Jól látom, hogy szálvesszőzve van? Nem kenyerem bele okoskodni, de ilyen későn érőt, sztem csak pici tőkéket érdemes hagyni tőkénként 1-2 fürtel, és inkább több tőkét. Nekem a kék szőlők hiába ontják a sok másod termést, az első is még savanyú a szálvesszők végén...
Na én leszüretelmtem az első fürt itáliai szőlőmet:
A fürt a tőke déli oldalán volt, mint látható már a darazsak is rájártak. Valóban nagyon finom. A többi fürt a tőkék északi oldalán van, ott még nagyon savanyú...
Szerintem simán megéri foglalkozni vele, főleg ha tudjuk valahogyan befolyásolni, hogy a fürt hol helyezkedjen el a tőkén/lugason.
A hobbikertemben van 20 tő édes csabagyöngye szőlőm. A tavalyi évben is volt 2 olyan tő, amelyiken a fürt savanyú maradt. Az idei évben pedig azt vettem észre, hogy még több tövön maradt savanyú a termés. Mivel laikus vagyok, szeretném megkérdezni, hogy ez mitől van. Ez időjárástól függ, betegség, vagy én rontok el valamit? Tudok valamit tenni ellene? Beírtam a keresőbe, de nem találtam ilyen kérdést.
Előre is megköszönöm, ha kapok választ a kérdésemre.
Tanácsot kérek egy barátom nevében. A mustjának utóforrása közben vette észre, hogy előírt mennyiségű élesztő használata mellett 25 százalékkal több Actibiol tápsót tett a mustba. (Elnézte patikamérlegének súlyait.) 2,5 nap zajos erjedés után most csendesen kotyog. Kérdésem, lesz-e valamilyen káros utóíze a bornak? Kell-e valamit még most esetleg tennie, pl. felkeverni? Előre is köszönöm a választ.
De olyankor is jól jöhet a dolog (mármint a zacsis élesztő), ha az ember idei újborral akarja kínálni a szüretelő barátokat, ismerősöket a késői fajták szüretelésekor... :-)
Ha a termelőnek szempont az, hogy a szüret után minél hamarabb kész legyen a bor, akkor valóban érdemes fajélesztőt használni.
Mondjuk azt hiszem, hogy nagy egyetértésben kijelenthetjük, hogy nem a csúcsminőségű nagy borok tulajdonsága az, hogy a szüret után egy hónappal már tökéletes állapotban vannan :)
Na az lenne az utolsó "szakma" a világon amiben elhelyezkednék. =)
Igazából az érdekel, hogy mások hogy csinálják. Melyik az a része a gazdálkodásnak ami a legköltségesebb? Hol, és hogyan lehet gazdaságosabbá tenni a termesztést.
Közel két hektár szöllőnk van nekünk is ( család) de nem oylan rózsás a helyzet azért. Na jó, az elmúlt két évben már valóban jobbak lettek az átvételi árak...
Az oltást szeretném elkerülni, nincs alanyom sem, nem gondoltam hogy lesz rá szükségem, és az idővel is versenyzek. Még nem volt meg a fiam mikor a szőlőt ültettem, a lányom meg csak egy éves volt. Nekik ültettem, és be is jött. Eltelt a 3 év, elkezdett teremni és nagyon szeretik. Minnél előbb szeretnék még pár fajtát, hogy minnél jobban el tudjam a szezont nyujtani, és minél több félét ehessenek. Körtékből is begyüjtöttem ugye pár fajtát, napi szertartás a körteevés, az oltóbicskámmal kell vágni nekik, más nem felel meg, és mikor azt mondják hogy "apa, ez nagyon finom" örömömben legszivesebben kiszaladnék és egy csákánnyal felverném a ház előtt az utat is hogy oda is ültethessek nekik valamit. Szóval minél előbb szeretnék újabb termő tőkéket, így inkább az oltványokat célzom meg. De az ajánlatot köszönöm szépen!
Én azért meggondolnám azt a novemberit is! Három éve rendeltem tőlük 15 félét e-mailben, mindből 1-1 db-ot, ebből kaptam 13 félét! A rendelésbe beletettem, lesz ami lesz alapon, pár egyéb csemegeszőlő fajtát is, ezekből mindet megkaptam! Ami érdekes mind megfogta, és azóta teremtek is, mind fajta azonos lett!
50-es kollégától hallottam, ő meg tán a nagyapjától.
Szegény ember mindig, mindenhol volt, valamiért talán Abasáron akkor nem kellett annyi munkáskéz, Aldebrőn meg munkáshiány lehetett talán. Az is lehet, hogy az I. világháború után történt, nem tudom.
Az biztos, hogy a régi időkben sokáig úgy nézett ki, hogy Gyöngyös lesz a megyeszékhely, mert gazdaságilag legalábbis úgy állt, mint Eger, részben a szőlőnek köszönhetően. (Azóta Eger többszörösére nőtt.) Ráadásul akkor még Szolnok megye fele is Heveshez tartozott, és így Gyöngyös helyileg a megye központjában volt.
Gondolom, kevesebb döntéshozót tudtak lefizetni...
Ha csemegeszőlőt veszel, a Rizomatot és az Anitát ne hagyd ki. Nagyszemű, nagyfürtű mélyrózsaszin mindkettő. (De küldhetek oltóvesszőt is tél végén, ha van átoltanivaló rossz szőlőd. (Esetleg alanynak valót?)
Felháborító a viselkedésetek, már kezdtem megnyugodni, de most megint szőlőoltványt akarok venni. :-)) Szégelljétek magatokat! Hát kell engem költségbe verni?! :-)) Már ki is néztem pár fajtát, csak a megfelelő helyet kéne kiválasztani a vásárlásra, az ahol novemberig nem állnak szóba velem, nekem nem pálya.
Pont ezt a terméket használjuk. Mondjuk én csak a lombtrágyát Nagyon meg vagyok vele elégedve. Nem wuxal. =) Igazából együtt lenne jó használni a műtrágyával. De én valahogy jobban preferálom a szervestrágya utánpótlást. Bár jövőre kipróbálom a " Csárli" által ajánlott csöpp mix lombtrágyákat.
Igen, ezt a sztorit már irtad korábban is. Bár nem igen hiszem hogy sok valóság alapja lehet. Csak abból indulva ki, hogy szöllő oltás ugye (iparszerűen) a filoxéra ota létezik. Közvetlenül előtte, Abasáron és a környékén elég jol jövedelmezett a szöllő és a borkereskedelem. Tehát nem igen voltak szegények. Sőt egy kicsitt messzebb menve a múltba, a török megszállás idején is különleges kiváltsága volt Gyöngyösnek. Jelentősebb engedménye és kiváltsága volt ( szöllő és bor terén)mint Egernek... A környék gazdagnak számitott. Igaz a filoxéra lenullázta dolgot. De a korabeli írások szerint igen hamar elindult az oltánykésztés. Gyakorlatilag egy termőrefordulási időszak esett ki. 4-5 éven belül már ujra jelentős szüret zajlot a filoxéra után. Lehet, hogy ebben a 4-5 évben sok szegény ember kényszerült más vidékre. De vajon mivel lehetett előrébb Debrő ebben az időszakban?
Sajnos sok oltvány és oltványos nem igazán "pontos". Elég sok félresikerült oltvány kerül ki Abasárról is. Bár az utóbbi időben javult egy picit a helyzet.
Hamár így lendületbe jöttem, a golyváról is vannak tapasztalataim. Kb 60 tőke szőlőm eléggé fagyveszélyes területen van ezért a karok gyakran lefagynak. Ilyenkor a tőkefejből kihajtott vesszőkből nevelek úk karokat. Mivel az elfagyott karokat le kellett már többször is vágnom, gyakran keletkezett nagyobb átmérőjű seb, amin keresztül több tőkém is golyvás lett.
Két éve a nagyobb vágási felületeket gondosan lekezelem fagéllel és a már golyvás tőkékről eltűnt a jól ismert tünet, legalábbis egyelőre.
Mielőtt nekiestek kivágni a szőlőt győződjetek meg róla valóban a szóban forgó betegségről van e szó.Nekem jó néhány évvel ezelőtt az egyik vörös tőkémen szinte a leírással teljesen azonos tünetek jelentek meg, de nem mindegyik vesszőn. Annak idején képekkel is illusztráltam a jelenséget. Talán két bizonytalan észrevétel érkezett, vírusbetegséget valószínűsítettek. Aztán a RAMBO blogjában a magnéziumhiányra jellemző tüneteket véltem a jelenség okának.
Alármi is volt a beteg vesszőket ősszel megjelöltem és tavasszal levágtam. A követlező évben eltűnt a tünet. A vesszők azóta is egészségesek és teremnek. Fehér szőlőn nem találtam ilyen betegséget.
Az Abaszőlőnél vásároltam az Abasár Fő út 130 alatt. Az én esetem egyszerű volt ugyanis Cabernet Franc gyökeres oltványt vettem. Előtte telefonon beszéltem velük. Azért mentem el személyesen, mert postán csak jóval későbbre ígérték a küldést, amit nem akartam megvármi.
fogyasztható