Nemzetiségi elismerést a bunyevác népnek! Élve állampolgári jogaimmal, a vonatkozó törvények alapján ezzel a topickal indítom el, a Magyarországon élő bunyevác nép, nemzetiségkénti elismertetését a Magyar Parlamentben. Ehhez legkevesebb 100 éves magyar történelmi múlt szükségeltetik, továbbá magyar állampolgárok részéről 1000 hiteles aláírással jegyzett támogatás, az alulról induló népi kezdeményezés megerősítésére. Muity Mijo, Magyarország, Baja
Savanyú a szőlő, beindult a szokott mentsük ami menthető menetrend.
Már egy hete látható az MTV internetes verzióján az alábbi blokk linkje, de valamilyen műszaki baki miatt nem volt lejátszható, tegnap adtam erről nekik levélben jelzést, mára kijavították a hibát.
Végtelenül megtisztelnének egyes olyan személyek, kik számára a magyar nyelv értelmezése nehézségekbe ütközik, ha kizárólag az általam előzményekben jegyzetteket tartanák bunyevác ügyünkkel kapcsolatos rémhírterjesztésük helyett mérvadónak!
Én elhiszem, hogy ellendrukkerkedni némyelyekben bizonyára kéjes érzetekkel jár, de tessék elhinni, nem eszik olyan forrón azt a bizonyos kását, mindennek megvan a maga koreográfiája, nem szokták az ilyen kérdéseket hűbelebalázs módjára elkapkodni.
A Parlament plenáris ülésének előkészítésével megbízott Kisebbségi Bizottság vitanapja előreláthatólag november közepe táján lészen, melyre kísérőimmel együtt jó alaposan fel fogunk készülni.
Tekintettel Szili Katalin házelnök kitűzött határidejére (2007. január 8.), a Parlament még a téli szünet előtt tárgyalni fogja ügyünket.
Nincs itt gond egy szál se, minden halad szépen annak rendeltetett módján, bár a végkifejlet is hasonló lenne az eddigiekhez.
Az imént keresett meg Gugán János, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója, "Hrvatska kronika" című horvát nemzetiségi műsorának a szerkesztőriportere azzal a szándékkal, hogy riportot készítsen velem.
Eszerint bunyevác kezdeményezésünk kapcsán lettem volna pár bajai, magát horvát nemzetiségűnek valló mondandója mellé helyezve (például Osztrogonácz József, a Magyarországi Horvátok Szövetsége elnöke).
Tekintve, hogy a magyarországi horvát önkormányzatok égisze alatt működők számtalan esetben igyekeztek kezdeményezésünket ellehetetleníteni (hosszú mese ez kérem szépen), ami ékesen megmutatkozik horvát kiadásban megjelenő lapjukban is, Balatinácz bértollnok igyekezetében, nem igazán éreztem úgy, hogy ez a média kéne, hogy legyen ügyünk méltó és objektív hírvívője.
Gugán János személy szerinti jószándékát nincs okom kétségbevonni, de az előzmények alapján nem vagyok biztos abban, hogy műsorpolitikájuk alapján egy általam történő megszólalás érdekünket szolgálná.
Nem kell másra tekintenem, mint a tévéstúdió honlapja felvezetőjére.
Íme:
"A Horvát Krónika a magyarországi horvátokról, de nem csak a horvátoknak szóló kétnyelvű nemzetiségi műsor. A nemzetiségi műsoroknak optimális körülmények között a nemzeti televíziózás és a pusztán kulturális hagyományőrző tevékenység között kell megtalálni a helyes arányokat.
A műsor legfőbb célja a magyarországi horvátok nemzetiségi identitásának megőrzése."
Kedves Iván, mint mondottam neked, korai ez még, várjuk meg a magyar Országgyűlés döntését.
Másrészt meg hadd lássam, hadd halljam előbb műsortokban azokat, akik horvát színekben szólalnak meg, és az alapján majd eldöntöm, hogy később lesz-e miről beszélnünk.
Ha a parlament úgy dönt, hogy helyünk van a honi kisebbségek sorában, és ha ezt a te műsorod képviseltjei olyan örömmel veszik, mint egyik délszláv nép lojális elismerését egy másik délszláv nép megérdemelt sikere felett, akkor még rakijával is le fogjuk öblíteni a riport okozta feszültséget.
Sajnos nem volt elég visszhangja e jajkiáltásnak, nem volt elég nyomásgyakorló ereje egy egyszerű bácskai falu egyesületének. Egyik legtöbb bunyevácot maga mögött tudó falu, azaz Katymár történelmi multú bunyevác közösségének, mely nem csak a katymári, hanem az összes honi bunyevácért emelt szót még a törvény megalkotása, kihirdetése előtt.
Meg fogom találni név szerint is azokat, akiknek "köszönhetjük" társadalmi kirekesztettségünket, akik miatt 13 éve nem élhetünk alkotmányos jogainkkal.
Mindenesetre azt senki sem állíthatja, hogy szó nélkül vettük volna tudomásul az bennünket ért diszkriminatív sérelmet. Éppen ideje már, hogy a méltánytalanság orvoslást nyerjen, hogy bunyevácaink is megkapják méltó helyüket a hazai nemzetiségi palettán.
Bejelentem, hogy az Országos Választási Bizottság 491/2006. számú határozatában megállapította, hogy a Muity Mihály által kezdeményezett, a bunyevác kisebbség elismerésére irányuló országos népi kezdeményezés támogatására összegyűjtött érvényes aláírások száma meghaladja az érvényességéhez szükséges számot.
A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény rendelkezései szerint az Országgyűlés a kezdeményezést a bejelentést követő három hónapon belül köteles napirendre tűzni és megtárgyalni.
A népi kezdeményezést tárgyalásra való előkészítésre kiadtam az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságnak."
Úgy tűnik a tesók megtalálták egymást, már a vajdasági 'horvátok' is Balatinac(sic!) ajkán csüngenek és szajkózzák badarságait.
Számomra ezzel a Balatináccal kapcsolatban alapból is akad, ami irritáló, miféle hitele lehet egy olyan embernek, ki még saját hivatalos nevét sem képes szöveghű módon jegyezni?
Merthogy az én nevemet rendre Muity helyett Mujity-nak írja és íratja (Mujić), az betudható kommersz hűbelebalázsságnak, de hogy saját nevével is hadilábon álljon, és Balatinácz helyett rendre balatinacizzon, az már bezony súlyos eset.
Nos, mint mondottam az előbb, most a vajdasági Hrvatska riječ hetilap kopírozta ki ennek a Balatinácnak a frecsegését, és adta hírül eretnekségünket az alább idézettek szerint.
Az a legnagyobb baj ezzel a Balatináccal, hogy megfeledkezik eszmefuttatásaiban tájékoztatni nagyérdemű közönségét arról, hogy az elmúlt évek "szerbeskedését" részemről részint a kisebbségi törvény hiányosságából fakadó kényszer, részint két nép együttes képviseltetése indukálta.
Elfelejtette tájékoztatni az övéit, miszerint Magyarországon nem volt kritérium, hogy az adott nemzetiséget olyan valakik képviseljék, akik bírják annak nyelvét, akik az általuk képiselt nemzetiségből származnak.
Ezért állhatot elő számtalan esetben olyan, hogy cigányokat nem cigányok, németeket nem németek, szerbeket és bunyevácokat együtt pedig bunyevác mivoltom hangoztatása mellett például szerénységem képviselte.
Balatinácz keveri a kisebbségi kérdéseket a pártkérdésekkel, míg evidens, hogy az MSZP-nek szocialista a párttagja, és nem mondjuk kisgazda, addig a hazai bolgárokat képiselhette akár olyan arab is, ki választópolgára volt Magyarországnak.
Sztyepáne, Sztyepáne, befizetlek kedvenc műintézményedben egy dévaj körre, ha igazolod azt, hogy én valaha is szerbnek vallottam volna magamat, és nem bunyevácnak :)!
Köszönöm folyamatos népszerűsítésemet, csak így tovább, miközben bunyevác ügyünk szépen halad, mint az internetes szféra nyílt színén is megtalálható, három hónapon belül, azaz január 8-áig kell a Parlamentnek döntenie kérdésünkben.
Drukkolj nekünk, hogy igazságos, bennünket alapból megillető törénymódosítás szülessék!
Muity(és nem Mujity, vagy Muić)Mijo
Baja
**********
"U ovoj stvari dolazimo do toga da nai zajednički pređi nisu ivjeli samo s ove strane granice. Kako se odvija stvar u Mađarskoj? Nakon to nije proao pokuaj da se Bunjevci formiraju kao posebna manjina, tu ideju ipak gaje pojedinci. U tekstu Stipana Balatinca, koji je objavio Hrvatski glasnik iz Budimpete, pie kako se s vremena na vrijeme nađu pojedinci koji svojim zabludama nastoje napraviti pomutnju. "Stoga nas ne čudi vie puta spominjana, a sada i pokrenuta inicijativa za priznavanjem Bunjevaca kao posebne manjine i prikupljanje potpisa u Baji i okolnim bunjevačkim mjestima u Bačkoj čiji je začetnik i 'ideolog' Mijo Mujić". Balatinac dalje navodi: "No, čini se da je Mujićeva inicijativa osuđena na propast, poraena, kao uostalom i većina njegovih pokuaja. Podsjetimo samo da je u pitanju osnivač u najmanju ruku čudne udruge, Udruge preivjelih Bunjevaca, potom bivi predsjednik Srpske samouprave u Baji, stoga se nameće pitanje zna li g. Mijo Mujić uopće kamo i kome on sam pripada, da bi se uopće mogao zalagati za Bunjevce. Radi zanimljivosti moram spomenuti i njegovu najnoviju inicijativu, a to je najava da će spomenuta Udruga preivjelih Bunjevaca postaviti svoje kandidate na izborima za Srpsku manjinsku samoupravu u Baji. Kako pie, Bunjevaca je ionako mnogo vie, u odnosu na mali broj Srba u Baji. Uistinu se iznova pitamo, zna li on sam kamo i kome pripada!?", pie Balatinac. Kao to i ovaj primjer pokazuje, izraavanje Bunjevaca je prva etapa asimilacije prema regionalnom identitetu nakon čega slijedi prihvaćanje srpske nacionalnosti. Iz toga razloga priča o Bunjevcima smeta Hrvatima, ali je ključna bitka vjerojatno izgubljena prije četiri godine kada je donoen Zakon o zatiti prava i sloboda nacionalnih manjina. Oni koji u hrvatskoj zajednici ele poraditi na nacionalnom planu trebaju se okrenuti tome da jačaju hrvatske institucije umjesto to se sada zalau protiv tuđih. U nadmetanju dva identiteta nad legatom predaka preivjet će onaj koji osigura zdrave uvjete razvitka za dolazeće generacije, koji bude slono ostvarivao svoje ciljeve i otvarao vrata mlađim naratajima kako bi se nacionalna svijest prenosila dalje. Sve mimo toga je u slubi samopromocije i pripreme opravdavanja za neuspjeh."
Tisztelettel tájékoztatom bunyevác missziónk kedves segítőit, szimpatizánsait, miszerint Szili Katalin, a magyar parlament házelnöke az Országgyűlés 2006. október 9-én tartott ülésén bejelentette népi kezdeményezésünket, amelyről a Parlamentnek a bejelentést követő három hónapon belül, azaz 2007. január 8-áig kell döntenie.
A népi kezdeményezéshez vélemény kialakítására az Elnök asszony az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságot jelölte ki.
Ügyünkkel foglalkozó bizottsági ülésre jómagam is hivatalos leszek, ahol szakértői kíséretemmel együtt személyesen is módunkban áll majd kifejteni beadványunkkal kapcsolatos álláspontunkat.
Mindemellett az Országgyűlés azon plenáris ülésén, amelyen majd a népi kezdeményezés napirendre kerül, meghívott vendégként jelen lehetek.
Minden újabb időközbeni fejleményről tájákoztatást fogok nyújtani, most teljes erőmmel azon leszek segítőimmel együtt, hogy alaposan felkészüljünk arra a bizottsági ülésre, mely időpontja még nem ismert.
Kezdeményezésünk a jelenlegi bizottsági állapot szerint, H/960 irományszám alatt általános vitára alkalmasság megállapítására vár.
Lám, egy Gyurcsány Ferenc nevű közgazdász, már 2001-ben önálló népcsoportként emlegette a bunyevácokat (de a sokácokat és a zsidókat is):
"Volt időnk megtanulni, hogy ha az állam akar egyenlővé tenni bennünket, akkor fizetségként a szabadságunkat kéri cserébe. Ezért szívesen mondtunk le a röghözkötöttségben, a középszerűségben, az ideológiai uniformizáltságban, a szürkeségben megtestesülő egyenlőségről. De nem gondoltuk, hogy le kellene mondanunk arról a két évszázados polgári eszményről, hogy az ország valamennyi polgára, magyar, cigány, sokác, zsidó, bunyevác, román is egyenlő, hogy nincs több joga gazdagnak és szegénynek, a harmincévesnek és a húsz évvel idősebb szüleinek, politikusoknak és választóiknak. Egy évtized alatt a reményeket értetlenség, majd kiábrándulás, végül sokak félelme és tehetetlen apátiája váltotta fel."
Beadvány időpontja szerinti sorrendben úgy Szegő András (és segítői), mint Gokieli Szvetlana (és segítői), mint jómagam (és segítőim) azzal a céllal indítottuk el kezdeményezésüket, hogy elérjük a számunkra méltatlan nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény parlament általi módosítását.
Hogy az abban felsorolt 13 nemzeti kisebbség mellé, besorolják az általunk képviselt népcsoportot is.
Sem a zsidók, sem az oroszok tekintetében nem sikerült összegyűjteni annyi hiteles aláírást, ami elegendő lett volna a kezdeményezés parlamentbe jutásához.
Pontosabban nem sikerült egyikőjüknek sem legalább olyan 1000 aláírást összegyűjteni, amit az Országos Választási Iroda elé kerülhetett volna ellenőrzés céljából.
Még pontosabban: nem jött össze legalább 1300 olyan aláírás, mely számában talán elegendő lett volna ahhoz, hogy abból legkevesebb 1000 hitelesnek bizonyuljon.
Az orosz kezdeményezés folyamatát nem ismerem részleteiben, de mintha nem igazán tudtak volna élni a modern kor minden, evidens módon számításba jöhető lehetőségével.
A zsidók más kérdés, és itt már összehasonlítást fogok végzek a bunyevácokkal.
A zsidók kezdeményezésének időpontjában még nem volt esetleges befolyásolási tényező a Magyar Tudományos Akadémia.
Az orosz és a bunyevác kezdeményezésnek már egyaránt szerves része volt, hogy az Országos Választási Bizottság kikérje az MTA szakmai állásfoglalását is.
No nem, mintha ennek bármelyikünk számára is negatív jellege befolyásoló tényező lett volna az OVB ama határozatára, mely ennek ellenére is zöld utat biztosított aláírásgyűjtésünkhöz.
Mint a későbbiek nem egy esetben bizonyították, az MTA a zsidókhoz sem viszonyult volna másként, mint hozzánk, hiszen olyan össztűz zúdult a kezdeményezőkre, főként a társadalmi szféra hatalmon lévő zsidó köreitől, amit nagyon kemény idegekkel lehetett csak elviselni.
Hogy ennek súlyát érzékeltessem: míg a zsidók esetében mintegy 100 ezres lélekszámról van szó Magyarországon, amit számszerűségében még az MTA sem igazán tudna vitatni, addig ugyanez a tudós testület bunyevácok esetében, szinte említésre sem méltó csekély lélekszámról szól.
Én meg erre azt mondom, ha az MTA egy nemzetiségi ankét során meg szeretné vendégelni a magyarországi bunyevácok összességét, hát igencsak felköthetné a gatyát, lévén a közelmúltban befejezett aláírásgyűjtésünk során tapasztaltak alapján, becslésem szerint 10-15 ezer közöttire tehető a hazánban élő bunyevácok száma.
Na most, ha a zsidók egy százeres lélekszámból képtelenek voltak elérni a szükséges aláírásszámot, akkor tekintettel úgy az őket, mint a bennünket ért számtalan nehézségre (ezek eltérő jellegűek), az ennek 10-15 %-át képező honi byunyevácságból a mi valamivel több, mint 2000-es aláírásunkat, ami átlagban mintegy 1700 hiteles aláírást eredményezett, hatalmas sikernek vagyok kénytelen tekinteni, és másokkal tekintetni!
Ez így egy nép, tehát a bunyevácok még inkább nyomatékosított akarata, még inkább határozott igénye a még érvényben lévő kisebbségi törvény megváltoztatására, kisebbségi jogaik besoroltakhoz hasonló gyakorlására.
Nem akarunk mi semmi mást, semmivel sem többet, mint ami bennünket eredendően megilletne. Mi nem tehetünk arról, nem is ismerjük annak valós okait, hogy a törvényalkotók miért hagyták ki azokat a népeket a kisebbségek törvény szerinti felsorolásából, melyek magyarországi történelmi léte elemi szinten is nyomonkövethető, ami elvileg nem lenne szabad, hogy igényeljen semmiféle bizonygatást, hiszen a műfaj iránt érdeklődők számára hatalmas irodalom áll rendelkezésre, csak éppen mindennek utána kék lapozni.
Hadd mutassak be egy érdekes kimutatást, ami, ha egyes elismert kisebbségek számszerűségét vesszük alapul, meglepő eredményt mutat a még nem elismert bunyevácokkal történő összehasonlítás esetén.
Az elkövetkezőkben további érdekességeket fogok bemutatni a MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI ENCZIKLOPÉDIÁJA sorozatból, BÁCS-BODROG VÁRMEGYE viszonylatában.
Az Országos Választási Bizottság (OVB) csütörtöki ülésén megállapította, hogy a bunyevác kisebbség népi kezdeményezése érvényes, és erről haladéktalanul tájékoztatják az Országgyűlés elnökét. Az OVB augusztus 3-ai ülésén rendelte el, hogy az Országos Választási Iroda (OVI) ellenőrizze a bunyevác kisebbség népi kezdeményezése ügyében összegyűjtött aláírások hitelességét. A kezdeményezők azt szeretnék elérni, hogy ismerjék el őket Magyarországon honos népcsoportként. Az OVI-nak 45 napja volt arra, hogy ellenőrizze az aláírásokat és tájékoztassa arról az OVB-t.
A tájékoztatás szerint a véletlenszerűen kiválasztott 101 aláírást tartalmazó minta feldolgozásából nyert adatok alapján legalább 1.529 és legfeljebb 1.896 a minden szempontból megfelelő aláírások száma.
A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvény értelmében, ha a 13 bejegyzett kisebbségen túl további kisebbség kíván "bizonyosságot tenni arról, hogy megfelel a törvénybe foglalt feltételeknek, legalább 1.000, magát e kisebbséghez tartozónak valló választópolgár e tárgykörben a népi kezdeményezésre vonatkozó aláírásgyűjtő íveket az Országos Választási Bizottság elnökének nyújtja be".
Az országos népi kezdeményezés támogatására összegyűjtött érvényes aláírások száma tehát meghaladja a törvényben meghatározottat. Az OVB megállapította, hogy sikeres a népi kezdeményezés, így erről tájékoztatják az Országgyűlés elnökét.
Az Országos Választási Bizottság 491/2006. (IX. 7.) OVB határozata
Az Országos Választási Bizottság a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 61. § (2) bekezdése által alkalmazni rendelt, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 4. §-ának (1) bekezdésében és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 118. §-ának (2) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva a M. M. választópolgár által benyújtott országos népi kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy M. M. választópolgár 221/2006. (IV. 18.) OVB határozattal hitelesített, a bunyevác kisebbség elismerésére irányuló országos népi kezdeményezésének támogatására összegyűjtött érvényes aláírások száma meghaladja a Nek. tv. 61. § (2) bekezdésében a kezdeményezés érvényességéhez meghatározott számot.
A határozat jogerőre emelkedését követően az Országos Választási Bizottság elnöke a sikeres kezdeményezésről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
Az Országos Választási Bizottság felhívja az Országos Választási Irodát, hogy a benyújtott aláírásgyűjtő íveket a határozat jogerőre emelkedését követő 30 nap elteltével haladéktalanul semmisítse meg.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1094 Budapest, Balázs B. u. 35.). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2006. szeptember 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
Indokolás
I.
Az Országos Választási Bizottság a 221/2006. (IV. 18.) OVB határozatával hitelesítette a M. M. választópolgár által benyújtott országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintáját. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:
"A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: kisebbségi törvény) 61. § 2. bekezdésének értelmében alulírott magyar állampolgárok kijelentjük, hogy a magyarországi bunyevác kisebbséghez tartozunk, és a kisebbségi törvényben foglalt feltételeknek megfelelünk. Kérjük a tisztelt Országgyűlést, hogy a kisebbségi törvény alapján a bunyevác népcsoportot ismerjék el nemzeti kisebbségként, és a hivatkozott törvény 61. § 1. bekezdésében a Magyarországon honos népcsoportok felsorolását, a bunyevác kisebbségi népcsoporttal egészítse ki."
Az Országos Választási Bizottság az aláírások benyújtását követően a 365/2006. (VIII. 3.) OVB határozatával elrendelte az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek ellenőrzését.
Az aláírások ellenőrzésének eredményeként az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a véletlenszerűen kiválasztott 101 aláírást tartalmazó minta feldolgozásából nyert adatok alapján legalább 1.529 és legfeljebb 1.896 a minden szempontból megfelelő aláírások száma.
A Nek. tv. 61. § (2) bekezdése szerint: "Amennyiben az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül további kisebbség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel az e törvényben foglalt feltételeknek, legalább 1000, magát e kisebbséghez tartozónak valló választópolgár e tárgykörben a népi kezdeményezésre vonatkozó aláírásgyűjtő íveket az Országos Választási Bizottság elnökének nyújtja be.
Tekintettel arra, hogy az országos népi kezdeményezés támogatására összegyűjtött érvényes aláírások száma meghaladja a Nek. tv. hivatkozott rendelkezésében meghatározott számot, az Országos Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
II.
A határozat a Nek. tv. 61. §-ának (2) bekezdésén, az Nsztv. 3. §-án, 4. §-ának (1) és (3) bekezdésein, a Ve. 118. §-ának (2) bekezdésén, 119. §-án, 121. §-án és 131. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 82. §-ának (1) bekezdésén, 83. §-ának (1), (2) és (7) bekezdésein, valamint 84. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Budapest, 2006. szeptember 7.
Dr. Szigeti Péter az Országos Választási Bizottság elnöke
Kiemelés tőlem, bunyevác kezdeményezésünk okkal/joggal történő folyamata alátámasztására.
"ATTÓL A MEGGYŐZŐDÉSTŐL VEZÉRELVE, hogy Európa népei, miközben büszkék maradnak saját nemzeti identitásukra és történelmükre, elhatározták, hogy felülemelkednek ősi megosztottságaikon, és - egymással mind szorosabb egységre lépve - egy közös jövő megteremtésére törekednek.
Jómagam a bunyevácokkal kapcsolatos kezdeményezésünkben tendencíózusan ragszkodtam ahhoz, hogy ne fajuljon ügyünk pártüggyé.
Előrelátó tájékozódás céljából időközben konzultáltam a két legnagyobb párt helyi parlamenti képviselőjével, de ezt is főként az illem kedvéért tettem, hiszen célunk horderejére tekintettel szükségét láttam, hogy reális képben legyenek.
Pontosabban inkább közvetlenül tőlem kapjanak autentikus információt, mint hogy mások próbáljanak meg feltüntetni bennünket, nem a valós helyzetnek megfelelően.
Hasonlóan vélekedtem akkor is, amikor egyes tippek arról szóltak, hogy forduljunk ügyünk vonatkozásána segítségért szerbiai bunyevác prominensekhez.
Itt is mereven ragaszkodtam ahhoz, hogy mi ne keressünk meg ilyen célból senkit se, ha akarnak, úgyis megtalálnak bennünket.
Én ezt ellenére, hogy majdani elismerésünk esetén lehet nemzetközi jellege, belügyi kérdésnek tekintettem és tekintem ma is, mely kérdés útvesztőivel és lehetőségeivel nekünk itt élőknek, Magyarország lakóinak illik tisztában lennünk.
Más viszonyok mellett jött létre Szerbiában a Bunyevác Nemzeti Tanács, mint ahogy minálunk adottak elismertetésünk lehetőségei, a folyamat technikai része.
Előbbiekre tekintettel nem veszem jónéven, hogy ügyünkben bármelyik párt helyi ügyködője is folytasson a mi "érdekünkben" bármiféle fontoskodást is, különösen ne egy olyan párté, melyre úgy jobbról, mint balról, enyhén szólva megvetéssel tekintenek.
Sértőnek és álságosnak tartom, hogy a hátam mögött próbálkoznak Szerbiában olyan színben feltüntetni magukat, mintha közük lenne ügyünkhöz, mintha bármiben is együttmőködnénk.
Tessék tudomásul venni, hogy minden ilyen megjelenéssel kapcsolatos információ visszajut hozzánk, hiszen odalent kedves testvéreink és barátaink kezében van mindaz, amit mi idehaza el szeretnénk érni.
Tehát, politikai pecsenyéjét szíveskedjenek az érintettek nem a bunyevác elismertetés tüzén sütni.
Amennyiben az OVI kontrollja után az OVB úgy határoz, hogy megadatik a megkezdett út folytatása, abban az esetben az utolsó lépcső valóban a Parlament lesz, de a törvénymódosítási folyamat technikai mikéntje hadd maradjon már meg szuverén jogunk, szükségszerű tájékozódást követően majd mi tudni fogjuk lesz-e lobbizásra szükségünk, és azt hogyan képzeljük el.
Tisztában vagyunk miként zajlik az ilyesmi, vélhetően igyekezni fogunk minden olyan ésszerű lehetőséget felhasználni, ami javunkat szolgálhatja. De ezt nem kapkodva és nem válogatás nélkül tesszük!
Eszembe jutott valami Balatinác István, lejárt szavatossági idejű vitriollal írt szurkapiszkájáról egy nagyon jó tipp, amiről érdemes lenne a Hrvatski glasnik hasábjain okelemző eszmefuttatást folytatni.
Gondolok itt az alábbi felvétellel illusztrált, Prelo bez granica címet viselő bácsbokodi rendezvényre, melynek a főszervezője nem más, mint a horvátok világszövetségének egyik elnökségi tagja.
Nagy kár, hogy arról az esetről nincs a birtokomban felvétel, amikor ez a nagytiszteletű úr pizsamában és papucsban jelent meg mikrofon mögött megejteni hozzászólását, az emlékezetes grandiózus nemzetközi konferencián.
Nos, lenne mit taglalni, lévén ez a komoly horvát tisztséget betöltő úr minél régebben tolja a horvátok más nemzeteket bekebelező szekerét, annál nagyobb identitászavarba kezd esni.
Odáig jutott hezitálásában, hogy állandó látogatásai székhelyét Horvátországból áttette Szerbiába, no közel sem az ottani horvátok vendégszeretetét élvezve, hanem egyre inkább bunyevác és szerb körökre tukmálva magát és alkalmi kísérőit.
A legutolsó ilyen prelo alkalmával ( ez év februárjában), odáig ment ez az úr, hogy a rendezvényen megjelenteket azzal amította, hogy ő és társai elkezdték már a bunyevácok nemzetiségi elismertetéséért folyó aláírásgyűjtést. Csak éppen gyűjtőívet nem tudott senkinek sem felmutatni. Sem akkor, sem azóta.
Azt persze nem gyanította, hogy ekkor mi már ténylegesen megtettük az ehhez szükséges lépéseket, melyek a parlament küszöbéig vezettek ezidáig bennünket.
Vajon miként vélekedhet minderről, a magyarországi Országos Horvát Kisebbségi Önkormányzat?
Vajon miként vélekedhet minderről a Magyarországi Horvátok Szövetsége?
Vajon miként vélekedhetnek minderről, Horvátország magyarországi külképviseletei?
Vajon miként vélekedhet minderről Zágráb?
Istenem, de jó is lenne, ha Balatinác István válaszokat kapna ezekre az elemi kérdésekre is.
Mert a velem és bunyevác missziónkkal kapcsolatban feltett kérdésekre, meg fogja kapni a válaszokat tőlem.
De az általam feltettekre, vajon van-e mersze válaszokat adni?
Íme kezdeményezésünk, az általunk megfogalmazottak szerint:
"A L Á S Í R Á S G Y Ű J T Ő Í V
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: kisebbségi törvény) 61. § 2. bekezdésének értelmében alulírott magyar állampolgárok kijelentjük, hogy a magyarországi bunyevác kisebbséghez tartozunk, és a kisebbségi törvényben foglalt feltételeknek megfelelünk. Kérjük a Tisztelt Országgyűlést, hogy a kisebbségi törvény alapján a bunyevác népcsoportot ismerjék el nemzeti kisebbségként, és a hivatkozott törvény 61. § 1. bekezdésében a Magyarországon honos népcsoportok felsorolását, a bunyevác kisebbségi népcsoporttal egészítse ki."
Az idézet tőlem távolálló okok miatt folyt egybe, rend a lelke mindennek, íme eredeti elrendezésében is.
Egyébként itt ragadom meg az alkalmat arra, hogy megköszönjem Balatinác Istvánnak (Stipane, hvala lepo!) kezdeményezésünk sajátságos népszerűsítését, még akkor is, ha gondolatait kifejezetten nem jószándék vezérelte. Valami kis aprót, ez is hozott a konyhára :)....
Mijo
__________________________________
Komentar
Bunjevci su Hrvati
Između svjesne hrvatske zajednice i zablude pojedinca
Iako danas, barem u Mađarskoj, nije potrebno dokazivati da su Bunjevci samo" jedna od brojnih hrvatskih etničkih skupina (kao to su u nas Bonjaci, Dalmatini, Raci, okci, podravski, pomurski i gradićanski Hrvati), ali tim vie ponosna na svoju bunjevačku posebnost, s vremena na vrijeme nađu se pojedinci koji svojim (i sam se pitam svjesnim ili nesvjesnim) zabludama nastoje napraviti pomutnju. Ne uvidjevi, ili naprosto ne eleći uvidjeti da su Bunjevci po svemu, to će reći po jeziku (lipoj i milozvučnoj" ikavici, koja je najrasprostranjeniji hrvatski govor, i samo hrvatski), vjeri, običajima i nonji pripadnici hrvatskoga naroda. Da i ne spominjemo pradomo-vinu bunjevačkih Hrvata, koja nije ni u Srbiji ni u Mađarskoj. Do danas Bunjevci su opstali i na onim prostorima u Hrvatskoj odakle su se nai preci doselili prije tristo i vie godina.
Stoga nas ne čudi vie puta spominjana, a sada i pokrenuta inicijati-va za priznavanjem Bunjevaca kao posebne manjine i prikupljanje potpisa u Baji i okolnim bunjevačkim mjestima u Bačkoj čiji je začet-nik i ideolog" Mijo Mujić. Čitam kako u jednoj od svojih objava na internetskoj stranici zanosno slavi (svoje vlastito uvjerenje!) kako je odluka Dravnog izbornog ureda kojom se ovjeravaju listovi za prikupljanje potpisa povijesni trenutak za Bunjevce u Mađarskoj, nakon čega preostaje samo sakupiti tisuću potpisa, te ih staviti na stol mađarskog Parlamenta radi izmjene Manjinskog zakona. Obraćajući se u prvom licu mnoine, otkriva i ime suinicijatora Ferenca Iharosa, s ponosom ističući da pokrenuta inicijativa mora biti uspjeno zaključena. Unatoč svojevrsnom" stajalitu Mađarske akademije znanosti, priznaje Mijo Mujić i dodaje, uspjeli su postići sve ono to su im brojni protivnici bez samopouzdanja podmetali. (Kako sazna-jemo, do 3. kolovoza ove godine prikupljeni potpisi dostavljeni su Dravnom izbornom uredu (OVI), koji ih je poslao Dravnom izbor-nom povjerenstvu (OVB) radi provjere vjerodostojnosti.) Međutim, ne spominje sadraj po njemu svojevrsnoga stajalita Mađarske akademije znanosti, koji očito ne ide u prilog njegovu oduevljenju. (Naravno, koliko znam, ni Akademija nije mogla zauzeti drukčiji stav nego da su Bunjevci jedna hrvatska etnička skupina.)
No, čini se da je Mujićeva inicijativa osuđena na propast, poraena, kao uostalom i većina njegovih pokuaja. Podsjetimo samo da je u pitanju osnivač u najmanju ruku čudne udruge, Udruge preivjelih Bunjevaca, potom bivi predsjednik Srpske samouprave u Baji, stoga se nameće pitanje zna li g. Mijo Mujić uopće kamo i kome on sam pripada, da bi se uopće mogao zalagati za Bunjevce. Radi zanim-ljivosti moram spomenuti i njegovu najnoviju inicijativu, a to je najava da će spomenuta Udruga preivjelih Bunjevaca postaviti svoje kan-didate na izborima za Srpsku manjinsku samoupravu u Baji. Kako pie, Bunjevaca je ionako mnogo vie, u odnosu na mali broj Srba u Baji. Uistinu se iznova pitamo, zna li on sam kamo i kome pripada!? Poznaje li uopće Izborni i Manjinski zakon? Ili moda u statutu nje-gove takozvane udruge preivjelih Bunjevaca stoji da predstavlja i zastupa interese srpske manjine?
Dok M. Mujić trai priznavanje Bunjevaca kao posebne nacionalne manjine, bački Bunjevci su se već odavno opredijelili da su Hrvati, to su u nekoliko navrata i potvrdili. Posljednji put upravo učlanjivanjem u Savez Hrvata u Mađarskoj, te osnivanjem hrvatskih samouprava tijekom vie mandata. Uoči predstojećih manjinskih izbora u listopadu ove godine, izbore za hrvatsku samoupravu bački su Hrvati (Bunjevci, Raci i okci) inicirali čak u 13 bačkih naselja (do sada ih je bilo 11), a registrirano je domalo 1500 Hrvata. Tko je onda preivio?
Esküszöm, a most beidézett írást nem én rendeltem meg Balatinác Istvántól, ki a hercegszántói horvát kisebbségi önkormányzat elnöke, emellett a Hrvatski glasnik célújság állandó munkatársa, általa igazolandó előző hozzászólásomban ecstelt vágyálmukat.
Ideje lenne már, hogy úgy Balatinác István, mint megrendelői elgondolkodjanak azon, miért is hagyta meg a kisebbségi törvény azt a lehetőséget, amivel most bunyevác népünkkel együtt élni kívánunk.
Tudnillik, amíg nem adtuk le aláírásainkat az Országos Választási Irodának, és nem született ennek kapcsán OVB határozat kezdeményezésünk továbbvitelére, addig nem igazán beszélhettem többesszámban, de függetlenül attól, hogy az ellenőrzés eredményezi-e a szükséges hiteles aláírásszámot, számomra már az is elismerés, önmagunk elismerése, hogy 2000, azaz kettőezer aláíró másként látja, mint a horvát asszimilációs politika szócsöveként a Hrvatski glasnik.
Szó sincs róla, hogy nem fontos a Parlament döntése (hiszen elismertetésünk a fő célunk), de ilyen társadalmi igény szőnyeg alá söprése nem lenne politikus lépés EU tagállamként, az amúgy is megtépázott tekintélyű Magyarország számára.
Beidézem újhorvát nyelven az ominózus írást, amit később teszek közzé magyar fordításban is, tételesen reagálva annak minden egyes magvasnak szánt gondolatára.
Muity Mijo/Mijo Muic
szerb kisebbségi képviselő (micsoda skandallum Balatinác szerint)
a Bunyevác Túlélők Egyesülete elnöke (előző körülmény miiatt ez is hasonló szörnyűség Balatinác szerint)
(Lehet, hogy Balatinác István elértette megbízói kérését, ami elképzelhető, hogy Muity Antal vonatkozásában merült fel, lévén ő az, ki Mujic-ként jegyzi vezetéknevét. Ugyanis az enyém bunyevácul, szerbül, és horvátul is Muic!)
____________________________________________
KomentarBunjevci su HrvatiIzmeđu svjesne hrvatske zajednice i zablude pojedincaIako danas, barem u Mađarskoj, nije potrebno dokazivati da su Bunjevci samo" jedna od brojnih hrvatskih etničkih skupina (kao to su u nas Bonjaci, Dalmatini, Raci, okci, podravski, pomurski i gradićanski Hrvati), ali tim vie ponosna na svoju bunjevačku posebnost, s vremena na vrijeme nađu se pojedinci koji svojim (i sam se pitam svjesnim ili nesvjesnim) zabludama nastoje napraviti pomutnju. Ne uvidjevi, ili naprosto ne eleći uvidjeti da su Bunjevci po svemu, to će reći po jeziku (lipoj i milozvučnoj" ikavici, koja je najrasprostranjeniji hrvatski govor, i samo hrvatski), vjeri, običajima i nonji pripadnici hrvatskoga naroda. Da i ne spominjemo pradomo-vinu bunjevačkih Hrvata, koja nije ni u Srbiji ni u Mađarskoj. Do danas Bunjevci su opstali i na onim prostorima u Hrvatskoj odakle su se nai preci doselili prije tristo i vie godina. Stoga nas ne čudi vie puta spominjana, a sada i pokrenuta inicijati-va za priznavanjem Bunjevaca kao posebne manjine i prikupljanje potpisa u Baji i okolnim bunjevačkim mjestima u Bačkoj čiji je začet-nik i ideolog" Mijo Mujić. Čitam kako u jednoj od svojih objava na internetskoj stranici zanosno slavi (svoje vlastito uvjerenje!) kako je odluka Dravnog izbornog ureda kojom se ovjeravaju listovi za prikupljanje potpisa povijesni trenutak za Bunjevce u Mađarskoj, nakon čega preostaje samo sakupiti tisuću potpisa, te ih staviti na stol mađarskog Parlamenta radi izmjene Manjinskog zakona. Obraćajući se u prvom licu mnoine, otkriva i ime suinicijatora Ferenca Iharosa, s ponosom ističući da pokrenuta inicijativa mora biti uspjeno zaključena. Unatoč svojevrsnom" stajalitu Mađarske akademije znanosti, priznaje Mijo Mujić i dodaje, uspjeli su postići sve ono to su im brojni protivnici bez samopouzdanja podmetali. (Kako sazna-jemo, do 3. kolovoza ove godine prikupljeni potpisi dostavljeni su Dravnom izbornom uredu (OVI), koji ih je poslao Dravnom izbor-nom povjerenstvu (OVB) radi provjere vjerodostojnosti.) Međutim, ne spominje sadraj po njemu svojevrsnoga stajalita Mađarske akademije znanosti, koji očito ne ide u prilog njegovu oduevljenju. (Naravno, koliko znam, ni Akademija nije mogla zauzeti drukčiji stav nego da su Bunjevci jedna hrvatska etnička skupina.) No, čini se da je Mujićeva inicijativa osuđena na propast, poraena, kao uostalom i većina njegovih pokuaja. Podsjetimo samo da je u pitanju osnivač u najmanju ruku čudne udruge, Udruge preivjelih Bunjevaca, potom bivi predsjednik Srpske samouprave u Baji, stoga se nameće pitanje zna li g. Mijo Mujić uopće kamo i kome on sam pripada, da bi se uopće mogao zalagati za Bunjevce. Radi zanim-ljivosti moram spomenuti i njegovu najnoviju inicijativu, a to je najava da će spomenuta Udruga preivjelih Bunjevaca postaviti svoje kan-didate na izborima za Srpsku manjinsku samoupravu u Baji. Kako pie, Bunjevaca je ionako mnogo vie, u odnosu na mali broj Srba u Baji. Uistinu se iznova pitamo, zna li on sam kamo i kome pripada!? Poznaje li uopće Izborni i Manjinski zakon? Ili moda u statutu nje-gove takozvane udruge preivjelih Bunjevaca stoji da predstavlja i zastupa interese srpske manjine?Dok M. Mujić trai priznavanje Bunjevaca kao posebne nacionalne manjine, bački Bunjevci su se već odavno opredijelili da su Hrvati, to su u nekoliko navrata i potvrdili. Posljednji put upravo učlanjivanjem u Savez Hrvata u Mađarskoj, te osnivanjem hrvatskih samouprava tijekom vie mandata. Uoči predstojećih manjinskih izbora u listopadu ove godine, izbore za hrvatsku samoupravu bački su Hrvati (Bunjevci, Raci i okci) inicirali čak u 13 bačkih naselja (do sada ih je bilo 11), a registrirano je domalo 1500 Hrvata. Tko je onda preivio?Stipan Balatinac
Akadnak, kik nagyvonalúan legyintenek: ahh, ezer aláírás? Igazán nem nagy kunszt! Pitty-patty összeszedhető!
Na ja, söprűvel és lapáttal, ha ősszel lehull a fáról!
Így azok, kiknek halovánnyi elképzelésük sincs arról, hogyan zajlik mindez, milyen és mekkora pofonokkal szembesülnek azok, akik ilyen fába vágják a fejszéjüket.
Ma minálunk ahhoz, hogy 1000 hiteles aláírás szülessen, legalább 1500 szükséges, hogy összejöjjön.
Íme a velünk közel párhuzamosan folyó zsidó elismertetés.
Erről részletesen szól a www.zsidokisebbseg.com internetes portál (mely számomra az első meglepetést azzal okozta, hogy domain-neve végén nem .hu szerepel).
A második még nagyobb meglepetés az volt, hogy nem tudták az "előírt 1000 aláírást" teljesíteni. Nem, nem a hiteles 1000-et, hanem összesen 1000-et!
Mindvégig kapcsolatban voltunk, némi rálátással bírtam a folyamatra, ha valakik, akkor a zsidók esetében biztos voltam a sikerben. Tévedtem.
Az oroszok is hasonló szándékkal munkálkodnak, nekik valamikor augusztus vége felé jár le a két hónap, ami rendelkezésre áll aláírásgyűjtésre. Itt bevallom, már szkeptikus vagyok. Szkeptikus vagyok amiatt, amit az elmúlt hónapok során tapasztaltam saját kezdeményezésünk kapcsán.
Az akadályozó tényezők spektruma szerteágazó, én most három fő szempontról teszek említést, ezek:
- a nép félelme
- a nép agymosott butasága
- az ívek kitöltése során felmerülő zűrzavar
Az emberek félelme összetett jellegű, akadnak, kikben még ma is lakoznak történelmünk egykori, öröklött félelmei, másokban viszont újkori félelmek merülnek fel, és teszik őket nyilatkozataikban rendkívül óvatossá.
Milyen az ember? Hiába gesztenyebarna a szeme, ha naponta mondják neki, hogy te ibolyakék színű szemű vagy, akad közülük számtalan, ki elhiszi ezt.
Így van ezzel a bunyevácaink nem jelentéktelen hányada is, olyan régen folyik velük kapcsolatban is (hasonlóan a rácokkal és sokácokkal) egy eredeti identitást elfojtó asszimilációs folyamat, hogy szerencsétlenek már maguk sem tudják milyen vérű apa nemzette őket, milyen vérű anya szülte őket. Elbizonytalanodtak, idő kell ahhoz, hogy ismét önmagukra találjanak. Hogy ismét köntörfalazás nélkül kimondják: én bunyevác vagyok!
Az alírásgyűjtő ívnek négy rendkívül egyszerűnek tűnő rubrikája van.
Ezek sorban: Olvasható családi és utónév - Személyi azonosító - Lakcím - Saját kezű aláírás.
Már az első is lehetőséget ad hibára: ha valaki nem a személyi azonosítójában szereplő teljes nevét írja be, az hiányossága miatt érvénytelenné válik.
A "személyi azonosító" kérdése a legtöbb zűrzavar okozója.
Ez esetben a legtöbb ember személyigazolványa számára gondol. Tévesen, ugyanis ez alatt kizárólag a személyi szám értendő. Ha nem ez szerepel helyesen, az aláírás érvénytelen!
Ha tetszik, ha nem, sok olyan polgártársunk akad, ki egyszerűen nem ismeri saját személyi számát, értsük úgy, hogy nem rendelkezik ezzel az adatával. Ezt amúgy személyesen kérheti ki a lakóhelye szerint illetékes önkormányzat okmányirodájában.
A lakcím is milyen kézenfekvőnek tűnik, de ha nem a lakcímkártyán (lakcímet igazoló hatósági igazolvány) szereplő pontos adat kerül felvezetésre, akkor bizony szintén érvénytelenné válik az aláírás.
Még mielőtt a negyedik rubrikáról bárki is azt hinné, hogy na ott aztán nem lehet gond, természetesen az is téved, hiszen írástudatlan emberektől nem fogadhattunk emiatt támogató aláírást, bármennyire is pontosan állt rendelkezésünkre az összes adata.
Most csak érintőlegesen szóltam e munkáról, tremészetesen ahogy időm engedi, a teljes folyamatot fel fogom annak részletezése szerint dolgozni, és főként interneten fogom azt publikálni.
Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 117. §-ának (1) bekezdésébe foglalt hatáskörében eljárva a M. M. által benyújtott országos népi kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság elrendeli a 221/2006. (IV. 18.) OVB határozattal hitelesített országos népi kezdeményezés aláírásainak ellenőrzését. Az Országos Választási Bizottság felkéri az Országos Választási Irodát, hogy 2006. szeptember 17-ig terjessze az Országos Választási Bizottság elé az aláírások ellenőrzéséről készített jelentést.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1094 Budapest, Balázs B. u. 35.). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2006. augusztus 6-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
Indokolás
I.
Az Országos Választási Bizottság a 221/2006. (IV. 18.) OVB határozatával hitelesítette a M. M. által kezdeményezett országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét. A határozat 2006. május 5-én jogerőre emelkedett, az aláírásgyűjtés az országgyűlési képviselőválasztáshoz kapcsolódó tilalmi időszak lejártát követően, 2006. június 3-án kezdődött.
A kezdeményezők képviselője a törvényes határidőn belül, 2006. augusztus 3-án benyújtotta az Országos Választási Bizottság elnökéhez a kezdeményező nyilatkozata szerint 168 darab aláírásgyűjtő ívet.
A fentiekre tekintettel az Országos Választási Bizottság az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 4. § (1) bekezdése alapján elrendelte az aláírások ellenőrzését.
II.
A határozat az Nsztv. 4. §-ának (1) bekezdésén, a Ve. 2. §-ának g) pontján, 119. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a a Ve. 82. §-ának (1) bekezdésén, 83. §-ának (1), (2) és (7) bekezdésein, valamint 84. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Budapest, 2006. augusztus 3.
Dr. Halmai Gábor az Országos Választási Bizottság elnökhelyettese
