Nnna, a strázsák szépen megfagytak éjszaka a Tigrisen is...
Valami gebac van az üza-betáppal, ezért nem kapott olajat a kazán, illetve valami rettenetes szutyok került a csőbe.
Érdekes a dolog, hiszen a testtankok, és a napitank is teljesen ki volt takarítva a tavalyi felkészítéskor.
Ehhez képest most egyáltalán nem jött az olaj.
Mindenesetre vasárnap vödrös üzemmódban beindult a fűtés, a dunai mentőszolgálattal, meg a fél Lékaival megerősített Marci ma megkísérli kinyomatni a rendszert levegővel.
Más: ma itt voltak a hegesztő-cégtől, megnézték a jobb gép repedését.
Hát, volt szemöldökráncolás, meg fejvakarás, meg huhuhuhogás, meg csináltunk tervet. Többet is... Ezekben sűrűn szerepeltek korábbi gépeszetlenek, hegesztők, családtagok, miegymás...
Szerdán jön a maestro, előkészíti a felületet, aztán valami (marhadrága) csodaszerrel penetrálják a felületet. A lötyi állítólag a tized-század-ezred milliméteres repedést is jelzi!! Ha a hegesztés és a blokk között nem találnak repedést, akkor viszonylag egyszerű az élet, feltöltik a hiányzó részeket, és némi tussírózás (csiszolás) után mehetnek vissza a perselyek.
Ha nem a gumikitt alól folyott, hanem máshol is van repedés, na akkor benézett a ló az ablakon...
"Built in Budapest in 1854 as the tug Croatia for the DDSG, the vessel passed into the hands of Romanian Fluvial Navigation (NFR) in 1919."
Erre a hajóra korábban én is szerettem volna hivatkozni, mint a legöregebb, még üzemelő dunai géphajóra. A historiai leírás első mondatából arra kell következtetni, hogy ez Óbudán épült? Az bizonyos, hogy háborús jóvátételként került a Balkánra...
A "rejtvény" kép megfejtése: Voith-Schneider hajtómű, mely a Teodor Körner tartozéka, kettő van neki ilyen. Ez a bal oldali, a hajótest közepén, oldalt vannak, mint hajdan a lapátos kerekek. A lapátok állásával tudják szabályozni a toló erőt és irányt. A Dunán rajta kívül tudomásom szerint csak a lobaui boxernek, a Gnom-nak van. A balatoni kompoknak is ilyen van. A Dunán azért nem terjedt el mert sokkal sérülékenyebb mint a hajócsavar, igy inkább a Z hajtás terjedt el.
Én nem emlékszem rá hogy a Zalka , Zala lett volna, de elképzelhető.
AZ a Zala amire én gondoltam 74-ben lett selejtezve, 75-ben megkapták az újpesti viziúttörők és átkeresztelték Viziúttörőre.
Szombaton mikor üresen ment le a Ramsau már nem voltam rajta, a csepeli ürülés után volt váltás és én már akkor a másik irányba mentem vonattal.
Az üres hajót még a személy hajók se igen szokták megelőzni, szinte repül a vizen. A hazai szakaszon hegymenetben 17-18 km/óra. A Turcsinak még gyorsulnia kell.
4 km-es sebességet kb 3 bárkával és 5-6000 T áruval csinálna.
Ezekből van még ahogy tudomfelrakom a forumra. Valaki annak idelyén kérdezte hogy mért van az idelyi Balatoni menetredben három török hajorolkép.Az hajo vezetőtől van akép ikikint volt Törökországban és akép otkészűlt.
A pénteki félméteres hullámok eláztatták a komp közepén rönkvontató elefántként kűzdő Guberavera gatyáját, de sebaj a viharos szél felszárította azt. A Turcsi kormányállás átlója 1,80 és az ajtó némi hézaggal kb:50mm. ellátott, de rongyokkal jól tömíthető így lehet benne 6 fokot is elérni, ami egy hálózsákos éjhez már jó. ( De a dolgát remekül tette, köszönjük BOSS!! ) A dolog pikantériája, hogy közben Marci a Sopron kazánját próbálta orvosolni, és esti 3-5 beszélgetésünk alatt ilyeneket szólt be: Már felfűtött 60 fokra de aztán kikapcsolt...Jó volt hallani a vonal túloldaláról a melegséget. Nem tudom Zoli 66 hogy érezte magát, éjjel a naszádban. Éber strázsa nem volt, de a viharos szél ellenére észleltünk minden hajót a Dunán. Végül is szombat reggel egy rövid ideig látható volt ez a kép, de aztán a daruzáshoz már jött a hó és a szélvihar.
Úgyhogy csak egy órakor tudtuk otthagyni a többieket a naszádokkal a parton, mert akkor már lehetett látni (egy ideig) mert mire épp elhagytuk a csepeli lekötőt besötétedett. Kilenc körül értünk Megyerre, de a többiek melója csak este 10-kor kezdődött. Az útvonalengedély kissé ki lett tolva ma délelőttig... De végül is a naszádok a bakokon már jó helyen vannak.