> Valószínűleg félreolvastad az igényt, nem Trieber-t, hanem Tieber-t keresnek.
Valóban.
> Tieb - mint szinonimaszótárak alapján kiderül, kb. vágy, ösztön.
Ezt nem ismeri még a nagy német-magyar szótár sem, és a Wortschatz Lexikon <http://wortschatz.uni-leipzig.de/> is csak vezetéknévnek hozza, így egyelőre nem alapoznék rá.
Ehelyett:
Tieber: Német családnév. Lehet egy Tieb(e[n]) helynévhez képzett lakosnév (vö. talán Tiebensee Schleswig-Holsteinben), ill. – és ez talán valószínűbb – a köznémet Dieber név bajor-osztrák változata; ez utóbbi a Dieb ’tolvaj’ jelentésű foglalkozásnévhez (vö. m. Tolvaj csn.) képzett apanév.
Trieber: Német családnév az alábbi eredetek egyikével:
– Német lakosnév egy n. Trieb(e[n]) nevű település után (pl. Szászországban, Oberfrankenben [ÉK-Bajorország])
– A n. Treiber név alnémet (É-No.), ill. alemann (DNy-No.) változata. Ez foglalkozásnév, vö. n. Treiber ’hajtó, hajcsár’, azaz olyan személy, aki – jellemzően a marhákat – vásárra hajtotta.
Csapcsányi: Az alábbiak egyikét tartom valószínűnek.
1. Magyar lakosnév egy Csapcsány ~ Csabcsány nevű település után. Ennek a településnek szláv alakú neve van. Lokalizálni nem sikerült.
2. Egy szláv Čapč(i)anský / Čabč(i)anský lakosnév részleges magyarosodása. A szláv lakosnév alapja egy szláv helynév, amelynek „vázát” Čap-c- vagy Čap-č- (ill. Čab-c- vagy Čab-č-) alakban rekonstruálhatjuk. hasonlóhoz vö. Rapcsányi < Rabčianský <: Rabča (Szlovákia, m. Rabcsa). Ilyen településnevet sem találtam, de pl. Dél-Morvaország legnagyobb hegyét Čapec ’sapkás’-nak hívják, és hasonló domborzati nevek szerte a [nyugati] szláv területen várhatók, ami közvetlenül eredményezhet külterületi lakásra (hegyi szállásra) utaló lakosnevet, vagy pedig közvetetten egy, a hegy alatt fekvő – és azóta eltűnt – településnéven keresztül.
Mindent összevetve a 2. opciót tartom valószínűbbnek. Nem írtam a szlávon belül közelebbi nyelvi függést, de leginkább nyugati szláv (cseh, szlovák, lengyel stb.) lehet.
Mindennek van esélye. Azonban ennek fonetikai indoka nincs, hanem szinte már névcserével felérő átetimologizálást kell ehhez feltennünk. Igazából ennek alátámasztásához jó lenne „intermedier” alakokat (Brzovski, Brezonski) találni.
Hamarics: Mondanám, hogy a (vélhetően) szavajárási névből lett magyar Hamar családnév szlávosodott. Ennek azonban erősen ellentmond, hogy a jelenlegi adatok alapján a cseh Hamarič és a horvát Hamarić a leggyakoribb. Tovább cseh névlistákban egy Ham- alapnévből eredeztethető sor tagjaként található (Ham, Hama [Háma], Hamaček [Hamáček], Hamada, Hamadej, Hamaj, Hamajda, Hamák, Hamal, Hamala, Hamalčík, Haman, Hamar, Hamara, Hamarčák, Hamarič, Hamata), ugyanígy egy lengyel névlistában (Ham, Hama, Hamacher, Hamaczek, Hamad, Hamada, Hamadan, Hamadani, Hamadi, Hamadyk, Hamaj, Hamajczyk, Hamajda, Hamak, Hamakało, Hamaker, Hamal, Hamala, Hamalczuk, Hamalski, Hamaluk, Hamalwa, Haman, Hamandi, Hamaniuk, Hamankiewicz, Hamann, Hamanowicz, Hamanowski, Hamańczuk, Hamańczyk, Hamański, Hamar, Hamara, Hamarla, Hamarnik, Hamarowicz, Hamarowski, Hamarski, Hamarszmidt, Hamas, Hamasiewicz, Hamasz, Hamatowska, Hamatsch).
Ezek után az a valószínű, hogy egy régi szláv Ham(a) személynév -r kicsinyítőképzős Hamar alakjához járult -ič képzős apanévről van szó. Ennek a Ham(a) alapnévnek a szláv etimológiáját nem találom, talán német: egyelőre vö. régi n. Hamm ’bekerített terület, tanya; kerítés’. Esetleg vö. bibliai Hám szn. Még más forrásokban is utánanézek.
> Kmettyre visszatérve, a MOL adatbázisban találtam egy Kmeti, Veliki Kmeti nevű települést a valamikori zágrábi püspökségben, ami az Ivanichi uradalomhoz tartozott. Talán eredhet innen a név?
Horvátországban Umag mellett ma is van Kmeti <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=HR&city=Kmet>. A lehetőség persze nem kizárt, hogy a te találtad vagy én találtam helynévből képzett *magyar* lakosnévről van szó. Azonban több dologra felhívnám a figyelmet:
– Lehetett több ilyen nevű, azóta megszűnt település is még szerte a szlávságban. Ezért aggályos lehet éppen ezekhez kötni.
– Ha van Kmeti > Kmeti + -i (> Kmet[t]{i/y}) magyar lakosnév, akkor lenni kellene Kmeti > Kmeti + -ský (> Kmet[in]ský, Kmet[in]sky, Kmet[in]ski) szláv lakosnévnek is lennie. Ilyen nevet egyelőre azonban leginkább bulgár kontextusban (Кметски, Kmetski) találtam, bár hosszas böngészéssel egy-két horvát adat is akadt. Ez egyrészt arra utal, hogy a ritkaság gyengíti a lakosnévi eredetet, másrészt ez is tágítja a potenciális forrásterületet.
– A szláv Kmet, Kmeť családnevek viszont szerte a déli és a nyugati szlávságban gyakoriak, így – ha a gyakoriságot egyben valószínűségnek is tekintjük, akkor – emiatt továbbra is a szlovák Kyseľ > m. Kiszely > /kiszeli/ > /kiszelli/ alakulás analógiájára egy szlovák(?) Kmeť > m. Kmety > /kmeti/ > /kmetti/ fejlődés egylőre valószínűbbnek tetszik számomra.
– Végezetül, amennyiben a Kmeti > Kmeti + -i (> Kmet[t]{i/y}) magyar képzésből indulunk ki, akkor nem tudom, hogy mondjuk ezt 200 évre visszadatálva, mennyire várható, hogy megmarad a magyarban eléggé szokatlan km- msh.-torlódás. A Radixon elérhető 1891-es iparosjegyzék neveit nézve vélelmezhető a km- > m- egyszerűsödés korábbi megindulása. Ez tehát ki látszik azt zárni, hogy túl korai *magyar* fejlemény lenne a név.
– A 3429-esben írtad „Ezzel szemben mi felvidékiek vagyunk”, továbbá a mai Szlovákia területéről való volt Kmety György. A hódmezővásárhelyi Kmetykó > Kmeti (Kmety) magyarosítók eredeti neve is szlovák. Ez nem mutat délszláv eredetre, mivel a lehetséges forgatókönyv az, hogy valaki horvát (bulgár?) területről felköltözik Észak-Magyarországra, és ott magyar nevet kap [tehát magyar környezetbe költözik] egy igen távoli, igen apró szláv helységnévről. Ezt én valószínűtlennek tartom, ilyenkor szoktak inkább a nagyobb egységekre utaló nevek keletkezni, mint pl. a Horváth.
Summa-summárum számomra még mindig az a legvalószínűbb, hogy nem lakosnévi eredetű [hacsak a mai Szlovákia területétől ki nem lehet mutatni egy ilyen helységet], hanem egy Kmeť, Kmeťko, Kmetik stb. név magyarosodhatott, akár „természetesen”, akár „akarattal”.
Az ügy szempontjából lényegtelen, csak pontosítás miatt írom le: Ágcsernyő (Čierna nad Tisou) a hármashatár szlovák oldalán helyezkedik el és szomszédja ukrán oldalon [Tisza]Salamon (Szolomonove) a Tisza egyik oldalán ill. magyar oldalon Záhony, de lehet, hogy az már Győröcske külterülete a Tisza másik oldalán.
Ismét segítséget kérek, a név Hamarics. Akiről én tudok, Ágcsernyőről (ma Ukrajna) származik. Kmettyre visszatérve, a MOL adatbázisban találtam egy Kmeti, Veliki Kmeti nevű települést a valamikori zágrábi püspökségben, ami az Ivanichi uradalomhoz tartozott. Talán eredhet innen a név?
A Tóth nem nemesi név (az azonban nem zárható ki, hogy ilyen nevű emberek később valamiért nemességet kaphattak). A szóvégi -th írásából semmiféle következtetést nem lehet levonni, ez egyszerű régi helyesírási tradíció. Különösen rövid vezetéknevek esetén tapasztalható, hogy máig megmarad a régies írásmód, hogy „hosszabb” legyen a név, ilyen pl. a szóvégi mássalhangzó megkettőzése (Kiss, Papp stb.), vagy a hosszú magánhangzó kettőzötten való írása (Gaál, Soós stb.). Viszonylag gyakori, hogy megmarad a régies írásmód a népnevekből lett vezetéknevek esetén is, ilyen pl. Horváth, Németh; ennek oka bízvást az, hogy ezáltal is megkülönböztetődjön a családnév a népnévtől. A Tóth e két utóbbi kategóriába is beleesik, így „dupla oka” is volt arra, hogy a régies írásmód megmaradjon.
Andreatzy (> Andráci): Az olasz Andreazzi családnév írásváltozata. Az Andreazzi a lat.-ol. Andreas (> ol. Andrea) ’András’ személynév -i apanévképzős változata. Olasz forrásom ritka, de jellegzetes venetói (Velence környéki) eredetű névnek említi.
Tomana: Ez végső soron szlávnak tűnik, legvalószínűbben csehnek. A szl Tomáš ’Tamás’ személynév Tom rövidüléséhez járult az -an személynévképző és az -a paradigmatikus (esetleg nőnemű névadóra utaló) végződés.
az én családnevem TÓTH.Szeretnem megtudni hogy igaz e hogy a tóth név nemessi származású név e.Azt hallottam hogy igy külomböztetik meg a sima Tót-tól is.A Kossuthot is th val irják
> Korábban azt írtad itt, hogy a Bujtor ~ Bojtor név ismeretlen eredetű, az -r a végén kicsinyítőképző lehet. Nincs az eredetére mégis valami ötleted, akár tudományos-fantasztikus is?
A 1984-esben említett, a Bujtor említésének apropójául szolgáló Bojta névnek talán két feloldása lehetséges:
– A török eredetű magyar Baj (< ótör. baj ’gazdag, bő’) személynév származéka -ta kicsinyítőképző-bokorral (alakváltozata: Vajta, amely a XII. sz.-ban még Boyta), ily módon a Baj, Baja, Baján, Bajcs(a), Bajka, Bajti; Bóly, ill. Vajk, Vajta személy- és helynevekkel állna rokonságban.
– Egy nyugati szláv eredetű Vojta (vö. cs. Vojta, le. Wojta, a.-szorb Wójta) személynév korán magyarosodott változata, amely a nyugati szláv Vojtěch (< vojь ’háború’ + těšitь ’vígasztal, örömet szerez’) név rövidülése.
-----
Közben más forrásokban a Bujtur (ma: Buituri, Hunedoara [Vajdahunyad] része, Románia), ill. a hajdú-bihari Bojt településnevek kapcsán találtam utalást a régi (Árpád-kori) magyar Boht személynévre, melynek mai hangalakja Bojt (Bujt) lenne. Így a Bujtor vezetéknevet ma már inkább ennek -r kicsinyítőképzős származékának tartom, míg a Bojta (Bujta) lehetne -a kicsinyítő képzős származéka, de ez a fenti etimológiákat sem zárja ki.
A Boht név etimológiáját ismeretlennek veszik, a bojt ’bojt, lógó dísz; (rég.) csomó, boholy’ közszóval lehetséges, de nem bizonyos.
Korábban azt írtad itt, hogy a Bujtor ~ Bojtor név ismeretlen eredetű, az -r a végén kicsinyítőképző lehet. Nincs az eredetére mégis valami ötleted, akár tudományos-fantasztikus is?
A levágott török fej nagyon gyakori motivum a magyar heraldikában... sokan valamely török elleni harci cselekedetükkel nyerték el a nemességet és a címert.
Viszont az Abaffy család címere számomra kissé ijesztő:egy kard végén egy lefejezett török fej van,és vérzik. :) A többi viszont tetszett,szeretem a történelmi dolgokat.
> Ismét az -in mint nőnév képző van ebben a névben [...]Vagyis a Funkh családnévről van szó!!!
Pontosan.
> Ha igen akkor legalább fejlődök :)
Ez esetben ban értelme, hogy részletesen ide írogatok.
Funkh: Bízvást írásvariáció a köznémet Funk(e) helyett. A kh betűkép talán arra utal, hogy délnémet terület lévén a II. germán hangeltolódás itt teljesen végbement, így a k helyett kch – fonetikai jelöléssel [kx] – affrikátát, vagy ch [x] réshangot ejtenek. Vö. n. Wolke [vɔlkə] ’felhő’, de svájci n. Wulch [vulx].
A n. Funk(e) név mögött a n. Funke ’szikra’ közszó ’tűzzel dolgozó kovács’ értelmű foglalkozásnévi használata áll.
Zick: Német vezetéknév. (1) Ragadványnév a középfelnémet zic ’könnyű érintés, könnyű lökés v. nyomás; csipkelődés; hiba, szégyenfolt, tisztességtelen cselekedet’ szóból (vö. mai n. pl. Zicke ’ostoba csínytevés, hülyeség’). (2) a n. Sick személy- és családnév alakváltozata, amely pedig a régi német Sicco (vö. mai n. Sieg ’győzelem’) személynév folytatója. (3) Az etimológiai irodalom nem írja, de talán figyelembe vehető a n. Ziege ’kecske’ szó tájnyelvi Zicke alakváltozata foglalkozásnévként (’kecskepásztor, kecsketulajdonos’), vagy jellemre, viselkedésre utaló ragadványnévként. De talán nem véletlen, hogy az irodalom erről hallgat (mert mondjuk a Zicke közszó és név földrajzi elterjedése nem esik egybe), így ez az értelmezés tényleg kizárható.
Bogacsevics: Alakilag déli vagy keleti szláv*. Az alapja a szl. bogač ’gazdag ember’ (< bogatъ ’gazdag (mn.)’ + -ačь foglalkozásnév-képző) szó, amelyből személynév lett. Ehhez járult az -ovič összetett apanévképző lágy mássalhangzók utáni -evič változata. A név magyar megfelelője tehát ’Gazdagfi’ lenne; de a nyelvek eltérő névadási szokásai miatt a magyarban létező Gazdag(h) vezetéknév megfelelőjének is tekinthetjük. * Mivel a bogač közszóként a keleti szlávban (ukrán, orosz) mutatható ki, ezért inkább keleti szláv névről (Богачевич) van szó. Mint ilyen behatolt szlovák területre is, így a szlovák névkincsben is megtalálható (mint Bogačevič). Úgy tűnik, a délszláv megfelelő inkább Bogavčić.
Abban a pillanatban világosodtam meg amint elküldtem az elözö üzenetet... :) Ismét az -in mint nőnév képző van ebben a névben... ugye? Ha igen akkor legalább fejlődök :) Vagyis a Funkh családnévről van szó!!!
Stehele: Ez úgy gondolom, különös tekintettel a Stehele melletti Stähele írásformára, analóg az alemann nyelvterületen ismert német Stäheli névvel. Ez utóbbiról azt írják, hogy a n. Stahl ’acél’ személynév kicsinyített formája. Mivel a -le kicsinyítő képzős lakok jellemzően svábok, így vlsz. ez a név is sváb nyelvjárásból ered. A név maga eredetileg kovácsot, vagy acélfegyverzetet viselő személyt, esetleg hajthatatlan, acélos jellemű személyt jelölhetett.
Scheiber: Német név. Egyrészt lehet lakosnév egy Scheibe(n) nevű településből, mely szerte a németségben gyakori; vagy egy dűlőről, falurészről, amely valami jellemző kerek (vö. n. Scheibe ’korong, tárcsa’) felszíni alakzatról lett elnevezve. Másrészt lehet a tekézésre, mint jellemző kikapcsolódásra utaló ragadványnév (vö. n. kegelscheiben ’tekézik’)
Luzin: Szláv név, széles körben elterjedt. Szorb (németországi) területen helynév, orosz adathoz pedig l. Nyikolaj Nyikolajevics Luzin (1883–1950) matematikust. A név egy Luga (Luha) alapnévből és az -in birtokosmellélnév-képzőből áll. Az alapnév vlsz. összefügg az orosz луг (lug) ’rét’, ill. szb.-hv. lug ’liget, berek, erdő; láp, mocsár, ingovány’ szavakkal.
Hörburger: Német lakosnév egy Hörburg (pl. Szász-Anhalt, Alsó-Szászország), estleg Herburg nevű település után.
> Tudja valaki, hogy a német településnevekben előforduló -ried mit jelent?
n. Ried ’láp, nádas, zsombékos’ (vö. a. reed ’nád’)
