Nekem tavaly se hullott le egyből, bár akkor nem is tulajdonítottam jelentőséget neki. de idén kihajtott minden szem. Ha ez megfigyelés igaz lenne, akkor itt a környéken totális szőlő elfagyások lennének. De jövőre majd beszámolok hogy milyen fagy károk lettek :)
Valahol régebben azt olvastam, hogy a megfagyott szőlő vesszőjei akkor érettek, ha a fagyot követő 1-2 napon belül a levelek lehullanak. Ha ez így van az én vesszőim nem értek be, mert a levelekből alig hullott le valamennyi.
Arra még emlékszem, hogy ezt nem népi megfigyelésként publikálták, de a forrásra már nem.
Nagybátyám annak idelyén úgy oktatott, hogy ha a tojásből kilátszik 50 bani (ilyen érmével müködnek mifelénk a bevásárlú szekerek) nagyságú felület akkor abba nem kell cukor vagyis meg van 20 fokos.
Ugyan még nem ellenőriztem, de emlékszem gyerekkoromban azt mondták az öregek, ha a tojássárgája úszik, meglesz a maliga :) A kadarkát mindig akkor szedték, ha már megcsípte a dér, apámnak már volt fokolója, de soha nem mutatott 20 fok alatti értéket. Valahogy így.
Van 2 tőke szőlő, ami szerintem is aszusodott, vagy töppedt (nem vagyok szakértője). A levélzet alapján rajnai rizlingnek nézem, de ebben nem vagyok 100% a fürtök nagyok, vállasak. A levélzet inkáb kerek, nem ilyan hegyes cikkekből áll. Egyelőre ezt tervezetem telepíteni, de még átrágom a te általad ajánlottakan is! De ha arról a fajtáról tudsz vmi jót vagy rosszat szívesen fogadom!
Na, nálunk is meg volt a szüret. Az élmények vegyesek. Az idő az jó volt. Viszont a sorok között lehangoló kép fogadott. Szorgos segitségem is volt sajnos.
Sikerült lezuzni a szőlőt csak a fokolás volt hátra, de sajnos a fokolóm eltörött. így nagybátyám hajdani biófokoloját kellett iglnybe vegyem
A botritiszes töppedést az időjárás és a helyi klima nagy mértékben befolyásolja.
A Somló úgy áll egy viszonylag sík terület közepén, hogy minden irányból szépen körbefújja a szél.
Itt az É-D-i tájolású dombság sokasága másképp viselkedik, ha egy Genovai ciklon beszédül.
A szeptemberi csapadékmennyiség meghaladta a 100 mm-t.
Hiába volt a fürtzóna szinte teljesen kilevelezve, amikor 1 héten át nem volt módja megszáradni a fürtöknek, ez pedig nem annyira a botritiszes töppedésnek, mint inkább a lerothadásnak kedvez.
A permetezési habitust én a nagyüzemek oldaláról nemigen tudom megítélni, minthogy errefelé nincsenek.
Van párezer fajta amit én még nem is láttam :) szóval a teljesség és a pontosság igénye nélkül... nálunk a juhfark és furmint nagyon jól aszúsodnak, az olasz sem rossz, a hárslevelű a lazább fürtjei miatt kevésbé, de még mindig hajlamos. A tramini példál tipikusan olyan amilyenről te írsz... betöpped, de ha megfújja a szél akkor esnek le a szemek.
Hát nemtom... én pont a vérprofi sokhektáros nagygazdáknál látom azt, hogy patakokban folyik a tőkéken nyakló nélkül a vegyszer. A Somlón több helyen is láttam fungiciddel befújt fürtöket a múlt héten.
Bocs hogy csak úgy közbevágok! Mely szőlőfajták hajlamosak inkáb töppedésre, nemes rothadásra? Gondolok arra, hogy megtöpped a szőlő és nem a földön köt ki minden szem :) Köszi!
Huhh, nehéz téma... és nem lehet róla úgy beszélni, hogy ne sértődjél be de irgalmatlanul. Így lehet, hogy jobb lenne, ha nem írnám le amit leírnék.... pedig leírtam, de kitöröltem :D
A lényeg az, hogy a "leszedem, mert különben lerohad, oszt majd cukrozom" pontosan ugyanaz a gondolkodásmód mint az, hogy "lefújom azt a három legyet rovarölővel mert különben lerohad"
Cirka fél évszázad távlatából nem tudom, hogy édesapád kadarkája tényleg botritiszes volt. Nem minden botritisz ami szőrös :) Az idep időjárás elképszetően kedvez a töppedésnek és a botritisznek.
Nem annyira a töppedéstől tartottam, mint attól ,hogy egyszerűen lerothad.-
Ezt a dilema ebben az évben már egyszer rosszul sült el a Sziváni szürettel. AZ szeptember 14. én volt, de elötte egy hétig minden nap esett! Ha egy héttel előre vettem volna a szüretet egy jó 100-assal több mustom lett volna és sokkal egészségesebb.És azon a héten tuti, hogy cukrot sem gyűjtött. Persze ehhez hozzá tartozik, hogy kapott junius végén egy közepes lisztharmat fertőzést, amit utólag sikerült permetezéssel megfognom, de evvel a teherrel a hetes eső gyakorlatilag a fertőzött fürtöket kivégezte, ahogy volt el kellett szórni. (Az elmúlt éven sem úsztam meg a lisztharmatot, de a szép száraz őszben probléma mentesen beérett, és semmi gond nem volt vele)
Ha már bitritisz, gyerekkori élményem, amikor még a mai ültetvény helyén hagyományos bak művelésű Kadarka volt.
Egy hasonlóan csapadékos ősz esetén úgy össze szokott szőrösödni, hogy egy kiscicához inkább volt hasonlatos, mint szőlőhöz. Apám sűrű káromkodások közt csapdosta a földhöz, mert hogy abból bort csinálni nehezen lehetett volna. Azidő tájékán nyilván nem volt divat még az örökös permetezés, max évi 3X+rézgálic, oszt jónapot.
Pedig akkor tájt még nem volt annyira finnyás a borivó népség!
Na megnyugodtam! Csak nekem kicsi a mennyiség, az önhő termelés nem okoz gondot. (mint keltetésnél is 100 tojással nincs gond, 300-al már igen a hőtermelés végett) Lassacskán forrogat, de extra csendesen. Épp egy borászati könyvet lapoztam fel, ahol a 15-18 fokot mondják jónak. Nekem tarjtja magát a 11, nem ingadozik szerencsére.
Ha forr, akkor nincsen okod az aggodalomra. Én személy szerint jobban szeretem a lassú és csendesebb erjedést. Ilyenkor a murci hőmérséklete sem megy fel annyira és jobbn megmaradnak az aromák. Gondolj bele, hogy a technológiai/nagyipari borászat egyik alapja a must hűtése és az erjedési hőmérséklet csökkentése.
Nincs ebben semmi meglepő. Mindenki ész nélkül permetez, 10-12 alkalommal szezononként(közben nyafog, hogy milyen drága!!), még augusztus közepén is, aztán két hét múlva kezdi a szüretet. Ismerek olyant, aki ha meglát 3 cserebogarat, máris rohan a boltba Bi58-ért, ráadásul olyan szőlője van, amit nem is nagyon kell permetezni(Aletta, Bianka).
Az idén 6* permeteztem, utoljára 07.21-én réz+kén kombival, az "okosok" azt mondták, hogy tönkre fog menni, de én azért megkockáztattam, hátha.... Nem ment tönkre :)
"az egyébként egészséges szőlőt olyan irányban indította el, hogy jobbnak láttam megelőzni a bajt."
Mi volt az a baj? Nálunk a botritiszes töppedés évtizedek óta legszebb példája folyik azóta is.
Érdekes, hogy a magyar szőlőtermelők 99%-a jobban fél a botritisztől mint a 15-18-as musttól. A botritisztől varó rettegés a kombinátos időszak egyik maradéka, mert a nagyipari módszerekkel készülő vékony fröccsboroknak tényleg nem áll jól a botritiszes koncentráltság és a mennyiségnek sem tesz jót a botritiszes töppedés. De konkrétan téveszme, hogy 10-15% botritiszes szem bármilyen irányba elvinné a bor ízét...Meg amúgy is, ha a botritiszes bor íze annyira gáz lenne, akkor miért olyan nagy májerség a sokputtonyos aszú?
Szorgos segitségem is volt sajnos.
így nagybátyám hajdani biófokoloját kellett iglnybe vegyem
