Nekem 4 méhész kollégám van, úgyhogy tudok egyet-mást a méhekről, pl. a szöktető működéséről is tudnék egy kiselőadást tartani. :)
Azt nem állítom persze, hogy a méhek nagyon nagy kárt okoznak, de a méhek lyukakon való szívogatása elég jellegzetes kárkép.
(A rengeteg darázs az általuk megkezdett gyümölcstől elzavarja őket, ezért csinálnak s.k. lyukakat, amik nem illatoznak túlságosan, így nem csalják oda a darazsakat.)
A méhészek persze a saját érdekeltségüket védik, egy krumplitermelő sem ismerné el, hogy milyen sok solanin van a krumpligumóban...
Az is ilyen méhészek által terjesztett tévhit, hogy összeomlana a gyümölcstermelés a méhek nélkül. Az én gyümölcsösöm lakott területtől legalább 3 km-re van, azt nem állítom, hogy még nem láttam ott méhet, de csúcsidőben 2-3 szokott szédelegni egy egymázsás kapacitású gyümölcsfán. Ha rajtuk múlna a termésem, akkor kb. annyi szem gyümölcs teremne a telkemen, mint ahány görögdinnye, ha azzal lenne beültetve a terület. :)
Olyat nem láttál még, hogy egy pici lyukon átdugja a szipókáját, és ameddig elér vele, egy üreget csinál?
A méhnek is van két erős rágója, és nem is csak dísznek. Ezekkel addig-addig ügyeskedhetnek, ameddig megsebzik az érett gyümölcs elvékonyodott héját.
Ilyen lyukon szívogató méhet még kizárólag csak nagyon érett gyümölcsön láttam. Amiből arra következtetek, hogy maguk lyukasztanak, mert más szúrogató állatok nem ragaszkodnának ennyire az érett gyümölcshöz.
Nem tudom, milyen sérülések érték a barackjaimat, de hogy az összes moníliát nem lehetett rovarokra fogni néhány nappal a rovarölőzés után, az biztos.
Szerintem, mint írtam, nem is kellett feltétlenül a gyümölcshéjnak sérülni, amikor éréskor elvékonyodott, akkor elég volt, ha a viaszréteg sérült, ott már meg tudta támadni a moníliagomba.
Azt én is megfigyeltem, hogy esős időben, amikor a héj 24 órán át vagy még tovább sem tudott megszáradni, akkor néha annyira megártott ez neki, hogy rendesen felpállott, felrepedezett. Gondolom, ha még ez nem is történik meg, mondjuk 12 órás nappali eső esetén, akkor is károsodik annyit a héj, hogy a vékonyabb héjú fajtákat megtámadhatja a monília.
Igen látom ott is pöttyösödik a levele . Elég volt ez a kis lehűlés meg az eső és már támad is . Én tegnap lepermeteztem a barackokat gombaölővel is ...bár már nem szoktam ilyenkor , de az idén nem lehet lacafacázni .
A légynek a szájszerve sokkal erősebb azok a bőrödön is át tudnak csípni amíg a méhek nem ,ők a fullánkjukkal szúrnak ha bajban vannak először és utoljára .
Lehetséges , hogy annak idején más kezdte meg a barackokat , és a méhet csak folytatták .
Pár hete volt virágző hagymám ... az áttelelő kötözőhagyma virágzott ... és meglepett , hogy a méhek ügyet sem vetettek a bodzára meg az elszórtan virágzó akácra de a hagymán tolongtak . sajnos be kellett rotálnom , mert nagyon nőtt fel benne a gaz , de szívesen hagytam volna pár napig had hordják be .
Megszagoltam a hagyma virágát és nagyon finom illata volt , cseppet sem hagymaszagú .
Tavaly a késői nektarinom elhanyagoltam rovarölőzés szempontjából és arról én is csak válogatni tudtam de mivel száraz meleg volt az idő konkrétan a moníliás penész nem is jelentkezett rajta nagy mértékben , mindössze a rovarrágások miatt nem volt értékesíthatő .
Ha egy leszedett barackon van egy kis sérülés akkor az idővel mindenképp el kezd romlani de nem feltétlen szükséges , hogy megjelenjen rajta a penész . Tehát a rothadás , erjedés az egy tünet ami sérüléstől van és a moníliás penész egy másik ami kizárólag a rothadó erjedő gyümölcsön jelentkezik . Nem a monília rothasztja el a gyümölcsöt henem a rothadó gyümölcs moníliásodik .
Erre egyszer egy tökéletes páldát láttam , amikor ládába szedett barackon egy szikrányi penész sem volt , mert valószinűleg lefújták valami bika gombaölővel , de mindegyiken különböző méretű barna rothadások voltak valamilyen rovarrágás vagy egyébb sérülés miatt .
Tanulási folyamatról itt szó sincs. A méhcsaládokból reggelente felderítők indulnak el, amelyek visszatérve közlik a talált táplálékforrás irányát, távolságát, mennyiségét és mintát adnak a behozott eleségből a többiekenek, amelyek már pontosan tudják hova kell menniük .Az esetlegesen alattuk elterülő virágzó mező sem érdekli őket, mert vakon repülnek a megadott helyhez és a megízlelt minta alapján azonosítják a táplálékforrást. Visszatérve a kaptárba ők is eltáncolják az információt és egyre több méh fog megjelenni a helyszínen, mindaddig míg az adott táplálék el nem fogy.
A fán levő egészséges ép gyömölcsöt viszont nem tudják megkezdeni, csak a földre hullott sérült, valamint más rovarok által megkezdett gyümölcsökön szívogatnak.
Sajnos elég sok tévhit kering a méhekről és terjed szájról-szájra. Sajnálatos tény, hogy az átlagember még a méheket és darazsakat sem tudja megkülönböztetni egymástól és akkor a herelégyről már ne is beszéljünk. Pl: egyszer a harmadik szomszédom felháborodva jött át hozzám, hogy azonnal vigyem haza a méheimet mert ellepték a fűzfáit és, ha nem viszem haza őket lepermetezi. Átmentem megnézni, hogy mi lehet a nagy felháborodás oka, hát a fűzfái annyira tetvesek voltak, hogy tocsogtak a mézharmattól, amit millió darázs próbált hasznosítani (méhek a környéken nem voltak).
Mondam neki, hogy permetezze le nyugodtan, mert ezek darazsak. Azóta kivágta a fűzfáit.
Tapasztalatból tudom, hogy a méhek nem tudják megkezdeni a gyümölcsök héjját és csak azokra a nedvdús édes gyűmölcsökre szállnak rá, amiknek a héjját már megkezdék a rágó(darázs, hangya), illetve szúró(levéltetvek, poloskák) szájszervvel ellátott rovarok.
Sőt fel kell mentenem a méheket a tűzelhalás terjesztésének vádja alól is. A naspolyán(amit a tőled kapott vesszőből oltottam) az egyik hajtáscsúcson azelőtt megjelent a tűzelhalás, mielőtt virágozni kezdett volna, tehát méhek nem vihették át a fertőzést. Ezért inkább a szárnyas levéltetvekre gyanakszom.
Megoldható a dolog mert járok át Baja térségébe és onnan ha meg kell tenni pár km-t az nem gond,ezenkivül én is szeretnék Michelinit szemezni,de a téma szerintem akkor lesz aktuálih ha majd eljön a szemzés ideje......
Nálam a Vénusz,Morsiane érésekor a legnagyobb a támadás,de még idáig nem tudtam rájönni hogy mi kezdi meg a gyümölcsöt,de ha voksolni kellene akkor én a legyekre adnám le a szavazatomat.A közelemben vannak olyan területek is amelyekről ezidőtályt 10-20% csk tudják megmenteni a többi tönkremegy....sajnos.
Hogy levél tudná megsúrolni olyan mértékben hogy be tudjon hatolni a gomba azt nem igen hiszem . Viszont akár a legyek is kilukaszthatják a barack bőrét ...pedig annak se komoly a szájszerve , de addig taposnak szívogatnak a barack felszínén amíg az kilukad , különösen lehetséges ez esős időben mikor amúgy is fel van ázva a barack bőre .
Persze bármilyen más sérülésen be tud jutni , de mindenképp sérülés kell a gyümölcs bőrén .
Hát nem tudom .... nem értek a méhek szájszervéhez , de azt már láttam , hogy ellepik a barackokat és szívogatják . Hogy ki kezdte meg azt sem tudom , de ezt csak egyetlen fajtán láttam és talán egyszer volt jelentős .
Amúgy azt is el tudom képzelni , hogy ez egy tanulásu folyamat lehet amit csak egy -egy család csinál . A hullott kajszit rendszeresen ellepik és hordják , talán innen jön az ötletük , hogy utána rámennek a fán levő barackra is .
Bocsi,hogy beleszólok,de a méhek szájszerve gyenge a barack és a szőlő megkezdéséhez. A darazsak után szoktak ők is szívogatni arról amit már mások megkezdtek!
Mióta pár éve írtad ezt rovaros dolgot, azóta sok moníliás barackot megfigyeltem.
Az éppen hogy moníliásodni kezdő, azaz a kicsi folt közepén még egészséges bőrű barackokon látni lehetne a szúrást, a poloskák szúrását a szőrös barackokon is, de a nektarinokon még az ennél kisebb szívogatás nyomát is.
Az nyilvánvaló, hogy a rovarok nagy rizikófaktorok, de nekem az a véleményem, hogy a vékonyabb héjú fajták éréskor felpuhuló héján minden fizikai behatás nélkül át tud hatolni a monília nedvesebb időben. Lehet, hogy az kell, hogy egy ponton egy nekisúrlódó levél leszedje a viaszréteget, de ennyi elég is. Pl. a nektarinok ezért olyan rothadósak. Leszedés után is ugyanígy megtámadja őket a monília, pedig azért nem valószínű, hogy mindig pont a leszedés előtt közvetlenül szúrja meg őket valami, hogy aztán a ládában moníliásodjanak.
Nem tudom, nekem milyen fajtáim voltak, de egy átlagos időjárásban is jó, ha a felüket meg tudtam menteni, pedig minden érés kezdetén lefújtam a fákat 3 vagy 7 napos rovarölővel. És a nektarin azért nem is olyan aromás valami, hogy magára vonzza a gyümölcsösben lévő összes rovart.
A méhek miatt meg a méhészek fognak berzenkedni, nekem is előadta már nem egy, hogy a méhnek nincs olyan szájszerve, hogy ki tudja lyukasztani a gyümölcs héját.
De, van.
Az érett barack, körte, stb. elvékonyodó héját át tudják lyukasztani, aztán ezen a pici lyukon szívogatnak.
