A „ciki” vezetéknevek esetén a 3734-esbeli felosztással nagyjából egyet lehet érteni, de vannak kakukktojások, amelyek a név keletkezésekor egyáltalán nem voltak „cikik”.
Sőt, az Alpári esetén éppen fordított a hely, itt a falu nevének melléknévi alakja vált pejoratívvá; ennek okát az irodalom nem ismétli. Hasonló a mucsai ’Mucsára való’ > ’faragatlan’.
A Gecziről volt szó, itt az ondót nevezték el egy férfinévvel, ugyanígy lett egyébként a pete ’női ivarsejt’ (< Pete < Péter).
A buzi ’homoszexuális’ igen fiatal szó (XX. sz.-i), a Buzi vezetéknév a Bozi változata, ahely pedig egy Boz helyre utaló lakosnév. Ez szláv eredetű, és innen való a bodza (< bozza < boza) köznevünk is (amely egyben a jelentése).
Nem néztem utána, de tekintve, hogy a genya az én nyelvváltozatomban nemcsak ’aljas ember’, hanem ’gyenge’ jelentésű is, valószínűnek tartom, hogy ez a szó csak utólagosan színeződött át a geci jelentésével, eredetileg a girhes, girnyó családjában tartozhatott (melyeket a gerinc játszi származékainak tartanak, mivel, hogy a girhesnek kilátszik a gerince). Hogy a név ezzel összefügg-e azt nem tudom, de ha igen, akkor sem „ciki” girhesnek lenni, maxmimum igen kellemetlen. De lehet, hogy a Gergely név független származákáról van szó.
Az Ondó név -d képzővel kicsinyített alakjából lett Ondód község neve, amely már 1288-ból ismert. A névre két etimológiát is fektethetünk: az egyik szerint az András név And rövidülésének -ó kicsinyítő képzős Andó származéka változatáról van szó. A másik etimológia az ondó közszóra alapoz. Ez azonban régen nemcsak a férfi ivarnedvet jelentette, hanem mindenféle ’váladék’-ot, sőt ’(köles)korpa’-t, ’durvaliszt’-et. Ez utóbbi még a mai nyelvjárásokban is él, és ez az eredeti jelentése ennek a török nyelvekből származó szónak. Névként jelenthetett olyan szegény parasztot, akinek csak korpa jutott liszt helyett, vagy olyan molnárt, aki ilyet őrölt.
Stb.
Zollai: A ritkasága okán, valamint hogy Zolla települést nem sikerült felderítenem, speciális névalakulásra gondolhatunk. Például: – A Zolnai név változatára, amely egy Zolna településre utaló magyar lakosnév. Ilyen van a mai Szlovákiában ma Zolná néven. – Esetleg a n. Soller (vagy hasonló név) tudatos magyarítására (A Soller a régi németben jelentett ’tornác, pitvar, szénapadlás’-t, ami a lakóhely jellegzetességeként lehetett név, a Soll ugyanúgy ’tó(ka)’ jelentésű volt, így vízparton lakót is jelenthetett, valamint lehet a n. Soller, Solla településnevekből képzett lakosnév is.)
Deli: Végső etimológiája oszmán-török, vö. oszm.-tör. deli ’vad, heves’ melléknév. A magyarba a török megszállás alatt átkerülve először ’török katona’ volt a jelentése, majd a beszélők tudatában összekeveredett a dalia szóval és ennek hatására vette fel a ’délceg’ jelentést.
A fenti folyamat mindegyik fázisából lehetett magyar vezetéknév. Tehát lehetett egy török, akit eleve Delinek hívtak és a családja nevével együtt magyarrá lett, lehetett itt maradt török (délszláv vagy más nemzetiségű) katona, aki magyar foglalkozásnévként kapta ezt a nevet. És lehetett egy jó kiállású magyar ember, aki magyar ragadványnévként „jutott” a délceg jelzőhöz. Ebben már csak a személyre szabott genealógiai orientálhatna.
Birizdó: Mint írtam a 3747-esben, nem görög név. Sőt, kerestem a neten a megfelelő Μπιριζδο névre (és lehetséges írásváltozataira ι > η, ο > ω), és nem találtam semmit. Így a görög eredetet kizárhatjuk, még ha a család Mo.-ra Görögo.-ból került is át.
Amit én vélek az az, hogy egy Berezdov (Берездов)-szerű névvel van dolgunk. Ez ilyenformán keleti szláv alakú, de feltehetjük a bulgár változatát, amely átnyúlhat (a mai vagy a régi történeti) görög területre. E név mögött talán egy szláv ’nyír(fa)’ (pl. or. берёза, szlk. breza) szóra visszamenő személynév -ov birtokos apanévképzős származéka áll.
Vida: Mint regisztrálatlan írta, ez a szentnévként elterjedt latin(os) Vitus (vö. #3439, <http://latin.oszk.hu/cgi-bin3/index.cgi?function=index>) név délszláv Vid formájának magyarosodása -a kicsinyítő képzővel. Sőt, már ma is anyakönyvezhető keresztnév: <http://www.origo.hu/utonevtar/index.html?id=1114>.
Zsarkó: Mint regisztrálatlan írta, ennek alapja is személynév, vö. szb-hv. Žarko (Жарко) utó- és családnév. Ez a szb.-hv. žar ’parázs, (átv.) hév, tűz’ szó -ko kicsinyítő képzős származéka.
(Bár a férjem jobb' szeretné, ha a Nass inkább a nassolással lenne összefüggésben, mert az lenne igazán jellemző rá ;))
üdv, hive
P.S. Azóta beszéltem egy otthoni barátnőmmel, aki megerősítette, hogy amit írtam nem csak az én szubjektív véleményem, ezt ő "belülről" is így gondolja.
> Martineje - Martinecz Hudeje - Hudecz Ugyanaz a személy, csak néha így, máskor úgy szerepel. Mi lehet az ok? Illetve mik ezeknek a vezetékneveknek az eredete?
Nem lehet, hogy az -eje inkább -ejc (ekkor magyaros[?] kettőshangzós ejtésre utalna), vagy -cje (ekkor -je egyfajta többesszám-jel [vagy birtokosrag?] lejegyzése lenne, amely előtt az -ec mozgó e-je kiesik) ? Egyelőre az -eje végződésnek semmi rációját nem látom. Mikori az adat?
Az -ecz végű variánsok etimológiája tiszta.
Hudecz: (már volt szó róla) Szlovák foglalkozásnév, vö. szlk. ny. hudec ’zenész’
Martinecz: Ez vagy -ec képzős lakosnév a Martin (? Turčiansky Svätý Marin ~ Túrócszentmárton) településnév után, vagy –ec funkciója itt kicsinyítő, és akkor a Martin ’márton’ személynév származékáról van szó.
Pusch: Német, közelebbről délnémet vagy sziléziai név, a köznémet Busch nyelvjárási alakja. Ez vagy a szerte a németségben gyakori Busch, Büsch, Pusch településnevek után vett lakosnév, vagy olyan lakosnévi jellegű ragadványnév, amelyet az illető arról kapott, hogy a falu bozótos, erdős részén lakott (vö. n. Busch ’bokor, bozót’ ez a településnevek végső etimológiája is).
Szendi: Magyar lakosnév. A név alapjául szolgáló településnévhez, vö. a mai Komárom-Esztergom megyei Szákszend régebben önálló Szend része, ill. a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szalaszend régebbi Alsó-, ill. Felsőszend részei. (N.B. A Szend településnevek képzőtlenül keletkeztek a régi magyar Szend ~ Szemd személynévből, amely a szem ’látószerv; mag’ szó -d képzővel kicsinyített származéka.)
Nass: Német, ragadványnévi eredetű vezetéknév, melynek ismert Naß írásformája is. Eredete kettős: egyrészt jelenthet ’ázott’-tat ideértve a konkrét értelmet („külsőleg” való elázás), de az részegséget is („belsőleg” való elázás”), vö. n. nass, naß ’nedves, vizes’ melléknév. De lehet a n. Nase vezetéknév változata is, ekkor ’nagyorrú’-t jelent, vö. n. Nase ’orr’ főnév.
Marmor: Nem találtam rá etimológiát, így valószínűleg direktben, ’márvány’ értelemben kell venni. Minthogy zsidó névről van szó, valószínűleg tudatosan felvett név, így a szokásos „természetes” névtani motivációkon kívül mások is szóba jöhetnek (pl. a jóhangzás). „Természetes” motivációként felvethető foglalkozásnévi eredet, mivel a szakma jellemző anyaga vagy eszköze kifejezheti a foglalkozást, esetünkben a márvány, amellyel a ’kőfaragó’ dolgozik. További motiváció lehet talán a márvány értékessége, így a drágakövekről vett nevek sorába is tartozhatna: ekkor a motiváció az ’értékes, megbecsülendő’ jelentésárnyalat átvitele az illető személyre.
Kandel: A fr. névtan a DNy-fr. Candel-t sem köti össze a fr. chandelle (< lat. candella) szóval, hanem egyrészt képzőtlen lakosnévként a hasonló (Candel, Candeil, Candeilh) helynevekre vezeti vissza. Ezek mögött a lat. canna ’nád’ szó származékait gyanítják ’nádas’ értelemben.
Német etimológiája is lehetséges, ez ekkor képzőtélen foglalkozásnév a középfelnémet kan(d)el ’cső; csurgó, barázda’ szóból és cint megmunkáló iparost (bádogos, kanna- és evőeszközkészítő) takarhat.
---
P.S. Az e-mailedet vettem, de sajnos még bennragadt a „stack”-ben.
Szmodics: E mögé a szb.-hv. Smodić, szln. Smodič nevet lehet rekonstruálni, amelyek egy Smod- alapnévhez képzett apanevek. A név alapját nem sikerült megtalálnom, vlsz. szb.-hv. történeti szótár kellene hozzá, de meglehet ugyanez a tő van a szb.-hv. smodnik ’puskapor’ származékban is.
Babec: Ez egy közszláv hangalakú szó, csak a szb-hv.-ot lehet kizárni (ott az alakja babac), de azt sem teljesen, mert egyes szlavóniai kaj-nyelvjárások nem a hanem e jermegfelelőt használnak. A név a szl. baba ’öregasszony, nagyanya, bába’ szó hímnemű -ec személynévképzős származéka. A jelentése többféle lehet, elsősorban ’anyámasszony katonája’, de ismert ’szívós öregasszony, szipirtyó’ stb. is.
Balló: Magyar név, a Balla „rokona”, csak nem -a, hanem -ó kicsinyítő képző van az alapnéven. A Ballához vö. <http://forum.index.hu/Search/showArticleResult?topic_id=9056730&aq_ext=1&aq_text=balla>, a hozzászólásokban a Balló is előfordult [érdemes a keresőt is használni], #46, #48. Sőt, a balló ma is anyakönyvezhető keresztnév: <http://www.origo.hu/utonevtar/index.html?id=163>
Nikolić: Szb.-hv. apanév a szb.-hv. Nikola ’Miklós’ személynévhez.
Dravić: Szb.-hv. apanév egy régi szb.-hv. Drav- személynévhez. Ez utóbbi talán összefügg a régi m. daróc ’nyúzóvadász’ foglalkozásnév alapjául szolgáló szl. dravьcь ’ragadozó állat/madár’ szó alapjával, esetleg a n. Drawe ~ Drabe személynév folytatása, amelynek lehetséges eredetei: (a) a Trag ’fut v. bátor’ előtagot tartalmazó nevek (pl. Tragebod) rövidülése; (b) a draben ~ traben ’üget, sietve lovagol’ ige; (c) Drabant ~ Trabant ’csatlós, gyalogos katona’ név rövidülése. A német etimológiát valószínűsíti, hogy van szb.-hv. Drabić vezetéknév is.
Nitchoff: Ezt én angolul olvasom ki és melléteszem a német Nitschoff nevet. Ez utóbbiban felfedezni vélem a szláv befolyású keletközép-német Nitsch személy- és vezetéknevet, amely a Nikolaus ’Miklós’ becézője. Ehhez a névhez járulhatott egyrészt a n. Hof ’udvar, tanya’ szó, amely így egy ún. Wohnstättennamet ad, vagyis egy Nitsch-Hof ’Nitsch-tanya, tkp. ~Mikó-tanya’ nevű helyről vett „helyi érdekeltségű” lakosnév. De az is lehet, hogy a Nitsch itt egy szlávok (talán német területen élő szorbok, elbai szlávok, pomoránok) által (is) használt személynév, amelyhez az -ov birtokos apanévképző toldalék járult. Ez utóbbira mutat, hogy a n. Nitschow változat is kimutatható. Sőt ez utóbbi Mecklenburgban helynévnek is tűnik, így lehet, hogy a név egy képzőtlen lakosnév a szláv eredetű Nitschow ’Nitsché, tkp. ~Mikófalva’ helynévhez.
Oszucskó: Nem jellemzően bunyevác név, a hosszabb neveken a -ko végződés északi szláv (szlovák-ukrán-lengyel). A magyar -kó mögött állhatna még talán szláv -kov is, akkor viszont a bulgár-orosz eredet lenne valószínűsíthető.
Így vagy úgy, a fentiek szerint rekonstruálható szláv alakok a jelenkorból nem adatolhatók. Ha ragaszkodunk a szerb-horvát (bunyevác) etimológiához – mondván, hogy a név a forrásterületen kihalt, csak magyra folytatója maradt meg –, akkor talán szóba jöhetne alapként a szb.-hv. osuk ’elnyúlt menet, elhúzodott csoport’, ill. ennek osukati ’leteker’ igei alapja. Ehhez járult volna az ilyen tövek esetén a szb.-hv.-ban nem termékeny -ko kicsinyítő képző.
Az én ötletem viszont az, hogy az Osucskó névalak másodlagos az *Oszuskó-hoz képest, ez utóbbiból képződött a magyar nyelvi környezetben nem szokatlan affrikálódással. Az *Oszuskó mögé pedig odaállíthatjuk az adatolható cseh-szlovák Osuško családnevet. Ez lehet egyrészt a szlk. osúch ’lepény’ szóhoz -ko kicsinyítő képzővel képzett személynév, ill. származhat hasonló képzéssel ennek igei alapjából, az szlk. osušiť ’meg-, kiszárít’ igéből.
A bunyevác vonalhoz annyit, hogy a Vajdaságban együtt élnek bunyevácok és alföldi szlovákok, így a két csoport közt fennállhat a keveredés lehetősége.
Peágity: Alakilag bizonyos, hogy egy szerb-horvát név magyarosodásáról van szó. Az ea magánhangzó-torlódás ugyanakkor a szb.-hv.-ban atipikus, így az eredeti névalakot Pejagić (v. Pehagić) alakban rekonstruálhatjuk. A szb.-hv.-ban az -ić apanévképző, így a névből egy alapul szolgáló régi Pejag (Pehag) személynevet vonhatunk el. Ez utóbbi etimológiájáról nem tudtam semmit kideríteni, valószínűleg nem szláv (talán olasz?).
Grinella: Bizonyos Juan Carlo Grinellát leszámítva ez a nevet leginkább csak személynévként (keresztnévként) sikerült adatolnom. Alakilag újlatinnak tűnik: egy Grin- alaphoz az -ella nőnemű kicsinyítő képző társul. Ez így az appenino-ibériai zóna újlatin nyelveire jellemző. Adatolható a galloromán változat is a fr. -elle képzővel: Grinelle. Ez utóbbi sokkal több vezetéknevet ad, mint a Grinella.
A gond az, hogy a Grin- alaphoz nem sikerült etimológiát társítanom. Lehet, hogy a magánhnagzója eredetileg nyíltabb volt, ekkor a talán fr. Grenard, Grenat, Grenaud (< fr. grain ’mag’) vagy a fr. Grenen (< n. grün) családjába tartozik.
Amennyiben feltehetjük, hogy a vezetéknévi eredet az elsődleges és csak másodlagosan lett utónév (a sok angol adat végül is ezt megengedné), akkor feltehetünk egy Grinella < (spanyolos-olaszos adaptációval) < fr. *Grinelle < Grinnell < Grindel sort. Ez utóbbi alapjához talán vö. (a közgermán eredetű) a. grind ’őröl, zúz, tör’, esetleg n. Grind ’ótvar, kosz’
Szóval talán nem véletlen, hogy eddig senki sem vállalta itt „önként” a megfejtését…
Kripcsi: Ez a hangalak nem jellemző egy nyelvre sem, emiatt a kialakulását vlsz. a nyelvek közötti interakcióval kell magyarázni. Én egy m. Kripcsi < m. *Kripsi < n. Kripsch ~ Kribsch alakulásra gondolok. Ez utóbbi német név vlsz. a n. kribbisch ’kötekező, izgága; ingerlékeny, indulatos’ melléknév közép- és északnémet változata. (Alakilag a német név szláv eredete is elképzelhető, de kevésbé valószínű.)
Csak belekotty, hátha ettől LvT-nek kevesebb dolga lesz. Tudtommal a Vid / Vida személynév-eredetű vezetéknév (v.ö. Vitus!), és azt hiszem, hogy (szerb, de legalábbis délszláv) személynév a Zsarkó is.
Nagyon köszönöm a válaszodat. Talán elkerülte a figyelmedet, de a 3725-ös hsz-ban említettem, hogy egyetlen - ovszki végű névnek sem találtam meg az -ócki végű változatát a két település telefonkönyveiben, tehát ez végül is csak kiejtésbeli kérdés, írásban nem rögzült.
Vettem magamnak a fáradságot és végigbogarásztam a térképet: a szarvasiak közül a Komlovszki, Mitovszki és Pl(j)esovszki nevekhez nem sikerült települést találnom (a Sztrechovszkihoz jó lehet a Strekov?). A berényiek esetében pedig az -ny végűekbe (Benyovszki, Drenyovszki és Orenyovszki) tört bele a bicskám. Ja, meg persze a Sándorovszkiba, de az tényleg tanyanév lehet (elvégre Berényben magyarok is éltek).
Vedd fel légyszi a listádra a Hicz nevet is, mert érdekelne mit jelent.
Mit csináljak a Hanishsal (#3698, #3707)? Lehetnél valamivel szószátyárabb!
---
Kedves non compos mentis!
Előzetesben: a Birizdó család lehet görög, de a neve biztos, hogy nem az. Viszont É-Görögo.-ban igen régóta élnek macedón-bulgár etnikumba tartozó szlávok. (Off: Ezért is érintette érzékenyen Görögo.-t Macedónia önállósodása és névválasztása, mert tartott attól, hogy ez aktivizálhatja görögo.-i szlávokat.)
---
Kedves H123Laci!
Elöljáróban a bal oldali keresőben a „gyorskeresés innen” opcióval keress rá a Geczy-re (ami ua. mint a Géczy).
----
Kedves Hmoni!
Elöljáróban:
> egyszer valaki azt állította, hogy az első Huszár vezetéknevű egy bizonyos Huszár Péter veszprémi várkapitány volt, és tőle ered a Huszár név. Igaz lehet ez?
Nem igaz. Még ha az illető is lenne az első adatolható Huszár vezetéknevű, nem minden Huszárnak ő az őse. Ez ún. „foglalkozásnév”, pl. leszerelt huszárok kapták ragadványnévül a falujukba visszatelepülve. A foglalkozásneveknél természetszerűleg igen sok egymástól független ős van, mert igen sokan egymástól függetlenül kapták a foglalkozásukról a nevüket. (Az etimológiához vö. Bozonth #3736.)
> Az a nagyon érdekes, hogy tapasztalataim alapján bizonyos -ovszki végűek megmaradtak, bizonyosak átalakultak -óczkivá, de nagyon ritka az, hogy egy névnek mindkét változata élne. Vajon milyen hatás érhette az átalakulókat, ami a nem átalakulókat nem?
Talán nem voltam világos a 3716-osban. Amíg a nevezettek ismerik saját nevük „eredeti” alakját és ezt ki tudják „kényszeríteni” a környezetükből – pl. azzal, hogy mindig így írják le –, addig -ovszki marad.
Ha már ezek a feltételek megszűntek: pl. a család megmagyarosodott, vagy az anyakönyv vezetője nem engedi érvényesülni az „eredeti” írásmódot, akkor az etimológiailag korrekt írásformát felválthatja a kiejtés szerinti lejegyzés (feltéve, hogy nem a jelenkorról van szó, azaz kb. a H123Laci #3734-ben említettel kezdődő korszakról).
Ami a kiejtést illeti: ha a név viselői középszlovák nyelvjárást beszéltek, akkor az -ovszki ejtése /ouszki/ volt. Az itt lévő /ou/ kettőshangzót a magyar környezet hosszú /ó/-ként kezelhette, amely után és /k/ előtt végbemehetett a /sz/ > /c/ változás, tehát /ouszki/ > /ószki/ > /ócki/. Ami azt jelenti, hogy a magyar kiejtés szerinti lejegyzésben ez -ócki lett.
Ha viszont az illető család nem középszlovák nyelvjárású volt, akkor a -ovszki ejtése /ofszki/ volt. Ez utóbbi magyar kiejtésben ugyanígy hallik és a hozzá tartozó magyaros íráskép -ovszki.
(A helyzetet modulálja, hogy a gyakori /ócki/ hatására a magyarok eltéveszthetik az /ofszki/-t és felcserélhetik /ócki/-val. És akkor ez fog tükröződni akkor is, ha az illetők nem középszlovákok voltak.)
> Hasonló a Litauszki - Litavszki, Opauszki – Opavszki
Ez egy kicsit a fentiektől eltérő dolog. Az /au/ kettőshangzó ui. a magyarban automatikusan nem lesz egyszerű /ó/ kettőshangzó, így itt elmarad a magyarban a /sz/ > /c/ hangváltozás feltétele. Így az etimológiailag korrekt -avszki írásmóddal (amely egyaránt tükrözhet /auszki/ és /afszki/ ejtést!) szemben itt a kiejtés által áthasonított -auszki írásmód áll szemben.
> Van Hricz - Hicz változat is.
Ez bármi lehet: két független név is, de a Hicz lehet a Hricz elírása is. De csak elírás, mert a rendszerszerű változás Hricz > Ricz lenne, vö. szlk. hrach ’borsó’ > Hraško > m. Hraskó > Raskó.
> Az összes többi különböző. (Szarvas: Adam-, Csank-, Koml-, Mit-, Petr-, Pljes-, Strech-, Tomas-, Trn-, Valk-, Vrbovszki, Berény: Beny-, Ábel-, Czer-, Dreny-, Jakus-, Oreny-, Petr-, Ples-, Sándor-, Vrbovszki). [...] Vagy lehet, hogy ez nem is mind lakosságnév? Mindenesetre néhány igen gyanús (Ábel-, Adam-, Petr-, Sándor-). > Igen, ennek nagy része apanévi lehet, legalábbis a berényiek. Még a Benyovszki is, aminek tök véletlenül :) tudom az eredetét, Nagy Iván szerint legalábbis a Benjámin névből ered.
Elviekben ezek lehetnek apanevek is. Bár nem tipikus, így mindig elsősorban földrajzi névi alapra kell gondolni, csak ennek „kudarca” esetén jó szóba apanévi etimológia. Így a helyzet kissé hasonló a magyar -i (-y) névképzőhöz: a Ferenczy névről azért tartjuk azt, hogy apanévi eredetű, mert Ferenc(i) község nem mutatható ki (se a múltban, sem a jelenben).
A szlovák helyzetet színezi az, hogy jelen van az a lakosnévtípus, amit a német Wohnstättenname-nek hív. A magyarban ennek megkülönböztetése nem szokásos, mivel viszonylag ritka: ez a Vizi, Felvégi, Dombi stb. esete. Magyarul talán „falurésznév”-nek hívhatnák, mert nem egy település nevére utal, hanem a szűkebb lakókörnyezet egy jellemző elemére, Vizi ’valami víz (tó, patak) stb. mellett lakó’, Felvégi ’a felvég nevű részen lakó’, Dombi ’a falu [leg]magas[abb] pontján lakó’ stb. (A németben ehhez hozzájön az is, hogy egyes különálló házaknak lehetett olyan „fantázianevük”, mint nálunk a kocsmáknak, és az ott lakó család felvehette ezt a „fantázianavet”. <http://de.wikipedia.org/wiki/Wohnst%C3%A4ttenname>)
Kniezsa említ Felsőmagyarországról olyan szlovák családneveketet, amelyek nőnemű -ovszká, ill.- semlegesnemű -ovszkó végűek. Ezeket ő „desertaneveknek” hívja, mivel a végződés előtti név egy elhagyott régebbi lakott hely (latin műszóval deserta) neve. Ez először egy X-ovská pustina ’X-puszta’ stb. alakú földrajzi név lett, melynek melléknévi X-ovská stb. tagját kapták ragadványnévül a később oda települők, így lett a családnevük.
Ha ezt át visszük a dél-alföldi szlovák kolóniákra, akkor azt vehetjük észre, hogy a külterületi tanyákat rendszerint a tulajdonos nevéről nevezik el. Ez a tulajdonos gyakran nem a jelenlegi, hanem az pl. az eredeti építtető. Így elképzelhető pl. egy magyar Sándor névről vett Šándorovský sálaš ’Sándor-[féle] tanya’ elnevezés, amely alapjául szolgálhat az oda költőzők névváltásához (mert az illetőt a gyakori név okán meg kellett különböztetni). Pl. Paľo Medveď [žijúci] na Šándorovskom sálaši ’A Sándor-[féle] tanyán lakó Medvegy Pali’ > Paľo Medveď Šándorovský ’Sándor[-féle] Medvegy Pali’ > Paľo Šándorovský ’Sándor[-féle] Pali’.
A szlk. Šándorovský-t egyébként nehéz lenne apanévnek elképzelni, mivel a név alapja jelzetten magyar, ez pedig csak akkor várható, hogy a magyar alakjában marad, ha eredetileg vezetéknév volt. De akkor viszont nem keletkezik belőle apanév. Ha viszont keresztnév (személynév) volt, akkor pedig az lenne várható, hogy a szlovák megfelelőjéből lesz apanév, mert a keresztnév produktívan lefordítódik az aktuális nyelvre, szinte függetlenül a viselőjének nemzetiségétől. Az lenne esetleg elképzelhető, hogy egy szlovák ember a szlováksága dacára ilyen-olyan ok miatt hangsúlyozottan a személynevének magyar variánsát használta még szlovák nyelvi környezetben is. Ez azonban elég atipikus forgatókönyv, így talán a tanyanévi eredet a legvalószínűbb.
Van aki azt állítja, hogy a huszár öltözéket a pesti sváb szabók teremtették meg s tették divattá a XIX.században . Nem tudnak a pazariki faliszőnyeg leletről, melynek kora kétezer éves és melyen egy katona látható ma is ismert huszár őltözékben .( Ermitázs Altaja Katalog 56. tétel Leningrád )
És nem tudják, hogy Anton Deimel archaikus sumer szótárában a huszár szavunkat igy találjuk : GU-SAR=hős férfi .
Engem a Sipiczki név eredete érdekel, a családi legendárium szerint lengyel eredetre kell keresnünk, de a szlovák is megjelent már mint lehetőség... Tudna valaki esetleg erről valamit? :-) A mindenttudó telefonkönyv szerint 128 Spiczki él hazánkban. :-)
nekem egy utalatos nevem van, suliban ezer fele keppen csufoltak, felnott korban meg allandoan "atkeresztelnek" - a nevem zölde - de a legpitibb a zöld, de voltam mar zöldeg, zöldág a hivataloknal- meg a telefonkonyvben is csak 2-3 van "belolunk" annyit tudok hogy a nagyapam egy erdelyi kis falubol szarmazik.
kivancsi vagyok van-e valakinek elmelete arra honna-e nev!
Kíváncsi vagyok, mihez kezdenétek a Csüllög családnévvel?
Békés megyeiek vagyunk, kizárólag Vésztő községben (ma már városban) élnek ezen név viselői, akik pedig nem, valamilyen módon kapcsolódnak ehhez a településhez, vagy elvándoroltak innen. Kb. 20-25 család viseli ezt a nevet, egymástól ragadványnevekkel különböztetjük meg őket.
Mi úgy tudjuk, hogy letelepedett török katonák leszármazottai vagyunk, az első előfordulás az 1700-as évek elejéről való. Állítólag törökül is telepest jelent ez a szó. Érdekes, hogy az Atatürk-féle forradalom után is néhány török emigráns is Vésztőt választotta lakóhelyül. Valamit tudhattak.
"1815-ben I. Ferenc osztrák császár és magyar király megtiltotta, hogy alattvalói a továbbiakban önkényesen változtassanak családnevükön. Ezzel a lépéssel az állam a családnév-változtatásokra is kiterjesztette szabályozó, engedélyező és regisztráló hatáskörét"
Gondolom ez egy jelentős fordulópont lehetett a családnevek történetében, hiszen ezután már nem keletkezhettek spontán "ragadványnevek".
(ezek keletkezhetnek: foglalkozás, származási hely, tulajdonság, viselt dolgok, stb. alapján)
Továbbgondolva a "ciki" családnevekre vonatkozó kérdésemet, az alábbi csoportosításra tippelek:
Teljesen véletlenül tévedtem ide, és itt ragadtam, annyira érdekesekről írtok! Már rengeteg hozzászólást elolvastam.
Én is szeretném tudni, hogy honnét ered a családnevem illetve a férjemé?
Az én vezetéknevem Huszár, és egyszer valaki azt állította, hogy az első Huszár vezetéknevű egy bizonyos Huszár Péter veszprémi várkapitány volt, és tőle ered a Huszár név. Igaz lehet ez?
Férjem vezetékneve Györgydeák, ő erdélyi származású, édesapja a Hargita megyei Bogárfalváról származik.
Szervusztok ! Most találtam ezt a jó kis topikot, belenézegettem az elejébe is, megpróbáltam rákeresni, hátha volt már szó a róla, de úgy tűnik nem. Tehát : Deli. Vannak nekem is elképzeléseim, pl. Gárdonyi Egri csillagokjában a delik egy török katonanépség (lehet,hogy nem jó a kifejezés). Vagy inkább tulajdonságot (jó kiállású) jelenthet? Köszi, ha tudtok válaszolni!
