Engem a Sipiczki név eredete érdekel, a családi legendárium szerint lengyel eredetre kell keresnünk, de a szlovák is megjelent már mint lehetőség... Tudna valaki esetleg erről valamit? :-) A mindenttudó telefonkönyv szerint 128 Spiczki él hazánkban. :-)
nekem egy utalatos nevem van, suliban ezer fele keppen csufoltak, felnott korban meg allandoan "atkeresztelnek" - a nevem zölde - de a legpitibb a zöld, de voltam mar zöldeg, zöldág a hivataloknal- meg a telefonkonyvben is csak 2-3 van "belolunk" annyit tudok hogy a nagyapam egy erdelyi kis falubol szarmazik.
kivancsi vagyok van-e valakinek elmelete arra honna-e nev!
Kíváncsi vagyok, mihez kezdenétek a Csüllög családnévvel?
Békés megyeiek vagyunk, kizárólag Vésztő községben (ma már városban) élnek ezen név viselői, akik pedig nem, valamilyen módon kapcsolódnak ehhez a településhez, vagy elvándoroltak innen. Kb. 20-25 család viseli ezt a nevet, egymástól ragadványnevekkel különböztetjük meg őket.
Mi úgy tudjuk, hogy letelepedett török katonák leszármazottai vagyunk, az első előfordulás az 1700-as évek elejéről való. Állítólag törökül is telepest jelent ez a szó. Érdekes, hogy az Atatürk-féle forradalom után is néhány török emigráns is Vésztőt választotta lakóhelyül. Valamit tudhattak.
"1815-ben I. Ferenc osztrák császár és magyar király megtiltotta, hogy alattvalói a továbbiakban önkényesen változtassanak családnevükön. Ezzel a lépéssel az állam a családnév-változtatásokra is kiterjesztette szabályozó, engedélyező és regisztráló hatáskörét"
Gondolom ez egy jelentős fordulópont lehetett a családnevek történetében, hiszen ezután már nem keletkezhettek spontán "ragadványnevek".
(ezek keletkezhetnek: foglalkozás, származási hely, tulajdonság, viselt dolgok, stb. alapján)
Továbbgondolva a "ciki" családnevekre vonatkozó kérdésemet, az alábbi csoportosításra tippelek:
Teljesen véletlenül tévedtem ide, és itt ragadtam, annyira érdekesekről írtok! Már rengeteg hozzászólást elolvastam.
Én is szeretném tudni, hogy honnét ered a családnevem illetve a férjemé?
Az én vezetéknevem Huszár, és egyszer valaki azt állította, hogy az első Huszár vezetéknevű egy bizonyos Huszár Péter veszprémi várkapitány volt, és tőle ered a Huszár név. Igaz lehet ez?
Férjem vezetékneve Györgydeák, ő erdélyi származású, édesapja a Hargita megyei Bogárfalváról származik.
Szervusztok ! Most találtam ezt a jó kis topikot, belenézegettem az elejébe is, megpróbáltam rákeresni, hátha volt már szó a róla, de úgy tűnik nem. Tehát : Deli. Vannak nekem is elképzeléseim, pl. Gárdonyi Egri csillagokjában a delik egy török katonanépség (lehet,hogy nem jó a kifejezés). Vagy inkább tulajdonságot (jó kiállású) jelenthet? Köszi, ha tudtok válaszolni!
Közben ezt találtam a neten, ez is a görög eredetet mondja:
"Veress Sándor 1828. XII. 3-án született. Még nem volt 20 éves, amikor a szabadságharc fegyveres szolgálatába állott. Először a Dobozy huszároknál szolgált, majd Bem tábornok alatt a 27. bihari zászlóaljban. Vitézségéért hadnagyi rangot kapott. A fegyverletételkor Törökországba került, majd Londonban mérnökké képezte magát. 1860-ban Bukarestben telepedett le, ahol mérnöki munkájával nagy elismerést szerzett. Ő tervezte a havasalföldi első vasutat. Földmérés-térképkészítés terén is elismert volt. 1884. X. 27-én halt meg, sírja a bukaresti református temetőben áll ma is. A honvágy vitte el 56 évesen. Felesége Birizdó Alojzia görög származású békési lakos. Gyermekei: dr. Veress Endre (Bukarest, 1868- Pécs, 1953) történettudós, dr. Veress Ferenc orvos (Bukarest, 1877-Kolozsvár, 1962) "
nem tudom, tudna-e valaki segíteni a Birizdó családnév eredetének megfejtésében. A család a XVII. században Bihar vm-ben élt (legalábbis ott hirdették ki a nemességét), a XVIII. században Berettyóújfaluból Békésre költözött. Egy családi hagyomány szerint görög eredetűek lennének, de ennek ellentmondani látszik, hogy református hiten voltak. Az első ismert ős keresztneve Baltazár volt - ez talán jellemző lehet valamelyik etnikum névadási szokására az 1600-as évek derekán?
Igen, ennek nagy része apanévi lehet, legalábbis a berényiek. Még a Benyovszki is, aminek tök véletlenül :) tudom az eredetét, Nagy Iván szerint legalábbis a Benjámin névből ered.
Mindkét telefonkönyvben megkerestem az összes -ovszki végű nevet. Egyet sem találtam, aminek írásban is lenne -ócki változata.
A keresgélés "mellékterméke": mindössze egyetlen olyan név van, ami mindkét városban szerepel. Ez a Vrbovszki (mellesleg ezt leginkább [(v)rubócki]-nak ejtik). Még egy, ami csak egy betűben különbözik: Pljesovszki - Plesovszki. Az összes többi különböző. (Szarvas: Adam-, Csank-, Koml-, Mit-, Petr-, Pljes-, Strech-, Tomas-, Trn-, Valk-, Vrbovszki, Berény: Beny-, Ábel-, Czer-, Dreny-, Jakus-, Oreny-, Petr-, Ples-, Sándor-, Vrbovszki).
Már csak azt kéne megnézni, hogy az eredeti helységek hol vannak. Vajon viszonylag közeli falvak lakói települtek át egy faluba, vagy ez esetleges.
Vagy lehet, hogy ez nem is mind lakosságnév? Mindenesetre néhány igen gyanús (Ábel-, Adam-, Petr-, Sándor-).
Kutakodtam kicsit a telefonkönyvekben, mert az emlékeim már elég régről datálódnak. Ugyanilyen az Ábelovszki.
Hasonló a Litauszki - Litavszki, Opauszki - Opavszki. Van Hricz - Hicz változat is.
Az előzőeknél nyilván csak fonetikai a különbség, az utóbbira viszont kíváncsi lennék, hogy elírás-e, vagy tényleg két különböző név? (Ha elírás, akkor jó régen történhetett, mert mindkettő névvel volt osztálytársam és nem voltak rokonok.)
Szöget ütött a fejembe, amit írtál. A berényi -ócki változatot ui. sose láttam leírva. Akkor lehet, hogy csak egyszerűen "hazánk egyszerű fiai" - akik adott esetben az én magyar nagyszüleim - "névadásával" van dolgunk?!
(Nem vettem sértésnek, tényleg egyszerűek voltak :))
Igaz. Az a nagyon érdekes, hogy tapasztalataim alapján bizonyos -ovszki végűek megmaradtak, bizonyosak átalakultak -óczkivá, de nagyon ritka az, hogy egy névnek mindkét változata élne. Vajon milyen hatás érhette az átalakulókat, ami a nem átalakulókat nem?
> szerintetek a Németh, Horváth Tóth satöbbi családnevek h-ja azért került oda, hogy megkülönböztetődjenek a német, horvát, tót népnévtől
Nem. Ezek a névformák egy régi helyesírási tradíciót őriznek máig. Pl. a Karafiáth név esetén nehéz lenne felvetni azt, hogy bármitől is meg kellett volna küklönböztetni. Az igazság az, hogy a t-re végződő neveken a jelentéstől függetlenül előszeretettel maradt meh a régies h.
Ott pontatlan voltam, hogy „a szláv -ovsky”-t említettem „a szlovák -ovsky” helyett. Ugyanis szlovákban ejtik ezt a -ov- betűkapcsolatot /ou/ kettőshangzónak, amely a magyarban ó lesz. Ez az ó teszi lehetővé a magyar ajkon a /szk/ > /ck/ affrikálódást. Más szláv dialektusokban is előfordulhat ez a jelenség (csak az irodalmi nyelv szintén a szlovákra jellemző), ebben az értelemben értendő a „szláv” jelző.
Azon szlávoknál, ahol a v nem magánhangzósodik, ott /ofszki/ ejtés lesz, itt pedig az /f/ „megvédi” az /sz/-et. Azonban a magyarba kerülve itt is hathat az analógia, amelyet a sok szlovák átvétel teremt.
A dél-alföldi tapasztalatokról annyit, hogy aki tót, az általában nem c-zik, mert ő tótul használja a saját nevét. Ekkor pedig még nem beszélhetünk magyarosodásról, hanem a tót név magyarok általi reprodukálásáról (ahogy az idegen nevekkel általában mindennap tenni szoktuk). A magyarosodás csak akkor lép fel, amikor az illető család is annyira elmagyarosodik, hogy még a régi ejtés nyomai kikopnak a családból; vagy az illető úgy tesz szert szélesebb körű elismerésre, hogy maga nincs jelen, így a nevének ejtésére a mintát nem a személyes használat, hanem az analógiai szolgáltatja.
Egy másik konzerváló hatást említett paya5650: az írást. Egy olyan írt forma, amely még akkor rögzült, amikor a családban éltek a szlovák nyelvi reflexek, konzerválhatja a névalakot azután is, miután a reflexek eltűntek. Régen az így leírt alakra analógiás nyomás nehezedett – ezt paya5650 így fogalmazta meg: „[n]em mondom, hogy hazánk egyszerű fiai nem ejtik mai napig -óckinak a nevemet” –, és igazából nem jósolható meg, hogy az írt forma ennek meddig tud ellent állni, és mikor rögzül írásban (először talán korrigálatlan tévesztésként) a magyaros ejtés. Ha ez megmaradt a máig, akkor most már meg is marad, mert a vezetéknevek az a változékonysága, amely még egy-két generációval ezelőtt jellemző volt, mára megszűnt: akkoriban az azonos ejtést tükröző írásváltozatok még több-kevesebb szabadsággal felcserélhetők voltak. (Ma meg már nemcsak a személyi igazolvánnyal rendelkezők névalakja változtathatatlanul egyalakú, de a történelmi személyek esetén is ki lett jelölve egy normatív forma, elfedve azt a tényt, hogy ilyen egyenalak régebben nem volt.)
Akárcsak az én családnevemben. Az 1700-as évek második felében betelepült családok frissnek számítanak? Nem mondom, hogy hazánk egyszerű fiai nem ejtik mai napig -óckinak a nevemet, de írásban megmaradt a régi -ovszki.
Több helyen említed, hogy a lakosságneveknél "a szláv -ovsky a magyarban rendre -ócki lesz, kivéve a nagyon friss átvételeket". Időben mit jelent a nagyon friss? Dél-alföldi tapasztalataimban ugyanannak az alapnévnek mindkét verziójára van példám, pedig tudtommal oda nagyjából egyidőben kerültek a szlovákok.
