Orbán: A családnevek egy része mindenütt régi személynevekből alakult ki: ennek a névtípusnak a neve „apanév”, mivel egy férfiági felmenő/rokon (apa, nagyapa) személyneve hagyományozódott a leszármazottakra először megkülönböztető ragadványnévként, majd rögzülve vezetéknévként. Kisebb számban vannak „anyanevek” is, mint pl. az Annus, ahol nőági felmenő/rokon neve lett ragadványnévvé.
A tipikus apanevek (anyanevek) képzővel születnek, ez rendszerint valami birtokos toldalék. A magyarban ilyen volt az -é birtokjel, amely a mai nevekben rendszerint -i (-y)-re, kisebb részben –a, -e-re változott (emiatt van pl. a Balassi~Balassa kettősség). Tamási Áron neve pl. így azt jelenti, hogy ’Tamásé Áron’, azaz ’Tamás Áronja’. Ide tartozik még a magyar -fi (-ffi, -fy, ffy stb.) tag, pl. Apafi Mihály < ’Apa [nevű ember] fia Mihály’.
A magyarban azonban az apanevek többsége képzőtlen: a puszta személynév lett vezetéknévvé. Ez igen sokszor egy régi, mára már a használatból kiveszett nevet, vagy névformát őriz meg (pl. Pető < Péter kicsinyített formája), de olyan is van, hogy ez megegyezik egy ma is anyakönyvezhető keresztnévvel.
Az Orbán esetében ez a helyzet: ez egy Orbán nevű személy leszármazottait jelöli. Az Orbán név a latin urbanus ’városi, városlakó’ melléknévből lett latin Urbanus név magyarosodása. Népszerűségét annak köszönheti, hogy nyolc pápának is ez volt a neve. Emiatt elsősorban [de nem feltélenül!] római katolikus eredetre utal. Megjegyezhető még, hogy a modern, teljes alakú (nem csonkolt-becézett) személynevek vezetéknévvé válása elsősorban a keleti (erdélyi) területre, és a modernebb korra jellemző [de nem feltétlenül!].
Nyárs: Ez egy valahai ragadványnév rögzülése lehet. Úgy vélem, hogy ez azonos a magyar nyárs ’hegyes végű farúd’ szóval. Az elnevezés motivációja lehet eszközről vett foglalkozásnév, pl. szakácsé, aki nyárson húst sütött; vagy olyan iparosé, aki nyársat készített. De az is lehet, hogy az illetőnek csak valami „afférja” volt a nyárssal, pl. megsértette magát vele. Esetleg jellemre utal, vö. nyársat nyelt kifejezés. (Nem lehet kizárni a karóba húzásra, mint kivégzési módra való utalást sem: akár elszenvedője lehetett ennek az elnevezett őse, akár elvégzője.) Végezetül az ösztörü ’széna, gabona szárítására használt villás végű farúd’ tájnyelvi szinonimája is lehet a nyárs. Ekkor elsősorban szintén foglalkozásnévi ered jöhet számításba: ’széna-, gabonaszárító paraszt’.
Rölle: Német név, a n. Roll(e) név umlautos alakja. Eredete lehet: 1. Képzőtlen apanáv a régi germán Rollo személynévből, amely a hrod- ’hírnév’ kezdetű germán nevek (elsősorban Rudolf, ill. Robert) önállósult bbecézője. 2. ’Írnok’ értelmű képzőtlen foglalkozásnév a középfelnémet rolle, rulle ’jegyzék, lista, tekercs’ szóból.
Bal(l)angó: Szokásra, jellemre utaló magyar ragadványnév: a m. ballag ’lassan, ráérősen megy’ ige folyamatos melléknévi igenévi származéka. Az illető vélhetően megjegyzésre érdemlően megfontoltan közlekedett.
Semetka: Elsősorban cseh-szlovák területen vannak Šemetka megfelelői. Alakilag is inkább szlávnak tűnik: egy Šemet alapnévhez járult a -ka kicsinyítő képző. Etimológialag viszont igen problémás. Az alábbiakra gondolhatunk: – Eseti s /sz/ > š /s/ változás történt a név elején, így tkp. Semetka /szemetka/ névről lenne szó. Ez magyar környezetben (magyar környezet hatására) alakulhatott ki a szl. Smetka névből. Ennek alapja a szl. smeť ’szemét’ szó, így a név az ún. óvónevek körébe tartozik (azért adnak szándékosan becsmérlő nevet az újszülöttnek, hogy az ártó szellemek ne figyeljenek fel rá). A Szemetka alkalmasint a magyarban is kialakulhatott női névként, mivel a m. Szemet ’szemét’ személynevet már a XII. sz.-ból lehet adatolni (és a korai időkben expresszív képzésként hozzáadódhatott mély hangrendű kicsinyítő képző magas hangrendű alapszóhoz). Ez az etimológiai a s /sz/ > š /s/ változás miatt gyenge. [P.S. A magyar szemét szó eredetileg szemet alakú volt és a szl. smeť-ből származik.] – Esetleg a m. Simon név m. Semjén alakja átkerülhetett szláv területre, ahol a Šem csonkuláshoz hozzáadódhattak a -t és -ka kicsinyítő képzők. Így nem kellene s /sz/ > š /s/ változást feltételezni. – A fentiből következő köztes Šemet névforma elsősorban litván, észt én – Szemet írásmóddal – lengyel területen mutatható ki. Ez ellentmond az alapnév magyar eredtének, így más nyelvi (balti?) alapnévvel is számolhatunk, esetleg a bibliai Sém névvel.
Bukephalosz (görögül Βουκέφαλος, a βους és κεφαλή szavakból, jelentése: ökörfejű) Nagy Sándor harci ménje volt és bizonyítottan a történelem leghíresebb lova
(forrás: wikipédia)
(Mivel egyik kedvenc történelmi alakom Nagy Sándor, így kézenfekvő volt, h vmilyen hozzá kapcsolódó dolgot válasszak nicknek)
Köszönöm a segítséget, érdekes volt amit írtál. LvT valóban megígérte, hogy válaszol a másik topicban feltett kérdésemre, de ő javasolta, hogy, hogy jöjjek át ide, mert a problémám tul.képpen ide tartozik. Az már tényleg az ő szívessége, hogy ott is utánna néz. Ha meg még ki is tudja egészíteni az királyság!
Kérem segítsetek Nekem a Ványai név eredetének kutatásában. Minden érdekel, már évek óta keresem a megoldást.
Tudomásom szerint Ványai Ambrusnak a nevében a ványai szó nem családnév, hanem egyfajta jelző, vagy inkább ragadvány, mely a származására utalt. ismeretes a Dózsa-féle parasztfelkelésben a szerepe, vélhetőleg a Ványai előnévvel ott kezdték először emlegetni.
Aami Dévaványa nevét illeti, a Ványa szó eredeti írásmódja: vania, ezen a nyomon lehetne elindulni. én elsősorban a latin nyelvben keresgélnék, és csak utána a többiben. azt kell mondjam, hogy a település történetének vannak számomra homályos foltjai.Olvastam sokat arról, hogy felvett név, akár erre a névre magyarosított név.Lehet nyelvész probléma is. Elsősorban aVányai nevűek jelentkezését is várnám, hogy Ők mit tudnak a nevük eredetéről. persze olyan komoly segítséget is várok, mint LvT már írt, és mások is. Csak minél többen írjatok, és olvasom, a többi névvel kapcsolatos írást is.
Nagyon köszönöm! A Dusbaba névnél a családi hagyomány teljesen egybevág a te elgondolásoddal: török erdetről szól. Csak ez valahogy olyan képtelenségnek tűnt egy - feltehetően - osztrák rk. család esetében. :)
Ha nem bánod, néhány újabb név, amiről szeretném a szakértő véleményét olvasni, ha belefér az idődbe:
Gyárfás. Háromszéki székely család. Az első - álatalam ismert - adat valamikor a XVI. század elejéről van.
Kaplony: Nemzetségnév. Az első - általam ismert - említése a XII. században. Kb a XIV. századtól több családra bomlik, és az általad valamelyik hozzászólásban említett módon, a birtokközpontok (Vetés, Károly, Vada stb) válnak családnévvé.
Csetneky: No, azt még én is kikövetkeztettem, hogy a család őse Csetnekről származhat. :)) Az érdekelne, hogy a település neve: Csetnek (szlovákul, ha jól tudom: Stitnik?) mit jelenthet?
Szemerjay: Szintén háromszéki család. Nagyon elrugaszkodom a tények talajáról, ha valami ilyesmire gyanakszom: Szentmária - Szemerja?
Némi régi szöveg; lehet rajtuk gyakorlatozni: http://www.oszk.hu/siteeszkoz/kepek/kincsek/cimeliak/kezirato/nagy/01_22.jpg http://www.oszk.hu/siteeszkoz/kepek/kincsek/cimeliak/kezirato/nagy/01_36.jpg http://www.oszk.hu/siteeszkoz/kepek/kincsek/cimeliak/kezirato/nagy/01_37.jpg http://www.oszk.hu/siteeszkoz/kepek/kincsek/cimeliak/kezirato/nagy/01_38.jpg http://www.oszk.hu/siteeszkoz/kepek/kincsek/cimeliak/osnyom/nagy/03_10.jpg http://www.oszk.hu/siteeszkoz/kepek/kincsek/cimeliak/osnyom/nagy/03_11.jpg
Na, még egyszer. Vagy inkább annak biztosítása, hogy ne [tyazsi]-nak ejtsék a nevüket. Hiszen a t-nek [t] és [ty], a s-nek [ s ] és [zs] hangértéke is volt a régiségben.
Most látom a másik topicban LvT is előkészületeket tett a válaszadásra. Ha elvettem a klenyerét, bocsánat, ha meg cáfol, vagy kiegészít, annál jobb nekünk.
A Bicsák név végződése révén azonosíthatóan szláv (valószínűleg szlovák) eredetű.
A képző (ják) általában ember, embercsoport azonosító nevének képzésére szolgál, mind a mai napig. A magyar népnevek között is ismeretes a bosnyák, rusznyák, osztrák, osztyák, polyák.
A tő a bik ('bika'), melynek a k-ja a kéző lágyító hatásaára szabályszerűen cs-vé alakul. A bik szó eredetére nézve Vasmernél ezt találjuk:
Word: бык
Near etymology: укр. бик, болг. бик, русск.-цслав. быкъ, сербохорв. би̑к, словен. bìk, чеш. býk, стар. býkati, búkati "мычать", польск., в.-луж., н.-луж. byk.Further etymology: Родственно лтш. buce^t, -ēju "звучать, гудеть", лит. bukti "мычать", bukas "выпь", кимр. bugad "mugitus" (М. -- Э. 1, 344). Иная ступень чередования гласного представлена в бу́кать "хлопать", словен. búkati "мычать";
Azaz a név magyarul kb. Bikás.
Megjegyzem, ha jól látom, nomen ezúttal omen, a nicked 'bikafejű'-t jelent.
Egy másik fórumból irányítottak ide, h talán választ kaphatok a kérdésemre: A Bicsák család történetét szeretném megrajzolni. Tudna esetleg vki segíteni abban, hogy mit jelenthet a család neve?
Köszönöm szépen a választ. mindenkitől elnézést kérek, ha ismételnie kell magát az Én esetemben is, ugyanis nem tudtam eddig végig olvasni az összes eddig beérkezett választ, nem az Én Ványai nevemmel kapcsolatban, hanem ami eddig ezen a Fórumon megjelent. Ígérem, pótolni fogom a lemaradást, de értehő szerintem, hogy a sajátom érdekel a legjobban.
Ad Ványa: Kázmér motivációul Ványa hn. (Heves, Pest m.) konstrukciót ad meg, ez összhangban áll Csánki névcikkével: Ványa. Wanya. (Dl. 11202.) A mai Dévaványa , J-N-K-Szolnokmegyében, Békésmegye határán, a melyből a hevesmegyei birtokos Kompoltiak kedvéért egy egész megyén: Külső-Szolnokon keresztűl helyezi át Zsigmond király 1422-ben Hevesmegyébe, a hol 1468-ban is találjuk. (Kapy cs. llt. Z. num. 3.)
Egyébként még említhető, hogy a Ványa helynév puszta személynévből származik. Illetve az is, hogy a Ványa + -i nem csupán Ványai, hanem Ványi alakban is létrejött. Mindkettő legkorábbi adata az 1520-as évekből való.
Ne haragudj,hogy eddig nem köszöntem meg a Huszár és a Györgydeák névvel kapcsolatos hozzászólásaidat! De mentségemre szóljon, hogy mivel pici babám van, elég ritkán jutok a számítógép közelébe!
Szóval köszönöm szépen az információkat!
Lenne még két családnevem, amire kíváncsi lennék: az egyik az Orbán, a másik a Nyárs név.
A Nyárs-ról annyit tudok, hogy dédnagyapám azt mondogatta, hogy ők "Somogyországból" származnak.
> Tudomásom szerint Ványai Ambrusnak a nevében a ványai szó nem családnév, hanem egyfajta jelző, vagy inkább ragadvány, mely a származására utalt.
Az alsóbb néposztályok esetén családnevekről csak a XVI. sz. után beszélhetünk, de ez még ezután több száz évig tartott, míg általánossá lett és tkp. csak a XIX. sz.-ban lett „bedrótozva”: addig még az egyén életében megváltozhatott. A nemesség esetében a folyamat egy-két évszázaddal korábban kezdődött, stabilabbak voltak a nevek, de pl. a birtokközpont megváltozásakor azért a vezetéknév ezzel együtt megváltozhatott.
Amennyiben érdekel a dolog, javaslom, hogy a könyvtárban nézz utána, pl. Kálmán Béla: A nevek világa c. könyvében (elsősorban A kételemű nevek kialakulása c. fejezet). Ez népszerűsítő, könnyen érthető munka. Fellapozhatod Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára (XIV-XVII század) c. művét is, ebben vlsz. találsz egy cikket a Ványai vezetéknévről: a korai előfordulási adatairól, az eredetéről.
De elolvashatod e topik „lakosnevek”-kel foglalkozó beírásait. Érdemes, mert itt is vannak infók. megvallom, nekem egy kissé terhes minden n-edik új nicknek leírni ugyanazokat az elméleti alapvetéseket, mert te most éppen azt kérdted. De azért nagyvonalakban megteszem:
A neved ún. lakosnév. Volt egy valahol, valamikor egy Ványa nevű település, amelyhez az első ilyen nevet viselő felmenőd kötődött, vagy ha nem is kötődött, mások úgy gondolták, hogy kötődik. Az ilyen kötődésnek durván két típusa volt. Nemesek esetén ez a birtokközpontot jelzi: így lettek pl. a Subicsokból Zrínyiek: először a Zrínyi csak nemesi előnév volt: pl. Zrínyi Subics Miklós (hr. Mikola Šubić Zrinski), majd az előnév kiszorította az eredeti nevet és rögzült. Célszerű eljárás ez pl., amikor a család több ágra osztódik.
A parasztok esetén viszont ezzel ellentétben azt jelzi, hogy hol *nem* lakik az elnevezéskor az illető: leggyakrabban azt adja meg, hogy az illető, ill. felmenői honnan származtak el jelenlegi lakóhelyre. Kezdetben ez csak ragadványnév volt, arra szolgált, hogy megkülönböztesse az azonos személynevűeket (pl. a sok Jánost egymástól), majd idővel rögzült. Ennek van olyan altípusa is, amikor – a nemesi előnévhez hasonlóan – már meglévő vezetéknevet szorított ki a származásra utaló lakosnév.
A paraszti és nemesi névadási típus között vannak régi olyan nagyjaink nevei, mint Misztótfalusi Kis Miklós, Csokonai Vitéz Mihály stb. Ezekben az -i-s névelem nem volt eredetileg a nevük része, hanem a születésre utaló felvett előnév volt, de ma már Csokonai esetében csak ezzel utalunk rá. A „te” Ványai Ambrusod ez utóbbi típusba tartozhatik.
A fentiekből következik, hogy az azanos lakosnévi vezetéknevű emberek nem feltételnül rokonai egymásnak. Egyrészt mert időben több Ványa is lehetett (az azonos településneveket csak a XX. sz. elején szüntették meg), de még ugyanarról a Ványáról is költözhetett egy család X-be, egy másik Y-ba és akkor mindkettő egymástól függetlenül megkaphatta a Ványai lakosnevet. Ez nemeseknél is bekövetkezhet, mert egy nemesi család birtokközpontja idővel átkerülhetett már család tulajdonába.
Az 1913-as településjegyzék térképi elhelyezéssel kereshető a Radixon: <http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=vanya>. Ezen a Ványai lakosnév alapjául csak Dévaványa településnév adódik. A <http://konyvtar.ksh.hu/helysegnevtarak.html> címen 1873-ig visszamenően régebbi helységnévtárakban is böngészhetsz, hátha akad még Ványa. A <http://www.arcanum.hu/mol/>-n az országos levéltár anyagaiban kereshetsz.
Én gyors áttekintéssel Dévaványán kívül mást nem találtam, így vlsz. ez a név forrása, de azt a lehetőséget sosem lehet kizárni, hogy egy nem könnyen adatolható, korán elpusztásodott másik településről van szó. A fent említettem Kázmér-könyvet mindenképp érdemes fellapoznod, mert az szorgalmas kutatómunka után készült.
> Írtam már a Magyar Tudományos Akadémiának is, de válaszra sem méltattak.
Őszintén megvallva, megértem: nem ez a dolguk. Még ha segítőkészek is, meglehet te voltál a 346-odik, és azért ez erodálja az altruizmust.
Akit a családja története érdelek, annak vlsz. érdemes megfizetnie egy hivatásos genealógust, egy bizonyos szint után már jelentős hozzáértés kell a dologhoz, és azért azt meg kell fizetni. Ha a genealógia érdekel, akkor ajánlom a „Családfakutatás” <http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9000502> topikot, ott készséggel segítenek – ameddig tudnak. Ezen a topikon én csak a szűkebb névtannal foglalkozom: konkrét személyek, konkrét nevének kutatásával (mikor kaptán a nevüket) nem, csak általánosságban.
Jancsec: Szinte kizárólag horvát adatai vannak Jančec alakban. Etimológiáka a következő: Jan- + -č- + -ec, ahol a Jan a m. János személynév szláv megfelelője, a -č- a -k kicsinyítő képzők (-ek, -ko stb.) egyikének, a következő képző hatására meglágyult változata, az -ec pedig férfi személynévképző. Ez utóbbinak az alakja az irodalmi horvátban -ac, így az esetünkben konkrétabban szlavón (északnyugati kaj-horvát) eredettel számolhatunk.
> Ráérősen érdeklődnék a feltehetőleg cigány Czibi /Cibi/ családnév felől.
Czibi: Csábító azt mondani, hogy biztos volt egy Cib(a/e/i) nevű település, amelyből származna ez a lakosnév. De ilyen települést nem találtam, csak cs-vel kezdődőt, de itt településnév esetén cs > c „sziszegősödést” nemigen lehet feltételezni. Lehetne talán helyileg ismert névre, vagy azóta elpusztásodott településre apellálni: ezt kizárni nem lehet, de azért elég gyenge etimológia.
A cigány eredet említése természetesen arra kötelezett, hogy elővegyem a cigány szótáraimat: a cigány nyelvből (lovári nyelvjárás) nem sikerült idevaló alapot találnom. Most jutott eszembe, hogy a beás irodalommal nem konzultáltam, ezt még nem tettem meg, majd pótlom, de mivel a románt megnéztem (l. később), és a beás tkp. román nyelvjárás, nem valószínű, hogy itt jelentős pluszt lehetne várni.
Amire a következőkben gondoltam, az magyar eredetű ragadványnév, amelynek a végén az -i vlsz. kicsinyítő képző. XIX. sz.-i szótárakban az alábbi talán idevonható szavakat találtam: – ciba (főnév) ’üstök, hátsó hajfonadék’, (melléknév) ’ide-oda bicegő, hajló, lógó’: innen jönnek tovább ilyen származékok: cibak ’ficamodott, sántikáló, ide oda hajladozó; üstök; facsatlás (=kútgém forgó tengelye)’ [≠ cibak ’kétszersült’ < n. Zwieback], cibikel ’sántikálva, bicegve jár’ – cibe ’csibe’ (főként barkó és csángó területen).
Cigány eredet esetén azonban a magyarnál (észak)keletebbi forrásra is gondolhatunk (esetleg úgy, hogy román, ukrán szavak beépültek egyes cigány nyelvjárások ún. mobil szókincsébe). Ezekhez az alábbit találtam: ro. ţiba /ciba/ ’takarodj! csiba! (kutyának)’ [< m. csiba], az ukránhoz: or. цыба /ciba/ ’ <kecskehívó szó>; megszáradt váladék az orrban’, le. ciba ’takony’.
Kérem segítsetek Nekem a Ványai név eredetének kutatásában. Minden érdekel, már évek óta keresem a megoldást, de eddig csak Túrkeve - Ványai Ambrus Szakközépiskola és Dévaványa irányában haladtam, eddig jutottam, és találtam rengeteg Ványait, de senki nem tudta az eredetét a névnek.
Írtam már a Magyar Tudományos Akadémiának is, de válaszra sem méltattak.
Tudomásom szerint Ványai Ambrusnak a nevében a ványai szó nem családnév, hanem egyfajta jelző, vagy inkább ragadvány, mely a származására utalt. ismeretes a Dózsa-féle parasztfelkelésben a szerepe, vélhetőleg a Ványai előnévvel ott kezdték először emlegetni.
Aami Dévaványa nevét illeti, a Ványa szó eredeti írásmódja: vania, ezen a nyomon lehetne elindulni. én elsősorban a latin nyelvben keresgélnék, és csak utána a többiben. azt kell mondjam, hogy a település történetének vannak számomra homályos foltjai, és az eddig megjelent írások közül mindegyiket erős szelektálásnak kell alávetni.
> A Gergely: Gerci, Geci becézéséről nem hallottam (gondolom az időközben felvett erősen trágár jelentés miatt)
Nem feltétlenül a trágár jelentés miatt nem hallottál. A vezetéknévkészletünk személynévi alapja a XVI. sz. előtti. Akkoriban még nem volt általános a vezetéknevek használata ezért a személynevek sokkal változatosabbak voltak, mint mai. Nemcsak, hogy több mindenből lehetett személynév – nem csak az hivatalos utónévkönyvből, mint ma;) –, hanem többféle és változatosabb képzés alá is esett ugyanaz a név. Így pl. a hivatalosan Gergelynek keresztelteket is meg lehetett különböztetni egymástól.
Renácsai: Talán az olasz Renaccio (magyarosan *Renácsó) helynévhez képzett magyar lakosnévvel van dolgunk, amely a gyakori -ó + -i > -ai (pl. Makó + -i > makai) típus hatása alá került. A Renaccio a Renazzo alak- (nyelvjárási) változata és a lat. Renatus ’újjászületett’ név Renatius származékából ered.
> A Hiczcel kapcsolatban viszont mindenképpen szlovák eredetből kellene kiindulni, mert ez tősgyökeres szarvasi
Ez nem zárja ki a német etimológiát. Ahogy vannak német nevű magyarok, úgy vannak német nemű szlovákok is. Ez igaz volt már az áttelepedés korában is. De a német > szlovák asszimiláció már itt is megtörténhetett, ahol nagyobb szlovák népességhez csatlakozott kisebb német zárvány (ugyan nem Szarvas, de a Pilisben ez szinte egész falvakkal megtörtént).
