Lehet, hogy Nevikénnel durván lenyomatva jó lenne, de általában Vegesolt használok, mert az szelídebb a zöld növényekhez, vagy esetleg Olajos rézként, de azt meg a kelleténél korábban, mivel a fák között tavaszi hagymás virágokat termelek eladásra, és féltem őket. Amikor a lemosás tényleg ér(het) valamit, akkor a tulipán meg ilyesmi már elég nagy, és égettem már le őket lemosóval. Elvileg a Vegesolban is elég a kén.
A lemosás tényleg lemosás, megfolyik a vesszőkön, 2-3 oldalról kapja minden rügy.
Most már szerintem el kell kezdeni, jön a meleg. 2 héten belül valószínűleg lisztharmatosak lesznek, amik akarnak.
Én mondjuk már hetek óta szórom őket, mert gyümölcsfák között van vagy 10 magas törzsre oltott piszkém, meg másik telken 6 gyalogbokor, és permetezéskor ezekre is nyomok egy spriccentést, mert ki tudja, mikor permetezek ott legközelebb, hátha addig beüt a katasztrófa.
Ezt a lemosást azért vitatnám, ha tényleg bőven van rá permetezve és nem háti légfújásos géppel akkor hanem sima háti permetezővel rendesen leáztatva Nevikénnel ,vagy agrokénnel ! Nem is nagyon jelentkezik ez a betegség csak itt ott ahol valamiért figyelmetlenségből kimaradt ! Több kertben is permetezek nincs komoly gond egyikben sem ,pedig ahány kert annyiféle alma van !
Már korábban is láttam megrágott bimbókat, aztán tegnap láttam egy tettest is. Most kerestem rá, hogy mi lehet.
Ő az alma (vagy bíborszínű) eszelény. A levélpirosító tetvek miatt az almák is kaptak Mospilant, remélem, ez az eszelényre is hat.
A szülői háznál van egy rettenetesen fejlődő, valami madár által pottyantott magról kelt magoncra oltott Jonagoldom. Az oltáskor elfelejtettem, hogy triploid, aztán meg abban reménykedtem, hogy olyan 30-40 m-re van két másfajta alma, de bizony alig porzódtak a virágok. Most vittem pár virágos ágat a másik telekről, és vízbe állítva felkötöztem az említett fára.
Valahol olvastam, hogy a Mospilan riasztja a méheket, de nálam nem riasztotta, egyből elkezdték a levágott, pár órája permetezett ágak virágaiból is szedni a nektárt.
Amúgy erre a fára most oltottam Starking és Golden vesszőket, remélhetőleg 2 év múlva már virágozni fognak.
Jellemző, hogy egy fán vannak nagyon beteg és teljesen egészséges csokrok is. Amikor kinyílik a virág, akkor a szirom kicsi, keskeny, világos, az ivarszervek fejletlenek, nem képesek betölteni a funkciójukat. Ha csak gyenge a fertőzés, akkor lehet belőle alma, de az is kicsi, deformált, és jó eséllyel leesik a nyár folyamán, meg az egész rész elhalhat.
Sajnos, nálam is van, vagy 5 fajtán legalább. Ennyire azért nem csúnya, mert védekezek, de azért kiirtani nem tudom, a rendszeres permetezéssel sem. A Jonatánon volt először az oltványok közül, valamint a sarjról szaporodó (nyári édes) csörgőalmán. A lemosás abszolút semmit nem ér, pedig a rügypikkelyek szétcsúszása után szoktam csinálni általában, ahogy kell.
Ezt a szomszéd néni is mondta, de én a mi szölönkön még sose láttam atkát. A leírt kártételt ismerem az uborkáról, nmegszerintem a Magnolián is az van, de ezt a pókhálószerü szövedéket még sose tapasztaltam, még erösen fertözött növényeken se, amiröl tudtam, hogy atkás.
Viszont a szölötermést tavaly 100%-ban vitte el a lisztarmat, hiába permeteztem. Ezellen nem kellene tenni valamit?
Tafrina ellen februárban még magam permeteztem Vegesol-lal, amiben ugye sok réz van, és márciusban kapott ugye Vegesol-Score-keveréket. Elég lesz? Jól értem tehát, hogy nem tudhatjuk, hogy fertözött-e a fa, mert a tafrina ugyan melegben nem fertöz, de a tünetek csak nyáron fognak jelentkezni.
Összefoglalva tehát az egrest Thiovittel, az öszibarackot Score-ral, ami sajnos most nincs, a meggyet Monilia ellen mégegyszer kell, a Magnoliát atka ellen valamivel, rózsát rovarölövel, a sárgabarackot semmivel.
Szölöt kell most valamivel? Almát, körtét, szilvát, cseresznyét?
A tavaszi tafrina fertőzés nyáron okozza a leglátványosabb tüneteket. Amikor a levelek eldeformálódnak majd lehullanak, a tafrina már egy ideje benne van a fában.
Gyakorlatban legalább 2-szer de inkább háromszor kell tafrina ellen permetezni, hogy biztos lehess a dologban.
Bár van itt fórumtárs, aki tisztán a többször elvégzett kontakt rezes lemosózásra esküszik, én ebben kevésbé hiszek a gombák spórái ott vannak mindenütt, nem lehet sterilizálni a növényt, vagy területet. A nekik ideális körülmények között azonnal szaporodni kezdenek és mindezt piszkosul gyorsan!
Én technokrata szemléletemmel azt mondom, hogy ezzel szembemenni csak akkor lehet, ha olyan felszívódó szeres védekezéseket használok, amelynek a hatása alkalmanként 10-14 napig elhúzódik, áthidalva a fertőzés szempontjából legveszélyesebb időszakokat.
Többféle növényt károsító atka van. Egyes atkaféléknek vannak specifikus növénycsoportjai, amit elsősorban fertőznek. Közös jellemzőjük, hogy telepeket hoznak létre. Mivel önállóan szabad szemmel nem, vagy alig láthatók, ezeket a telepeket és a tüneteket vesszük észre. Maguk a telepek az atka fajtájától is függő, hogyan néznek ki. Egyszerűbb ide kopizni a választ a kérdésedre:
"Az atkafertőzés tünetei
Az atkák szemmel alig látható, apró, pókszabású mozgó állatok, melyek a levelek fonáki részén szívogatnak. A friss hajtásvégeken és a virágokon is megtalálhatók. A lárváknak 3 pár, a nimfának és a kifejtett atkáknak 4 pár lába van.
A gazda számára először az tűnhet fel, hogy finom pókháló szerű szövedék van a levél fonákán (az alsó felén), a levélnyél ízesülésénél. A szövedéken csillogó vízcsepp kiváló árulkodó jel a fertőzéről.
A szívogatás hatására a levélszínén apró kivilágosodó foltok tűnnek fel, melyek később sötétednek, vörösesek lesznek.
A levél alakja torzulhat, befelé sodródik, pöndörödik. A levelet kihajtva a szövedék és a pici mozgó állatok megfigyelhetők.
A károsodás következtében csökken a fotoszintézis, kevesebb tápanyag képződik.
A növény csökött lesz, visszamarad a fejlődésben. A termés mennyisége kevesebb lesz, a legtöbb gyümölcs még beérés előtt lehullik.
A következő évi rügyek nem fejlődnek ki, nem érnek be, és télen a hajtás elfagyhat. A következő évben a fás növény gyenge hajtásokat hoz, vagy ki sem hajt."
Kicsiny méretük előnye, hogy nem túl mobil szerzetek. Évi egy jó időben elvégzett permetezés általában elég. Nem tűnnek el, de oly mértékben megritkulnak, hogy nem tudnak számottevő kárt okozni. Érdemes beszerezni egy nagyobb nagyítású (30-60x-os) nagyítót. Egyes atkairtóknál meg is adják, hogy levelenként hány atka felett kell megkezdeni a védekezést. Az alatt ugyanis saját (szintén atka) ragadozóik kordában tartják az állományt. Másik dolog, hogy a forgalmazott atkairtók egy része, nem is a kifejlett egyedek irtásával működik, hanem a szaporodóképességüket szünteti meg, a populáció ettől összeomlik.
A kajszi levirágzásával a monília már nem fertőzi, Ha eddig megúsztad, akkor szerencséd volt, vagy jó időben jól védekeztél. Vagy tényleg ellenállóbb, esetleg toleránsabb fajta.
A meggy azonban más, általánosságban igaz, hogy a meggyfajták mindegyike nagyon érzékeny a hajtásszáradást okozó monília laxa-ra. Ha még teljes virágban van akkor ne mulasszál el védekezni!
Papírcsíkot kell először rátekerni és arra az egérragasztót ! Vagy a festők amit használnak papír ragasztó csíkkal körbetekerni jó szorosan 10-15 cm szélesen és arra tenni az egér ragasztót ! De a hangya nem ok nélkül mászkál a fán szinte biztos hogy a levél tetveket gondozzák ,védekezz levéltetű ellen is rovarölővel !
Bocsánat; kb. 6 hete nem voltam itt, és bevallom öszintén, olyankor nem is nagyon követem itt az eseményeket.
Te atkát min szoktál észlelni, és miröl lehet észrevenni? Nekem a kertben eddig még nem volt, vagy nem tudok róla, én szabad szemmel nem tudom meglátni. Az üvegházi uborkán szokott csak lenni. Szerintem viszont a Magnolián is ez lehet. Mi jó ellene, és hogyan lehet rávenni, hogy rajtamaradjon? Legalább 2mm vastag olajos tapintású levelei vannak.
Miböl gondolod, hogy a Tafrina elleni védekezéssel elkéstem, hiszen kapott ugye Score-t? Többször is kell neki adni? az én Tafrinám nagyon makacs természetü, és nem tud róla, hogy neki meleg idöben nem szabad fertözni: nagyon gyakran még június-júliusban is fölbukkan itt, amikor már azt hittem, hogy megúsztam.
Lehet, hogy a virágmoniliát ezúttal megúsztam? Már nem bukkanhat elö? A meggyfa még javában virágzik. A sárgabarackon már 1 cm-es gyümölcsök vannak, szerintem ö definitiv megúszta. Amúgy is azt hiszem, ezúttal sikerült egy nem érzékeny tipust kifogni: apró szemü, nagyon zamatos termése van, fagyra se tünik érzékenynek.
Nem tudom, esetleg meg kell nézni, mit ajánl rá pl. a Syngentha.
Én már permeteztem. Igazság szerint nálam az egy bokor egres csak mellékszereplő, tavaszi permetezésekkor a maradék vegyszerből ráfújtam (meg a tujákra).
Legközelebb két hét múlva az általános és teljeskörű atka elleni permetezéskör szórom. Utána csak ha valami gyíkja van, akkor foglalkozom vele.
Az őszibarack tafrina elleni védelmével már valószínűleg elkéstél a moníliával meg teljesen, a virágzás már lezajlott. A tavaszi permetezési szezon végén vagyunk a legtöbben. Score kellett tafrina ellen abból a listából, amit értelmetlenül kifújt anyukád. Talán még érdemes lenne bepróbálkozni, hátha megúszod.
A tafrina ellen gyakorlatilag virágzástól az idő tényleges felmelegedéséig kell védekezni. A szakirodalom szerint amikor a nappali hőmérséklet tartósan 15 fok fölé megy, akkor már nem fertőz.
Az egres védelmére nincs megfelelő növényvédőszered. A Chorus nem jó, lisztharmartra is jó lenne a Score (vagy helyette a vele azonos Alfa Solo)
Ezen túl tényleg nem tudom, mit kellene kifújni. A virágzás után már csak akkor szoktam permetezni, ha annak konkrét oka van. Mint például a most megjelent levéltetvek. Ha látsz problémát, akkor kérdezz!
Ugyanakkor csodálkozom kicsit, hiszen itt az elmúlt hónapban legalább 10x volt téma a monília és a tafrina elleni védekezés elég részletes leírásokkal, indoklással. Külön-külön...
Sziasztok. Újra segítséget szeretnék kérni. A körte fáimon egyre több levelet betegít meg valami. Egy hete permeteztem meg őket Flumite 200-al, úgy tűnt használt is de ma már biztosan látom hogy egyre több levél betegszik meg. Az lenne a kérdés hogy mi ez és mivel permetezzem meg?
Újra és újra elnézést kell kérnem, hogy újra és újra ugyanazokat kérdezem, de a permetezést képtelen vagyok megtanulni is, de elhagyni is: se vele, se nélküle. Pedig már valami naplóféle is van, de olyan az egész mégis, mint a vakrepülés. Az nincs bent a naplóban, hogy sikeres volt-e a permetezés, és nagyon ritka, hogy az volt. Ha meg mégis, akkor se tudom, hogy ügyesen volt-e permetezve, vagy épp amúgy se lett volna kártevö.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy édesanyám idönként beleavatkozik, és elképesztö (és horribilis árú) dolgokat müvel. Most pl. Vegesol, Chorus Thiovit, Score, Mospilan és Nissorum keverékével permetezett, kb. márc közepén, amikor még semmin se volt levél.
Az a kérdésem, hogy most kell-e és mivel? Azóta nem volt permetezve. Az egres nagyon hajlamos az amerikai lisztharmatra, az öszibarack a Tafrinára, a meggy és a sárgabarack a virágmoniliára. Most ezekböl egyiket se látom, viszont a rózsákon lisztharmat jelent meg és levéltetvek is. A körtefán pedig a friss levelek össze vannak pöndörödve és nem nyílnak ki. Score már nincs itthon, a többiböl van még.
Az örökzöld magnoliát is pusztítja valami: nagyon világosak a levelei és le is hullanak, tele tüszúrásnyi pontokkal. Ez évek óta így van.
Én az enyémet pár éve nézegetem, biztos, hogy lisztharmat. Év közben is van rajta, és már most is. Mondjuk cserépben van, úgyhogy némileg sínylődik, de van mellette másik, annak semmi baja. Szóval fajtafüggő.
Van egy almamagoncom, és annak bizony már ellepte a hajtásait a lisztharmat.
De a nagy fáink ellenállóak, soha semmivel nem permetezzük őket, és nem szokott rajtuk problémát okozó gombabetegség előfordulni. Úgy tűnik, nagyban függ az adott fajta érzékenységétől, kell-e valami ellen permetezni, vagy sem.
Persze a lisztharmatos magonc nem permetezve lesz, hanem beoltva vagy selejtezve. Alanynak talán jó lenne, és vagy egy fánk (szintén magonc), amiről kellene oltani, de van ellenálló alanynak valóm is, úgyhogy a selejtezés ésszerűbb.
Sokan használunk egérragasztót. Egészséges fának biztosan nem árt.
Nekem bevált egy másik módszer is. Amikor túl nagy a hangyák aktivitása, pl érés előtt a fa törzse körül körbeszórom a talajt 10 cm-es sávban Bros hangyairtó porral ezt hetente felújítom, ha kell, de általában nem kell. A lomb megakadályozza normál esőnél, hogy az elmossa.
Ilyenkor a hangyák eltűnnek. Van olyan fa, amit nem tudok egérragasztóval megvédeni, mert olyan a törzse.
Sziasztok. Nekem olyan kérdésem lenne hogy hogyan tudnám megakadályozni hogy a hangyák ne lepjék el a fákat. Már most is sokat látok néhányan, de néhány nektarin fajtánál érésnél tele van a barack hangyával. Azt javasolták kenjem be a törzs egy részét körbe egérfogó ragasztóval, hogy ne tudjanak felmászni. Tényleg ilyen egyszerű? A ragaccsal nem ártok a fának?
