Oszucskó: Nem jellemzően bunyevác név, a hosszabb neveken a -ko végződés északi szláv (szlovák-ukrán-lengyel). A magyar -kó mögött állhatna még talán szláv -kov is, akkor viszont a bulgár-orosz eredet lenne valószínűsíthető.
Így vagy úgy, a fentiek szerint rekonstruálható szláv alakok a jelenkorból nem adatolhatók. Ha ragaszkodunk a szerb-horvát (bunyevác) etimológiához – mondván, hogy a név a forrásterületen kihalt, csak magyra folytatója maradt meg –, akkor talán szóba jöhetne alapként a szb.-hv. osuk ’elnyúlt menet, elhúzodott csoport’, ill. ennek osukati ’leteker’ igei alapja. Ehhez járult volna az ilyen tövek esetén a szb.-hv.-ban nem termékeny -ko kicsinyítő képző.
Az én ötletem viszont az, hogy az Osucskó névalak másodlagos az *Oszuskó-hoz képest, ez utóbbiból képződött a magyar nyelvi környezetben nem szokatlan affrikálódással. Az *Oszuskó mögé pedig odaállíthatjuk az adatolható cseh-szlovák Osuško családnevet. Ez lehet egyrészt a szlk. osúch ’lepény’ szóhoz -ko kicsinyítő képzővel képzett személynév, ill. származhat hasonló képzéssel ennek igei alapjából, az szlk. osušiť ’meg-, kiszárít’ igéből.
A bunyevác vonalhoz annyit, hogy a Vajdaságban együtt élnek bunyevácok és alföldi szlovákok, így a két csoport közt fennállhat a keveredés lehetősége.
Peágity: Alakilag bizonyos, hogy egy szerb-horvát név magyarosodásáról van szó. Az ea magánhangzó-torlódás ugyanakkor a szb.-hv.-ban atipikus, így az eredeti névalakot Pejagić (v. Pehagić) alakban rekonstruálhatjuk. A szb.-hv.-ban az -ić apanévképző, így a névből egy alapul szolgáló régi Pejag (Pehag) személynevet vonhatunk el. Ez utóbbi etimológiájáról nem tudtam semmit kideríteni, valószínűleg nem szláv (talán olasz?).
Grinella: Bizonyos Juan Carlo Grinellát leszámítva ez a nevet leginkább csak személynévként (keresztnévként) sikerült adatolnom. Alakilag újlatinnak tűnik: egy Grin- alaphoz az -ella nőnemű kicsinyítő képző társul. Ez így az appenino-ibériai zóna újlatin nyelveire jellemző. Adatolható a galloromán változat is a fr. -elle képzővel: Grinelle. Ez utóbbi sokkal több vezetéknevet ad, mint a Grinella.
A gond az, hogy a Grin- alaphoz nem sikerült etimológiát társítanom. Lehet, hogy a magánhnagzója eredetileg nyíltabb volt, ekkor a talán fr. Grenard, Grenat, Grenaud (< fr. grain ’mag’) vagy a fr. Grenen (< n. grün) családjába tartozik.
Amennyiben feltehetjük, hogy a vezetéknévi eredet az elsődleges és csak másodlagosan lett utónév (a sok angol adat végül is ezt megengedné), akkor feltehetünk egy Grinella < (spanyolos-olaszos adaptációval) < fr. *Grinelle < Grinnell < Grindel sort. Ez utóbbi alapjához talán vö. (a közgermán eredetű) a. grind ’őröl, zúz, tör’, esetleg n. Grind ’ótvar, kosz’
Szóval talán nem véletlen, hogy eddig senki sem vállalta itt „önként” a megfejtését…
Kripcsi: Ez a hangalak nem jellemző egy nyelvre sem, emiatt a kialakulását vlsz. a nyelvek közötti interakcióval kell magyarázni. Én egy m. Kripcsi < m. *Kripsi < n. Kripsch ~ Kribsch alakulásra gondolok. Ez utóbbi német név vlsz. a n. kribbisch ’kötekező, izgága; ingerlékeny, indulatos’ melléknév közép- és északnémet változata. (Alakilag a német név szláv eredete is elképzelhető, de kevésbé valószínű.)
Csak belekotty, hátha ettől LvT-nek kevesebb dolga lesz. Tudtommal a Vid / Vida személynév-eredetű vezetéknév (v.ö. Vitus!), és azt hiszem, hogy (szerb, de legalábbis délszláv) személynév a Zsarkó is.
Nagyon köszönöm a válaszodat. Talán elkerülte a figyelmedet, de a 3725-ös hsz-ban említettem, hogy egyetlen - ovszki végű névnek sem találtam meg az -ócki végű változatát a két település telefonkönyveiben, tehát ez végül is csak kiejtésbeli kérdés, írásban nem rögzült.
Vettem magamnak a fáradságot és végigbogarásztam a térképet: a szarvasiak közül a Komlovszki, Mitovszki és Pl(j)esovszki nevekhez nem sikerült települést találnom (a Sztrechovszkihoz jó lehet a Strekov?). A berényiek esetében pedig az -ny végűekbe (Benyovszki, Drenyovszki és Orenyovszki) tört bele a bicskám. Ja, meg persze a Sándorovszkiba, de az tényleg tanyanév lehet (elvégre Berényben magyarok is éltek).
Vedd fel légyszi a listádra a Hicz nevet is, mert érdekelne mit jelent.
Mit csináljak a Hanishsal (#3698, #3707)? Lehetnél valamivel szószátyárabb!
---
Kedves non compos mentis!
Előzetesben: a Birizdó család lehet görög, de a neve biztos, hogy nem az. Viszont É-Görögo.-ban igen régóta élnek macedón-bulgár etnikumba tartozó szlávok. (Off: Ezért is érintette érzékenyen Görögo.-t Macedónia önállósodása és névválasztása, mert tartott attól, hogy ez aktivizálhatja görögo.-i szlávokat.)
---
Kedves H123Laci!
Elöljáróban a bal oldali keresőben a „gyorskeresés innen” opcióval keress rá a Geczy-re (ami ua. mint a Géczy).
----
Kedves Hmoni!
Elöljáróban:
> egyszer valaki azt állította, hogy az első Huszár vezetéknevű egy bizonyos Huszár Péter veszprémi várkapitány volt, és tőle ered a Huszár név. Igaz lehet ez?
Nem igaz. Még ha az illető is lenne az első adatolható Huszár vezetéknevű, nem minden Huszárnak ő az őse. Ez ún. „foglalkozásnév”, pl. leszerelt huszárok kapták ragadványnévül a falujukba visszatelepülve. A foglalkozásneveknél természetszerűleg igen sok egymástól független ős van, mert igen sokan egymástól függetlenül kapták a foglalkozásukról a nevüket. (Az etimológiához vö. Bozonth #3736.)
> Az a nagyon érdekes, hogy tapasztalataim alapján bizonyos -ovszki végűek megmaradtak, bizonyosak átalakultak -óczkivá, de nagyon ritka az, hogy egy névnek mindkét változata élne. Vajon milyen hatás érhette az átalakulókat, ami a nem átalakulókat nem?
Talán nem voltam világos a 3716-osban. Amíg a nevezettek ismerik saját nevük „eredeti” alakját és ezt ki tudják „kényszeríteni” a környezetükből – pl. azzal, hogy mindig így írják le –, addig -ovszki marad.
Ha már ezek a feltételek megszűntek: pl. a család megmagyarosodott, vagy az anyakönyv vezetője nem engedi érvényesülni az „eredeti” írásmódot, akkor az etimológiailag korrekt írásformát felválthatja a kiejtés szerinti lejegyzés (feltéve, hogy nem a jelenkorról van szó, azaz kb. a H123Laci #3734-ben említettel kezdődő korszakról).
Ami a kiejtést illeti: ha a név viselői középszlovák nyelvjárást beszéltek, akkor az -ovszki ejtése /ouszki/ volt. Az itt lévő /ou/ kettőshangzót a magyar környezet hosszú /ó/-ként kezelhette, amely után és /k/ előtt végbemehetett a /sz/ > /c/ változás, tehát /ouszki/ > /ószki/ > /ócki/. Ami azt jelenti, hogy a magyar kiejtés szerinti lejegyzésben ez -ócki lett.
Ha viszont az illető család nem középszlovák nyelvjárású volt, akkor a -ovszki ejtése /ofszki/ volt. Ez utóbbi magyar kiejtésben ugyanígy hallik és a hozzá tartozó magyaros íráskép -ovszki.
(A helyzetet modulálja, hogy a gyakori /ócki/ hatására a magyarok eltéveszthetik az /ofszki/-t és felcserélhetik /ócki/-val. És akkor ez fog tükröződni akkor is, ha az illetők nem középszlovákok voltak.)
> Hasonló a Litauszki - Litavszki, Opauszki – Opavszki
Ez egy kicsit a fentiektől eltérő dolog. Az /au/ kettőshangzó ui. a magyarban automatikusan nem lesz egyszerű /ó/ kettőshangzó, így itt elmarad a magyarban a /sz/ > /c/ hangváltozás feltétele. Így az etimológiailag korrekt -avszki írásmóddal (amely egyaránt tükrözhet /auszki/ és /afszki/ ejtést!) szemben itt a kiejtés által áthasonított -auszki írásmód áll szemben.
> Van Hricz - Hicz változat is.
Ez bármi lehet: két független név is, de a Hicz lehet a Hricz elírása is. De csak elírás, mert a rendszerszerű változás Hricz > Ricz lenne, vö. szlk. hrach ’borsó’ > Hraško > m. Hraskó > Raskó.
> Az összes többi különböző. (Szarvas: Adam-, Csank-, Koml-, Mit-, Petr-, Pljes-, Strech-, Tomas-, Trn-, Valk-, Vrbovszki, Berény: Beny-, Ábel-, Czer-, Dreny-, Jakus-, Oreny-, Petr-, Ples-, Sándor-, Vrbovszki). [...] Vagy lehet, hogy ez nem is mind lakosságnév? Mindenesetre néhány igen gyanús (Ábel-, Adam-, Petr-, Sándor-). > Igen, ennek nagy része apanévi lehet, legalábbis a berényiek. Még a Benyovszki is, aminek tök véletlenül :) tudom az eredetét, Nagy Iván szerint legalábbis a Benjámin névből ered.
Elviekben ezek lehetnek apanevek is. Bár nem tipikus, így mindig elsősorban földrajzi névi alapra kell gondolni, csak ennek „kudarca” esetén jó szóba apanévi etimológia. Így a helyzet kissé hasonló a magyar -i (-y) névképzőhöz: a Ferenczy névről azért tartjuk azt, hogy apanévi eredetű, mert Ferenc(i) község nem mutatható ki (se a múltban, sem a jelenben).
A szlovák helyzetet színezi az, hogy jelen van az a lakosnévtípus, amit a német Wohnstättenname-nek hív. A magyarban ennek megkülönböztetése nem szokásos, mivel viszonylag ritka: ez a Vizi, Felvégi, Dombi stb. esete. Magyarul talán „falurésznév”-nek hívhatnák, mert nem egy település nevére utal, hanem a szűkebb lakókörnyezet egy jellemző elemére, Vizi ’valami víz (tó, patak) stb. mellett lakó’, Felvégi ’a felvég nevű részen lakó’, Dombi ’a falu [leg]magas[abb] pontján lakó’ stb. (A németben ehhez hozzájön az is, hogy egyes különálló házaknak lehetett olyan „fantázianevük”, mint nálunk a kocsmáknak, és az ott lakó család felvehette ezt a „fantázianavet”. <http://de.wikipedia.org/wiki/Wohnst%C3%A4ttenname>)
Kniezsa említ Felsőmagyarországról olyan szlovák családneveketet, amelyek nőnemű -ovszká, ill.- semlegesnemű -ovszkó végűek. Ezeket ő „desertaneveknek” hívja, mivel a végződés előtti név egy elhagyott régebbi lakott hely (latin műszóval deserta) neve. Ez először egy X-ovská pustina ’X-puszta’ stb. alakú földrajzi név lett, melynek melléknévi X-ovská stb. tagját kapták ragadványnévül a később oda települők, így lett a családnevük.
Ha ezt át visszük a dél-alföldi szlovák kolóniákra, akkor azt vehetjük észre, hogy a külterületi tanyákat rendszerint a tulajdonos nevéről nevezik el. Ez a tulajdonos gyakran nem a jelenlegi, hanem az pl. az eredeti építtető. Így elképzelhető pl. egy magyar Sándor névről vett Šándorovský sálaš ’Sándor-[féle] tanya’ elnevezés, amely alapjául szolgálhat az oda költőzők névváltásához (mert az illetőt a gyakori név okán meg kellett különböztetni). Pl. Paľo Medveď [žijúci] na Šándorovskom sálaši ’A Sándor-[féle] tanyán lakó Medvegy Pali’ > Paľo Medveď Šándorovský ’Sándor[-féle] Medvegy Pali’ > Paľo Šándorovský ’Sándor[-féle] Pali’.
A szlk. Šándorovský-t egyébként nehéz lenne apanévnek elképzelni, mivel a név alapja jelzetten magyar, ez pedig csak akkor várható, hogy a magyar alakjában marad, ha eredetileg vezetéknév volt. De akkor viszont nem keletkezik belőle apanév. Ha viszont keresztnév (személynév) volt, akkor pedig az lenne várható, hogy a szlovák megfelelőjéből lesz apanév, mert a keresztnév produktívan lefordítódik az aktuális nyelvre, szinte függetlenül a viselőjének nemzetiségétől. Az lenne esetleg elképzelhető, hogy egy szlovák ember a szlováksága dacára ilyen-olyan ok miatt hangsúlyozottan a személynevének magyar variánsát használta még szlovák nyelvi környezetben is. Ez azonban elég atipikus forgatókönyv, így talán a tanyanévi eredet a legvalószínűbb.
Van aki azt állítja, hogy a huszár öltözéket a pesti sváb szabók teremtették meg s tették divattá a XIX.században . Nem tudnak a pazariki faliszőnyeg leletről, melynek kora kétezer éves és melyen egy katona látható ma is ismert huszár őltözékben .( Ermitázs Altaja Katalog 56. tétel Leningrád )
És nem tudják, hogy Anton Deimel archaikus sumer szótárában a huszár szavunkat igy találjuk : GU-SAR=hős férfi .
Engem a Sipiczki név eredete érdekel, a családi legendárium szerint lengyel eredetre kell keresnünk, de a szlovák is megjelent már mint lehetőség... Tudna valaki esetleg erről valamit? :-) A mindenttudó telefonkönyv szerint 128 Spiczki él hazánkban. :-)
nekem egy utalatos nevem van, suliban ezer fele keppen csufoltak, felnott korban meg allandoan "atkeresztelnek" - a nevem zölde - de a legpitibb a zöld, de voltam mar zöldeg, zöldág a hivataloknal- meg a telefonkonyvben is csak 2-3 van "belolunk" annyit tudok hogy a nagyapam egy erdelyi kis falubol szarmazik.
kivancsi vagyok van-e valakinek elmelete arra honna-e nev!
Kíváncsi vagyok, mihez kezdenétek a Csüllög családnévvel?
Békés megyeiek vagyunk, kizárólag Vésztő községben (ma már városban) élnek ezen név viselői, akik pedig nem, valamilyen módon kapcsolódnak ehhez a településhez, vagy elvándoroltak innen. Kb. 20-25 család viseli ezt a nevet, egymástól ragadványnevekkel különböztetjük meg őket.
Mi úgy tudjuk, hogy letelepedett török katonák leszármazottai vagyunk, az első előfordulás az 1700-as évek elejéről való. Állítólag törökül is telepest jelent ez a szó. Érdekes, hogy az Atatürk-féle forradalom után is néhány török emigráns is Vésztőt választotta lakóhelyül. Valamit tudhattak.
"1815-ben I. Ferenc osztrák császár és magyar király megtiltotta, hogy alattvalói a továbbiakban önkényesen változtassanak családnevükön. Ezzel a lépéssel az állam a családnév-változtatásokra is kiterjesztette szabályozó, engedélyező és regisztráló hatáskörét"
Gondolom ez egy jelentős fordulópont lehetett a családnevek történetében, hiszen ezután már nem keletkezhettek spontán "ragadványnevek".
(ezek keletkezhetnek: foglalkozás, származási hely, tulajdonság, viselt dolgok, stb. alapján)
Továbbgondolva a "ciki" családnevekre vonatkozó kérdésemet, az alábbi csoportosításra tippelek:
Teljesen véletlenül tévedtem ide, és itt ragadtam, annyira érdekesekről írtok! Már rengeteg hozzászólást elolvastam.
Én is szeretném tudni, hogy honnét ered a családnevem illetve a férjemé?
Az én vezetéknevem Huszár, és egyszer valaki azt állította, hogy az első Huszár vezetéknevű egy bizonyos Huszár Péter veszprémi várkapitány volt, és tőle ered a Huszár név. Igaz lehet ez?
Férjem vezetékneve Györgydeák, ő erdélyi származású, édesapja a Hargita megyei Bogárfalváról származik.
Szervusztok ! Most találtam ezt a jó kis topikot, belenézegettem az elejébe is, megpróbáltam rákeresni, hátha volt már szó a róla, de úgy tűnik nem. Tehát : Deli. Vannak nekem is elképzeléseim, pl. Gárdonyi Egri csillagokjában a delik egy török katonanépség (lehet,hogy nem jó a kifejezés). Vagy inkább tulajdonságot (jó kiállású) jelenthet? Köszi, ha tudtok válaszolni!
Közben ezt találtam a neten, ez is a görög eredetet mondja:
"Veress Sándor 1828. XII. 3-án született. Még nem volt 20 éves, amikor a szabadságharc fegyveres szolgálatába állott. Először a Dobozy huszároknál szolgált, majd Bem tábornok alatt a 27. bihari zászlóaljban. Vitézségéért hadnagyi rangot kapott. A fegyverletételkor Törökországba került, majd Londonban mérnökké képezte magát. 1860-ban Bukarestben telepedett le, ahol mérnöki munkájával nagy elismerést szerzett. Ő tervezte a havasalföldi első vasutat. Földmérés-térképkészítés terén is elismert volt. 1884. X. 27-én halt meg, sírja a bukaresti református temetőben áll ma is. A honvágy vitte el 56 évesen. Felesége Birizdó Alojzia görög származású békési lakos. Gyermekei: dr. Veress Endre (Bukarest, 1868- Pécs, 1953) történettudós, dr. Veress Ferenc orvos (Bukarest, 1877-Kolozsvár, 1962) "
nem tudom, tudna-e valaki segíteni a Birizdó családnév eredetének megfejtésében. A család a XVII. században Bihar vm-ben élt (legalábbis ott hirdették ki a nemességét), a XVIII. században Berettyóújfaluból Békésre költözött. Egy családi hagyomány szerint görög eredetűek lennének, de ennek ellentmondani látszik, hogy református hiten voltak. Az első ismert ős keresztneve Baltazár volt - ez talán jellemző lehet valamelyik etnikum névadási szokására az 1600-as évek derekán?
Igen, ennek nagy része apanévi lehet, legalábbis a berényiek. Még a Benyovszki is, aminek tök véletlenül :) tudom az eredetét, Nagy Iván szerint legalábbis a Benjámin névből ered.
Mindkét telefonkönyvben megkerestem az összes -ovszki végű nevet. Egyet sem találtam, aminek írásban is lenne -ócki változata.
A keresgélés "mellékterméke": mindössze egyetlen olyan név van, ami mindkét városban szerepel. Ez a Vrbovszki (mellesleg ezt leginkább [(v)rubócki]-nak ejtik). Még egy, ami csak egy betűben különbözik: Pljesovszki - Plesovszki. Az összes többi különböző. (Szarvas: Adam-, Csank-, Koml-, Mit-, Petr-, Pljes-, Strech-, Tomas-, Trn-, Valk-, Vrbovszki, Berény: Beny-, Ábel-, Czer-, Dreny-, Jakus-, Oreny-, Petr-, Ples-, Sándor-, Vrbovszki).
Már csak azt kéne megnézni, hogy az eredeti helységek hol vannak. Vajon viszonylag közeli falvak lakói települtek át egy faluba, vagy ez esetleges.
Vagy lehet, hogy ez nem is mind lakosságnév? Mindenesetre néhány igen gyanús (Ábel-, Adam-, Petr-, Sándor-).
Kutakodtam kicsit a telefonkönyvekben, mert az emlékeim már elég régről datálódnak. Ugyanilyen az Ábelovszki.
Hasonló a Litauszki - Litavszki, Opauszki - Opavszki. Van Hricz - Hicz változat is.
Az előzőeknél nyilván csak fonetikai a különbség, az utóbbira viszont kíváncsi lennék, hogy elírás-e, vagy tényleg két különböző név? (Ha elírás, akkor jó régen történhetett, mert mindkettő névvel volt osztálytársam és nem voltak rokonok.)
