Ugar feltörésnek is nevezik , tehát amikor egy füves területet beszántanak és művelnek .
Kiskertekben szokás pár fánál köralakban a fa alatt művelni ( rotálni , ásózni ) a talajt ezt nevezik tányérozásnak . Ez kevés fánál nem probléma , de több fa esetén nem célszerő a kör , mert nem hatékony a rotát is körbe tolni meg a fűnyíróval is körözni . Ezért ebben az esetben sort kell művelni , tehát hogy a gépeket egyenesen kelljen tolni esetleg menni vele . Hogy milyen módon azt el kell dönteni ki kell alakítani , de ültetvény szinten nem megoldás az egyes fák alatti kör művelése .
A molyok első nemzedéke a hajtáscsúcsokba petézik ...ez most történik .... érdemes permetezni ellenük . A második nemzedéke pedig a gyümölcs kocsánya mellé petézik majd a kikelő lárva rejtve a kocsány mellett berágja magát a magházig és ott táplálkozik tovább . Ezért van az , hogy csak a késői magvaválló barackok kukacosodnak a korai fajták nem . Ugye az is logikus , hogy ilyenkor a gazdag tápanyagtartalom a hajtáscsúcsokban van később pedig a termésben és a rovar ezt tudja így a petézését is ehhez igazítja .
A moly imágója már nem táplálkozik csak a lárvák ( hernyók ) így az a barack külsejét nem rágja csak belülről . És az is érdekes , hogy bizonyos fajtákat előnyben részesít ...egy évben még régen ... az Incrocciom totál kukacos volt és más fajták nem ...volt ízlése a molynak . Általában a fehér fajtákat jobban szeretik ...ezt tapasztaltam .... Chamipon , Incroccio .
Érdekes módon a kukacosodást is most lehet megelőzni , mert a most lerakott petékből kikelő nemzedék helyben marad és egyből petézik a gyümölcsökre tehát azt kell megakadályozni , hogy kikeljen , mert utána már nem igen lehet védekezni ellenük , mert annyi mérget nem lehet adni , hogy a barack termése telitődjön , tehát ha be tudja rágni magát a gyümölcsbe akkor az már vesztett csata .
Mint írtam már egyszer régebben ezt már megtárgyaltuk , de a lényeg az , hogy olyan , hogy érési monília ... a baracknál ... nincs . Ami van az rovarkártétel , szívó rágó rovarok kártétele és ezeken a sebeken szívás rágásnyomokon alakul ki másodlagosan egy penészes fertőzés .
Tudni kell , hogy az érett gyümölcsöt nagyon sok rovar kedveli , példának okáért a szívogató poloskák ( büdös bence ) úgy táplálkoznak , hogy a barackot megszúrják , belefecskendezik az emésztőnedvüket és 1 -2 nap múlva visszamennek és a már megemésztődött baracklevet kiszívogatják . Na most nem nehéz elképzelni , hogy egy barackot így könnyen el tud lepni egy penészfolt ha egy kimondottan erre alkalmas emésztőnedvvel van beoltva . Ezt mindenki tapasztalhatja , mikor bekap egy szép " egészséges " málnaszemet és mégis büdösbence íze van ...gondolom páran tapasztalták már ... na az is ilyen , nem megmászta a bence hanem beoltotta az emésztőnedvével . De ezen kívül még a pattanóbogarak is így táplálkoznak . Amúgy a moníliás folt közepén minden esetben találni egy kiindulási sérülést a gyümölcs felszínén . Tehát ha a rovarok okozta sérülésektől , rágási sebektől meg tudjuk óvni a gyümölcsöt akkor nem lesz moníliás sem . Amiért ez esetlegesen hullámokban jelentkezik bizonyos fajtákon igen másokon nem az lehet azért is , mert bizonyos fajták jobban ízlenek a rovaroknak mások nem és még azért is , mert a különbző nemzedékek máskor jelennek meg . De ezen kívül nyár végén még a méhek is tudnak nagy kárt csinálni amikor nem találnak táplálékot és megkezdik a barackot , mondjuk ez jobban látható , mert nappal csinálják és nem rejtve . Ezeken a szívásnyomokon is megjelenik a monília , de mindenképp csak másodlagosan .
ezt nem tudom.Még nem találkoztam vele sehol faiskolában.Én a Duna partján vagyok elérhető Bajától kb 60 km-re délre Vajdaságban és a szemeket középső Szerbiából kaptam egy barátom révén.25 fát szemeztem ebből 21 lett sikeres és a téli fagyak után sikerült kiültetnem a fákat és jövőre ha nem fagy le megint a termés akkor már képet is tudok majd feltölteni a fajtáról.
Orsó formára őszibarackot nálunk csak a kísérletezők / kertészeti kutatóintézet,iskola ill. hozzám hasonló elvont elmék/ alakítanak.Nagy termelők nemigen,nincs elterjedve,a váza-katlan bevált /járt utat járatlanért.../,gondolom a bekerülési költsége is nagyobb /sokkal több oltványigény,egyedi támrendszer stb/.
...de kicsiben sztm érdemes megpróbálni.Én egyenlőre nem csalódtam benne.Sőt további őrültségre is vetemedek,a meglévő 1,7 m-es tőtávot az idei ültetésnél 1,4-1,5 m-re csökkentettem,az utolsó sornál pedig 1 m/max 1,2/ lesz a tőtáv.Persze ez mind saját oltvány,így nincs nagy kockázat:)...Ezeknél úgysem a mennyiség a fontos,hanem a kiváncsiság az adott fajtákra.
Igaz hogy még új vagyok itt "nálatok"de ha valaki tudna többet irni az érési moniliáról azt megköszönném.Én még ilyet nem láttam,csak lisztharmatot a barackon,de az is ritkaságnak számit a környékemen.A korai fajtákat én is nagy becsben tartom mert a piacon eléggé keresett főleg ha jól meg van ritkitva és a fák nincsenek túlterhelve és a baracknak van ideje kifejlődni,megformásodni.A maga idelyében a Springkrest,Gloria Red jó fajta (ez nekem is van)de a Springold sem rosz fajta.A nektarinokból pedig telepitettem Rita Start és Maria Luciát amik közvetlenül a Red June után érnek de a kaldesi 2000 előtt.
Még régen volt szó az éréskori " moníliáról " . Ennek érdemes utánanézni , hogy miért is moníliásodik a barack mert nem szabadna neki .
Majd idővel beszámolhatsz róla hogy nálad ezek a fajták akár egymáshoz viszonyítva is , hogyan teljesítenek .
Persze a korai barackokat nem kell összehasonlítani , de a piacon nagy értéke van . Azért a július elején érő Springcrestnek vagy Gloria Rednek ( nekem ezek vannak ) azért már egész barack mérete , alakja , íze van .
Persze ha nincs más akkor elviselik a füves talajt is , más kérdés , hogy mennyit és milyent fog teremni . Sok helyen lehet olvasni erről a témáról . Elsősorban a gyökérzet növekedéséhez kell a laza levegős talaj , ez ugye egy tömör gyepszőnyeg alatt nem igen áll fent . Másodsorban a talaj baktériumflórájához is kell a levegő . Itt nagyon fontos folyamatok játszódnak ahhoz , hogy a tápanyag felvehető legyen a talajból . Szerepet játszik a humusz a levegő az ásványi sók mikroelemek és ezekben a folyamatokban játszanak szerepet a baktériumok is .
Hogy hogyan van mozgatva a talaj .... az a lehetőségektől függ . A szakemberek is vitatkoznak az optimális talajművelésről , több féle is van : fekete ugar , sor közepe füves fák alatt művelt , egyik sor ugaron tartott a másik füves , fák alatt gyomirtva . A legfontosabb az , hogy adott talajhoz klímához ...stb ... kell igazítani ...már ha valaki komolyan gondolja . Minden területre igaz szabályok nincsenek . Egyébbként azt nagyon szereti a barack , hogy ha füvesített talaj fel van törve és meg van művelve . Én egy szakaszban csináltam ilyet és az addig haldokló fák most a legjobb termők ( nem az enyém volt előtte ) . Ha komolyan gondolkodsz barackban akkor mindenképp sorművelésben kell gondolkodni a kitányérozás nem egy hatékony megoldás . Én kistraktorral művelem szántás , boronálás , rotálás .... mikor mit .
A képek és más fórumon olvasott tapasztalatok alapján én sem számitok nagy számra, legfeljebb kajszi izű mirabella szilvára. Majd augusztusban beszámolok az eredményről. Az Aprimrát egyébként tavaly tavasszal ültettem, idén már lesz rajta valami, ha nem is sok a virágok mennyiségéhez képest.
Nálam a Dixired másik hibája, hogy rettentően mézgásodik. Amíg ki nem hal magától, addig marad. Idén kezd teremni két Cresthavenem, egy Champion (mindhárom most második éves, ültetés után, mindhárom saját oltvány). Termőképesség szempontjából meg vagyok elégedve a Caldesi 2000-el, csak itt hátrány, hogy a gyümölcs éréskor nagyon fogékony a moniliára. Az egyik Redhavent Early Redhavennek vettem, most a termés idejéről tudom, hogy nem Early, csak sima Redhaven. Tavaly szemeztem Mariskát, Gumibarackot, Venus nektarint, Royal Glory-t, Silver Giant, Big Top nektarint. Idén tavasszal chip szemzéssel Royal Majestic-ot. Szerintem házikertben a korai őszibaracknak nincs nagy értéke. Egyrészt a gyümölcsminőséget nem lehet összehasonlitani a július második felétől érő fajtákkal, másrészt van még ilyenkor más gyümölcs: cseresznye, kajszi ami a család számára érdekesebb. Persze értem ezt a házikertre.
A füves területet tényleg nem szeretik a fák,de elviselik........A legnagyobb problémát a talaj lakók okozzák amik be tudnak fészkelni a fák gyökereibe,amit a fák nem szeretnek.A megművelt földterületnél a talajlakó férgek nem szeretnek meghonosodni,vagyis odébb állnak....
A Dixired néha itt sem hozza úgy a formáját mint általában , én is azon agyalok néha hogy miért van az hogy bizonyos fajták minden évben stabilan nagy és szép termést hoznak és van amelyik csak szakaszosan terem jól . A terhelés miatti alternanciát nem gondolom , mert rendesen vannak gondozva metszve és van hogy gyenge év után megint gyenge jön . Szerintem klimatikus viszonyok miatt lehet egyes fajtáknál ez a dolog . Persze tenni ellene nem nagyon lehet a megoldás az adott klímán is stabilan termő fajták kipróbálása . A Dixi érésidejében az Early redhaven az ami nagyon stabil ..persze vannak újabb fajták is , de azokat ki kell próbálni . Az egyik ismerősömnek van Royal Gem azt is majd tesztelni fogom .
Van azon termés jócskán, már megcsináltam a ritkítást. Csak nálam, felvidéken még elég aprók a barackok azokhoz képest, amiket a ti képeiteken látni. Tavaly kicsit gyengébben növekedtek, rájöttem, hogy nem nagyon tetszik nekik a füvesítés. Tavasszal ezért körben felástam a törzs körül, legalább 1,5 m átmérőben. Idén is nagyon szép termést ígér a 3 Redhaven. A Dixired még egyidős ezekkel (2008 tavaszán voltak telepítve), nálam azonban nem képes olyan termésekre, mint a Redhaven.
Nálam az almát és a meggyet szeretik nagyon...már nem tudom mit csináljak ellenük.Van olyan fám aminek teremnie kellene,de minden évben visszarágják...arra nincs keret,hogy bekerítsem...ja most meg a szomszéd csemetése miatt a vaddisznók szoktak ide,neki a makkot egy az egyben kiturták-ették,kb 1 hektáron...nálam meg a füves részt cseszték össze,ez azért k..va jó,mert így nem tudom tologatni a fűnyírót...lengőkaszát meg éppen nem akartam venni...
Raktam ki madárijesztőket, bár nem fűzök hozzájuk nagy reményeket. Fóliaszalagokat raktam még a fákra, hátha... Jövő héten megy ki a trágya fákra. Birka sajnos nincs, de remélem a csirketrágya is ér valamit. Apropó, régebben láttam mifelénk, hogy hígtrágyát "löttyintettek" a fákra, nem tudom mennyire volt hatékony, de biztos ért valamit.
Pár éve ültettem egy kisebb területet akácfacsemetéket és a tél folyamán nagyon sok törzsét megrágták a következő évben pár csemete melé hasogatott akácfa karókat tettem és amelyik melett voltak ezek a száraz karók azokat nem bántották utána valamenyi melé vertem ilyen száraz karókat és megszünt a károkozás az akácásban, viszont lerágták a rozsabokrokat.
Én az egyik itteni kolléga ajánlása alapján felhasított petpalackokat szereltem összedrótozva a törzsekre. Ezek egyrészt teljesen simák, semmi örömet nem okoznak a dörzsöléskor, másrészt meg zörögnek erősen. Az ágakat ugyan nem védik ezek sem.
Lehet ..én nem találkoztam ilyennel de őz kártétellel annál többet .
Az idén polifoam csőhéjat használtam , amit a vízvezetékek szigetelésére alkalmaznak . 2 méter 200 ft ba került ebből 4 darabot tudtam vágni így egy db 50 ft ba kerül . Elég költségkímélő és viszonylag biztonságos . Bár volt amit leszedtek a mocskok , de nagyon sokon látható , hogy próbálkoznak vele . Még mindig jobb ha csak a hajtásokat ritkítják , mint ha lehántják a kérget , de azt vettem észre hogy amit egyszer elrendeznek azt már nem piszkálják utána . ...egy darabig .
.
Redhaven: 
