A légynek a szájszerve sokkal erősebb azok a bőrödön is át tudnak csípni amíg a méhek nem ,ők a fullánkjukkal szúrnak ha bajban vannak először és utoljára .
Lehetséges , hogy annak idején más kezdte meg a barackokat , és a méhet csak folytatták .
Pár hete volt virágző hagymám ... az áttelelő kötözőhagyma virágzott ... és meglepett , hogy a méhek ügyet sem vetettek a bodzára meg az elszórtan virágzó akácra de a hagymán tolongtak . sajnos be kellett rotálnom , mert nagyon nőtt fel benne a gaz , de szívesen hagytam volna pár napig had hordják be .
Megszagoltam a hagyma virágát és nagyon finom illata volt , cseppet sem hagymaszagú .
Tavaly a késői nektarinom elhanyagoltam rovarölőzés szempontjából és arról én is csak válogatni tudtam de mivel száraz meleg volt az idő konkrétan a moníliás penész nem is jelentkezett rajta nagy mértékben , mindössze a rovarrágások miatt nem volt értékesíthatő .
Ha egy leszedett barackon van egy kis sérülés akkor az idővel mindenképp el kezd romlani de nem feltétlen szükséges , hogy megjelenjen rajta a penész . Tehát a rothadás , erjedés az egy tünet ami sérüléstől van és a moníliás penész egy másik ami kizárólag a rothadó erjedő gyümölcsön jelentkezik . Nem a monília rothasztja el a gyümölcsöt henem a rothadó gyümölcs moníliásodik .
Erre egyszer egy tökéletes páldát láttam , amikor ládába szedett barackon egy szikrányi penész sem volt , mert valószinűleg lefújták valami bika gombaölővel , de mindegyiken különböző méretű barna rothadások voltak valamilyen rovarrágás vagy egyébb sérülés miatt .
Tanulási folyamatról itt szó sincs. A méhcsaládokból reggelente felderítők indulnak el, amelyek visszatérve közlik a talált táplálékforrás irányát, távolságát, mennyiségét és mintát adnak a behozott eleségből a többiekenek, amelyek már pontosan tudják hova kell menniük .Az esetlegesen alattuk elterülő virágzó mező sem érdekli őket, mert vakon repülnek a megadott helyhez és a megízlelt minta alapján azonosítják a táplálékforrást. Visszatérve a kaptárba ők is eltáncolják az információt és egyre több méh fog megjelenni a helyszínen, mindaddig míg az adott táplálék el nem fogy.
A fán levő egészséges ép gyömölcsöt viszont nem tudják megkezdeni, csak a földre hullott sérült, valamint más rovarok által megkezdett gyümölcsökön szívogatnak.
Sajnos elég sok tévhit kering a méhekről és terjed szájról-szájra. Sajnálatos tény, hogy az átlagember még a méheket és darazsakat sem tudja megkülönböztetni egymástól és akkor a herelégyről már ne is beszéljünk. Pl: egyszer a harmadik szomszédom felháborodva jött át hozzám, hogy azonnal vigyem haza a méheimet mert ellepték a fűzfáit és, ha nem viszem haza őket lepermetezi. Átmentem megnézni, hogy mi lehet a nagy felháborodás oka, hát a fűzfái annyira tetvesek voltak, hogy tocsogtak a mézharmattól, amit millió darázs próbált hasznosítani (méhek a környéken nem voltak).
Mondam neki, hogy permetezze le nyugodtan, mert ezek darazsak. Azóta kivágta a fűzfáit.
Tapasztalatból tudom, hogy a méhek nem tudják megkezdeni a gyümölcsök héjját és csak azokra a nedvdús édes gyűmölcsökre szállnak rá, amiknek a héjját már megkezdék a rágó(darázs, hangya), illetve szúró(levéltetvek, poloskák) szájszervvel ellátott rovarok.
Sőt fel kell mentenem a méheket a tűzelhalás terjesztésének vádja alól is. A naspolyán(amit a tőled kapott vesszőből oltottam) az egyik hajtáscsúcson azelőtt megjelent a tűzelhalás, mielőtt virágozni kezdett volna, tehát méhek nem vihették át a fertőzést. Ezért inkább a szárnyas levéltetvekre gyanakszom.
Megoldható a dolog mert járok át Baja térségébe és onnan ha meg kell tenni pár km-t az nem gond,ezenkivül én is szeretnék Michelinit szemezni,de a téma szerintem akkor lesz aktuálih ha majd eljön a szemzés ideje......
Nálam a Vénusz,Morsiane érésekor a legnagyobb a támadás,de még idáig nem tudtam rájönni hogy mi kezdi meg a gyümölcsöt,de ha voksolni kellene akkor én a legyekre adnám le a szavazatomat.A közelemben vannak olyan területek is amelyekről ezidőtályt 10-20% csk tudják megmenteni a többi tönkremegy....sajnos.
Hogy levél tudná megsúrolni olyan mértékben hogy be tudjon hatolni a gomba azt nem igen hiszem . Viszont akár a legyek is kilukaszthatják a barack bőrét ...pedig annak se komoly a szájszerve , de addig taposnak szívogatnak a barack felszínén amíg az kilukad , különösen lehetséges ez esős időben mikor amúgy is fel van ázva a barack bőre .
Persze bármilyen más sérülésen be tud jutni , de mindenképp sérülés kell a gyümölcs bőrén .
Hát nem tudom .... nem értek a méhek szájszervéhez , de azt már láttam , hogy ellepik a barackokat és szívogatják . Hogy ki kezdte meg azt sem tudom , de ezt csak egyetlen fajtán láttam és talán egyszer volt jelentős .
Amúgy azt is el tudom képzelni , hogy ez egy tanulásu folyamat lehet amit csak egy -egy család csinál . A hullott kajszit rendszeresen ellepik és hordják , talán innen jön az ötletük , hogy utána rámennek a fán levő barackra is .
Bocsi,hogy beleszólok,de a méhek szájszerve gyenge a barack és a szőlő megkezdéséhez. A darazsak után szoktak ők is szívogatni arról amit már mások megkezdtek!
Mióta pár éve írtad ezt rovaros dolgot, azóta sok moníliás barackot megfigyeltem.
Az éppen hogy moníliásodni kezdő, azaz a kicsi folt közepén még egészséges bőrű barackokon látni lehetne a szúrást, a poloskák szúrását a szőrös barackokon is, de a nektarinokon még az ennél kisebb szívogatás nyomát is.
Az nyilvánvaló, hogy a rovarok nagy rizikófaktorok, de nekem az a véleményem, hogy a vékonyabb héjú fajták éréskor felpuhuló héján minden fizikai behatás nélkül át tud hatolni a monília nedvesebb időben. Lehet, hogy az kell, hogy egy ponton egy nekisúrlódó levél leszedje a viaszréteget, de ennyi elég is. Pl. a nektarinok ezért olyan rothadósak. Leszedés után is ugyanígy megtámadja őket a monília, pedig azért nem valószínű, hogy mindig pont a leszedés előtt közvetlenül szúrja meg őket valami, hogy aztán a ládában moníliásodjanak.
Nem tudom, nekem milyen fajtáim voltak, de egy átlagos időjárásban is jó, ha a felüket meg tudtam menteni, pedig minden érés kezdetén lefújtam a fákat 3 vagy 7 napos rovarölővel. És a nektarin azért nem is olyan aromás valami, hogy magára vonzza a gyümölcsösben lévő összes rovart.
A méhek miatt meg a méhészek fognak berzenkedni, nekem is előadta már nem egy, hogy a méhnek nincs olyan szájszerve, hogy ki tudja lyukasztani a gyümölcs héját.
De, van.
Az érett barack, körte, stb. elvékonyodó héját át tudják lyukasztani, aztán ezen a pici lyukon szívogatnak.
Ugar feltörésnek is nevezik , tehát amikor egy füves területet beszántanak és művelnek .
Kiskertekben szokás pár fánál köralakban a fa alatt művelni ( rotálni , ásózni ) a talajt ezt nevezik tányérozásnak . Ez kevés fánál nem probléma , de több fa esetén nem célszerő a kör , mert nem hatékony a rotát is körbe tolni meg a fűnyíróval is körözni . Ezért ebben az esetben sort kell művelni , tehát hogy a gépeket egyenesen kelljen tolni esetleg menni vele . Hogy milyen módon azt el kell dönteni ki kell alakítani , de ültetvény szinten nem megoldás az egyes fák alatti kör művelése .
A molyok első nemzedéke a hajtáscsúcsokba petézik ...ez most történik .... érdemes permetezni ellenük . A második nemzedéke pedig a gyümölcs kocsánya mellé petézik majd a kikelő lárva rejtve a kocsány mellett berágja magát a magházig és ott táplálkozik tovább . Ezért van az , hogy csak a késői magvaválló barackok kukacosodnak a korai fajták nem . Ugye az is logikus , hogy ilyenkor a gazdag tápanyagtartalom a hajtáscsúcsokban van később pedig a termésben és a rovar ezt tudja így a petézését is ehhez igazítja .
A moly imágója már nem táplálkozik csak a lárvák ( hernyók ) így az a barack külsejét nem rágja csak belülről . És az is érdekes , hogy bizonyos fajtákat előnyben részesít ...egy évben még régen ... az Incrocciom totál kukacos volt és más fajták nem ...volt ízlése a molynak . Általában a fehér fajtákat jobban szeretik ...ezt tapasztaltam .... Chamipon , Incroccio .
Érdekes módon a kukacosodást is most lehet megelőzni , mert a most lerakott petékből kikelő nemzedék helyben marad és egyből petézik a gyümölcsökre tehát azt kell megakadályozni , hogy kikeljen , mert utána már nem igen lehet védekezni ellenük , mert annyi mérget nem lehet adni , hogy a barack termése telitődjön , tehát ha be tudja rágni magát a gyümölcsbe akkor az már vesztett csata .
Mint írtam már egyszer régebben ezt már megtárgyaltuk , de a lényeg az , hogy olyan , hogy érési monília ... a baracknál ... nincs . Ami van az rovarkártétel , szívó rágó rovarok kártétele és ezeken a sebeken szívás rágásnyomokon alakul ki másodlagosan egy penészes fertőzés .
Tudni kell , hogy az érett gyümölcsöt nagyon sok rovar kedveli , példának okáért a szívogató poloskák ( büdös bence ) úgy táplálkoznak , hogy a barackot megszúrják , belefecskendezik az emésztőnedvüket és 1 -2 nap múlva visszamennek és a már megemésztődött baracklevet kiszívogatják . Na most nem nehéz elképzelni , hogy egy barackot így könnyen el tud lepni egy penészfolt ha egy kimondottan erre alkalmas emésztőnedvvel van beoltva . Ezt mindenki tapasztalhatja , mikor bekap egy szép " egészséges " málnaszemet és mégis büdösbence íze van ...gondolom páran tapasztalták már ... na az is ilyen , nem megmászta a bence hanem beoltotta az emésztőnedvével . De ezen kívül még a pattanóbogarak is így táplálkoznak . Amúgy a moníliás folt közepén minden esetben találni egy kiindulási sérülést a gyümölcs felszínén . Tehát ha a rovarok okozta sérülésektől , rágási sebektől meg tudjuk óvni a gyümölcsöt akkor nem lesz moníliás sem . Amiért ez esetlegesen hullámokban jelentkezik bizonyos fajtákon igen másokon nem az lehet azért is , mert bizonyos fajták jobban ízlenek a rovaroknak mások nem és még azért is , mert a különbző nemzedékek máskor jelennek meg . De ezen kívül nyár végén még a méhek is tudnak nagy kárt csinálni amikor nem találnak táplálékot és megkezdik a barackot , mondjuk ez jobban látható , mert nappal csinálják és nem rejtve . Ezeken a szívásnyomokon is megjelenik a monília , de mindenképp csak másodlagosan .
ezt nem tudom.Még nem találkoztam vele sehol faiskolában.Én a Duna partján vagyok elérhető Bajától kb 60 km-re délre Vajdaságban és a szemeket középső Szerbiából kaptam egy barátom révén.25 fát szemeztem ebből 21 lett sikeres és a téli fagyak után sikerült kiültetnem a fákat és jövőre ha nem fagy le megint a termés akkor már képet is tudok majd feltölteni a fajtáról.
Orsó formára őszibarackot nálunk csak a kísérletezők / kertészeti kutatóintézet,iskola ill. hozzám hasonló elvont elmék/ alakítanak.Nagy termelők nemigen,nincs elterjedve,a váza-katlan bevált /járt utat járatlanért.../,gondolom a bekerülési költsége is nagyobb /sokkal több oltványigény,egyedi támrendszer stb/.
...de kicsiben sztm érdemes megpróbálni.Én egyenlőre nem csalódtam benne.Sőt további őrültségre is vetemedek,a meglévő 1,7 m-es tőtávot az idei ültetésnél 1,4-1,5 m-re csökkentettem,az utolsó sornál pedig 1 m/max 1,2/ lesz a tőtáv.Persze ez mind saját oltvány,így nincs nagy kockázat:)...Ezeknél úgysem a mennyiség a fontos,hanem a kiváncsiság az adott fajtákra.
Igaz hogy még új vagyok itt "nálatok"de ha valaki tudna többet irni az érési moniliáról azt megköszönném.Én még ilyet nem láttam,csak lisztharmatot a barackon,de az is ritkaságnak számit a környékemen.A korai fajtákat én is nagy becsben tartom mert a piacon eléggé keresett főleg ha jól meg van ritkitva és a fák nincsenek túlterhelve és a baracknak van ideje kifejlődni,megformásodni.A maga idelyében a Springkrest,Gloria Red jó fajta (ez nekem is van)de a Springold sem rosz fajta.A nektarinokból pedig telepitettem Rita Start és Maria Luciát amik közvetlenül a Red June után érnek de a kaldesi 2000 előtt.
