Plavec: Nyugati szláv név (elsősorban cseh-szlovák). Jelenlegi köznévi értelme ’úszó’, de az eredetileg inkább a szlk. plavý ’hirtelenszőke’ melléknév főnevesedése.
Salbot: E mögött a ritka német Schalbot és/vagy a francia Chalbot név állhat. Így nem „ujjgyakorlat”. A fr. Chalbot a fr. chabot ’botos kölönte (Cottus gobio)’ halnév régebbi hangalakját őrzi. Valószínűleg ez a név is innen jő, így vagy halászra utaló foglalkozásnév, vagy a hal feltűnően nagy fején keresztül a nevezett külalakjára utaló ragadványnév. A n. Schalbot lehet ennek átvétele, erre utal, hogy az újabb hangalakhoz tartozó n. Schabot név is megtalálható, ráadásul sokkal gyakoribb. Emiatt a bennem felmerült német etimológiát (Schalk ’szolga’ + Bote ’küldött’ összetett név) ezennel el is vetem.
Galágyik: A végéről ítélve szlovák név, meg is található a jelenlegi névkincsben Galádik alakban. Az elejéről ítélve viszont nem szlovák eredetű (mivel eredeti g a szlovákban csak z után van). Emiatt úgy vélem, hogy vagy közvetlenül a m. galád ’becstelen’ szó vált személynévvé az adaptív szlovák -ik kicsinyítő képzővel, vagy egy idegen eredetű tájszóból ered, vö. sárosi galadzic ’piszkít, mocskol, szennyez’, galadny ’piszkos, mocskos; csúnya’ (lehet, hogy ez utóbbi tájszavak is végső soron a m. galád szóra megy vissza ’becstelen > lelkileg mocskos > testileg piszkos’ jelentésváltozással).
Galó: Régi magyar személynévre visszamenő magyar vezetéknév. A Galó személynév a m. Gál (< m. Gálos < lat. Gallus ’gall férfi’) személynév -ó kicsinyítő képzős származéka.
Valkócki: Ez egy Valkovský alakú szláv lakosnév magyarosodása. Ez egy Valkov- (esetleg Volkov-) kezdetű helynéven alapul. Ilyen lehet a mai kelet-szlovákiai Valkov <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=SK&city=Valkov>, esetleg Volkovce (m. Valkóc) <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=SK&addtohistory=&city=Volkov>; de ilyen nevű települések más szláv országokban is előfordulnak (pl. Lengyelország).
-----
Off
> Számomra ui. kb. ezt jelenti a "mezőberényi", mégha csak apai ágon is
Számomra is ezt jelenti. Emiatt pl. a fiamat is Szarvason kereszteltettem meg. De nekem ilyen kapcsolatom több településsel is kiépült.
> Jó kérdés, te milyen nyelven gondolkodsz?
Attól függ miről. Én magyarul edukálódtam. Ami egy kisgyerek világába tartozik, arról szlovákul, ami érettebb koromban épült be a tudatomba, arról magyarul. De azért néha bennem felmerül, hogy „valamilyen nyelven gondolkodni” az csak valamiféle kulturális műtermék. Mert gondolkodni az is tud, aki beszélni nem: kezdve a főemlősöktől a „farkasgyerekeken” keresztül a született süketig. A nyelv csak vlsz. akkor jön be, amikor a gondolatunkat közléssé akarjuk transzformálni.
Akkor nem az "értés"-sel, hanem az értelmezéssel voltak gondjaim.
Rám ugyan tökéletesen igaz lenne, hogy apai ágon mezőberényi vagyok, de ezt soha nem mondanám, mert nem érzem magam annak. Bár rengeteg időt töltöttem a nagyszüleimnél, a rokonaimon és azok szűk környezetén kívül senkit nem ismertem, nem jártam közösségbe, ezért nem tartom odavalónak magamat. Számomra ui. kb. ezt jelenti a "mezőberényi", mégha csak apai ágon is. Anyai ágon pedig csatai lennék, de ott mindössze kétszer jártam életemben, ezért eszembe nem jutna így aposztrofálni magamat. Ebből az is kiderül, hogy szülővárosomban mi amolyan "gyüttmentek" voltunk, mégis velük érzek közösséget és büszkén vállalom odatartozásomat.
Az eltérő értelmezésünk vajon a két nyelv közti különbségből adódik, vagy ezt te magyarul is így gondolod? (Jó kérdés, te milyen nyelven gondolkodsz?)
Mindig tudtam, hogy a kommunikáció roppant veszélyes dolog. Ennél már csak a hiánya a veszélyesebb :))
(Azt hiszem, sikerült ezt itt túlragoznom, mindenkitől elnézést kérek!)
Másodszor: most hirtelen csak egy ilyen hozzászólásodat találtam meg (a 827-es), igaz ott tényleg édesanyád szülőhelyeként jelölöd meg a várost (Macózug, Nyúlzug és társai kapcsán). De emlékszem még korábbról egy szlovák mondatodra, amiből arra következtettem, hogy közelebbi kapcsolatban voltál vele te is. Igaz, szlovákból nem vagyok túl jó :((
(Levél pedig majd megy, de azt megfogalmazni kicsit tovább tart.)
> Ezekből egyértelműen kiderült számomra, hogy életünk első néhány évét ugyanazon a településen töltöttük (én ott születtem és 18 éves koromig éltem ott).
Ajvé, nekem három ilyen is volt az ország déli csücskétől a nyugatin keresztül az északiig. [És mindig csak a témához klappolóval szoktam előállni.] Ugyan melyik is lehet ezek közül az „ugyanaz”?
> Mivel ez itt akkor is off volt és a kedélyeket se szeretném szítani, - viszont van véleményem a dologról, amit nagyon szívesen megosztanék veled - tisztelettel kérdezem, hogy nem baj-e, ha ebben a tágykörben mailezek neked?
Természetesen nem baj. Akkor legalább is az kiderül, hogy hol töltöttem életem első néhány évét... ;)
> Ezért ha azóta esetleg szóba kerültek az alábbi nevek elnézést kérek.
Nem szemrehányásképp, de a bal oldalon a Keresés szó alatti szövegboxba az adott nevet beírva, a „gyorskeresés innen” opció mellett az Index megadja azon hozzászólások listáját, amelyekben az adott név szerepelt.
Reinholz:
> Ebből egyértelműnek tűnik, hogy apanévvel van dolgunk, de a jelentése számomra nem egészen világos.
Mint apanév, a Reinholz < Reinholds nem jelent mást, mint ’Reinholdé; Reinhold leszármazottja, családja’. A Reinhold alapnév az eredetibb Reinold alakváltozata. Ez utóbbinak az alább részletezendő hangváltozások következtében annyira megváltozott a hangalakja, hogy az eredeti értelme elveszett, és a nyelvközönség azt hitte, hogy értelme rein ’tiszta’ + hold ’kegyes’, ezért tettek bele egy h betűt/hangot oda ahol sosem volt. Ezt hívjuk népetimológiának.
Eredetileg azonban a h helyén w volt, olyan akajhang, mint a spanyol magánhangzó közi v, b. Ez n (de nemcsak n) után rendesen kiesik, pl. Arnold (< Arnwald), Bernold (< Ber[a]nuwald). A w eredeti ajakhang volta okozza, hogy a kerekítetlen a-ból kerekített o lett. Tehát Reinold < Reinwold < Reinwald < Rägnwald < Räginwald < Raginwald.
Ez a név egy régi germán személynév. A személynév a „keresztnév” általános érvényű megfelelője. Mikor még nem voltak családnevek, akkor az embereknek csak személynevük volt. Pont emiatt a régi személynevek állománya bővebb volt, mint a mai, mert csak ezzel az egy névvel voltak kénytelenek megkülönböztetni az egyik embert a másiktól.
A régi személynevek egy része ma is személynév, azaz keresztnév. Ugyanakkor részt vettek a családnevek kialakításában: egyrészt változatlanul családnévvé lehettek, másrészt valamilyen (ált. birtoklást jelző) képzővel, az ún. apanév- (vagy anyanév-!) képzővel. Az elsőre példa Tamás Menyhért, amelynek kialakulási motívuma: ’az a Menyhért, akit [az apja nevéről, vagy más okból] Tamásnak neveznek’; a másodikra Tamási Áron, azaz ’Tamásé Áron; az az Áron, aki a Tamás nevű emberé [mármint az ő gyereke]’.
Tehát volt egy régi Rein(h)old < Raginwald nevű személy, akiről a csalás el lett nevezve. A régi germánok (és nyomukban a szlávok) egy ötletes megoldással „sokszorozták” a neveket, hogy mindenkinek „jusson”: két nevet kombináltak össze eggyé. Ezek között nem volt jelentésbeli kapcsolat, csupán olyan volt, mintha a mai kettős keresztnevű személyek egybeírnák a két utónevüket, mint ahogy pl. az Annamária is ilyen. A személynévelemek száma viszonylag korlátozott volt, a Duden Familiennamen (DF.) mint egy 150 ilyet sorol fel. Ugyanakkor erről magyarul vö. Hutterer Miklós: A germán nyelvek. III.5.2. Személynevek.
Ennek megfelelően Raginwald < ragin ’tanács’ + wald ’uralkodó, uralkodás’.
Brücher: Német lakosnév egy Bruch alakú helynév után, magyarul ’bruchi, Bruchba való, onnan származó’. A DF. szerint a Bruch kétféle helyet jelölhet. Lehet helységrésznév, azaz a falu középnémet bruoch ’ingovány, mocsár’ szóval jelölt része, külterülete. Ugyanakkor lehet településnév is, mert ugyanebből a szóról több település is el lett nevezne (olyanok is, amelyk mára már eltűnhettek).
Kas (és Kass):
> Vajon azok is mind magyarosított nevek, vagy már régebben is léteztek. Ha igen, akkor a köznévi jelentés az evidens, vagy ennyire azért nem egyszerű?
Meglehet, hogy az Árpád-korból adatolható Cosu, Kosu, Casu személynevek ennek az előzményei voltak, ugyanígy a Cos nevű szolgáló, aki nem valószínű, hogy a hímnemű kos állatnévről kapta volna a nevét, minthogy nő volt. A kas szavunk szláv eredetű, az átvett koš alakban o van, így a fenti korai nevek ehhez illenek.
A zsidók anno zömmel „mimikri” neveket vettek fel, vagyis gyakori és magyarosnak (ill. már relációban németesnek) hatókat. Mindez arra utal, hogy lehetett ettől független magyar Kas(s) családnév. Ennek igazolásául talán megkérhetjük egy topiktársunkat, akinek megvan a Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek a XIV-XVII. században c. mű, legyen szíves megnézni benne a név történeti adatait (ha vannak).
A Kas a fenti szerint tehát régi magyar személynév lehetett. Családnévvé úgy lett (lehetett), mint a fenti Tamás Menyhért név esetén a Tamásról bemutattam. A régi magyarban közszavak is változatos motivációból lehettek személynevek. Ebben az esetben talán a foglalkozásnév azon típusáról lehet szó, amikor a foglalkozásra annak jellemző eszköze utal. A kas történeti jelentései közt ott van a ’tapogatóvarsa’, a ’méhkas’, a ’kocsiderék, kocsikas’, a ’fonott tároló- ill. szállítóeszköz’, a ’baromfikas’ stb. Mindezeket jellemzően használó személyt elnevezhettek Kasnak.
Kokavec: Nincs köze a Kovácshoz. Ez egy szlovák hímnemű főnévi lakosnév (ahogy a -ský végűek melléknévi lakosnevek). A névadó települést nagy valószínűséggel lehet azonosítani a Kokava (ma Liptovská Kokava, Szlovákia) vagy a Rimakokova (ma: Kokava nad Rimavicou, Szlovákia) településnevek egyikével. Vö. <http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=kokav|kokov>. Ezeknek a helyneveknek az eredetije a Kokova [ves] ’Koké, Kok [falu]-ja’, ahol a névadó szláv Kok személynév a kokot ’kakas’ közszóból eredő másik személynév rövidülése.
Néhány napja tévedtem ide és azóta csak ámulok és bámulok. Meg persze olvasok szorgalmasan, de még csak az 1500. hozzászólás környékén járok. Ezért ha azóta esetleg szóba kerültek az alábbi nevek elnézést kérek.
Reinholz - erre én a következőket találtam:
German (Austrian): patronymic form (genitive case) from Reinhold. The spelling shows some confusion with -holz ‘wood’, probably as a result of folk etymology
Reinhold: from a Germanic personal name composed of the elements ragin ‘counsel’ + wald ‘rule’, the second element having been reinterpreted as hold ‘dear’, ‘beloved’ in the 16th century. This is also Jewish, presumably an adoption of the German surname.
Ebből egyértelműnek tűnik, hogy apanévvel van dolgunk, de a jelentése számomra nem egészen világos.
Brücher - a családról annyit tudok, hogy a török hódoltság utáni betelepülés- hullámmal érkeztek Mezőberénybe valószínűleg a svábföldi Erbachból. (Korábban volt egy Berény - Biríny polémiátok: ehhez csak annyit, hogy Mezőberény neve svábul Berin, ejtve sokat hallottam Birínynek is.) A jelentésére is találtam valamit az egyik általatok beszúrt linken, de egyrészt azóta nem találom újra, ill. nem is értettem tökéletesen.
Kas - adott esetben Kleinről magyarosított, de a telefonkönyvben ezenkívül is létezik néhány. Vajon azok is mind magyarosított nevek, vagy már régebben is léteztek. Ha igen, akkor a köznévi jelentés az evidens, vagy ennyire azért nem egyszerű?
(Az első döbbenetes felfedezés számomra rögtön a topik elején a Kovács eredete volt. Eddig meg voltam róla győződve, hogy - az egyébként tót - nagyapámék valamikor magyarosítottak Kovácsra.- Ha már itt tartunk: a Kokavecznek van ehhez köze, vagy az teljesen más gyökerű?)
Még van egy csomó kérdésem, de egyelőre senkit nem akarok nagyon leterhelni :)
off:
Kedves LvT!
Számos korábbi bejegyzésedben utaltál származásodra. Ezekből egyértelműen kiderült számomra, hogy életünk első néhány évét ugyanazon a településen töltöttük (én ott születtem és 18 éves koromig éltem ott). Még valahol az ezredik hozzászólás környékén volt egy identitás-vitátok, ami nektek itt nyilván történelem, de én most olvastam. Mivel ez itt akkor is off volt és a kedélyeket se szeretném szítani, - viszont van véleményem a dologról, amit nagyon szívesen megosztanék veled - tisztelettel kérdezem, hogy nem baj-e, ha ebben a tágykörben mailezek neked? (Reményeim szerint az én mail-címem is publikus.)
Ez most teszt? Vagy verseny, hogy ki tudja minél kevesebb adatból megcsinálni?
Deisenhofer: Nyilvánvalóan német lakosnév egy Deisenhof nevű hely után. Erre nem adok lokalizációt, mert nem vagyok on-line; adom viszont az etimológiát: Deisenhof = Deis majorja, tanyája. A Deis a Matthias ’Mátyás’ csonkolása.
Pirinccioglu: Olasz helyesírása ellenére nyilvánvalóan török apanév, amely végén az -oğlu (< oszm.-tör. oğul ’fiú’) szó van. (Régebbi motorosok talán emlékeznek a Szulejmanov nevű bulgár súlyemelőre, aki a rendszerváltás után egyszer csak Sulejmanoğlu néven bukkant fel.) A török helyesírással Pirinç előtagnak így török személynévnek kell lennie. Ennek eredete köznévi, vö. oszm.-tör. pirinç ’rizs; sárgaréz’.
Villacorta: Az olasz névtanból érintőlegesek az ismereteim. Ez egy képzőtlen olasz lakosnévnek tűnik egy Villa Corta ’rövid ház, falu’ helynévről. Hajdú Mihály hoz példákat ilyen típusú olasz vezetéknevekre, tehát akár igazam is lehet.
Lüchtefeld: Ez bízvást képzőtlen német lakosnév egy hasonló helynévről. Lokalizációt nem adok, etimológiát igen: ez a Lucht v. Luchte szó és a Feld ’mező’ szavak összetétele. Az előtag lehet személynév, vagy az alábbi – a személynév alapjául is szolgáló – köznevek egyike: középalnémet Lucht ’bal, balog; ablak, világítónyílás, tárolópadlás, padló’, ill. Luchte ’lámpa világítótest’ (a n. Leuchte alnémet formája).
Popelka: Cseh vagy szorb név, amely a német névkincs része is. A név a cseh popel (ill. szorb popjeł) ’hamu’ szó -ka kicsinyítő képzős származéka. Ezen kívül a cseh popelka közszó direkt jelentéseivel is számolhatunk: ’szürke mókus; porban, hamuban fürdő szárnyas, ill. ott játszó gyermek; Hamupipőke; (átv.) mellőzött ember v. dolog’.
Hubl: Úgy tűnik, mint egy csehesedésen átment német név. Persze direkt délnémet név is lehet. Lehet egyszer a n. Hub(e) (vezeték)név -(e)l kicsinyítő képzős származéka. A Hub(e) a mai német Hufe történeti változata, jelentése ’helyen-helyre eltérő (ált. 30–60 hold) területmérték; ekkora (szántó)föld; jobbágytelek’; személynévként a telkes jobbágyi státusra utalhatott. A másik lehetőség az, hogy a n. Hübel név változatával van dolgunk, ez pedig a n. Hügel ’domb, halom’ mellékalakja, és olyan személyre utalhatott, aki dombon lakott.
Bolender: A német etimológiai szótáram ezt Bohlender alakban hozza. Ez lakosnév egy Bolanden (Rajna-Pfalz, Baden-Württemberg), vagy Bohland (Baden-Württemberg), vagy Bolande (Schleswig-Holstein) helynévből. A Bo(h)land helynevek vlsz. a Bohl(e) és a Land ’föld’ összetétele. Az előtag lehet személynév, vagy az alábbi – a személynév alapjául is szolgáló – alnémet köznévi jelentések egyike: ’testvér, rokon; céhtárs’, ’palló, széles deszka, gerenda’. Személynévként a Baldwin ’merész+barát’ alnémet rövidülése is lehet.
Szorítsuk a keresést, csak a .de domainre, ekkor tieb csak 166 találatnyi van. Ha ugyanígy keresem a tadition szót, amely nem létezik, csak a Tradition elírása, akkor 874 találat lesz, tansit (< Transit) 137 s í.t . A tieb előfordulása tehát hasonló, mint a nyilvánvaló elgépeléseké.
Más megközelítésből: a német doménen belül a trieb kb. 1,990,000 találatot ad: a trieb ~ tieb tévesztés tehát 166/1,990,000, azaz 83,4 ppm, vagyis 1 millió leírásból 83,4 hibás. tadition / Tradition = 874/16,000,000 = 54,6 ppm, tansit / Transit = 137/2,540,000 = 53,9 ppm. Sőt "Gehard Schröder" / "Gerhard Schröder" = 16,300/2,140,000 = 7616,8 ppm. Tehát még csak nem is a gyakori elírásokhoz tartozik.
Ad Tieber: A 3667-es hozzászólásomban hozott második etimológiában említett Tieb ~ Dieb alapnév származásához kiegészítéssel élek. Ez lehet a n. Tiepold ~ Diebald ’nép + merész’ = m. Tibold ~ Teobald személynév rövidülése is.
Biztos, hogy elírás. Az adott lapon azért jön elő, mert a szó csak egyszer van rögzítve és a címszavak hivatkozásokkal vannak összekapcsolva, nem úgy, hogy minden egyes szócikkben felsorolják az összes szinonimát. Tehát egyetlen elírás sokszorosan jelentkezik.
> Emellett sok helyen lehet még [...] találkozni [...] tieb-bel, mint igealakkal.
A trieb- a treiben 'hajt, űz; (tevékenységet) folytat, sodródik' ige múlt idejű és feltételes-kötömódú alakja.
"Weiterführende Studien, insbesondere der Physiologie, tieb er dann in Prag und Berlin. -- itt pl. a Studien treiben 'tanulmányokat folytat' idióma múlt idejéről van szó, tehát itt is hiányzik az r a trieb-ből. S í. t.
Ezt nem ismeri még a nagy német-magyar szótár sem, és a Wortschatz Lexikon <http://wortschatz.uni-leipzig.de/> is csak vezetéknévnek hozza, így egyelőre nem alapoznék rá.
> Valószínűleg félreolvastad az igényt, nem Trieber-t, hanem Tieber-t keresnek.
Valóban.
> Tieb - mint szinonimaszótárak alapján kiderül, kb. vágy, ösztön.
Ezt nem ismeri még a nagy német-magyar szótár sem, és a Wortschatz Lexikon <http://wortschatz.uni-leipzig.de/> is csak vezetéknévnek hozza, így egyelőre nem alapoznék rá.
Ehelyett:
Tieber: Német családnév. Lehet egy Tieb(e[n]) helynévhez képzett lakosnév (vö. talán Tiebensee Schleswig-Holsteinben), ill. – és ez talán valószínűbb – a köznémet Dieber név bajor-osztrák változata; ez utóbbi a Dieb ’tolvaj’ jelentésű foglalkozásnévhez (vö. m. Tolvaj csn.) képzett apanév.
Trieber: Német családnév az alábbi eredetek egyikével:
– Német lakosnév egy n. Trieb(e[n]) nevű település után (pl. Szászországban, Oberfrankenben [ÉK-Bajorország])
– A n. Treiber név alnémet (É-No.), ill. alemann (DNy-No.) változata. Ez foglalkozásnév, vö. n. Treiber ’hajtó, hajcsár’, azaz olyan személy, aki – jellemzően a marhákat – vásárra hajtotta.
Csapcsányi: Az alábbiak egyikét tartom valószínűnek.
1. Magyar lakosnév egy Csapcsány ~ Csabcsány nevű település után. Ennek a településnek szláv alakú neve van. Lokalizálni nem sikerült.
2. Egy szláv Čapč(i)anský / Čabč(i)anský lakosnév részleges magyarosodása. A szláv lakosnév alapja egy szláv helynév, amelynek „vázát” Čap-c- vagy Čap-č- (ill. Čab-c- vagy Čab-č-) alakban rekonstruálhatjuk. hasonlóhoz vö. Rapcsányi < Rabčianský <: Rabča (Szlovákia, m. Rabcsa). Ilyen településnevet sem találtam, de pl. Dél-Morvaország legnagyobb hegyét Čapec ’sapkás’-nak hívják, és hasonló domborzati nevek szerte a [nyugati] szláv területen várhatók, ami közvetlenül eredményezhet külterületi lakásra (hegyi szállásra) utaló lakosnevet, vagy pedig közvetetten egy, a hegy alatt fekvő – és azóta eltűnt – településnéven keresztül.
Mindent összevetve a 2. opciót tartom valószínűbbnek. Nem írtam a szlávon belül közelebbi nyelvi függést, de leginkább nyugati szláv (cseh, szlovák, lengyel stb.) lehet.
Mindennek van esélye. Azonban ennek fonetikai indoka nincs, hanem szinte már névcserével felérő átetimologizálást kell ehhez feltennünk. Igazából ennek alátámasztásához jó lenne „intermedier” alakokat (Brzovski, Brezonski) találni.
Hamarics: Mondanám, hogy a (vélhetően) szavajárási névből lett magyar Hamar családnév szlávosodott. Ennek azonban erősen ellentmond, hogy a jelenlegi adatok alapján a cseh Hamarič és a horvát Hamarić a leggyakoribb. Tovább cseh névlistákban egy Ham- alapnévből eredeztethető sor tagjaként található (Ham, Hama [Háma], Hamaček [Hamáček], Hamada, Hamadej, Hamaj, Hamajda, Hamák, Hamal, Hamala, Hamalčík, Haman, Hamar, Hamara, Hamarčák, Hamarič, Hamata), ugyanígy egy lengyel névlistában (Ham, Hama, Hamacher, Hamaczek, Hamad, Hamada, Hamadan, Hamadani, Hamadi, Hamadyk, Hamaj, Hamajczyk, Hamajda, Hamak, Hamakało, Hamaker, Hamal, Hamala, Hamalczuk, Hamalski, Hamaluk, Hamalwa, Haman, Hamandi, Hamaniuk, Hamankiewicz, Hamann, Hamanowicz, Hamanowski, Hamańczuk, Hamańczyk, Hamański, Hamar, Hamara, Hamarla, Hamarnik, Hamarowicz, Hamarowski, Hamarski, Hamarszmidt, Hamas, Hamasiewicz, Hamasz, Hamatowska, Hamatsch).
Ezek után az a valószínű, hogy egy régi szláv Ham(a) személynév -r kicsinyítőképzős Hamar alakjához járult -ič képzős apanévről van szó. Ennek a Ham(a) alapnévnek a szláv etimológiáját nem találom, talán német: egyelőre vö. régi n. Hamm ’bekerített terület, tanya; kerítés’. Esetleg vö. bibliai Hám szn. Még más forrásokban is utánanézek.
> Kmettyre visszatérve, a MOL adatbázisban találtam egy Kmeti, Veliki Kmeti nevű települést a valamikori zágrábi püspökségben, ami az Ivanichi uradalomhoz tartozott. Talán eredhet innen a név?
Horvátországban Umag mellett ma is van Kmeti <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=HR&city=Kmet>. A lehetőség persze nem kizárt, hogy a te találtad vagy én találtam helynévből képzett *magyar* lakosnévről van szó. Azonban több dologra felhívnám a figyelmet:
– Lehetett több ilyen nevű, azóta megszűnt település is még szerte a szlávságban. Ezért aggályos lehet éppen ezekhez kötni.
– Ha van Kmeti > Kmeti + -i (> Kmet[t]{i/y}) magyar lakosnév, akkor lenni kellene Kmeti > Kmeti + -ský (> Kmet[in]ský, Kmet[in]sky, Kmet[in]ski) szláv lakosnévnek is lennie. Ilyen nevet egyelőre azonban leginkább bulgár kontextusban (Кметски, Kmetski) találtam, bár hosszas böngészéssel egy-két horvát adat is akadt. Ez egyrészt arra utal, hogy a ritkaság gyengíti a lakosnévi eredetet, másrészt ez is tágítja a potenciális forrásterületet.
– A szláv Kmet, Kmeť családnevek viszont szerte a déli és a nyugati szlávságban gyakoriak, így – ha a gyakoriságot egyben valószínűségnek is tekintjük, akkor – emiatt továbbra is a szlovák Kyseľ > m. Kiszely > /kiszeli/ > /kiszelli/ alakulás analógiájára egy szlovák(?) Kmeť > m. Kmety > /kmeti/ > /kmetti/ fejlődés egylőre valószínűbbnek tetszik számomra.
– Végezetül, amennyiben a Kmeti > Kmeti + -i (> Kmet[t]{i/y}) magyar képzésből indulunk ki, akkor nem tudom, hogy mondjuk ezt 200 évre visszadatálva, mennyire várható, hogy megmarad a magyarban eléggé szokatlan km- msh.-torlódás. A Radixon elérhető 1891-es iparosjegyzék neveit nézve vélelmezhető a km- > m- egyszerűsödés korábbi megindulása. Ez tehát ki látszik azt zárni, hogy túl korai *magyar* fejlemény lenne a név.
– A 3429-esben írtad „Ezzel szemben mi felvidékiek vagyunk”, továbbá a mai Szlovákia területéről való volt Kmety György. A hódmezővásárhelyi Kmetykó > Kmeti (Kmety) magyarosítók eredeti neve is szlovák. Ez nem mutat délszláv eredetre, mivel a lehetséges forgatókönyv az, hogy valaki horvát (bulgár?) területről felköltözik Észak-Magyarországra, és ott magyar nevet kap [tehát magyar környezetbe költözik] egy igen távoli, igen apró szláv helységnévről. Ezt én valószínűtlennek tartom, ilyenkor szoktak inkább a nagyobb egységekre utaló nevek keletkezni, mint pl. a Horváth.
Summa-summárum számomra még mindig az a legvalószínűbb, hogy nem lakosnévi eredetű [hacsak a mai Szlovákia területétől ki nem lehet mutatni egy ilyen helységet], hanem egy Kmeť, Kmeťko, Kmetik stb. név magyarosodhatott, akár „természetesen”, akár „akarattal”.
Az ügy szempontjából lényegtelen, csak pontosítás miatt írom le: Ágcsernyő (Čierna nad Tisou) a hármashatár szlovák oldalán helyezkedik el és szomszédja ukrán oldalon [Tisza]Salamon (Szolomonove) a Tisza egyik oldalán ill. magyar oldalon Záhony, de lehet, hogy az már Győröcske külterülete a Tisza másik oldalán.
Ismét segítséget kérek, a név Hamarics. Akiről én tudok, Ágcsernyőről (ma Ukrajna) származik. Kmettyre visszatérve, a MOL adatbázisban találtam egy Kmeti, Veliki Kmeti nevű települést a valamikori zágrábi püspökségben, ami az Ivanichi uradalomhoz tartozott. Talán eredhet innen a név?