnánk mutatni az LvT által említett Rózsafalu, mint településnév Kárpátiai előfordulását. Javaslom, szánj erre időt, akár Rózsafalu, akár Rózsa~ bármi alakban. [...] Pl. nem tudom, van-e Rozsnyónak pl. köze a Rosen~ alakhoz (a város hivatalos oldal szerint nincs)
Kárpátiában vannak ilyen jelentős helységek német névvel: m. Rózsahegy, n. Rosenberg, szlk. Rožumberok. Ebből azonban, még a német névformát is alapul véve, Rozenberský jönne ki. Ami – azon kívül, hogy a Rozendovszky nem jön ki belőle – érthetetlen lenne, mert már a huszita kor óta többségben voltak ott a szlávok, így egy szláv vezetéknév is a szláv variánsból jött volna létre.
Rozsnyó német neve – hivatalos oldala ellenére – is idejő: Rosenau ’tkp. rózsarét’ volt. Ebből viszont Rozenauszky (szlovákosan írva: Rozenavský) alakulna, d nélkül.
Én továbbra is megfontolandónak tartom azt a megfigyelést, hogy a kérdéses Rozendovszky egy Mo.-i magyarosodáson* átment névalak, amely egy szláv képzőből alakult német helynévből. (* Magyarosodásként értékelhető a -rfszk- torlódás egyszerűsödése -fszk-ké [a -v- csak írásban létezik a hasonló gyakori szláv nevek hatására], valamint az, hogy – ha jól értem – nő esetén a hímnemű -szky < -ský végződés volt, nem a nőnemű -szka < -ská).
Ebből én azt a következtetést vonom le, hogy a név szláv környezetben alakult ki, és egy olyan helynévre utal, amelynek nem volt a szláv környezetben bevett neve, csak a német. Továbbá már az így kialakult névvel került a család magyar környezetbe.
Mindehhez az alapfeltételezéshez számomra leginkább Cseh- és Morvaország (kisebb valószínűséggel É-Szlovákia) passzol. Gondolhatunk egy távolabbi német területről csehek-, morvák (esetleg szlovákok) közé korábban betelepült német családra is, ekkor jönnek szóba a 3559-esben megadott települések. De azóta találtam a mai Csehországban is n. Rosendorf településnevet: ma Růžovának hívják és Děčíntől ÉK-re esik a német határon. Tekintve, hogy ez a Szudétavidék, ahol német többség volt, a kisebb településeknek pedig nem volt feltétlenül cseh neve (a Růžová is gyanúsan tudatos alakulású formának tűnik), ez a vidék optimálisnak tetszik a név kialakulásához.
Azt pedig úgy tudom, hogy a XVIII. és XIX. sz-ban nem volt ritka a csehek(-morvák) áttelepülése a történelmi Mo. területére (vö. pl. a Kapka család).
Etimológiájához nem tudok érdemben hozzászólni, viszont van egy felvetésem. Először szláv (konkrétan szlovák) környezetben módosult német (de akár jiddis) eredetű névre gondoltam, hasonló tartalommal, ahogy LvT megfogalmazta (a Rosen~ eléggé 'beszédes'), de az, hogy ezen belül merre indulj el Rozendovszky Borbála születését illetően, más megközelítésből indulnék, s talán ez segít a Rozendovszky nevet is értelmezni.
Az, hogy az 1715-ös összeírásban (www.arcanum.hu/mol) egyszer sem fordul elő, azt mutatja, hogy vagy nem éltek még akkor itt, vagy más néven éltek. Ismeretes, hogy a Rákóczi-szabadságharc után a jelentősen megfogyatkozott lélekszámú, Rákóczi család, ill. más kuruc birtokosok által birtokolt településekre szlovák ajkú lakosság húzódott le északról, az ő helyükre pedig rutének. Ez a válasz esetedben akkor lenne feltételezhető, ha ki tudnánk mutatni az LvT által említett Rózsafalu, mint településnév Kárpátiai előfordulását. Javaslom, szánj erre időt, akár Rózsafalu, akár Rózsa~ bármi alakban. (Biharban van, az más vidék, de hasonló Rózsa~ nevű helyneveket nem vetnék el egyből. Tudom javasolni a www.radixindex.com keresőjét. Azért javaslom ezt - hogy ne vesd el - mert a feleségem családjában a Gerensdorfok 1802-ről 1848-ra már Kernstófok, igaz nem szláv környezetben, hanem Heves Külső-Szolnok egyesített vm-ben - pontosabban Újszászon. A változás tehát a XIX. sz. első felében történik meg, úgy, hogy 1802-ben költözik be a Gerensdorf fiú Újszászra Kompoltról, pár évtizeddel korábban odatelepült német közösségből kiszakadva-átszármazva. A ~'dorf'='stóf' átváltozáshoz hasonlóan a '?'='dov' változás melyhez később, szláv, vszeg szlovák környezetben társult a+sky képző. Talán LvT tud rá válaszolni, lehetett e a 'dorf'-on kívül másból 'dov')
Másik indok:
Nem tudom Visontán az Oraveczek mióta vannak jelen, a házasság nagy valószínűséggel a lány falujában volt - végülis ezt keresed - de javaslom kiindulásként tételezd fel, hogy az Oraveczek ismerik a lány családját korábbról (esetleg távoli rokonság, egy kultúrkör, stb.) Indulj el az Orevecz szálon. (Ha ez nem áll meg, még mindíg elindulhatsz más szálon, azaz, amit javaslok, az nem 'A megoldás', hanem egy első látásra elég nagy halmaz elemeinek megszűrése.
Az, hogy a fent említett forrás keresőjében az Oravecz név 1715-ben 85 településen fordul elő, melyből 8 Gömör, 2 Sáros, 5 Szepes, 4 Bars, 9 Hont, 11 Liptó (köztük elmenekültek összeírása is!) 5 Nógrád, 4 Nyitra, 5 Pozsony városa, 11 Trencsén, 3 Túróc, 11 Zólyom vm-e (összesen 78 szláv környezetű) számomra ugyanúgy azt mutatja, hogy errefelé venném az irányt. Pl. nem tudom, van-e Rozsnyónak pl. köze a Rosen~ alakhoz (a város hivatalos oldal szerint nincs), de előre Gömört venném.
Szóval én Észak-kelet irányába indulnék el, olyan szlávok lakta településeken, ahol az Oraveczek előfordulhattak 1715 és az 1848-as születést megelőző esküvő időpontja, mondjuk 1828 között (Te vszeg ezt az időt jobban tudod pontosítani). Ez 113 év 4 emberöltő, s kevesebb, ha az van, hogy 1715-ben még nem voltak jelen Mo. területén a R-iak.
Kassai: Erről nincs sok mit mondani: a Kassa településnévről vett lakosnév. Amennyiben természetesen alakul ki, akkor Kassáról elszármazott, Kassával kapcsolatot tartó stb., de a név kialakulásakor nem ottani lakost jelöl. Illetve nemesi előnév esetén a birtokközpontot nevezi meg.
A vázoltad esetben azonban vlsz. névmagyarosításról van szó. Ilyenkor gyakran nincs meg a felvett név etimológiai háttere. Lehet persze, hogy a felvett név a régi név fordítása, de gyakoribb, hogy csak max. a hangzásában hasonló, gyakori, kifejezetten magyarosnak imponáló névről van szó. (N.B. Sokszor ezt a nevet nem is az érdekeltek választották, hanem a névmagyarosítást presszionáló vagy adminisztráló személyek „javasolták”.) A típuspéldám az a személyesen ismertem alföldi Kohút vezetéknevű szlovák család, melynek egyik ága tükörfordított Kakasra, a másik ága pedig inkább az alliteráló Komoly nevet vette fel. A felvetetted csehes névforma arra utal, hogy itt is az alliteráció vezérelte a névválasztást.
Kotešel: Adatot nem találtam rá, valószínűleg az emlékezet már romlottan őrizte meg az eredeti nevet. Még nem volt időm rá, hogy szisztematikusan végigvegyem a lehetséges eredeti formákat. Mindenesetre még ebben az alakjában is cseh-morva névnek imponál, egy ott gyakori -l melléknéviigenév-képzős személynévnek. Mint ilyen, az alapnak egy igének kellene lennie, de *kotešet ige, ill. hasonló egyelőre nem találtatik.
Muyrers: Etimológiai adatot nem találtam rá. De tekintve, hogy a német au kettőshangzónak a hollandban és az alnémetben gyakran ui kettőshangzó felel meg (vö. n. Maus ~ holl. muis ’egér’ n. Haus ~ holl. huis ’ház’), így ezt a n. Maurer ’kőműves’ szóval vetem össze, annak ellenére, hogy a megfelelő tő a holland irodalmi nyelvben nem ui-t, hanem uu-t tartalmaz (holl. muur ’fal’ ~ n. rég. Maur ’fal’), de a névben fennmaradhatott korábbi, ill. nyelvjárási alak. Természetesen az is lehet, hogy kifejezetten alnémet variánsról van szó. Ennek megfelelően egy alnémet-németalföldi Muyrer ’kőműves’ foglalkozásnévhez -s erős birtokosraggal képzett apanévről lehet szó.
van Basten: Holland (németalföldi) apanévi eredetű családnév egy gezin/zoon van Basten ’Bast családja/fia’ szókapcsolatból. Az itt szereplő Bast személynév a Sebastian ’Sebestyén’ személynév rövidülése. (A holl. van elöljáró nélküli Basten változata német vezetéknév is lehet.)
Haas: Holland (németalföldi) ragadványnévi eredetű családnév. A ragadványnév az illető visszahúzódó, félénk jellemére, vagy gyorsaságára utalhat, vö. holl. haas ’(mezei) nyúl’ közszó. [Tekintve, hogy a hollandnak mind nyelvileg, mind kulturálisan, mint történetileg erős kapcsolatai vannak az alnémet területekkel, ez is lehet alnémet név.]
Gárgyán: Eredete egy magyar közszóra megy vissza. Akinek még megvan a régi hétkötetes értelmező kéziszótár, ott ezt olvashatja: gárgyán főnév -t, -ok, -ja (népies, elavult) Gvárdián. Ez utóbbi jelentése pedig:’ <Ferences, kapucinus, minorita> szerzetesrendi házfőnök’ (tehát az, am más szerzeteknél a perjel). A gárgyán tehát a középkori latin guardianus ’őrző, gondnok; (egyh.) rendházfőnök’ népi átvétele, szemben a német alapú tudós gvárdián alakkal. Névként vlsz. arra utal, hogy az illető ferences, kapucinus, minorita kolostor jobbágya volt; esetleg úgy viselkedett, mint egy rendfőnök; de talán nem zárható ki a nem egyházi, foglalkozásra utaló ’gondnok’ jelentés sem.
Hangel: Adatot nem találtam rá. Az ösztönöm azt súgja, hogy a német Hankel csn. alakváltozatáról lehet szó. z utóbbi a n. Hank(e) személy (és család-) név -(e)l kicsinyítő képzős származéka. A Hank(e) mögött két eredet állhat: – A gyakoribb esetben a Johannes ’János’ név Hann(e) rövidülésének továbbképzéséről van szó az alnémet vagy a szláv -k(e/a/o) kicsinyítő képzővel. – Ritkább esetben a n. Heinrich ’Henrik’ alemann (dny-német) környezetben történt Hank rövidülésének -i (> -e) kicsinyítő képzős származékával van dolgunk.
Ad Kifusz: A Duden Familiennamen a Kalbfuss ’tkp. borjúláb’ vezetéknév kapcsán ’mészáros’-ra utaló foglalkozásnévi eredetet említ, így ezt a Kifusz felvázoltam etimológiája esetén is fel kell tenni. A másik az, ami talán nem derült ki, hogy a Kie- előtag azonosítása n. Kuh ’tehén’ szóval gyengébb lábakon áll, mint az etimológiai többi része: érdemes némi fenntartással kezelni, de jobb ötletem egyelőre nincs. (N.B. Az is lehet, hogy egy német népetimológiáról van szó, és csak „beleértették” a németek a Fuß ’láb’ szót egy idegen, de számukra hasonlóan végződő névbe.)
Nekem az a gyanúm, hogy a Hartyán névvel lehet összefüggésbe hozni. Illetve, a Gárgyán névre keresve találtam, hogy a "gragya" horvát eredetű szóval is összefüggésbe lehetne hozni (nem találtam a szótárban azért írtam fonetikusan hátha nyelvjárási).
LvT, ismerve a szláv jártasságodat, remélem erre is tudsz megerősítést vagy cáfolatot írni! Köszi előre is
Rozendovszky: Vö. cseh Rosendorfský, Rozendorfský vezetéknév. Cseh lakosnév egy német Rosendorf ’tkp. Rózsafalu’ településnévhez. Ilyen jelenleg kimutatható Türingiában, Burgenlandban, Karintiában. <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=DE&city=Rosendorf>, <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=AT&city=Rosendorf>
Kifusz: Vö. német Kiefuss (Keifuss) vezetéknév. Ez utóbbi etimológiáját még nem találtam meg, de tekintve, hogy ie ~ ei-t tartalmazó alakváltozatok vannak, régi német szónak/névnek kell lennie. Külön megfontolandó a holland Kievoet ~ Kijvoet név léte, amennyiben ezt összekapcsolhatjuk a fenti német névvel – és szerintem összekapcsolhatjuk –, akkor feltehetjük, hogy összetett szóval van dolgunk, ahol az utótag a n. Fuß (~ holl. voet) ’láb’ szóval azonos.
Ha tekintjük azt, hogy a német névállományban a kerekített magánhangzók ajakrésessé válása nem ritka, a Kiefuss nevet talán összekapcsolhatjuk a német Kuhfuss vezetéknévvel (uh /ú/ > ie /í/). Ez utóbbi etimológiája világos, szó szerint ’tehénláb’ jelentésű. Ez beleillik az ’állatláb’ jelentésű német vezetéknevek közé, vö. még Lamfuss (< n. Lamm ’bárány’), így utalhat az illető kedvenc eledelére, lakóhelyére* stb. Megfontolandó ugyanakkor, hogy a holland megfelelő, a koevoet a literális értelmán túlmenően ’egykarú emelő, feszítővas’ jelentésű is, így az is lehet, hogy a jellemző eszközről vett foglalkozásnévvel van dolgunk.
Megpróbálok még a név ügyében tovább keresgetni, hátha meg tudom erősíteni a fenti ötletemet (vagy elvetni).
* Az egy tipikus német sajátosság, hogy nemcsak fogadók, hanem más kiemelt házak, tanyák is kapnak „fantázianeveket”, amely aztán átszállhat a lakók megnevezésére is.
Csarmasz: Bízvást összetartozik a Csormasz névvel. Tovább azonban nem jutottam: mindez arra látszik utalni, hogy egy régi személynévről van szó, amelynek közszói alapja eltűnt. Gondoltam a m. csárma ’lárma; lármás, szószátyár’ szóra, de nem tudok olyan m. -sz képzőről, amely ebben a korban ebből névszót/személynevet képezne. Felvetődött bennem a b ~ m alternáció lehetősége is, ezen keresztül az oszm.-tör. çorba /csorba/ ’leves’ szóval való kapcsolat; azonban, hogy a törökben lehet-e ilyen -s képző, nem tudom, így ez is csak ötlet, nem megoldás.
Mondanám, hogy régi – esetleg honfoglalás előtti török eredetű – magyar névről van szó, de ezt meg az bizonytalanítja el, hogy az Árpád-kori személynévtárban nem találtam ezzel összevethető tételt. Ennek ellenére ez a lehetőség tetszik talán a legvalószínűbbnek.
> Az ismerősöm kárpátaljai vegyes családból való áttelepült
Ad Vaskeba: Most a hozzászólásodban lévő infók alapján újra átgondolva a tényeket, a név nyugat (cseh) → kelet (szlovák, ukrán) irányú terjedését megfordítom kelet (ukrán) → nyugat (szlovák, cseh) irányra.
Az korábban közöltem megoldás hátterében az állt, hogy a -ba képzőnek nem ismertem személynévképzői funkcióját. A nyugati és déli ágban ez biztos így van, a keleti szláv névtanból azonban nincsenek túlzottan részletező forrásaim. Viszont a közölted infó felkeltette az érdeklődésemet és célzottan el kezdtem nyomozni, és egy oldalon, amely orosz (keleti szláv) vezetékneveket sorolt fel, az alábbi névpárt találtam: Верчеба ~ Верченко (Vercseba ~ Vercsenko). Tekintve, hogy az ukránban az -enko apanévképzői funkciójú, feltételezhetjük hogy itt az -eba is az.
Így már visszamerek térni az első gondolatomhoz, amit végül is elvetettem: a Vaškeba (Вашкеба) a Vaška (Вашка) személynévből képzett apanév. A Vaška (Вашка) a Vasil[ij] (Василий < újgör. Βασιλιός < gör. βασιλεύς ’király, uralkodó’, vö. m. Bazil, Bazsó, Vazul, Vászoly) rövidülése -ka kicsinyítő képzővel, a keleti szlávságban igen gyakori név, de cseh környezetben sem ismeretlen.
Kedves LvT! Korábbi segítségedet most van alkalmam megköszönni,és újból a segítségedet szeretném kérni a Hangel névvel kapcsolatban. Segítségedet előre is köszönöm. Baráti üdvözlettel:ménrot.
Az ismerősöm kárpátaljai vegyes családból való áttelepült, másrészről a neten kotorászva (kugli :o) .cz és .sk lapokon fodult elő dominánsan, de találtam dél-alföldi illetőségű magyar személyt is. A Radixon 2 kárpátaljai iskolai értesítőben szerepel a nyilvántartásukban.
Így mindenképpen cseh-szlovák-?ruszin? vonalon lehet a megoldás.
OFF „Márpedig Isten ilyen, ezért is nevezik Mindenhatónak...” Feltéve, hogy létezik. Az érvelésem ugyanis pont arra irányul, hogy ezt legalábbis megkérdőjelezzem.
Vaškeba: A jelenkorban szinte kizárólag cseh előfordulásai vannak. Az etimológiája problémás. Primer megoldás nincs, az átadó nyelvet nem látom, így vlsz. a csehen belüli fejlemény. Adatolt Veškeba formája is, amely megengedi, hogy az első mgh.-t jermegfelelőnek (tehát korábbi jel folytatójának) tekintsük. a szlovákban, s innen esetleg átszüremkedve morva, ill. cseh területen is, az a hang lehet jermegfelelő. A szlávban a -ba elvont főneveket képez zömmel igékből és melléknevekből. Ennek megfelelően talán az ószl. vьsь ’minden’ szó származékáról van szó, vö. cseh veškerý ’ minden’ < *veškterý < *veškter > + -ba > *veškterba > *veškerba > veškeba. Persze ez így elég gyenge lábakon áll, mindenesetre más ötletem egyelőre nincs.
Firkušný: Ilyen formájában csak a csehből ismert. Volt jó pár köröm ez ügyben, de nem maradt más hátra, minthogy a -ný – ilyen szerepben való szokatlansága ellenére – egyfajta apanévképzői szerepű lehet. Így vlsz. a név a régi nyugati szláv Firk(a/o) személynév -uš kicsinyítő képzős Firkuš származékához képzett apanév. A Firk(a/o) alapnév vlsz a Fir(a/o) név -ka/-ko képzővel kicsinyített alakja. A Fir(a/o) alakról nem tudtam kideríteni semmit, de alakját tekintve nem szlávos, valószínűleg egy más nyelvi személynévvel, vagy annak csonkolt formájával azonos (? lat. Firminus, ? n. vier).
> csak míg az idealista azt gondolja, hogy a dolgoknak van céljuk, a materialista számára csak okuk. Mivel én határozottan materialista vagyok, a cél vélelmezése szerintem a fent már kifejtett belelátás.<
Csak erre, és csak ennyi - (remélem nem fumigálod csupán.)
Az idealista be tudja látni,: esetleg az a cél, hogy az okot megkeresd, és kiküszöböld. Hamennyiben majd a materialista is be tudja látni, hogy lehet az is az ok, hogy egy cél felé haladtasson, el fognak múlhatni az "egetverő különbségek" a két szemlélet között Ez lesz majd a színtézis kezdete e téren.
OFF „Mindössze a tapasztalataim igazolják” Csak ezekkel a tapasztalatokkal az szokott a baj lenni, hogy az ember agya olyan, hogy megpróbál a rendezetlenség mögé rendszert látni, és mivel nagyon sok faktoros dologról van szó, ezért nyilván egy ember személyiségjegyei és egy név által definiált konnotációhalmaz elemei között nyilván fog találni valami összepasszinthatót. De ez nemcsak az emberi agyra jellemző, már a galambok is hasonlóképp működnek. Híres kísérlet, amikor egy ketrecben tartózkodó galamboknak véletlenszerűen bedobáltak gabonaszemeket, előbb-utóbb elkezdtek egyre degeneráltabban mozogni, mert azt hitték, hogy a gabonaszem jutalom valamiért: a megelőző mozdulatért. Tehát ha mielőtt a gabonaszem lepottyant, egy galamb éppen megrántotta a szárnyát, akkor a gabonaszemmel történt kondicionálás hatására egyre gyakrabban rángatta a szárnyát, gabona reményében. Nos, szerintem a név és személyiség összefüggése szerintem épp ugyanilyen belelátás.
„Ez természetesen azt is feltételezi, hogy valahonnan jövünk és valahová tartunk.” Hát igen. Azt hiszem, idealista és materialista egyaránt nem hisz a véletlenekben, csak míg az idealista azt gondolja, hogy a dolgoknak van céljuk, a materialista számára csak okuk. Mivel én határozottan materialista vagyok, a cél vélelmezése szerintem a fent már kifejtett belelátás.
„Isten létét tényleg nem e topikban kívánom megvitatni, még kevésbé bizonyítani, mivel nem lehet, mivel már Aquinoi Szt. Tamásnak sem sikerült.” A bizonyítás lehetetlenségének ez a bizonyítása természetesen sántít, hiszen attól még, hogy Aquinói Szent Tamásnak nem sikerült, másnak sikerülhetne; lényegesen összetettebb megfigyelési és bizonyítási módszerek állnak ma rendelkezésre, mint az ő korában. Csak hát én mindig oda lyukadok ki, hogy nem értem, hogy valami, aminek a létezését ennyire reménytelen bizonyítani, miért olyan fontos, hogy egyesek egyéni létét meghatározza az ebben való hit.
ON „A lényeg a topik témájához kapcsolódva annyi, hogy mindenki azért kapja a nevét, hogy beteljesíthesse sorsát.” Szerintem meg azért, hogy azonosítani lehessen őt. Tisztában vagyok ugyanakkor a zsidó hagyománnyal, mely szerint az adandó szakrális nevet a születés pillanatában súgja meg az Isten az anyának. De ezeket a szakrális neveket a zsidók nem használják a mindennapokban. Ha valakinek például a szakrális neve Dávid, a civil neve Béla, akkor melyik is ő? (Vagy minden zsidónak kettős természete lenne?) Ráadásul ha Béla, akkor ez mire is utal, hiszen legalább három etimologikus jelentéssel lehet az esetében számolna, a bizonytalan eredeztetés miatt, miként nem kevés név több etimológia egybeeséséből vezethető le (pl. a Vera egyaránt becézője a Veronikának, és folytatója a szláv 'hit' jelentésű névnek).
OFF „mindenkinek magának kellene értelmezni tudnia, miért azt a nevet kapta, amit kapott.” Én például tudom, hogy azért lettem Attila, mert a szüleim kedvenc költője József Attila volt. De ezzel megint csak azt látjuk, hogy ok van, nem cél.
„12 éves koromban elfogadtam, hogy létezik egy objektív valóság és az megismerhető. Nem csak a materialista és empirikus tudomány eszközeivel. Miközben azért tudom, hogy ezeket a módszereket nem nélkülözhetjük. Csak nem kellene mindenhatónak tekinteni azokat.” Nemhogy nem kell, nem is lehet mindenhatónak tekinteni őket, hiszen Gödel nemteljességi tétele kimondja, hogy minden zárt rendszerben létezik bizonyíthatatlan igaz vagy cáfolhatatlan hamis állítás. De ebből számomra csupán az következik, hogy tudomásul kell venni, hogy vannak dolgok, amelyek jelenlegi tudásunk szerint megmagyarázhatatlanok, illetve olyanok is, amelyek mindig is megmagyarázhatatlanok lesznek. Arra véleményem szerint nem szolgálnak indokul, hogy bevezessünk egy bizonyíthatatlanul létező entitást, amit – bocsánat a profán megfogalmazásért – jolly joker jogokkal ruházunk fel. Azzal ugyan bármit meg tudunk természetszerűleg magyarázni, viszont éppen ebből következőleg az ilyen magyarázat nem ér semmit, nincs valódi magyarázó értéke.
Természetesen gondolhatod így, de ha komoly állításként akarod megfogalmazni, akkor ezt vizsgálatokkal kellene igazolni: egzakt személyiségjegy-faktorokat alkotni, ezeket pl. pszichológiai tesztek segítségével bemérni, majd bebizonyítani, hogy az azonos utónevűekhez tartozó értékek között nagyobb a korreláció (vagy valamilyen egyéb statisztikai mutató), mint a különböző utónevűek között. Meglepődnék, ha egy ilyen vizsgálat pozitív eredménnyel zárulna. De mivel két beágyazott állítást is megfogalmaztál, azok is bizonyításra szorulnak. Egyrészt azt állítod implicite, hogy a személyiséget isten adja, ez erősen szemben áll a tudomány mai állásával, amely szerint ez részben genetikus, részben szocializációs okokra vezethető vissza. Másrészt ebben beágyazva azt állítod, hogy létezik isten (ráadásul azon belül is Isten, azaz a judeokeresztény egyisten), ami szintén bizonyításra szorulna, hiszen az elmúlt néhány évezredben igen sok ráfordított erőforrás ellenére ezt az állítást sem sikerült verifikálni.
„A te neved, kedves LvT, feltehetően kettős természetedre utal” Ez finom habkönnyű állítás. Ugyanis némi fejtöréssel bárkire rá lehet mondani, hogy „kettős természetű”, magyarán nem jelent semmit.
Czethmayer, Czettmajer stb.: Ilyen nevet nem találtam. Ráakadtam viszont a német Zentmaier (-mayer, -meier, -meyer) névre. Valószínűnek tartom, hogy az ntm msh.-torlódás egyszerűsödhetett tm-re. A Zentmaier (stb.) a Zehn(e)ntmaier (stb.) válzozata, vagyis egy olyan Meier ’haszonbérlő’, aki a haszon Zehnte(l)-jével ’tized’-ével fizetett, vagy egy nagyobb birtok tizedét bérelte stb.
Holzapfel: Német név, literális értelme ’vadalma’. A német névtan ezt jellemre utaló ragadványnévnek tartja: ’savanyú, mint a vadalma’.
Nestlang: Van ilyen német vezetéknév. Az etimológiájával még bajban vagyok. Talán egy Nestl-Lang típusú összetett névről van szó, vagy a Nestling valamilyen módon való elváltozásáról. Az összetett névben a Lang jelentése ’hosszú’ és a termetre utaló ragadványnév lehet. A Nestling pedig ugyanaz, mint a Nestl, csak egy leszármazottat jelölő –ing képzővel bővült. A Nest(e)l név képzőtlen foglalkozásnév a középfelnémet nestel ’szalag, szíj’ szóból; olyan bőröst jelölt, aki jellemzően bőrdarabokból összevarrva készített dolgokat, pl. erszényt.
Már: A név nemigen köthető etnikumhoz. Ez nagy valószínűséggel a Márkus személynév rövidülése, se mint ilyen minden környékbeli népnél spontán képződhet.
Michlin (Nichlin): Leginkább németnek diagnosztizálható: a Michael ’Mihály’ személynév délnémet Michl becézőjéhez járulhatott az alemann (azaz dny-német) -(l)in kicsinyítő képző. Elviekben szláv is lehetne, de akkor a Michl alapnak – legalább alakilag – nőneműnek kellene lennie, de ennek a lehetőségét nem látom.
Firkusny: Később.
> Fizl, Fizlin, Fizel, Fizlerin (nőről van szó egyébként) és néhol még Zislerin, Zizlerin -nek is olvasható.
Mindkét olvasat elképzelhető, de az F-est tartom a valószínűnek, mivel ezek a nevek elterjedtebbek. A Fizl alapnév vlsz. a n. Fitz személynév délnémet -l kicsinyítő képzős származéka, a Fitz pedig a Vitus, ill. Vincent nevek rövidülése. A Fizel a Fizl-hez képest írásvariáció. Az Fizler-er-je apanévképző, s mivel a németben szokásos a képző nélküli apanév, így a jelentést nem változtatja, viszonylag szabadon elmaradhat, ill. megjelenhet. Az -in pedig azt jelzi, hogy az illető nő (asszonynév).
A másik változathoz csak a Zitzmann nevet találtam, ahol egy Zitz névhez járul az apanévképző funkciójú mann tag. a Zitz-ből elviekben egy -l kicsinyítő és egy -er apanévképzővel lehetne Zi(t)zler, ill. ebből Zi(t)zleron asszonynév. A Titz egyébként az ónémet Zizo személynév változata, amely pedig a Siegfried rövidülésének kicsinyített változata.
[Valahai] kedvenc e-mail szolgáltatóm már csak a nevében a régi. Úgy látszik pikkelnek rám, mert a legutóbbi "Aktivujte si neobmedzenu mailovu schranku na www.pobox.sk!" tartalmú üzenetükre nem reagáltam, tudván, hogy ez úgyis szolgáltatáscsökkentéssel jár. De vesztettem ;) -- most beengedni beenged ugyan, de az e-mailozás nem érhető el (csak pókerezhetnék...)
Ezért, jobb háján, itt az Indexen vettem igénybe a nickhez felkínált postafiókot: így már ismét elérhető vagyok.
Czethmayer, Czettmajer stb. Holzapfel Nestlang ??? Már Michlin (Nichlin) Firkusny (cseh)
ill. van egy név ami nagyon sokféleképpen is szerepel, de nem tudom eldönteni vajh melyik a valós; Fizl, Fizlin, Fizel, Fizlerin (nőről van szó egyébként) és néhol még Zislerin, Zizlerin -nek is olvasható.
valamint a Roszkopfról eset már néhányszór szó, de mos találtam Ruszkopf -ot is, ez csak valami torzult forma vagy teljesen más név?
Mint ahogy a két sár a magyarban nem érhet össze, ez a méz és a mézga esetében is képtelenség. De ahogy nem tudnám kizárni (hozzáértés hiányában megerősíteni sem) azt, hogy a két sár a törökségi nyelvekben összeér, a méz és a mézga is összeérhet a szláv nyelvekben (ennek verifikálásában nyilvánvaló, hogy neked utcahossznyi előnyöd van, de otthon megfelelő szótár birtokában én is lehet, hogy érdemben hozzá tudnék szólni a kérdéshez).
