25 éve amikor először építkeztem akkor nézett rám a fűtésszerelő hülyén amikor másfélszer akkora radiátorokat vettem mint amekkorákat ő kiszámolt. Akkoriban mindenki 90 fokos előremenőben gondolkozott. Mondtam nálam nem így lesz.
Meg akkor is nézett hülyén amikor azt mondtam hogy a radiátorból a visszatérő fog a padlófűtésbe menni.
Nálam 55 fok az előremenő ha nagyon hideg van (-15 alatt) és sokszor alig 22 fok a visszatérő.
Meg akkor is furcsán néztek amikor puffertárolót akartam venni vagy 15 éve amikor meg beköttettem a gázkazánra, a szerelő meg volt győződve róla hogy ez marhaság. Az indirekt boyler is olyan volt amit nekem adott el egyedül az elmúlt 15 évben a szerelvényboltos cimbi. De 25 éve a mosógépet is csak saját felelősségemre kötötték rá a melegvízre... Köszöni szépen azóta is úgy megy.
Oszt nem mondta senki hogy így csináljam csak azt gondoltam ez a logikus.
A kondenzációs kazán nem attól jobb, hogy kondenzál, hanem attól, hogy lehetővé teszi a kondenzációs üzemmódot. Éppen ezért előnye nem csak az alacsonyhőmérsékletű fűtésrendszerekben nyilvánul meg, hanem minden radiátoros fűtésrendszerben is.
Kondenzációs kazán használatával a leg-ótvarabb gravitációs fűtésrendszerben sem tudsz 90 %-os hatásfok alá menni, egyszerűen nincs olyan üzemmódja.
(A kazánom burkolata, a füstgázelvezetés egyszerű műanyagból készült, nem érheti el a füstgázhőmérséklet a 70 °C-ot sem.)
Téves az a nézet, amely szerint radiátoros fűtésnél nincs kondenzáció, és ezért csak padló-, ill. falfűtésnél érdemes kondenzációs kazánt alkalmazni. Radiátoros fűtésnél is minden esetben van kondenzáció, ha 50 °C alatt van a visszatérő fűtővíz hőmérséklete. Ha a nemzetközi és a magyar előírások szerint is ajánlott 75/65/20 °C-ra méretezik a radiátorokat, csak -5 °C-nál alacsonyabb külső hőmérsékletnél nincs kondenzáció, a többi esetben igenis van.. Ez azt jelenti, hogy a magyar éghajlati viszonyok mellett, a fűtési szezon több mint 90%-ában kondenzációs üzemben működik a kazán. A régebben szokásos 90/70/20 °C-ra méretezett radiátoroknál a fűtési szezon mintegy 60-70%-ában számíthatunk kondenzációs üzemre. Ha figyelembe vesszük a szokásos túlméretezést és az utólagos épület-hőszigeteléseket, ablakcseréket, még ennél is jobb a végeredmény a 90/70/20 °C-ra méretezett radiátoroknál, így régi, nem kondenzációs kazánokra tervezett rendszerek esetén is javasolt a kondenzációs kazánra való csere.
Könnyen lehet, hogy a Ford például felbuzdulva ezeken a tapasztalatokon maga is kijelöl egy célközönséget az EV vonalnak és kínálatba teszi, az biztosan nem ez a 40 kW/20 kWh hajtáslánc lesz.
A Ford opcioja az lehet(ne), hogy az ö modelljükbe az EV hajtaslancon kivül beepit egy tovabbi 1 literes Ecoboost motort, amely alig-alig lesz kihasznalva, de ha kell, akkor tud ~30 KW-ot generalni.
A DHL eseteben van az egyszerü Streetscooter, amiböl kell ~50-60 000. Az uj XL-böl kell talan 20-30 000. A maradek hasznalati profilja pedig valszeg olyan, hgy nem erdemes gyorsan atterni EV-ra.
A kondenzációs kazánnal akkor lehet elérni a kondenzáció előnyeit, ha kondenzáció történik.
Ehhez egy nem kondenzációra tervezett fűtésrendszer esetén nincsen lehetőség annak igen komoly átalakítása nélkül.
A keletkező megtakarítás ilyen beállítása, annak pusztán a kazánra vetítése egyszerű szélhámosság, az ilyen cserével járó anyagi károk haszonnak történő beállítása.
Egy ház fűtésének átlagos költsége több millió forint. Egy hagyományos és egy kondenzációs kazán között 100-300 ezer forint különbség lehet.
A gond ott van, hogyha összehasonlítom a hagyományos kazánt a kondenzációssal, akkor minimum 10 év mire a fűtési költségben megtérül a többlet beruházás, azaz a drágább kondenz rendszer kiépítése.
- A hagyományos, kéményes gázégők hatásfoka a kihasználtsággal nő. Ez fizika.
- A kondenzációsé a kihasználtsággal csökken.
- Minden fűtésrendszer úgy van méretezve, hogy a legnagyobb hidegben (-20 °C) is be tudja fűteni a házat.
- A fűtési idény kb. 5-6 hónak, ebből az igazán hideg napok száma 10-15, a többi időben a kazán meglehetősen alacsony kihasználtsággal dolgozik, átlagosan a fűtési idényre nézve kb. 20 %-os kihasználtsággal. Ezek tények, nem vélemény kategória.
Akkor nézzük meg hogyan alakul a hagyományos kazán hatásfoka!
Egy jó hagyományos cirkó max. hatásfoka 80 % körüli. Egy gravitációs fűtésre tervezett, durva csöves hőcserélős kazán maximális hatásfoka 60-70 %, tehát a teljes fűtési idényt tekinve bőven 50 % alatt teljesít.
Egy kondenzációs kazán hatásfoka ezzel ellentétben:
A saját tapasztalatom (is) irreleváns, csak a papírforma megerősítéséül írtam, hogy a fizikát nem lehet véleményekkel fölülírni, nincs értelme azon vitatkozni, hogy hova tekerem a gázkazánt, mert csak rontani tudok a papírformán, javítani nem.
Spórolni persze nagyon egyszerű, le kell tekerni a termosztátot, kevesebb gáz fogy. De ezzel rontom a kihasználtságot és a kevesebb gáz fűtőértékének még nagyobb hányada jut a kéménybe a hagyományos gázkészüléknél. Ez fizika, nincs mit vitatkozni rajta.
A törvények.
Egyre szigorúbb szabályozásokat vezetnek be a házak hőszigetelésénél is, biztonsági előírásokat minden területen amik az emberek egészségét, életét védik.
Vagy elfogadjuk, hogy az állam feladata ez a terület és belenyugszunk, hogy biztonsági öv, ABS, légzsák, stb. akkor igen is helyeselhető az is, hogy tíz-húsz éves távlatban (ennyi egy kazán élettartama) már csak a mai technikai lehetőségeket kihasználó, modern takarékos és biztonságos fűtőberendezések kerülhessenek beépítésre.
Egy ház fűtésének átlagos költsége több millió forint. Egy hagyományos és egy kondenzációs kazán között 100-300 ezer forint különbség lehet.
Abban egyetértünk, hogy nem kell a "piacon megtalálható legjobb" autót gyártani ahhoz, hogy megmaradjon egy gyártó.
De gondolom abban is egyetértünk, hogy bizonyos számú eladott darabra szükség van. Tételezzünk fel, hogy a gyors átmenet nehéz helyzetbe hoz egy gyártót, ezért az eladásai kb 15%-al beesnek...
... mit saccol mennyi időn keresztül tudja ezt elviselni egy gyártó? Az ilyesmi a "prémiumgyártót" zavarja inkább, vagy
egy távolkeleti gyártót? (igen, tudom rengeteg egyéni faktor van, a konkrét nevek ezért szinte biztos sánta hasonlatok)
Ha eljátszunk a gondolattal, akkor szerinted a "prémiumgyártók" vagy az "átlagos gyártók" lennének képesek tovább kihúzni... átlagosan?
Fogadom, hogy a Trabant simán eladható lenne... a biztonsági öv nélküli változat lenne a legkelendőbb. Saccra kevesebb mint egymillió forintból ki lehetne hozni.
A gyereknek van egy autós lexikonja, benne az összes eddigi autógyártóval. Hát szóval igen sok prémium gyártó hullott el az idők során. Szóval ebbe nem kéne kapaszkodni, mert ingoványos talaj.
1) abból hogy neked bevállt a kondenzációs miért következik, hogy a hagyományost be kell tiltani?
2) abból hogy kisebb lett a gázszámlád egyértelműen következik az is, hogy a kémény átépítéssel, gázkazán magasabb árával + a hatósági engedélyzetetés költségével együtt meg is térült a csere?
egyébként hogy a saját magamnak is ellentmondjak: a biztonság a kondenzációs kazán mellett szól, és a többletköltség jelentős része pont ennek megteremtésére megy el - ugyanezt a biztonságot viszont másképp és olcsóbban is el lehet érni pl co riasztóval
ne keverjük össze az álláspontokat: nem azt állítom hogy a kondenzációs gázkazán egy szar, és azt kéne betiltani, hanem hogy miért kellett olyan szabályozást kitalálni ami a hagyományos gázkazánt tiltja be? Erre még az sem indok ha a kondenzációs tényleg jobb. (ami cipo állítása és tapasztalata szerint nem is mindig igaz)
Ne feledjük, hogy a posta ugyan a StreetScooter-el csak egy startupot, de azért egy komplett zanzásított autógyárat vett, ahol a volt Talbot gyártelepén gyártói kapacitások voltak, az alapítók sem csomagkihordók, hanem az ottani egyetem kutatómérnökei.
A fejlesztések egy speciális felhasználói szegmenst céloztak meg, ami nagyon igényelte már az EV kínálta lehetőségeket, de az autógyárak nem mozdultak rá, mert nem láttak benne elegendő profitabilitást és ugye ott az az első, második,.... utolsó szempont, nem a jótétemény.
Ebben jelenleg nincs konkurenciájuk és szerintem ezt a vonalat kellene erősíteniük is, mert ha olyan területre merészkednek ami az autógyárak küzdőtere, előbb-utóbb szívni fognak.
Könnyen lehet, hogy a Ford például felbuzdulva ezeken a tapasztalatokon maga is kijelöl egy célközönséget az EV vonalnak és kínálatba teszi, az biztosan nem ez a 40 kW/20 kWh hajtáslánc lesz.
Aki újat vesz az igenis ne vegyen már 20 éve elavult szart haladjon a korral. Mintahogyan autóból sem tudsz olyat venni ami a 20 évvel ezelőtti környezetvédelmi normáknak megfelel és ez valahol így is van jól.
Ez egy olyan érvelés mintha ma nem azért nem vennének az emberek új Trabantot, mert mint autó szar, hanem azért mert betiltották, egyébként simán eladható lenne, és muszáj állami kényszerrel tiltani.
Apósomnak fűtéskorszerűsítéssel foglalkozó cége van...
Olyasmit lehet olvasni, hogy a DHL jelenleg siman evi 100 000-es keresletet saccol annak, amit összerak. Ha mondjuk egy felmillio autot el tud kenni a következö evekben (6-8 ev), ... akkor 500 millio fejlesztesi költseg siman benne van. Az pedig ~2000-2500 mernökev ... vagyis 6 even keresztül 400-500 mernök, technikus, fejlesztgetö pöszmötölhet ...
