Mihez képest? Mert például az edény falához képest nem.
2. Az alsó falra nagyobb nyomás fog hatni az idő lassulása miatt?
Az alsó falra, ha gravitációs teret is odaképzelünk, vagy a tartály gyorsul akkor nagyobb nyomás fog hatni, de nem az időlassulás miatt. Ahhoz extrém nagy gravitáció lenne szükséges.
"Képzeljünk el egy olyan metrikus tenzort, ahol a tér nem görbül, de az idő z-irányban 'sűrűsödik'. Megvan? Elképzeltük?"
Megvan! Baromság már az elejétől fogva. Láthatóan olyasvalaki értelmetlen kitalációja, aki hallott bizonyos fogalmakról, de se a jelentésükkel se a használatukkal nincsen tisztában.
Ez csak azt jelenti, hogy elhanyagolható a térfogatuk. Ha nem nemesgázokat vizsgálunk, akkor azt is figyelembe kell venni, hogy pöröghetnek is, ami a fajhő számolásánál fontos. Ha elég nagy a nyomás, akkor már nem érvényesek az ideális gázokra kidolgozott törvények. Pl a levegő sűrűsége 1 bar nyomáson és 20°C-on 1,3 kg/m3. 1100 bar nyomáson (mint pl a Marianna árok alján) ha nem kellene figyelembe venni a gázrészecskék térfogatát akkor 1430 kg/m3 lenne a sűrűsége, szemben a valóságos kb 650 kg/m3-el.
Az ideális gáztörvény azt feltételezi, hogy a gáz részecskéi egymással nem ütköznek, csak a tartály falával.
Képzeljünk el egy olyan metrikus tenzort, ahol a tér nem görbül, de az idő z-irányban 'sűrűsödik'.
Megvan? Elképzeltük?
Csak a főátlóban vannak nullától különböző elemek. Mindegyik térszerű komponens 1, viszont az időszerű változik z függvényében.
Na most nézzük a z-irányban mozgó gáz atomokat....
Ha jól tippelek, akkor az atomok mozgása sajátidőben állandó sebességgel történik két ütközés között. Viszont egy adott pontban rögzített 'külső' szemlélő szerint az atomok sebessége változik mozgás közben. Lefelé gyorsulnak, felfelé lassulnak.
Számítsuk ki a tartály 'felső' és 'alsó' falára ható nyomást.
Ehhez ki kell számolni a fallal történő ütközések között eltelt időt a két falnál lévő koordináta-időben mérve.
Mozgás közben az atomok száma nem változik, és a két fal felülete is egyforma.
A kulcskérdés az, hogy amikor áttérünk Rindler-koordinátákra, akkor miért gondolják úgy, hogy ezen is éppen ugyanazokkal a képletekkel és azok ugyanazon értelmezésével működne a kvantumtérelmélet (tehát a (tér)oszcillátorok rendszere), mint Galilei-féle (Minkowski) koordináták esetén (nincs térgörbülés most a példában).
Az ún. szekértábor éppen ezt magyarázza a tehetetlenségi erőkről. :D
Hawking egy ikon volt többnyire. A kozmofizika ikonja. (Jórészt Einstein is, de ő szerencsésebb volt. (de Broglie még egy érdekes figura, mert hatalmas szerencséje volt, hogy megcsípett egy Nobel-díjat, valójában egy nagy pancser volt, ami a továbbgondolásai alapján hamar ki is derült..))
Amikor már nagyon értelmetlen "értelemben" írogatunk fel tovább és tovább görgetve valamit (ahogyan ez az említett effektusnál és sugárzásnál van), akkor már nincs értelme a képlet helyességéről beszélni. Nem durva matematikai hibát követünk el (mint pl. rosszul felírt átalakítás, elrontott képlet, ilyesmi), hanem elvi hibát. Ezt egy kicsit nehezebb lehet belátni éppen ezért.
A kulcskérdés az, hogy amikor áttérünk Rindler-koordinátákra, akkor miért gondolják úgy, hogy ezen is éppen ugyanazokkal a képletekkel és azok ugyanazon értelmezésével működne a kvantumtérelmélet (tehát a (tér)oszcillátorok rendszere), mint Galilei-féle (Minkowski) koordináták esetén (nincs térgörbülés most a példában). Rindler-koordinátákban pl. a fénykúp is máshogyan néz ki, el van ferdülve, féloldalasan össze van nyomva, egyszóval el van torzulva.
Nemrég felmerült, hogy az áltReles fekete lyuknál is adódnak olyan képletek, melyek formailag egyeznek az itt alkalmatlan newtoni felfogással kapottakkal. Csakhogy azoknak áltRelesen nincs olyan értelmük, mint a newtoninál, ami alkalmatlan itt. Szóval így vagy úgy, de hiba van a dologban. Nem csak a képletek formáját kell nézni, hanem értelmezhetőségüket is egyben. Itt még viszonylag könnyen látható az értelmi hiba. A kvantumtérelmélet esetén (gondolok itt a vákuumállapot "eltranszformálására", és ezáltal az Unruh-effektusra és Hawking-sugárzásra) bizonyára nehezebben, mert abban kevésbé kompetensek az emberek, könnyebben megcsalatkoznak. Bővebben erről a KVANTUMFIZIKA topikban lehet olvasni néhány héttel ezelőttről. Mostanában nem volt időm foglalkozni a témával, de majd még írok erről ott.
"Ki az aki velem együtt nem hisz a Hawking-sugárzásban?"
Hát én. Szerintem a világ szimuláció, és a szimulátorok még nem döntötték el, hogy igaza legyen-e Hawkingnak.
(Ezt a dilimet csak szökőévenként szellőztetem meg, azaz biztosan nem fogok olyan parttalan vitákat kezdeményezni, mint elmetársaim. Kacagj és menj tovább. :o)
Ennek a paranoiás Murgulynak és Koromnak az volt a mániája, hogy éter igenis van, csak azt a Föld magával vonszolja, és emiatt nem sikerült kimutatni az éterszelet.
Murguly azon a véleményen volt, hogy a természet csak az ő elképzelései szerint működhet. Korom pedig híres kísérletek eredményeinek átértelmezésével kívánta bizonyítani, hogy a XX. századi fizika művelői elmebetegek voltak.
Én úgy vagyok vele, hogy ha egy elméletnek a képletei rendben vannak, akkor nekem már tetszik vagy legalábbis érdekel az az elmélet . Ha a Hawking-sugárzás képletei rendben vannak, akkor tiszteletet érdemel .
Más; most épen VBS programozással teljesen lekötöm magam, szeretem továbbra is, de miata nincs időm a fizikára .
