Ez a visszavezetés nekem is megfordult a fejemben, azonban ez még mindig egy kétismeretlenes egyenletnek csak az egyik fele. Szerencse kell hozzá, hogy beálljon az optimális szintre a másik ismeretlen. Ha növelem a visszavezetés tömegáramát pl. egy finoman szabályozható szelep beépítésével, ezzel csökkentem a nyomást a porlasztásnál. Az igaz, hogy ezzel kevesebb víz megy át a fejen, de az vélhetően kevésbé lesz elporlasztva, ami megint nem cél.
Igazából nyomásszabályzás oldalról kellene valahogy megoldani a dolgot. Közel állandó nyomás mellett kellene szabályozni a tömegáramot. Valószínűleg a Birkás ültetvényen egy saját hidroforjuk van állandó víznyomásra. Ha hálózati vizet használnék, akkor garantálva lenne az állandó víznyomás. De ez nyilván nem opció.
Ami végignézve a Birkás ültetvény fotóit feltűnt, hogy körforgó fejeket használt, velem ellentétben. Én egyenletes vízpermetet. A körforgó esőztető talán kevesebb vizet visz ki, nagyobb területen.
Nem szoktam gyakran írni, jóformán csak olvasom a fórumot. Most úgy gondoltam saját tapasztalatom is megosztom. A tavalyi áprilisi fagyoknál én is hasonlóképpen jártam el a virágzó cseresznyefánknál. A tapasztalataim is hasonlóak voltak.
A szórófejet a fa koronájában helyeztem el, az öntözést 23 óra tájékaán kezdtem, mert akkor már fölülről közelítettük a 0°C-ot. Hajnalban az alsó ágak már a földre értek a jég súlyától, de nem hagytam abba az öntözést csak reggel 8 után, mikor már +-ban voltunk. A Tmin -4,7°C volt, ha jól emlékszem Óriási mennyiségű jég rakódott a fára, 20-30 centis jégcsapokkal. Pár kép is van: http://gallery.site.hu/u/Kari/bioszfera/kert/12apr/DSC_01001.jpg.html
A következtetésem az eredmények tükrében: Cseresznye csak a korona belsejében maradt meg. A tetején ahová nem ért el a víz alig lett néhány szem. A korona külső peremén szintén alig lett termés. Valószínűsítem, hogy azért mert ide már a késő-hajnali-reggeli órákban nem ért el a víz, mert a nagy mennyiségű jég leárnyékolta a külső részeket, így a fagyáshő sem dolgozott. Kevesebb mennyiségű, jobban elporlasztott és eloszlatott vízre lett volna szükség. Más típusú szórófejet-fejeket kellett volna használni ennek elérésére, a fölös vízmennyiséget egy T elosztóval visszavetzethettem volna a kútba.
Minden elismerésem válalkózó hajlamodért, és füleg, hogy megosztod velünk tapasztalataidat. Szorítok, hogy a fák szerencsésen vészeljék át ezt az időszakot.
Összegzem a tapasztalatot és a kudarc okát is keresem. Kicsit fizikázok is.
A víz megfagyásakor hőt ad le. Ez "fűti" a már fára fagyott jeget és az 0 fokos lesz. Ezen alapszik a védekezés módszere.
Két véghelyzet van.
Ha túl kevés vizet juttatunk ki, akkor az már a levegőben megfagy, nyilván eredménytelen a védekezés.
Ha túl sok vizet juttatunk ki, akkor eredményes a védekezés abból a szempontból, hogy a fát szinte folyamatosan mossuk a 6-10 fokos vízzel, ámde ahogy egy fórumtárs itt már megjósolta, mocsárvilág lesz a fa körül, ami megint nem cél.
Az optimális mennyiség valahol a kettő között az alsó sávban van. A már hivatkozott cikkben azt írják, hogy az eredményes védekezéshez 2,5-3,5 mm/h csapadékot szükséges előállítani. Ha ezt átszámoljuk, akkor azt jelenti, hogy egy fa és környékének 50 m2-es belocsolásához 150-180 liter/h víz kell. Ennek a víznek csak egy csekély töredéke hasznosul, a többi a földre hull. Szerintem max. 3-5%-a kerül a fára. Ismét átszámolva, ha ez ráfagy a fára, akkor annak 6-8 kg tömege van. Egy 12 órás védekezés durván 100 kg plusz terhet rak a fára, amit az valószínűleg könnyedén elvisel. Különösen azért, mert az ágakra fagyott 1-3 cm vastag jég a teherhordásban is segít valamennyit, növeli a fa ágainak inerciáját.
Nálam viszont nem tudtem az optimálishoz közeli állapotokat biztosítani. egy 6 m3/h és 5 bar névleges tudású szivattyú dolgozott és két fára szórtam a vizet. A jelentős fojtás ellenére is biztos vagyok benne, hogy a kijuttatott víz mennyisége közelebb állhatott a 2x 150 liter/h-hez képes az 1000-1200 liter/h-hoz. Így a túl gyorsan nőtt, túlterhelve az ágakat. Ezt látva állítottam le a kísérletet, mert féltettem a fákat.
Mérnökként szívesen kísérletezgetek, próbálok ki új dolgokat. A vizet már ki tudom juttatni, most annak mennyiségi szabályozására kell kitalálnom egy megoldást, hogy közben a szivattyút is meg tudjam óvni.
Az jó ha számolsz - a felületből gondoltam, mert a reakciónál az számít.... de ha az össz mennyiség sem lenne képes azt a hőt 'elvonni', akkor mindegy...:(
Nem a cseppek mérete, hanem a mennyisége. Most számolgattam, hogy óránként 150-200 liter vizet kellett volna rányomatni a fára és környékére. Én ennél legalább 3x, 4x többet adtam. ennél jobban nem tudtam fojtani. Gyakorlatilag néhány óra alatt annyi jég képződött a fán, mint amúgy 10-12 óra alattszabadott volna. Meg aztán valószínűleg az erős szél sem volt segítségemre, gyorsabban fagyott le, mert hamarabb elvonta a hőt.
Az a kajsziból jön, már két éves, de nem akar növekedni. Kb. ott volt a nektarin, ami megadta magát. Idén visszametszem 1/3-ra, aztán meglátom, megerősödik-e?
Az azonos vastagságú szilva és kajszi elágazásánál az a kis hajtás honnan jön? Nem az elágazás tövéről? Ha igen akkor elég lenne csak a szílvát lenyakazni és azt felerősíteni. (Különben a villás elágazásnál egy jó termésnél majd széthasad a fa.)
Igen, jól tudod, én is ezt olvastam, folyamatosan.
Most állítottam le a kísérletet. :-(
Tisztelt fórumozók! Feladtam... Sajnálom a fáimat, iszonyúan megterheli a jég. 4 óra locsolás után olyan vastag jégréteg alakult ki, hogy már féltem az ágakat. Láthatóan hajolnak le. Jól látszik ez az akár 20-30 cm hosszú jégcsapok kifli formáján is.
Jelen állapotban tehát ártani nem ártottam, mert hidegebb nem lesz, mint a levegő. Hogy használtam-e? Ebben sem vagyok biztos, pár óráig "melegen" tartottam őket.
Tényleg kíváncsi lennék, hogy a Birkás ültetvényen hogyan csinálják?
A termődárda az almatermésűek (pl. alma, körte) jellemző termőrésze. Rövid (1-5cm), csúcsán helyezkedik el a gömbölyded, fejlett termőrügy, amiből virág, majd termés képződik, képződhet.
Így néz ki most a kis kombifám, amiben most mandula kajszi van és szilva, szilva alanyon. Ennek a szilva ágát fogom visszavágni, majd terveim szerint idén áprilisban héj alá oltással megy bele a gönci kajszi. Kell addig várnom?
