A csövekre nézve nem tudok pontos választ adni, nem találom ugyanis a Csepel bibliámat.
A csövek hoszára nézve van adat Tayfunnál, a Csepel kezelési útmutatóban, de fejből nem tudom.
ezzel együtt nagy égés, hogy azt hirdetem, minden van a Csepelhez és mindent tudok, és általában nagyon tudálékos vagyok e tekintetben, és erre egy vacak nyomócsövön elvérzek...:-((
Szerintem a Dutra UE-28. Így kerestem és találtam az interneten. Emlékeim szerint kéthengeres Csepel motor volt benne. Mivel keresztmetszetre, és a hollandi anya méretére nézve ez a nyomócső egyező, de rövidebb a négyhengeresénél, ezért gondolom annak. A négy és hathengeresé viszont egyforma hosszú, ugye?
Az Exif szerint 23óra 06 peckor. Valaki összecserélte az AM-et a PM-mel. elég rosszak voltak a fényviszonyok, úgyhogy sikerült még néhány borzalmasan rossz képet összeütni.
Off
kérlek küld el újra mert az a ki****** primposta másik mappába helyezés helyett törölte. (pedig elvileg előbb kuka aztán törlés, azaz véletlenül nem lehet törölni mailt ,de ezt és még 49et bezúzott)
Előre is kösz
on
Az a baj, hogy valszeg ebben a kérdésben nem tudsz beelőzni, mert ez a tanult szakmám, és még nem felejtettem el az eltelt évek alatt, ellentétben sok volt osztálytársammal..
A bp-i szennyvízhelyzetet kitárgyaltuk itt már néhány száz hsz-szal előbb, úgyhogy innen off leszek:
A tisztítót üzemeltető cégeknek két lehetőségük van a szennyvíziszap elhelyezésére.Vagy úgynevezett rothasztókban helyezik el, és ott baktériumokkal feletetik, amíg ártalmatlan nem lesz, vagy pedig olyan területen helyezik el, ahol az a környezet nagymérvű terhelése mellett lebomolhat.Élővízbe csak tisztított szennyvizet engedhetnek, amelynek a minőségét szigorúan ellenőrzik.
Régebben mechanikus tisztítók voltak üzemben, ezeket biológiaivá építették át sok helyen, illetve mostanság csak ilyen, biológiai elven működtetett szennyvíztisztítókat lehet üzembe helyezni. Tehát szennyvíziszapot nem lehet másként kezelni, csak így.
A mechanikus tisztítók csak a darabos szennyeződést szűrték ki, az igazi szmötyit nem. Ezek bőven terhelték az élővizeket.
Azt tudod-e, hol van a bp-i szennyvízterhelés öntisztulási határa a Dunán?(az a határ, ameddig a beléjutott szennyeződést önmaga védekező képességével felemészti)
Dunaföldvár.
Azaz bő 60 km. Ez kisvízi vízhozamra számolt adat.
A többiről ne is beszéljünk.(A nyáron a Duna magyarországi szakasza teljes hosszán tilos volta fürdés, egészséget veszélyeztető vízminőség miatt-de ezt asszem tudod.)
Mellesleg Bp a szennyvíz 73%-át engedi a Dunába, bár valóban hosszú csövön
Már ahol. A Petőfi-hídi webcam képén spec pontosan lehetett látni, ahogy éppen alatta ömlik be a szenny. (Már nem látni, mert elfordították a kamerát.)