"Fagyvédelem" címén érdemes-e fellocsolnom a kajszik alját? Mert éjszaka biztos nem fogok vizet "permetezni". Amúgy É-K-i lejtős a kert, talán lecsúszik a fagy:-(.
Úgy tudom, hogy a monília csészelevélen át is fertőz. De úgy gondolom, hogy a Chorus csészelevélen át is felszívódik. Kérdés:
Fújjam-e már holnap erre a Chorust (+Dithane), vagy várjak még, amíg kilátszik egy-két bibe?
És még egy (buta) kérdés: ugye a bordó, az csészelevél? A rózsaszínű pedig sziromlevél? És ugye ez még nem piros-bombós állapot? (Amúgy meg inkább "rózsaszín-bimbós" állapot lenne majd?)
Szombaton este 8 után leállt a szél, nálam akkor kiment az első Chorus-Dithane. A kajszi a virágait kezdte nyitogatni és az időjárási előrejelzések pont "moníliás időt" jósoltak. Különben várhattam volna még 1-3 napot. A Big Top nektarin kis fámnál meg tettem a permetlébe Folicur Solo-t is a tafrina ellen. Már egérfüles!
Én a csonthéjasoknál monília és tafrina megelőzésére gondoltam Chorus + Vondozeb kombóval (nekem a Vondozeb granulátum formátuma a könnyebb elkeverhetőség miatt jobban bejött a Dithane tapadós, csomósodásra hajlamos por állagánál).
A tavaszi első Chorus permetléhez mindig teszek 20 gr/10 liter Dithane-t. De nem a lisztharmat miatt. Tavasszal még nem szokott gondot okozni. A lisztharmat a meleget és párás környezetet szereti.
A Chorushoz a gyártói instrukció szerint almatermésűeknél ajánlott ként (konkrétan Thiovit Jetet) adni, ha a fa lisztharmatra érzékeny. Ezzel kapcsolatban két kérdésem lenne:
1. Csonthéjasoknál is érdemes kombinálni pl. mankoceb alapú rézpótlóval?
2. Egérfüles állapotban óvatosabban kell adagolni a ként (mint a rezet), vagy nem érzékenyek rá a csonthéjasok és almatermésűek?
Érdekes, és lehet benne valami. Életerős fát kevésbé bántja bármi is. Amúgy érdekes ismerek egy magoncfát és nem a határ közepén, hanem városszélen. Kevéske kukac van benne de azok is főleg még fejlődő almákba mennek bele valszeg. Érdekes hogy még kukacot asszem nem találtam még benne. Igaz a fa ideális helyen van, sok másfajta növénnyel. Gondozva, permetezve nincs.
Amúgy tavaly a korai diók (magonc) is szinte molymentesek voltak, a későbbiek meg talán átlagosak voltak. Bár lehet tavaly kevesebb volt a moly, de ez nem magyarázza a te molymentességed, tehát ha teszteld és remélem publikálod is a végeredményt :) (amúgy én almát nem szeretném permetezni (most nőnek a telken). Ismerősnél látom/láttam mit kell tenni a szép nemes almáért)
Felkaptam a fejem arra, amit írtál: nekem csak pár almafám van és bár permetezem almamoly ellen (igaz, nem konzekvensen), de minden évben az almák jó része kukacos lett. Viszont tavaly a szokottnál is kevesebb permetezés ellenére feltűnően kevés volt a károsított gyümölcs.
Van egy nagy talány a múlt évben nem volt almamolyom. Számomra rejtély hogy igazán mi történt, egy barátom mondta hogy Ő olvasott egy angol nyelvű tanulmányt ahol azt fejtegették ha a fa tápanyag utánpótlása tökéletes és a csapadék is megfelelő akkor az almában olyan emzinek keletkeznek amit a molyok elkerülnek. Az idei év lesz a próba időszak mindent ugyanúgy csinálok mint tavaly és meglátom lesznek e molyok. A fák alatt vastag mulcs réteg van ami alatt a legnagyobb melegben is nedves volt a talaj, 3-4 alkalommal kaptak Ferticare lombtrágyát virágzáskor 15-30-15 nyár közepén kétszer 24-8-16 érés előtt kétszer 10-5-26 . Most nincs itt a permetezési naplóm de ha érdekel holnap leírom.
Általában legfeljebb annyit keverünk be, amennyit aznap elhasználunk. Ha valami miatt mégsem sikerült, akkor általában jól felkeverve másnap még használható. De tervezetten nem keverünk be szert előre.
A bekevert növényvédőszereket nem lehet tárolni! TILOS!!!
ALAPSZABÁLY!
Annyit keverj be, amit felhasználsz egyszerre. Ha sok, akkor inkább permetezzed ki azt is. Kisebb baj, ha több megy a növényre.
Ráadásul a permetezőgép is megsínyli, a kiváló kristályosodó anyagok eltömítik.
Van amelyik permetszer bekevert tárolása nem okoz bajt, mert ha csökken is a hatása, ez még nem okoz rezisztenciát. A Score és a felszívódó szerek NEM ILYENEK!
