Sziasztok... En meg UJ vagyok ezen a forumon.... :)
Inkabb Gyumolcsokkel foglalkozom, Oszibarack illetve Kajszibarack, de melette Hobby szinten intenziven megprobalok kerteszkedni is.... Regen ezzel keztuk :)
Van Paradicsom is a foliaban, ne ijedjetek meg a video cimen :)
Ha van erdeklodes?????... mutatok majd erdekessegeket video formajaban !
Es minden kerdesre szivesen valaszolok,illetve tanulok toletek :) :)
Újabb tapasztalatot szereztem a január 27-i vetésű parikkal. Az eddig is világos volt, hogy némelyik fajta nagyon megnyúlt, a többi szép tömör maradt. Azt a néhány 2 méteres palántát viszont nagyon macerás mozgatni és ültetni.
Nem volt időm minden parit elültetni, pedig úgy terveztem, de a két legnagyobbat sikerült. Nem sikerült két méteres árkot ásni nekik, mert nincs ilyen széles az ágyás :(. Így kb 40 cm kilóg a földből, ennyit nem akartam hagyni. Ezeken rajta fogom hagyni a virágokat, hogy kissé lassítsa a növekedést, a gyökérképződés max kissé vontatottabb lesz.
Azt már most tudom, hogy jövőre ilyen korán nem fogok vetni. A palánták és a várható gyökértömeg méretéből kiindulva egy ilyen parit négy vagy még több szálon is vezethetnék, mert erős lesz a növekedés. De ehhez most túl sok a palántám, így csak két szálon fogom tudni vezetni. A továbbiakban kiderül, milyen lesz a növekedés és termésképzés.
Azt már többen is írtátok, hogy nincs értelme ilyen korán vetni, ebben nagyrészt igazat is adok. Bár az is igaz, hogy eredetileg csak február végén akartam vetni, csak unalmamban elvetettem a paprikákkal együtt, ez rossz döntésnek bizonyult. A február végi vetés viszont jó lehet, ha kevés palántáról van szó.
A paprikák januári vetése viszont bejött nekem. Bár át kellene ültetni mindet nagyobb cserépbe, de időhiánnyal küzdök. Amit átültettem, az már most nagyobb, mint a többi, ami még a kis cserepében sínylődik :(. De mindegyik életerős lett.
Nálam az első napoktól fogva jobban fejlődtek a többinél, azonos körülmények közt. A Brazil csodánál is. Tavaly egyik sem jött ki, mert nagyon rossz földbe vetettem, de idén minden mag kikelt, először sikerül. Azon gondolkodom már, hogy vajon mekkora támrendszer kell neki majd...
Most a Manó paradicsomjaim nagyon manók, alig 3-5 centisek általában, igaz, azoknak is van már pár valódi levelük, akár 5 is, de nagyon kicsik. Még sosem palántáztam Manót, nem tudom, milyennek kell lennie. A piacon általában már 10-20 centis palántákat árulnak ebből a fajtából.
További érdekes dolog, hogy a Lugas F1-et kétféle cserépméretbe vetettem, 12-t akkorába, mint a Schott-ot, az elég szép, de amit csak kisebb cserépbe (a kisebb kb. két kis joghurtos pohár földjét jelenti), azok jelentősen elmaradnak tőle, pedig egyszerre kerültek földbe és kb. egy helyen is vannak. Még nem jöttem rá, mi okozza. Elvileg míg ki nem növik, a kisebb cserépméret is megfelelő kellene, hogy legyen - a Schott-félék elég nagyban vannak, nagyobban, mint egy nagy joghurtos pohár.
Nekem tavaly is, idén is nagyon nehezen indultak, már azt hittem nem lesz belőlük semmi. Még most is kisebbek a többinél. Később lódultak meg tavaly, már kiültetés után.
A Schott-féle paradicsomok elképesztőek. Ki kell vennem a ketrecből (amibe a macska meg a vadállat papagájunk miatt vannak bent), mert egy nap alatt 5 centit magasodik...
Jogos. Minden zöldséget könnyen túl lehet nitrifikálni. A kisbabákat könnyen le is lehet amortizálni a friss piaci agyonműtrágyázott fejes salátával...
Persze bonyolultabb. Az anyagtranszport miatt van egy folyamatos szívó hatása is, amit a levelek párolgása generál. Alul víz be oldatként, felül víz ki gőzként. Magasabb hőmérsékletben gyorsabban, nagyobb áramlással, hidegebben lassabban.
Pont ez a baj, hogy tud. A gyökércsúcson lévő sejtek fala membránként funkcionál. Ha az ozmotikus nyomás nagyobb kívülről, akkor bejut. Ezt pedig egyedül az ott uralkodó koncentráció befolyásolja.
Innen nem sokan írnak a citrusos fórumra. Ott pár éve megesett, hogy egy magyar vállalkozó úgy gondolta, hogy ő majd tud jobb, és olcsóbb hosszú hatástartamú műtrágyát előállítani, mint az olasz citrustermelők pár évtizedes tudással a hátuk mögött... és halálra keresi magát. Nos valamit elszámított, mert komoly gyűjtemények mentek gallyra a feldúsulás miatt. Konkrétan elszáradtak szerencsétlen citromok, mert leégett a hajszálgyökerük.
Utána ott ki lett tárgyalva részletesen a növényélettan ezen része...
Én csak a levéltrágyára írtam, hogy a koncentráció másodlagos, ott ugyanis úgyis percek alatt rászárad a levélre. A gyökér töményebb oldatot nem tud felvenni.
az én ismereteim szerint a növények úgy veszik fel a tápanyagot, hogy azt csakis oldat formájában a hajszálgyökerek végén található pár sejten keresztül, annak sejtfalát, mint membránt alkalmazva az ozmózis elve szerint jut be a tápanyag és a mikroelemek. A víz mennyiségéhez képest nem olyan nagy mennyiségben. A vízfelvételt a levelek párolgása, és még pár dolog szabályozza.
Nagy vonalakban.
Csak azon a pár sejten keresztül, ami az egész növény tömegéhez képest nem is olyan sok.
Ha itt túl tömény anyaggal találkozik, akkor sajnos bejut, és pont azokat a sejteket károsítja első sorban, ami a folyadék felszívásáért felel.
Tehát mindegy, hogy 10 liter, de kritikus töménység alatti, vagy 100 liter de szintén az alatti ott az oldat.
Ha ezek a speciális sejtek egy része károsodik, akkor felborul a víz és tápanyagellátása a növénynek, ha túl sok, akkor meg egyszerűen elszárad a növény, mert ugyan ott lehet rengeteg víz, de nem tudja beereszteni.
Ezért nem mindegy, hogy mennyi a gyártók által megadott koncentráció. Azt úgy adják meg, hogy átlagos talajban, átlagos nedvességtartalommal, hőmérsékleten, stb, stb, ne legyen gond ebből.
És ezért is kisebb mindig a beöntözéses koncentráció, mint a levelekre permetezendő.
Az egyáltalán nem jó tanács, hogy levéltrágyának ennyit ad meg a gyártó, de én a dupláját szoktam beöntözésre használni. Ez egy fórum. Ha egy lelkes, de teljesen kezdő user ide téved, és ezt olvassa, majd kinyírja a növényei nagy részét, akkor persze nem viszi el a tanácsot adó a balhét, hogy bezzeg nálam működik, nem értem nálad miért nem... ( ez utóbbi már nem neked szólt öreg néne)
"nyári tápoldatozására kiemelten javasolt, általában 0,1 % tápoldattal. Lombtrágyázásra az intenzív növekedés alatt 0,3-1,0 % töménységgel használható"
Valaki elmagyarázná,hogy ez pontosan mennyi műtrágyát jelent? Tehát 1 liter vízhez hány gramm műtrágyát kell adagolnom,hogy a 0,1 % - os oldatot kapjam?
Nem keresem vissza, de valahol azt is leírtam, hogy a tasakon lévő tájékoztató szerint kell alkalmazni a szereket.
Én gyakran hazárdírozok, nem központi kérdés, hogy mi lesz a palántáimmal (12db), mert ha nem sikerül, akkor elmegyek a piacra, vagy inkább kertészetbe és veszek, ha elpusztul. Ennek ellenére minden évben (egyszer nem, mert kórházban voltam, akkor úgy vettem), saját magam állítom elő a palántákat. Eddig soha nem mentek tönkre, soha nem kellett vennem.
Egy palántámat égettem el egyszer kiültetéskor nagyon közel került a szárhoz a trágya. A palánta tövébe egyidőben mindig szórok műtrágyát és érett istálótrágyát is.
Az elején én is sok palántát ültettem, így 25-30 év alatt akár 1000 palántát is előállítottam és ültettem el. Ebből egy pusztult el. Szerintem jó arány.
A topic-ot én sem olvasom rendszeresen, régebben igen is írtam is.
Én mindenképpen hazárdírozok, mert a paradicsomaimat 2 hetente látom (tőlem 125km-re van a telek) és ezért értetlenül olvasgatom a sok sírámot, amikor itt tönkrement paradicsomokról írogatnak.
Még soha nem volt olyan, hogy szeptember végén, vagy októbar elején ne tudtam volna paradicsomot szedni.
Ez a topic nem a paradicsomtermelők topic-ja, akik piacra termelnek, hanem a paradicsom barátaié.
Aki haszonszerzésre termel, az értsen hozzá.
Én is olvasgattam régen paradicso termesztéssel kapcsolaatos cikkeket, könyveket. Csak egy példa, hogy miért fejeztem be ezek olvasását.
Hogy növeljük a termés mennyiségét, akkor éjjel fél kettőkor kell öntözni, az éjféli nem jó. Na ekkor fejeztem be a túllihegést.
Napégetésről. Én leírtam, hogíy előzöm meg. Azt is leítam, hogy a melegházból vett paradicsomok még a levegőtől is megégnek, nem kell hozzá napfény sem.
A koncentráció jelentősége másodlagos a kijuttatott anyagmennyiség mellett. A levélen úgyis percek alatt elpárolog a víz és betöményedik az oldat.
A levéltrágyaként alkalmazott 0,4%-os oldat minimális anyagmennyiséget jelent (a növényenként kijuttatott pár ml folyadék miatt) a beöntözésre használt növényenként több deci 0,1%-os oldathoz képest.
Romus, Indigo Rose.
