Ahaj ! Azért egyszer a hecc kedvéért bevinnék ide a helyi telepre műszakiztatni egy ilyen verdát, szörnyülködhessenek kedvükre az NKH-sok ...
Amúgy azon gondolkodom a NAV mit csinálna vele . Merthogy az jövedéki adócsalásnak minősül , ha az otthon -- sütésből megmaradt -- étolajat beleöntöm az Aixambe . Ha viszont előtte bemegyek a tekintetes hivatalhoz , és előre befizetem a rántottcsirkét látott repceolaj után a jövedéki adót akkor teljesen legálisan füstölöm tele az utcát a kajaszaggal . Mert az étolaj azáltal válik jövedéki termékké , hogy üzemanyagnak használom . Én leglábbis így tudom . Ilyen logika alapján a faszénparázs is jövedéki termékké lesz .
Azt lessük : mennyi villanyautónak kell ahhoz lennie , hogy észrevegye az állam , az ő üzemanyaguk ( konnektor , napelem ) után nem fizetnek jövedéki adót ...
Az asszonyom használja többet, reggelente munkába jár és a gyereket viszi és a suliba.
Ez kb. 2 km, 3 elágazással. Ezen a távon szinte fel sem gyorsul a járgány.
A motorfordulathoz nem társul sebesség, így nem csoda hogy felszökik a fogyasztás.
Attól félek, hogy ez a sok apró út nem használ a motornak. Pedig ez a használt cseremotor szépen teljesít.
Reggelente meglepően könnyen indul, egyet fordul a motoron és már pöfög. Füst egy gram se pöffen ki, terheléskor sem.
Pedig mikor megvettem a befecskendező teljesen el volt állítva.
2 órát szarakodtam mire erre a szintre sikerült beállítani (kikisérletezni) a befecskendezési időt. És még közel sem biztos hogy helyes a beállítás. Ehez megfelelő eszközök kellenének, de itt a környéken senki nem akar foglalkozni vele.
Mit nem értesz ezen ? Ha az enyém is eladó lenne , akkor az is 2 liter alatt fogyasztana . Amúgy most csak akkor megy le három alá , ha kizárólag hosszútávon használom . De füstöl a járgány . bele kéne túrni a porlasztócsúcsokba .
Szóval amikor az enyém 2 éve rendszámot kapott akkor azon is csak lassulást mértek. Vizsga előtt foglalkoznom kellett a fékekkel , mert a jobb hátsó kézifékkulcs szokásos módon be volt rohadva . Rendbe raktam , a kocsi hátulja meg volt emelve , próbálgattam a féket . Ha behúztam a kéziféket az fogott mint a beton . Ha a lábféket nyomogattam -- vagyis a kocsi mellett állva bal lábbal nyomtam a féket és jobb kézzel hátranyúlva forgattam a jobb hátsó kereket (szerencse az alufelnit jól meg lehet fogni ) -- azt akármennyire tapostam el tudtam forgatni . Nem vagyok egy díjbirkózó alkat .
Ezzel a -- vélhetően gyári -- beállítással a lassulásméréses vizsgán megfelelt .
Aztán bő fél év múlva Bandi vitte műszakira a Rácalmásról hozott és hazafelé megfőtt motorú kislámpás Aixamet . Nála már fékpados mérés volt , ki is vágták vele a vizsgáról -- mivel az egyedi forgalomba hozatali engedélyt megkapta (22.900 Ft) ezért csak a 3.090 Ft-os díjat kellett ismételni . Akkor kezdtük vizsgálgatni ezt a fékerőszabályzós dolgot .
Egy levelet -- amit mint bejegyzett érdekképviseleti egyesületként kéne megírnom -- azért megér a szeretett hatóságunkhoz . Szóval jogilag aggályos , hogy Ugocsa megyében lassulást mérnek , Bontóváron meg görgőznek . Az meg pláne , hogy ugyanazon a vizsgabázison ugyanaz a személyzet egyszer így , egyszer úgy ellenőrzi a féket . A csúcs pedig az , ha egyik ügyfélnek padon , a másiknak az udvaron mérnek . Esetleg "meg lehet beszélni" a mesterrel ( nem lennék hálátlan , nekem megérne valamennyit ) a dolgot ...
Szóval nem tiszta a dolog , egy barátilag érdeklődő levelet megér .
Szia! Én megoldottam a fékerőszabályzó állíthatóságát,mivel két különböző,gyári,fizikailag jól működő fékerő szabályozó sem volt alapban alkalmas arra,hogy megfelelő féknyomást adjon a hátulsó munkahengereknek. Akiknek mégis jól fog a hátsó féke,ott valószínűleg be van rohadva a fékerő szabályozó és nem szabályoz semmit.A Dugattyúval szemben kifúrtam a házat, 10 x 1 -es menetet fúrtam bele. Kívülről a csavart egy olyan anyával rögzítettem,amelynek a ház felőli felébe bele esztergáltam egy "O" gyűrűnek való fészket,így a tömítettség is meg lett oldva.
Elköszönni jöttem, eladtuk az Aixamunkat 7 év használat után. Kiköltöztünk falura, ahonnan már kényelmetlen mopeddel bejárni, ráadásul sokszor négyen megyünk, így nem volt értelme megtartani.
Talán, ha a fiaink már vezethetnek ilyet, akkor veszünk újra, az alig 12 év :)
Utólag is köszönöm mindenkinek a segítséget, amit kaptam!
Neked fékpadon mérték a fékhatást? Amikor én rendszámoztattam az Aixamet, akkor felragasztottak a szélvédőre egy lassulásmérőt, ment egy kört a vizsgabiztos, utána a lassulásmérőt rákötötte a számítógépre, és kinyomtatta az adatokat.
Gondolom a lassulásmérő nem tudja mérni, hogy hogyan oszlik meg a fékhatás a tengelyek között...
A kerékben lévő munkahenger valóban panda, működik is szépen.
Az átmérője úgy rémlik megegyezik az eredetivel, de ha van is kis különbség, akkor egyszerűen át lehet állítani a fékerőszabályozót, mivel tudjuk hogy 18bar-ban maximalizálja a hátsó féken a nyomást eredetileg. Arányosan le kell csökkenteni (és mérőórával mérni) ezt az adatot, azaz ha nagyobb felületű a munkahenger dugattyú, kisebb nyomás kell.
A főfékhenhengernél maradva:
Ha nagyobbat teszek be, egy dolog fog történni, jobban kell taposni a pedált mert keményebb lesz. A nagyobb átmérőből az fog adódni hogy ugyanazon olajnyomáshoz nagyobb pedálerő kell, kisebb elmozdulás mellet persze.
Ez kompenzálható (ha kell) a pedál "áttételezéssel", azaz a forgáspont közelebb hozatalával.
A hüledezőkbek meg nem való a mopedautó, hadd károgjanak, a gyárinál sokkal igényesebb házi megoldások vannak, lásd első fék csúszka.
Az előző hozzászólásom a munkahengerre ( vagyis ami a hátul a keréknél a fékdobban van -- senkit nem nézek hülyének , csak nehogy félreértsük egymást) vonatkozott . A Kispolszkiban nincs rásegítés , és abban 20-as munkahenger van . Kapásból be lehet szerelni az Aixambe , mert a menete is egyezik . De nem emlegetem , mert pár éve késhegyig menő vita alakult ki méretnövekedésből adódó jelentősebb fékhatás miatt . Ennek kapcsán azon gondolkodom , hogyan lehet állítani a fékerőszabályzón .
Ugyanis az olaj elnyomja a dugattyút a rugó ellenében , és amikor a dugattyú a hátsó pozícióba ér akkor nem enged több olajat ( nyomást) hátra , vagyis a fékerő hátul maximalizálódott . Mivel a gyári beállítással a hátsó fék olyan gyenge volt , hogy nem ment át a kocsi a műszakin a berendszámozáskor , ezért alá került egy alátét -- megnövelendő a fékhatást .
Ha viszont gyengíteni akarjuk --ellentételezendő a nagyobb átmésőjű munkahengereket -- akkor gyengébb rugót kell produkálni . És persze be kell hangoln , nehogy túllőjünk a célon . Dr. Bubó mondta egykori oktatóját idézve : nem szabad a lázat annyira csökkenteni , hogy a beteg kihűljön . Elvileg léteznek olyan nyomásmérők amiket a munkahenger légtelenítőjébe csavarva meg tudjuk állapítani a fékolaj nyomását , és abból az átmérőt figyelembe véve ki tudjuk számolni az új dugóhoz tartozó értéket -- de hát kinek van olyan ?
Kíváncsi leszek a tied milyen átmérőjű aztán meglátjuk mi is az igazság.
Nem igazán kapni már 19mm alatti munkahengereket, a fékrásegítő miatt. Régebbi citroenekben voltak 17mm körüliek, de azokat is 19mm-esekkel helyettesítik.
Igeny a lada (zsiguli, ami sok fiattal csereszabatos) 19.x mm-es és minden csőcsatlakozás, tartálycsatlakozás passzol, még a menetek is 10x1.25 méretűek.
A woodo által régebben írt fiat, aminek a dugattyúja passzolt, de a menete sajnos 10x1 volt, a régi fiat uno-é. Mindkettő 3 eFt olasz gyártótól.
Gyanítom hogy a devecseri márkaboltban is ugyanezt árulják 22eFt-ért, a kép is eléggé stimmel.
De valamiért az én JDM-emben 15.5mm-es van, és nem tudom hogy gyárilag mivel van. Gyanítom már nem az eredeti, gányolásnyomok vannak rajta.
Mivel egyféle fékmunkahengert árul a devecseri és az érdi kupec is, gondolom egy méret van gyárilag minden ilyen mopedautóban, és az a 19mm lehet.
Ha kiderült akkor írok egy rövid összefoglalót cikkszámokkal.
Hírek
