Az oltást szeretném elkerülni, nincs alanyom sem, nem gondoltam hogy lesz rá szükségem, és az idővel is versenyzek. Még nem volt meg a fiam mikor a szőlőt ültettem, a lányom meg csak egy éves volt. Nekik ültettem, és be is jött. Eltelt a 3 év, elkezdett teremni és nagyon szeretik. Minnél előbb szeretnék még pár fajtát, hogy minnél jobban el tudjam a szezont nyujtani, és minél több félét ehessenek. Körtékből is begyüjtöttem ugye pár fajtát, napi szertartás a körteevés, az oltóbicskámmal kell vágni nekik, más nem felel meg, és mikor azt mondják hogy "apa, ez nagyon finom" örömömben legszivesebben kiszaladnék és egy csákánnyal felverném a ház előtt az utat is hogy oda is ültethessek nekik valamit. Szóval minél előbb szeretnék újabb termő tőkéket, így inkább az oltványokat célzom meg. De az ajánlatot köszönöm szépen!
Én azért meggondolnám azt a novemberit is! Három éve rendeltem tőlük 15 félét e-mailben, mindből 1-1 db-ot, ebből kaptam 13 félét! A rendelésbe beletettem, lesz ami lesz alapon, pár egyéb csemegeszőlő fajtát is, ezekből mindet megkaptam! Ami érdekes mind megfogta, és azóta teremtek is, mind fajta azonos lett!
50-es kollégától hallottam, ő meg tán a nagyapjától.
Szegény ember mindig, mindenhol volt, valamiért talán Abasáron akkor nem kellett annyi munkáskéz, Aldebrőn meg munkáshiány lehetett talán. Az is lehet, hogy az I. világháború után történt, nem tudom.
Az biztos, hogy a régi időkben sokáig úgy nézett ki, hogy Gyöngyös lesz a megyeszékhely, mert gazdaságilag legalábbis úgy állt, mint Eger, részben a szőlőnek köszönhetően. (Azóta Eger többszörösére nőtt.) Ráadásul akkor még Szolnok megye fele is Heveshez tartozott, és így Gyöngyös helyileg a megye központjában volt.
Gondolom, kevesebb döntéshozót tudtak lefizetni...
Ha csemegeszőlőt veszel, a Rizomatot és az Anitát ne hagyd ki. Nagyszemű, nagyfürtű mélyrózsaszin mindkettő. (De küldhetek oltóvesszőt is tél végén, ha van átoltanivaló rossz szőlőd. (Esetleg alanynak valót?)
Felháborító a viselkedésetek, már kezdtem megnyugodni, de most megint szőlőoltványt akarok venni. :-)) Szégelljétek magatokat! Hát kell engem költségbe verni?! :-)) Már ki is néztem pár fajtát, csak a megfelelő helyet kéne kiválasztani a vásárlásra, az ahol novemberig nem állnak szóba velem, nekem nem pálya.
Pont ezt a terméket használjuk. Mondjuk én csak a lombtrágyát Nagyon meg vagyok vele elégedve. Nem wuxal. =) Igazából együtt lenne jó használni a műtrágyával. De én valahogy jobban preferálom a szervestrágya utánpótlást. Bár jövőre kipróbálom a " Csárli" által ajánlott csöpp mix lombtrágyákat.
Igen, ezt a sztorit már irtad korábban is. Bár nem igen hiszem hogy sok valóság alapja lehet. Csak abból indulva ki, hogy szöllő oltás ugye (iparszerűen) a filoxéra ota létezik. Közvetlenül előtte, Abasáron és a környékén elég jol jövedelmezett a szöllő és a borkereskedelem. Tehát nem igen voltak szegények. Sőt egy kicsitt messzebb menve a múltba, a török megszállás idején is különleges kiváltsága volt Gyöngyösnek. Jelentősebb engedménye és kiváltsága volt ( szöllő és bor terén)mint Egernek... A környék gazdagnak számitott. Igaz a filoxéra lenullázta dolgot. De a korabeli írások szerint igen hamar elindult az oltánykésztés. Gyakorlatilag egy termőrefordulási időszak esett ki. 4-5 éven belül már ujra jelentős szüret zajlot a filoxéra után. Lehet, hogy ebben a 4-5 évben sok szegény ember kényszerült más vidékre. De vajon mivel lehetett előrébb Debrő ebben az időszakban?
Sajnos sok oltvány és oltványos nem igazán "pontos". Elég sok félresikerült oltvány kerül ki Abasárról is. Bár az utóbbi időben javult egy picit a helyzet.
Hamár így lendületbe jöttem, a golyváról is vannak tapasztalataim. Kb 60 tőke szőlőm eléggé fagyveszélyes területen van ezért a karok gyakran lefagynak. Ilyenkor a tőkefejből kihajtott vesszőkből nevelek úk karokat. Mivel az elfagyott karokat le kellett már többször is vágnom, gyakran keletkezett nagyobb átmérőjű seb, amin keresztül több tőkém is golyvás lett.
Két éve a nagyobb vágási felületeket gondosan lekezelem fagéllel és a már golyvás tőkékről eltűnt a jól ismert tünet, legalábbis egyelőre.
Mielőtt nekiestek kivágni a szőlőt győződjetek meg róla valóban a szóban forgó betegségről van e szó.Nekem jó néhány évvel ezelőtt az egyik vörös tőkémen szinte a leírással teljesen azonos tünetek jelentek meg, de nem mindegyik vesszőn. Annak idején képekkel is illusztráltam a jelenséget. Talán két bizonytalan észrevétel érkezett, vírusbetegséget valószínűsítettek. Aztán a RAMBO blogjában a magnéziumhiányra jellemző tüneteket véltem a jelenség okának.
Alármi is volt a beteg vesszőket ősszel megjelöltem és tavasszal levágtam. A követlező évben eltűnt a tünet. A vesszők azóta is egészségesek és teremnek. Fehér szőlőn nem találtam ilyen betegséget.
Az Abaszőlőnél vásároltam az Abasár Fő út 130 alatt. Az én esetem egyszerű volt ugyanis Cabernet Franc gyökeres oltványt vettem. Előtte telefonon beszéltem velük. Azért mentem el személyesen, mert postán csak jóval későbbre ígérték a küldést, amit nem akartam megvármi.
Szerintem az is egy nyomós érv az őszi kitermelés mellett, hogy a pincében nem fog elfagyni.
Az oltványtelepek völgyekben vagy síkon szoktak lenni az öntözés miatt, ahol nincs meg a domboldal védő hatása, és fokozott az elfagyásveszély.
A házamtól párszáz méterre is van egy oltványtelep, idén nagyon visszafogták magukat, szerintem alig több egy hektárnál, állítólag ezek is abasáriak.
Onnan szedtem össze tavaly kitermelés után a rosszul forradt, kitört nemes részű alanyokat, amiket beflakonoztam a télen, és tavasszal pincében újraoltottam.
(Nem tudom, ebben a topikban írtam-e egy aldebrői történetet az abasári oltványtermelés eredetéről:
Valamikor régen az abasári emberek nagyon szegények voltak, és fele napszámért eljártak Aldebrőre, mint amit a helyiek kértek. Ott a telepítések alá forgatták kézzel a földet. Ástak egy 80 cm mély árkot végig a mezsgyén, aztán a mellőle kiásott földet ebbe az árokba tették, és így haladva megforgatták az egész területet.
Az értelmesebb dolgozókat télre is meghívták oltványkészítésre. Ők eltanulva a szakmát, nekifogtak otthon is oltványt készíteni.)
Tudnál esetleg konkrét termelőt ajánlani? Én még szeretnék pár szőlőt, de abasáron 2 termelőt találtam. Veress Csaba és Veress Csabáné. Mind2 más árakkal dolgozik, sőt az oldalon belül is nagy össze-visszaság van az árak tekintetében. E-mailra nehezen is válaszolnak, és olyan szőlőket is feltüntetnek, amelyet nem is forgalmaznak a kis embereknek. Első benyomásra nem volt túl bíztató számomra.
Az abasári oltványokkal jó tapasztalataim vannak, mind megeredtek. Amit viszont gazdaboltban vettem hiánypótlásra, 5-ből 1 indult meg. Ősszel szoktam én is ültetni, most már csak 4 tőre lesz szükségem, de lehet, hogy ismét elmegyek érte.
Egy elhuzódó havas ( esős) télvégével, koratavasszal nem igazán lehetne kiszedni az oltványokat. Jobban mondva nem tudnának a földekre rámenni. És még ezer előnye van a késő őszi oltvány szedésnek...
Valóban így csinálják Abasáron, tudom itt lakom.=))
Az Italiát valoban érdemes déli fekvésű helyre ültetni. Megfelelő tápanyag ellátással, kondicióval a fagytűrő képessége minden szöllőnek jelentősen emelhető. Én nem is emlékszem mikor fagyott el tőböl szöllő nekünk. Sokszor az időjárás megmutatja hova nem való szöllő...
Egy kis kedvcsináló az Itáliához.
Tavaly október 9-én készült a kép.
Valóban érdemes a metszésnél és a zöldmunkánál odafigyelni a terhelésre.
Most rendeltem itália oltványt, de itt ez a pár negatív hangú hozzászólás kicsit megrémisztett...
Enni ettem már, ha sikerül neki ténylegesen beérni, ha tényleg az a hosszú, viszonylag melegebb ősz van, akkor szerintem sincs sok szőlő, ami ténylegesen megközelítené...
a méreteiről pedig ne is beszéljünk....
de most már biztos vagyok benne, hogy maradni fog....
Van egy szerény csemegeszőlő fajta gyűjteményem és talán tíz éve van Itáliám is. Tapasztalataim a következőek:
Nem fagyérzékenyebb a többi csemegeszőlőnél, bár egyes években kevés fürtöt hoz. Ennek oka az is lehet, hogy a termőrügyei fagykárt szenvednek, de úgy elfagyni nálam nem fagyott el, hogy ne tudtam volna a vesszőket elhajtani /ernyő művelés/ ellentétben a Cardinállal, v. a Pannonia kincsével, a Kismis Moldavszkijt nem is említve, ez utóbbi tavaly tövig fagyott, az Itália pedig nem.
Nem rezisztens, tehát gombabetegségek ellen védeni kell.
Atka-rezisztenciáról nem hallottam, tehát lemosózni sem árt.
Nem szabad árnyékos-félárnyékos helyre, nyirkos talajra ültetni, mert a legkésőbb érő csemegeszőlők egyike és esetleg nem érik be tökéletesen. Napos, meleg déli fekvés szükséges.
Nem szabad egy vesszőn egy fürtnél többet hagyni, egyszerűen fogalmazva nem szabad túlterhelni, mert nagy fürtjei nem érnek be.
Nekem az idén szépen alakul, de kb. 2-3 hétre még szüksége van, este teszek majd fel róla képet.
- Itáliával tényleg nem éri meg bíbelődni kiskerti szinten sem? nem fog beérni, nem fog kemény telet kibírni?
- Másik az, hogy olvatam valahol, hogy ősszel a gyümölcsfákat és a szőlőket is lepermetezik lemosó permetszerrel... erre szükség van rezisztens csemegeszőlők esetén is?
Én még nem hallottam olyan oltványtermelőről, aki nem kitermelve, kötegelve (pincében, stb.) teleltette volna a megmaradt oltványait. (Abasár a szomszéd falu.)
Nekünk is van 2 tő. Az egyiken kb 2-3 , a másikon kb 3-4 nagyobb fürt. A napos oldalon már aránylag ehető, én már csipegettem róla. Ha ilyen jó ősz lesz, szerintem simán beérik.
Nálam az itália az első tél után megindult hiszen fel volt csirkézve majd a második télen már kifagyott. Pedig belső somogyban lakom ennél hidegebb területek is léteznek.
Másodszor olyan későn érne be, hogy kérdéses érdemes-e foglalkozni vele. Engem is az hatott meg, hogy hatalmas fürtjeinek és szemeknek kellett volna de nem lehetett !
Az előny abban áll, hogy tavasszal később termelik ki az oltványt az oltványosok, mint ahogy az első hajtások megjelennek az ültetvényben áttelelő társaiknál. Ez egy-két hónap előnyt jelenthet, ami új oltványnál 15-30 cm hajtáshossz többlet, ugyanennyi gyökérrel. Az ilyen ületetvény negyedik évben már terem, a másik meg éppen csak akkor fordul termőre.
De azért a nulla gyökér és a kevés gyökér között nagy a különbség, én olyan harmad év körülire tippelem az őszi előnyt, bár ez az őszi és tavaszi időjárás miatt sokat változhat.
Pl. az elmúlt tél - főleg az eleje - meleg volt, a talaj soká hűlt le, ősszel sokat tudott nőni a gyökér, ezzel szemben a tavasz későn jött, telepíteni is soká lehetett, így simán jelentett fél évet az őszi telepítés, annyival rövidebb volt az intenzív növekedésre fordítható idő a tavaszi szőlőnek.
