Valóban német név, de a nem túl messzi Bátorkeszin éltek Roszkopf őseim, majd onnan az 1850-es években hirtelen eltüntek. Ugyanakkor más forrásból olyan információhoz jutottam, hogy Bény településen is voltak Roszkopfok pont az ezt követő időszakban. Mivel Bény és Csata már szomszédos falvak, ezért gondoltam megkérdetem...
Azért ha a későbbiekben találsz ilyet csak szólj! Köszi!
Egy korábbi hozzászólásban találtam az alábbi magyarázatot:
"Schandl etc.: Német név, amely végsősoron a középfelnémet Schandel szóra megy vissza; ez utóbbi viszont a francia chandelle (< lat. candella) szó átvétele, amely 'gyertya' jelentésű. A Schandel név és változatai foglalkozásnévi értelelemben, 'gyertyakészítő, gyertyaöntő' jelentésben volt használatos."
Ad Holyevácz: Horvátországban Brinje mellett, a Mala Kapela ny. szegélyén találtam két Holjevci nevű kis települést. Ez a Holjevci formailag a hr. Holjevac név többes száma. Ezzel a név vlsz. horvátként valószínűsíthető. Maga a név etimológiája továbbra is lehet egy Holjev- kezdetű helyre való; sőt az is lehet, hogy ez maga az a Holjev- nevű hely. A szláv helynevek közt ui. nem szokatlan az, hogy az eredeti helynevet felváltja az abból képzett lakosnév többes száma.
Sajnos nem láttam anyakönyvet, családi legendárium alapján kérdeztem. (Az min. három különböző Katona nevű családot tart számon, akik persze lehet, hogy valamikor a régmúltban összefutnak.)
Nekem még élnek ott rokonaim, ha ez nem valami nagyon régi név/család, esetleg tudhatják.
LvT majd kijavít, ha tévednék, de a Roszkopf név bennem a német eredetet sejteti, Csata pedig tudomásom szerint magyar falu volt. Persze annyi mindenről kiderült már, hogy nem úgy van, ahogy én tudom :(
Csahóczi: Magyar lakosnévi eredetű vezetéknév. A lakosnév helynévi alapjához vö. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csaholc.
Csombók: Magyar személynévi eredetű vezetéknév. A Csombók személynévhez vö. (1) régi magyar Csomb (írva: 1214/1550: Sumb) személynév + -ók kicsinyítőképző-bokor, vagy (2) csombók ~ csimbók ’zsineg stb. összekötés által keletkezett csomó, kidudorodás; fa rostja között támadt keményebb állományú görcs’ köznév.
Gebei: Magyar lakosnévi eredetű vezetéknév. A lakosnév helynévi alapjához vö. Nyírkáta, melynek neve 1955. előtt Gebe volt. A régi név nem az azonos hangzású ’nagyon sovány ló’ köznévvel, hanem a n. Gebhart név magyar Geb rövidülésének -e képzővél kicsinyített alakja.
Szosták: Nehéz ügy. A hangalakjából biztos, hogy szláv: Sošták. Valószínűleg ideszámíthatjuk a lágy ť-s alakokat is: Sošťák, Soštiak. De ez így is nagyon ritka és a jelenkorban Csehországra korlátozódik. Etimológiai lapja nem tiszta, egyelőre csak a socha ’szobor’ szóhoz tudnám kapcsolni, de itt a -t elem nem világos. Vagy ugyanígy a suchý ’száraz’ melléknévhez, de ekkor még az u > o alakulás is problémás, mert az u-s névváltozatot (Sušták stb.) nem mutathatók ki.
E bizonytalanság miatt nem zárható ki, hogy Šosták név s : š hangzócserés változatáról van szó. E mögött vlsz. a n. Schuster ’cipész’ szó -er > -ák képzőcserés meghonosodása áll. De nem zárható ki a szerb šusta ’dévérkeszeg’ szó régi csehbeli megfelelőjének -ák személynévképzős folytatása sem. (E név orosz apanévi folytatójához vö. Шостакович [Sosztakovics]).
Holyevácz: Szláv lakosnévnek tűnik egy Holevo ~ Hoľevo ~ Holjevo helynév után. Ez utóbbinak egyetlen horvát adatát találtam, amely <http://www.vjesnik.hr/pdf/2005%5C04%5C06%5C28A28.PDF>, amely alapján lokalizálnom nem sikerült. Az egyetlensége miatt ez még elírás is lehet.
A többit – és az esetleges pontosításokat – majd később.
A 'kovács' szó szlovák eredetű, ez világos. Olyan régen jelen van viszont a magyar nyelvben, hogy feltételeztem, a viselői is magyarnak tekintik magukat jó ideje. Úgy látszik, nem... :) Akkor Kovács ősapa ezek szerint szlovák volt és nem nevet változtatott, csak szimplán elmagyarosodott és reformátussá lett, vélhetően kedves Kovács ősanya hatására.
A katolikus vallás Berényben nem nemzetiséghez kötődött. Az először betelepülő svábok és tótok evangélikusok voltak, az állítólag Erdélyből idejött magyarok reformátusok, a katolikus vallást a még később bejövők némelyike gyakorolta, máig ez a legkisebb vallás, de történetileg is az volt. Épp ezért van a város közepén, merthogy nem kötődött senki máshoz. Sőt, volt viszonylag jelentős zsidó felekezet is, de a háború után nem volt, aki a templomot használja és gondozza, így először gazdasági célokra használták, majd lebontották.
Lassan OFFok leszünk. E-mailben bármire szívesen válaszolok még.
Ha visszamész a topik legelejére, megtudhatod, hogy a Kovács név szlovák eredetű. Pivovar ezzel nyitott, de néhány hsz-sal később LvT pontosította. Számomra is döbbenetes volt. Az én tót nagyapám is Kovács volt és eddig meg voltam győződve róla, hogy valaki valamikor magyarosított, de nem!
(Látszik, hogy már igazi levelet sose írok, csak most jöttem rá a nickedben a szám jelentésére :))
Akkor a katolikus templomot (ami a tót evangélikus templomhoz van közel - sajnos az utcaneveket már rég elfelejtettem) a háború előtt kik használták? (Engem ott kereszteltek, de az igazsághoz tartozik, hogy magyar édesanyámékat Benesék telepítették a Felvidékről Berénybe, ezért katolikusok. De gondolom, a háború után már nem építettek templomot, ezért annak korábban is ott kellett lennie. De ha a magyarok reformátusok voltak, a tótok evangélikusok, a németeknek meg volt saját templomuk (ha jól tudom, a "szálló" melletti), akkor ez kié volt? Ráadásul a tót gáton? (Ez utóbbi csak feltételes, igazából nem tudom pontosan hol voltak a határok.)
A különböző etnikumok között mindig is voltak ellenségeskedések, de Berényben (talán a II. vh. előtti Volksbundozást leszámítva) viszonylag békésen meg is fértek egymás mellett. A betelepülés előtti keveredést iszonyú kis esélyűnek tartom. A betelepült németek akkoriban még zömmel evangélikusok voltak, sőt a mostani tót templom a két nemzetiség közös temploma volt egészen addig, amíg a németek meg nem építették a sajátjukat. Változatlanul fenntartom azt, hogy egyetlen esetleges beházasodás elég a név idegen etnikumban történő továbbéléséhez. Apai nagyapám pl. nekem is tót volt, de nagymamám református magyar, Kovács veetéknévvel. A családfa alapján viszont állítólag ez a Kovács család is tót eredetű, csak valahogy bekeveredett egy magyar Kovács, akinek ráadásul a vallását is átvették.
"a közös (evangélikus) vallás folytán előfordult nem egy kevert házasság is"
Ezt csak most vettem észre. Mind a sváb nagymamám, mind édesanyám katolikusok voltak. Csak tót nagyapám volt evangélikus. Ja, és ismertem Berényben reformátusokat is, meg a templomuk is igen impozáns, tehát biztos nincsenek kevesen. Azok akkor kik? (Komolyan kérdezem, tényleg nem tudom.)
Azért lepődtem meg, mert akiket felsoroltam egy utcában, egymás mellett laktak a tót-gáton (gondolom ez tudod mit jelent) és valamikor a múlt század elején születhettek. Felmenőim szerint akkoriban még nem nagyon keveredett a három nép egymás között, sőt időnként vér is folyt!!! Apai nagyszüleim próbálkoztak ugyan sváb-tót vegyesházassággal, de igen gyorsan el is váltak (ami a 30-as években nem volt éppen szokványosnak nevezhető). Ezért merült fel bennem, hogy esetleg a keveredés már a betelepülés előtt ment végbe. Ettől persze lehet, hogy neked van igazad, és a kivétel erősítette a szabályt. (Tisztában vagyok azzal is, hogy ma már ez nem így van, én vagyok rá az élő példa: édesanyám magyar volt.)
Meglepő, hogy a mezőberényi neveid eredetén meglepődsz. A város soha nem volt tiszta tót település, a tótokkal együtt svábok és magyarok is visszaszivárogtak a városba. Igaz, hogy többé-kevésbé endogám volt mindegyik, de azért a közös (evangélikus) vallás folytán előfordult nem egy kevert házasság is. A nevek kapcsán meg elég, ha egyetlenegyszer beházasodott valaki egy túlnyomóan tót családba a német vagy magyar nevével, ő maga eltótosodott, de a nevét vitte tovább a család.
Köszönöm a gyors választ. A Salbot és Galó nevekkel kapcsolatban azért meglepő amit írsz, mert egy általam zártnak gondolt tót közösségből való mindegyik. Az elképzelhető, hogy a XVIII. században betelepült szlovákok között már eleve voltak elszlávosodott németek/magyarok, vagy mégis azóta keveredtek oda?
Más: nem tudja valaki véletlenül, hogy a ma Szovákiában Párkánytól kb. 20-30 km-re a Garam mellett található Csata település neve honnan ered. A faluban több - nem rokon - Katona nevű család is van.
Két családnév eredetével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Az egyik az OSZUCSKÓ. Az egyik szépanyámat hívták így, és valszeg bunyevác (róm. kat. horvát) nemzetiségű volt.
A másik a PEÁGITY (Peagity, Peagich) név. Bajaszentistvánról származik a család, ők szintén bunyevácok. Az őseik valahonnan Dalmáciából jöhettek Baja környékére.
Plavec: Nyugati szláv név (elsősorban cseh-szlovák). Jelenlegi köznévi értelme ’úszó’, de az eredetileg inkább a szlk. plavý ’hirtelenszőke’ melléknév főnevesedése.
Salbot: E mögött a ritka német Schalbot és/vagy a francia Chalbot név állhat. Így nem „ujjgyakorlat”. A fr. Chalbot a fr. chabot ’botos kölönte (Cottus gobio)’ halnév régebbi hangalakját őrzi. Valószínűleg ez a név is innen jő, így vagy halászra utaló foglalkozásnév, vagy a hal feltűnően nagy fején keresztül a nevezett külalakjára utaló ragadványnév. A n. Schalbot lehet ennek átvétele, erre utal, hogy az újabb hangalakhoz tartozó n. Schabot név is megtalálható, ráadásul sokkal gyakoribb. Emiatt a bennem felmerült német etimológiát (Schalk ’szolga’ + Bote ’küldött’ összetett név) ezennel el is vetem.
Galágyik: A végéről ítélve szlovák név, meg is található a jelenlegi névkincsben Galádik alakban. Az elejéről ítélve viszont nem szlovák eredetű (mivel eredeti g a szlovákban csak z után van). Emiatt úgy vélem, hogy vagy közvetlenül a m. galád ’becstelen’ szó vált személynévvé az adaptív szlovák -ik kicsinyítő képzővel, vagy egy idegen eredetű tájszóból ered, vö. sárosi galadzic ’piszkít, mocskol, szennyez’, galadny ’piszkos, mocskos; csúnya’ (lehet, hogy ez utóbbi tájszavak is végső soron a m. galád szóra megy vissza ’becstelen > lelkileg mocskos > testileg piszkos’ jelentésváltozással).
Galó: Régi magyar személynévre visszamenő magyar vezetéknév. A Galó személynév a m. Gál (< m. Gálos < lat. Gallus ’gall férfi’) személynév -ó kicsinyítő képzős származéka.
Valkócki: Ez egy Valkovský alakú szláv lakosnév magyarosodása. Ez egy Valkov- (esetleg Volkov-) kezdetű helynéven alapul. Ilyen lehet a mai kelet-szlovákiai Valkov <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=SK&city=Valkov>, esetleg Volkovce (m. Valkóc) <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=SK&addtohistory=&city=Volkov>; de ilyen nevű települések más szláv országokban is előfordulnak (pl. Lengyelország).
-----
Off
> Számomra ui. kb. ezt jelenti a "mezőberényi", mégha csak apai ágon is
Számomra is ezt jelenti. Emiatt pl. a fiamat is Szarvason kereszteltettem meg. De nekem ilyen kapcsolatom több településsel is kiépült.
> Jó kérdés, te milyen nyelven gondolkodsz?
Attól függ miről. Én magyarul edukálódtam. Ami egy kisgyerek világába tartozik, arról szlovákul, ami érettebb koromban épült be a tudatomba, arról magyarul. De azért néha bennem felmerül, hogy „valamilyen nyelven gondolkodni” az csak valamiféle kulturális műtermék. Mert gondolkodni az is tud, aki beszélni nem: kezdve a főemlősöktől a „farkasgyerekeken” keresztül a született süketig. A nyelv csak vlsz. akkor jön be, amikor a gondolatunkat közléssé akarjuk transzformálni.
Akkor nem az "értés"-sel, hanem az értelmezéssel voltak gondjaim.
Rám ugyan tökéletesen igaz lenne, hogy apai ágon mezőberényi vagyok, de ezt soha nem mondanám, mert nem érzem magam annak. Bár rengeteg időt töltöttem a nagyszüleimnél, a rokonaimon és azok szűk környezetén kívül senkit nem ismertem, nem jártam közösségbe, ezért nem tartom odavalónak magamat. Számomra ui. kb. ezt jelenti a "mezőberényi", mégha csak apai ágon is. Anyai ágon pedig csatai lennék, de ott mindössze kétszer jártam életemben, ezért eszembe nem jutna így aposztrofálni magamat. Ebből az is kiderül, hogy szülővárosomban mi amolyan "gyüttmentek" voltunk, mégis velük érzek közösséget és büszkén vállalom odatartozásomat.
Az eltérő értelmezésünk vajon a két nyelv közti különbségből adódik, vagy ezt te magyarul is így gondolod? (Jó kérdés, te milyen nyelven gondolkodsz?)
Mindig tudtam, hogy a kommunikáció roppant veszélyes dolog. Ennél már csak a hiánya a veszélyesebb :))
(Azt hiszem, sikerült ezt itt túlragoznom, mindenkitől elnézést kérek!)
Másodszor: most hirtelen csak egy ilyen hozzászólásodat találtam meg (a 827-es), igaz ott tényleg édesanyád szülőhelyeként jelölöd meg a várost (Macózug, Nyúlzug és társai kapcsán). De emlékszem még korábbról egy szlovák mondatodra, amiből arra következtettem, hogy közelebbi kapcsolatban voltál vele te is. Igaz, szlovákból nem vagyok túl jó :((
(Levél pedig majd megy, de azt megfogalmazni kicsit tovább tart.)
> Ezekből egyértelműen kiderült számomra, hogy életünk első néhány évét ugyanazon a településen töltöttük (én ott születtem és 18 éves koromig éltem ott).
Ajvé, nekem három ilyen is volt az ország déli csücskétől a nyugatin keresztül az északiig. [És mindig csak a témához klappolóval szoktam előállni.] Ugyan melyik is lehet ezek közül az „ugyanaz”?
> Mivel ez itt akkor is off volt és a kedélyeket se szeretném szítani, - viszont van véleményem a dologról, amit nagyon szívesen megosztanék veled - tisztelettel kérdezem, hogy nem baj-e, ha ebben a tágykörben mailezek neked?
Természetesen nem baj. Akkor legalább is az kiderül, hogy hol töltöttem életem első néhány évét... ;)
> Ezért ha azóta esetleg szóba kerültek az alábbi nevek elnézést kérek.
Nem szemrehányásképp, de a bal oldalon a Keresés szó alatti szövegboxba az adott nevet beírva, a „gyorskeresés innen” opció mellett az Index megadja azon hozzászólások listáját, amelyekben az adott név szerepelt.
Reinholz:
> Ebből egyértelműnek tűnik, hogy apanévvel van dolgunk, de a jelentése számomra nem egészen világos.
Mint apanév, a Reinholz < Reinholds nem jelent mást, mint ’Reinholdé; Reinhold leszármazottja, családja’. A Reinhold alapnév az eredetibb Reinold alakváltozata. Ez utóbbinak az alább részletezendő hangváltozások következtében annyira megváltozott a hangalakja, hogy az eredeti értelme elveszett, és a nyelvközönség azt hitte, hogy értelme rein ’tiszta’ + hold ’kegyes’, ezért tettek bele egy h betűt/hangot oda ahol sosem volt. Ezt hívjuk népetimológiának.
Eredetileg azonban a h helyén w volt, olyan akajhang, mint a spanyol magánhangzó közi v, b. Ez n (de nemcsak n) után rendesen kiesik, pl. Arnold (< Arnwald), Bernold (< Ber[a]nuwald). A w eredeti ajakhang volta okozza, hogy a kerekítetlen a-ból kerekített o lett. Tehát Reinold < Reinwold < Reinwald < Rägnwald < Räginwald < Raginwald.
Ez a név egy régi germán személynév. A személynév a „keresztnév” általános érvényű megfelelője. Mikor még nem voltak családnevek, akkor az embereknek csak személynevük volt. Pont emiatt a régi személynevek állománya bővebb volt, mint a mai, mert csak ezzel az egy névvel voltak kénytelenek megkülönböztetni az egyik embert a másiktól.
A régi személynevek egy része ma is személynév, azaz keresztnév. Ugyanakkor részt vettek a családnevek kialakításában: egyrészt változatlanul családnévvé lehettek, másrészt valamilyen (ált. birtoklást jelző) képzővel, az ún. apanév- (vagy anyanév-!) képzővel. Az elsőre példa Tamás Menyhért, amelynek kialakulási motívuma: ’az a Menyhért, akit [az apja nevéről, vagy más okból] Tamásnak neveznek’; a másodikra Tamási Áron, azaz ’Tamásé Áron; az az Áron, aki a Tamás nevű emberé [mármint az ő gyereke]’.
Tehát volt egy régi Rein(h)old < Raginwald nevű személy, akiről a csalás el lett nevezve. A régi germánok (és nyomukban a szlávok) egy ötletes megoldással „sokszorozták” a neveket, hogy mindenkinek „jusson”: két nevet kombináltak össze eggyé. Ezek között nem volt jelentésbeli kapcsolat, csupán olyan volt, mintha a mai kettős keresztnevű személyek egybeírnák a két utónevüket, mint ahogy pl. az Annamária is ilyen. A személynévelemek száma viszonylag korlátozott volt, a Duden Familiennamen (DF.) mint egy 150 ilyet sorol fel. Ugyanakkor erről magyarul vö. Hutterer Miklós: A germán nyelvek. III.5.2. Személynevek.
Ennek megfelelően Raginwald < ragin ’tanács’ + wald ’uralkodó, uralkodás’.
Brücher: Német lakosnév egy Bruch alakú helynév után, magyarul ’bruchi, Bruchba való, onnan származó’. A DF. szerint a Bruch kétféle helyet jelölhet. Lehet helységrésznév, azaz a falu középnémet bruoch ’ingovány, mocsár’ szóval jelölt része, külterülete. Ugyanakkor lehet településnév is, mert ugyanebből a szóról több település is el lett nevezne (olyanok is, amelyk mára már eltűnhettek).
Kas (és Kass):
> Vajon azok is mind magyarosított nevek, vagy már régebben is léteztek. Ha igen, akkor a köznévi jelentés az evidens, vagy ennyire azért nem egyszerű?
Meglehet, hogy az Árpád-korból adatolható Cosu, Kosu, Casu személynevek ennek az előzményei voltak, ugyanígy a Cos nevű szolgáló, aki nem valószínű, hogy a hímnemű kos állatnévről kapta volna a nevét, minthogy nő volt. A kas szavunk szláv eredetű, az átvett koš alakban o van, így a fenti korai nevek ehhez illenek.
A zsidók anno zömmel „mimikri” neveket vettek fel, vagyis gyakori és magyarosnak (ill. már relációban németesnek) hatókat. Mindez arra utal, hogy lehetett ettől független magyar Kas(s) családnév. Ennek igazolásául talán megkérhetjük egy topiktársunkat, akinek megvan a Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek a XIV-XVII. században c. mű, legyen szíves megnézni benne a név történeti adatait (ha vannak).
A Kas a fenti szerint tehát régi magyar személynév lehetett. Családnévvé úgy lett (lehetett), mint a fenti Tamás Menyhért név esetén a Tamásról bemutattam. A régi magyarban közszavak is változatos motivációból lehettek személynevek. Ebben az esetben talán a foglalkozásnév azon típusáról lehet szó, amikor a foglalkozásra annak jellemző eszköze utal. A kas történeti jelentései közt ott van a ’tapogatóvarsa’, a ’méhkas’, a ’kocsiderék, kocsikas’, a ’fonott tároló- ill. szállítóeszköz’, a ’baromfikas’ stb. Mindezeket jellemzően használó személyt elnevezhettek Kasnak.
Kokavec: Nincs köze a Kovácshoz. Ez egy szlovák hímnemű főnévi lakosnév (ahogy a -ský végűek melléknévi lakosnevek). A névadó települést nagy valószínűséggel lehet azonosítani a Kokava (ma Liptovská Kokava, Szlovákia) vagy a Rimakokova (ma: Kokava nad Rimavicou, Szlovákia) településnevek egyikével. Vö. <http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=kokav|kokov>. Ezeknek a helyneveknek az eredetije a Kokova [ves] ’Koké, Kok [falu]-ja’, ahol a névadó szláv Kok személynév a kokot ’kakas’ közszóból eredő másik személynév rövidülése.
