Nem keresem vissza, de valahol azt is leírtam, hogy a tasakon lévő tájékoztató szerint kell alkalmazni a szereket.
Én gyakran hazárdírozok, nem központi kérdés, hogy mi lesz a palántáimmal (12db), mert ha nem sikerül, akkor elmegyek a piacra, vagy inkább kertészetbe és veszek, ha elpusztul. Ennek ellenére minden évben (egyszer nem, mert kórházban voltam, akkor úgy vettem), saját magam állítom elő a palántákat. Eddig soha nem mentek tönkre, soha nem kellett vennem.
Egy palántámat égettem el egyszer kiültetéskor nagyon közel került a szárhoz a trágya. A palánta tövébe egyidőben mindig szórok műtrágyát és érett istálótrágyát is.
Az elején én is sok palántát ültettem, így 25-30 év alatt akár 1000 palántát is előállítottam és ültettem el. Ebből egy pusztult el. Szerintem jó arány.
A topic-ot én sem olvasom rendszeresen, régebben igen is írtam is.
Én mindenképpen hazárdírozok, mert a paradicsomaimat 2 hetente látom (tőlem 125km-re van a telek) és ezért értetlenül olvasgatom a sok sírámot, amikor itt tönkrement paradicsomokról írogatnak.
Még soha nem volt olyan, hogy szeptember végén, vagy októbar elején ne tudtam volna paradicsomot szedni.
Ez a topic nem a paradicsomtermelők topic-ja, akik piacra termelnek, hanem a paradicsom barátaié.
Aki haszonszerzésre termel, az értsen hozzá.
Én is olvasgattam régen paradicso termesztéssel kapcsolaatos cikkeket, könyveket. Csak egy példa, hogy miért fejeztem be ezek olvasását.
Hogy növeljük a termés mennyiségét, akkor éjjel fél kettőkor kell öntözni, az éjféli nem jó. Na ekkor fejeztem be a túllihegést.
Napégetésről. Én leírtam, hogíy előzöm meg. Azt is leítam, hogy a melegházból vett paradicsomok még a levegőtől is megégnek, nem kell hozzá napfény sem.
A koncentráció jelentősége másodlagos a kijuttatott anyagmennyiség mellett. A levélen úgyis percek alatt elpárolog a víz és betöményedik az oldat.
A levéltrágyaként alkalmazott 0,4%-os oldat minimális anyagmennyiséget jelent (a növényenként kijuttatott pár ml folyadék miatt) a beöntözésre használt növényenként több deci 0,1%-os oldathoz képest.
Ritkán szólalok már meg ezen a fórumon, olvasni néha olvasok, de azt is ritkán. Viszont egy esetben mindig megszólalok, ha hazárdíozás a javaslat, a tanács. Nem véletlenül írtam hogy mindenki a tasakot tartsa szentnek, mert az az egyetlen olyan adat, amiért valaki arcával, vagyonával vállalja a felelősséget, mindenféle kutatások, próbák elvégzése után.
Azt írod:
megpróbálom megnyugtatni azt, aki attól retteg, hogy óriási hibát követ el
Ez rendben is lenne, csakhogy nem csak őt nyugtatod meg, hanem másokat esetlegesen biztatsz
A növényvédő szerek, a hobbi szintű műtrágyák is úgy vannak kitalálva, hogy hülyebiztosak legyenek,vagyis a pontatlan kiadagolás lehetőleg ne okozzon problémát. Vagyis van az origó, amitől bármelyik irányba való minimális eltérés nem jár semmilyen következménnyel. Viszont ehhez tudni kell mi az az origó. Ez van a csomagoláson. Ha valaki véletlenül elméri, az origóhoz képest, valószínű határértéken belül marad. Ha te kitolod az origót, és ahhoz képest méri el valaki, az már problémát jelenthet. De már a kitolt origó is, mert a növények életciklusuk, fejlettségi fokukat tekintve más más bánásmódot igényelnek. Egy jól fejlett gyökerű növény, egy kisebb gyökéren keresztüli perzselést is elvisel, egy gyenge gyökerű nem biztos. Egy jól fejlett paradicsom levelét akár le is szaggathatod, fog új levelet hozni, de még az elfagyott palánta is sok esetben kihajt, míg egy 2 lombleveles aligha, Ezért nem mondjuk azt sem, hogy már bátran ki lehet ültetni a paradicsomot, mert az is egyféle hazárdírozás, mindenkinek magának kell dönteni róla. Ami tény, hogy az az információ hogy a növény levele kisebb koncentrációt igényel mint a gyökér, egész egyszerűen téves. Illetve félrevezető. Mert ha egy kukorica tövéhez dobsz egy marék pétisót, annak nem lesz baja, de ha ezt feloldod egy liter vízben és ráöntöd a levelére, akkor 2 nap múlva vethetsz a helyére babot. Szóval nem igazán érdemes attól eltérni ami a tasakra írva vagyon, és bár azt gondolom téged is a jó szándék vezet mikor a sorokat írod, figyelembe kell venni hogy ezt a fórumot is sokan olvassák, nem csak az akinek a tanácsot adod, és könnyen bajba sodorhatod őket, kellő meggondoltság hiányában. Nemrégiben a napra vitel volt a téma, akkor is ezért szólaltam meg, hogy attól hogy valakinek még nem égett meg a palántája, nem mondja hogy senkinek hogy vidd ki nyugodtan, mert nem ismeri az olvasó körülményeit, nem ismeri a növények állapotát, és ha már baj van, nem sokat segít az hogy "Ja, azt hittem hogy..."
A növényvédős topikban kb. évente előjön ez a téma. Ott is az a vége, hogy beöntözésre mindig hígabb az oldat.
Az, hogy a paradicsom, ami mélyen gyökerező növény nagy korában sok mindent elvisel, az még nem jelenti azt, hogy pl. a paprika, ami egy sekélyen gyökerező, más nem tűri a tömény belocsolást.
Nagyon tévedsz. Utána néztem. Nem értem, miből vontad le következtetésed. Ha akartam volna sem tudtam volna megkerülni az adagolás elovasását, hiszen Judit a kérdésében is leírja (14796). Mgenyugodhatsz azon kívül is utána néztem.
Judit beírását úgy értelmeztem elsőre, hogy be is öntözte 4 ezrelékes oldatban. Azért írtam azt, amit írtam hogy megnyugtassam, nem fog a növényével semmi sem történni. Mint ahogy nem is történik semmi károsodása a paradicsomomnak, annak ellenére, hogy nem veszek patikamérleget.
Én wuxalt használok, azért írtam ml-ről.
Ha régen használtál Wuxal-t (kb. 30 éve), azon két adat volt megadva a higítás mértékére. Egyszer volt a lombtrágyázásra és egy jelentősen több mennyiség a beöntözésre. Mivel régen ennek megfelelően trágyáztam és semmilyen következménye soha nem volt, ezért most sem változtatok szokásaimon és megpróbálom megnyugtatni azt, aki attól retteg, hogy óriási hibát követ el.
Tudod, valamikor jártam gombaszakértői tanfolyamra. A Kertészeti Egyetemről jártak le oktatni. A szünetben az egyik résztvevő azt mondta, megnézné az erdőben, hány gombát ismerne fel.
Ilyen tanfolyamokra mindenki vitt valamilyen gombát és azokat kellett felismerni. Ott volt a város piaci gombavizsgálója. A tanár több méterre állt az asztaltól és onnan figyelte a gombák beazonosítását. Egyszercsak a messzi távolból megszólalt, nézzék meg jobban azt a gombát. Senki nem tudta meghatározni, mindenki rosszul határozta meg, a gombavizsgáló is. Talán eljutott a tudását megkérdőjelezőhöz is, hogy itt ő a hülye, nem az egytemi tanár.
Abban igatzad van, hogy a zacskóra írtakhoz célszerű igazodni, de azért túllihegni nem kell.
A cikket inkább hagyjuk. Nem tudom ki írta, nem is nagyon érdekel, mondjuk annyiból jó lenne tudni hogy máskor véletlenül se olvassam el amit ír. A fele se stimmel. Nagyon pontosan be lehet mérni mérleg nélkül is mindent törzsoldat készítésével. Az arányt pedig a tasakon lévő utasítás adja meg. A cikk írója gyanítom sosem használt műtrágyát.
A cikk nem reklámoz semmilyen folyékony trágyát. A mennyiséget csak az egyszerűbb érthetőség kedvéért választhatta. Ha nekiáll ezrelékeket irogatni, ráadásul nem az 1:10 arányt választja, akkor sok ember nem érti meg, mi a lényeg.
Ha figyeltél, akkor azt írtam a kérdezőnek a 14980-as hsz-ban, hogy nem történik semmi különös, ha 4g-t tesz 1 liter vízbe és azzal öntözi be a palántáit.
Furcsa nekem ez a cikk. Gondold el mennyi folyadékot kéne hazahurcolnom feleslegesen , ha minden kanna locsolóvízbe 1 liter tápoldatot tennék. Ezenkívül teljesen ellentmond az eddig olvasottaknak.
A kérdező egyébként a Volldünger szilárd műtrágya keverési aránya felől érdeklődött.
Én nem nevetek, nem vagyok agronómus, így kénytelen vagyok elfogadni, amit olvasok tőlük. A hozzászólásom végén nem azárt írtam le, hogy a féldeci 50ml, mert szeretem, hanem kb. annyit teszek 2 l vízbe. Még egyszer sem lett a palántáimnak semmi baja. Én nem száz palántát ültetek, hanem pontosan annyit, amennyire szükségem van. Ez 12 db. Tehát nem nagyon kockáztathatok, hogy elégetem őket. Eszembe nem jutna a leveleit lepermetezni ennyivel. De jövőre 13-at ültetek a kedvedért és egyet mindig lepermetezek ezzel a koncentrációval.
De azért idézek Neked kertészmérnöktől is, ne csak fecsegjek itt össze-vissza. "Általában ha egy tápoldat kiöntözéshez hígított töménysége az utasítás szerint 8-10 százalék körüli (1 liter folyékony műtrágyához kb. 9 liter vizet keverünk), akkor lombtrágyás felhasználása esetén ugyanezt a folyékony műtrágyát 1-2 százalékos töménységűre kell hígítani. Ha kiöntözéssel juttatjuk ki a tápoldatot, akkor azért lehet töményebb az oldat, mert a gyökéren keresztül veszi majd fel a növény, ami egyébként is a tápanyagfelvételre szakosodott szerve. Másrészt a talajszemcsék a tápoldatban található tápanyagoknak jelentős részét megkötik, tehát nem egyszerre fogja az egészet a növény felvenni. Lombtrágyázás esetén azonban ezt a híg tápoldatot a levelekre permetezzük, a növény ezeken keresztül veszi majd fel, tehát egy olyan szervén, amelynek egyébként nem ez a feladata. Ezért kell ekkor jóval hígabb oldatot alkalmaznunk. Annak, hogy a tápoldatot kiöntözve, azaz gyökérzónába juttatva, vagy lombtrágyaként levélre permetezve is adhatjuk a növényeinknek számos, előnye van. Amikor öntözve juttatjuk ki, akkor ugye időt spórolunk: a tápanyaghoz és a vízhez egyszerre jut a növény, nekünk pedig nem kell külön műtrágyát szórnunk és öntöznünk. A lombtrágyázó permet kijuttatására leginkább tüneti kezeléskor van szükség, azaz, ha a növény valamilyen tápanyaghiány tüneteit mutatja. A lombtrágyaként kijuttatott tápanyag ilyen esetben gyorsabb javulást eredményez, hiszen egyből a levelekhez jut, lerövidítve a gyökértől a levelekig tartó utat. Mivel ez inkább csak tüneti kezelésre alkalmas, javulás esetén is adjunk ezzel egy időben a gyökérzónába juttatva is tápoldatot. A lombtrágyás kijuttatás másik előny, hogy e tápoldat-permetbe növényvédő szereket is keverhetünk: így a növényvédelem és a tápanyagpótlás valósul meg egy menetben. Lombtrágyázáskor arra építünk, hogy a lombozat vizet és a benne oldott ásványi anyagokat képes felvenni bizonyos mennyiségben. Ezek egyből a felhasználási helyükre jutva képesek a tápanyaghiány gyors orvoslására. Lombtrágyázáskor főleg a mikroelemek hiányát pótolhatjuk, de emellett a nitrogén, kálium kalcium és magnézium is jól pótolható ezzel a módszerrel. A lombtrágyázásnak akkor van jelentősége, ha a külső körülmények miatt a növények tápanyagfelvétele valamiért gátolt. Jó víz és tápanyag-ellátottságú növényeken a lombtrágyázás hatástalan.'
A Tescoról talán annyit, ha egy Tesco lenne az országban és Te minden nap ott lennél 24 órát, akkor eddigi életedben talán 3-szor láttál volna.
Már többször írtuk : 1 csapott evőkanál 10 literbe. Ez kb.1,5 gramm / liter . Palánta öntözéskor is és már kiültetés után is ezzel öntözöm a leveleket is ami meg lecsorog az megy a földbe, majd beivódik.
Nevetséges, hogy belocsolásra kevesebb mennyiséget enged meg. (1g/l)
Én meg azon nevetek, aki ezt nevezi nevetségesnek.
Belocsolásra mindig kisebb töménységű tápoldatot alkalmazunk, mint lombtrágyaként.
Ugyanis a levél szövetein csak az a mennyiség jut be, amit beenged, és a többinek ellenáll, míg a gyökerek külső szöveteinél a tömény műtrágya komoly károkat tud okozni.
És miután elhal a növény hajszálgyökereinek nagy része, a növény is kinyiffan. Pár levelet le lehet égetni, de a gyökerekkel nem lehet viccelni.
Az öntözéshez használatos töménység akár tized annyi is lehet, mint a levéltrágyaként alkalmazott ugyanannál a szernél. Nem kell meglepődni.
Esetleg utána lehet nézni más készítményeknél is, hogy így van....
Főleg a komolyabb tápoknál. Mert egy Tesco gazdaságos növénytáp valószínűleg töményen se okozna gondot. :))
