Családfakutatás során derült ki, hogy az egyik ősöm keresztneve Joannes Damasus volt. Érdeklődnék a Damasus név eredetéről. A mai Szlovákia területén élt az 1800-as években.
Mit gondolsz a Hozleiter (sic!) névről? Először azt hittem, kihagytak belőle egy l betűt. Persze akkor se nagyon tudnám névként mire vélni (esetleg eszközhasználatra utalhatott?).
Felmerült, hogy a Reinholzhoz hasonlóan valami népetimológiai magyarázata lehet.
Köszönöm a családom (Bicsák) jelentésével kapcsolatos fáradozásaitokat! Sok hasznos információval sikerült gyarapítanom az ismereteimet, melyek nagy segítségemre lesznek a továbbiakban.
Finta: Magyar ragadványnévi eredetű vezetéknév, vö. m. nyelvjárási finta ’pisze, fitos; ferde, görbe, kajla’. Személynévként igen korán, már a XII. sz.-ból adatolt.
Hajszán: Jelenkori horvát telefonkönyvben találhatni Hajsan vezetéknevet. Ez a „török” személynévi eredet mellett mutat. Ugyanakkor egyelőre semmi konkrétumot nem találtam: a megfelelő oszmán-török adatok hiányoznak, így, ha török is, valószínűbb, hogy más nyelvi eredetű. Egyelőre nem tudom, mennyire tartozhatik össze az alábbiakkal: arab Haszán ’szép’ személynév változata, arab Haiszam személynév, ománi arab haiszan ’egyfajta szőnyegcápa, Chiloscillum sp.’, ill. halha-mongol Hajszan (Хайсан; klasszikus mongol Qayisan) ’kis üst’ személynév. (Egyelőre talán ez utóbbi látszik számomra a legvalószínűbbnek az oszmán-törökök mongol segédcsapatai okán.)
Ad Reithoffer: A szakirodalom tanulmányozása alapján ki kell egészítenem a korábbi hozzászólásomat. A Reit- előtag nemcsak ’lovaglás’-ra utalhat, hanem még: 1. felnémet területen ’irtás(föld), irtvány’ jelentésre is, azaz a megnevezett majorság irtásföldön jött létre; 2. alnémet területen ’nádas’ jelentésre is, azaz a megnevezett majorság régebbi nádas helyén jött létre.
> Mint Vasmer etimológiájából látszik, több szláv nyelvben is i-vel szerepel a szó (ikrán, bolgár, szerbhorvát, szlovén).
A cseh-szlovák megőrizte az i és az y különbségét (szlk. bič ’ostor, korbács’ ~ býk ’bika’, biť ’üt’ ~ byť ’van’), viszont a sok Bičák mellett egy Byčák sincs. Az, hogy a cseh-szlovákban ilyen alakú név nem ered a ’bika’ jelentésű szóból, valószínűtlenné teszi ezt a lehetőséget olyan nyelvek esetén is, ahol az i ~ y különbség elveszett. Ha ez utóbbit mégis feltennénk a vizsgálat erejéig, akkor viszont azzal szembesülünk, hogy a név a ’bika’ etimológiához való ragaszkodás végett éppen abból a nyelvből, a cseh-szlovákból nem eredhet, amelyben az -ák produktív névképző (ellentétben pl. a szerb-horváttal, ahol ugyan jelen van, de nem produktív).
> A TESZ-ben tallózva azonban még egy verzió lehetséges, mégpedig a bicsak címszó alapján.
Ez bennem is felmerült, de elvetettem. A bicsak ’bicska’ szó alapjával való összefüggést azt teszi valószínűtlenné, hogy az á hosszú, valamint, hogy a név erősen jelen van cseh területek, ahol viszont a bičak ’bicska’ szó nem él.
> Megjegyzem, Vasmer szerint a бич a szlávban persza eredetű, így a földrajzi terjedés figyelembe vételével ez a két etimológia még egybe is eshet.
A bič ’ostor, korbács’ még a szláv alapnyelv korszakában lett átvéve, a bičak ill. bičkija viszont középkori. A býk viszont indoeurópai alapról való – balti-szláv egység utáni – szláv újításnak tűnik, tekintve a walesi párhuzamot és azt a tényt, hogy balti-szláv–kelta izoglosszák egyébként nincsenek.
Gyárfás: Régi, de ma is anyakönyvezhető <http://www.origo.hu/utonevtar/index.html?id=484> magyar személynévből lett családnév, a Gyárfás szn. a lat. Gervasius (< 1. gör. ’idős férfi, aggastyán’; 2. germán Gerwaz ’dárda+katona/szolga’) szentnév magyarosodott formája.
Kaplony: Régi magyar személynév, nemzetségnévvé, helynévvé (m. Kaplony, ro. Căpleni, Románia) is ebből lett. A személynév eredete török, vö. ótör. qaplan ’tigris’.
Csetneky: Magyar lakosnév a Csetnek helynévből. Ez utóbbi vlsz. azonos a mai, Szlovákiában lévő Csetnekkel, amelynek szlovák neve Štítnik. A szlovák név egyben az etimológiát is megadja: ’pajzsgyártó’ (< szl. štít ’pajzs’ + -nik foglalkozásnév-képző), első adata 1234/1335: Chitnek. A régiségben voltak „tematikus” jobbágyfalvak, elsősorban királyi birtokokon, ahol szinte mindenki ugyanazt a mesterséget űzte. Ilyenkor ennek a kiemelt foglalkozásnak a neve megőrződhetett a település nevében. Esetünkben is ez lehet a helyzet: ez pajzsgyártók települése lehetett. P.S. Ugyanilyen jelentésű, és ugyanúgy a szl. štít ~ ščít ’pajzs’ alapszóból, csak az -ár képzővel, való a magyar csitár ~ csatár ’pajzsgyártó’ foglalkozásnév, amely szintén adott helyneveket.
Szemerjay: Magyar lakosnév a Szemerja helynévből. Ez utóbbi vlsz. azonos a ma Sepsziszentgyörgy (Sfîntul Gheorghe, Románia) részét képező, valaha önálló Szemerja község nevével. A településnév első ilyen említése 1567: Zemerija. Viszont igaz, hogy ez egy korábbi Szentmária alakból rövidült: 1407: Zentmaria. Az elnevezés alapja, hogy Szent Mária volt a templom védőszentje.
Reithoffer: A német névtani irodalmaimban nem találtam meg, de eléggé világos szerkezetű ahhoz, hogy e nélkül is etimologizálni lehessen. Német lakosnévről van szó, egy Reithoff nevű helynév után. A -hoff utótagú helynevek ált. „háznevek” (n. Wohnstättenname) és rendszerint egy külön elnevezett majorságot jelölnek. Ez a név aztán lakosnévként átruházódhat a lakokra, ill. generalizálódhat és településnév is lehet belőle. A Reit- előtag lovaglásra utal, a névadás alapja vlsz. a majorságban lévő jelentős lótartás lehetett. (N.B. A n. Reithoff magyar tükörfordítása így a ’lovastanya’, bár német és a magyar megfelelők konnotációja, azaz a hangulata és a használati köre eltér egymástól.) Az elsődlegesen háznévi jellege miatt az eredetet szinte lehetetlen lokalizálni.
Mint Vasmer etimológiájából látszik, több szláv nyelvben is i-vel szerepel a szó (ikrán, bolgár, szerbhorvát, szlovén).
Mindazonáltal a te etimológiád is megállhat.
A TESZ-ben tallózva azonban még egy verzió lehetséges, mégpedig a bicsak címszó alapján. Ezt a szót, amelynem a jelentése lényegében megegyezik a bicskáéval, a TESZ vagy török vagy olasz eredetűnek gondolja. Ezt némiképp alátámasztja, hogy a korai adatok személynévre utalnak (1408 Bichak).
Megjegyzem, Vasmer szerint a бич a szlávban persza eredetű, így a földrajzi terjedés figyelembe vételével ez a két etimológia még egybe is eshet.
Kis Ádám 3798-beli etimológiája plauzibilis, de én mégis elvetem.
Addig rendben van, hogy – mint magam is jeleztem a másik topikon – szláv névről van szó. Az is helytálló Kis Ádám analíziséből, hogy a szláv -ák képző van a végén, amely ebben az esetben ún. „nagyító képző” (amely a kicsinyítő képzővel ellentétben nem valami kicsiny fokát, vagy kedves voltát fejezi ki, hanem valami nagy fokát, vagy érzelmi távolságtartást stb.).
A probléma ott van, hogy a szláv ’bika’ szóban jerü, nem i van, vö. orosz бык (nem *бик), szlovák býk (nem *bík, *bik) stb., míg a Bicsák név szláv megfelelői esetében jerüs alakok nem mutathatók ki, csak i-s formák, vö. cs.-szlk. Bičák. Emiatt nem lehet jerüs alapszóból kiindulni, csak i-sből. (A név túl gyakori a szlávságban ahhoz, hogy abból induljunk ki, hogy az eredete valamely jerü és i különbségét veszett szláv nyelvből, pl. a szerb-horvátból eredjen. Ennek a névnek minden szláv nyelvben, amelyben előfordul, saját, a másik nyelvtől független fejleménynek kell lennie.)
Így szerintem az alapszó ’ostor, korbács’ jelentésű, vö. or. бич , szlk, szb.-hv. stb. bič.
Minthogy mind az alapszó, mind a képző meglehetősen elterjedt mindenféle szláv nyelvben, a közvetlen eredete nem állapítható meg: lehet nyugat-szláv, (nyugati) dél-szláv, de még keleti szláv is (elsősorban ukrán).
Orbán: A családnevek egy része mindenütt régi személynevekből alakult ki: ennek a névtípusnak a neve „apanév”, mivel egy férfiági felmenő/rokon (apa, nagyapa) személyneve hagyományozódott a leszármazottakra először megkülönböztető ragadványnévként, majd rögzülve vezetéknévként. Kisebb számban vannak „anyanevek” is, mint pl. az Annus, ahol nőági felmenő/rokon neve lett ragadványnévvé.
A tipikus apanevek (anyanevek) képzővel születnek, ez rendszerint valami birtokos toldalék. A magyarban ilyen volt az -é birtokjel, amely a mai nevekben rendszerint -i (-y)-re, kisebb részben –a, -e-re változott (emiatt van pl. a Balassi~Balassa kettősség). Tamási Áron neve pl. így azt jelenti, hogy ’Tamásé Áron’, azaz ’Tamás Áronja’. Ide tartozik még a magyar -fi (-ffi, -fy, ffy stb.) tag, pl. Apafi Mihály < ’Apa [nevű ember] fia Mihály’.
A magyarban azonban az apanevek többsége képzőtlen: a puszta személynév lett vezetéknévvé. Ez igen sokszor egy régi, mára már a használatból kiveszett nevet, vagy névformát őriz meg (pl. Pető < Péter kicsinyített formája), de olyan is van, hogy ez megegyezik egy ma is anyakönyvezhető keresztnévvel.
Az Orbán esetében ez a helyzet: ez egy Orbán nevű személy leszármazottait jelöli. Az Orbán név a latin urbanus ’városi, városlakó’ melléknévből lett latin Urbanus név magyarosodása. Népszerűségét annak köszönheti, hogy nyolc pápának is ez volt a neve. Emiatt elsősorban [de nem feltélenül!] római katolikus eredetre utal. Megjegyezhető még, hogy a modern, teljes alakú (nem csonkolt-becézett) személynevek vezetéknévvé válása elsősorban a keleti (erdélyi) területre, és a modernebb korra jellemző [de nem feltétlenül!].
Nyárs: Ez egy valahai ragadványnév rögzülése lehet. Úgy vélem, hogy ez azonos a magyar nyárs ’hegyes végű farúd’ szóval. Az elnevezés motivációja lehet eszközről vett foglalkozásnév, pl. szakácsé, aki nyárson húst sütött; vagy olyan iparosé, aki nyársat készített. De az is lehet, hogy az illetőnek csak valami „afférja” volt a nyárssal, pl. megsértette magát vele. Esetleg jellemre utal, vö. nyársat nyelt kifejezés. (Nem lehet kizárni a karóba húzásra, mint kivégzési módra való utalást sem: akár elszenvedője lehetett ennek az elnevezett őse, akár elvégzője.) Végezetül az ösztörü ’széna, gabona szárítására használt villás végű farúd’ tájnyelvi szinonimája is lehet a nyárs. Ekkor elsősorban szintén foglalkozásnévi ered jöhet számításba: ’széna-, gabonaszárító paraszt’.
Rölle: Német név, a n. Roll(e) név umlautos alakja. Eredete lehet: 1. Képzőtlen apanáv a régi germán Rollo személynévből, amely a hrod- ’hírnév’ kezdetű germán nevek (elsősorban Rudolf, ill. Robert) önállósult bbecézője. 2. ’Írnok’ értelmű képzőtlen foglalkozásnév a középfelnémet rolle, rulle ’jegyzék, lista, tekercs’ szóból.
Bal(l)angó: Szokásra, jellemre utaló magyar ragadványnév: a m. ballag ’lassan, ráérősen megy’ ige folyamatos melléknévi igenévi származéka. Az illető vélhetően megjegyzésre érdemlően megfontoltan közlekedett.
Semetka: Elsősorban cseh-szlovák területen vannak Šemetka megfelelői. Alakilag is inkább szlávnak tűnik: egy Šemet alapnévhez járult a -ka kicsinyítő képző. Etimológialag viszont igen problémás. Az alábbiakra gondolhatunk: – Eseti s /sz/ > š /s/ változás történt a név elején, így tkp. Semetka /szemetka/ névről lenne szó. Ez magyar környezetben (magyar környezet hatására) alakulhatott ki a szl. Smetka névből. Ennek alapja a szl. smeť ’szemét’ szó, így a név az ún. óvónevek körébe tartozik (azért adnak szándékosan becsmérlő nevet az újszülöttnek, hogy az ártó szellemek ne figyeljenek fel rá). A Szemetka alkalmasint a magyarban is kialakulhatott női névként, mivel a m. Szemet ’szemét’ személynevet már a XII. sz.-ból lehet adatolni (és a korai időkben expresszív képzésként hozzáadódhatott mély hangrendű kicsinyítő képző magas hangrendű alapszóhoz). Ez az etimológiai a s /sz/ > š /s/ változás miatt gyenge. [P.S. A magyar szemét szó eredetileg szemet alakú volt és a szl. smeť-ből származik.] – Esetleg a m. Simon név m. Semjén alakja átkerülhetett szláv területre, ahol a Šem csonkuláshoz hozzáadódhattak a -t és -ka kicsinyítő képzők. Így nem kellene s /sz/ > š /s/ változást feltételezni. – A fentiből következő köztes Šemet névforma elsősorban litván, észt én – Szemet írásmóddal – lengyel területen mutatható ki. Ez ellentmond az alapnév magyar eredtének, így más nyelvi (balti?) alapnévvel is számolhatunk, esetleg a bibliai Sém névvel.
Bukephalosz (görögül Βουκέφαλος, a βους és κεφαλή szavakból, jelentése: „ökörfejű”) Nagy Sándor harci ménje volt és bizonyítottan a történelem leghíresebb lova
(forrás: wikipédia)
(Mivel egyik kedvenc történelmi alakom Nagy Sándor, így kézenfekvő volt, h vmilyen hozzá kapcsolódó dolgot válasszak nicknek)
Köszönöm a segítséget, érdekes volt amit írtál. LvT valóban megígérte, hogy válaszol a másik topicban feltett kérdésemre, de ő javasolta, hogy, hogy jöjjek át ide, mert a problémám tul.képpen ide tartozik. Az már tényleg az ő szívessége, hogy ott is utánna néz. Ha meg még ki is tudja egészíteni az királyság!
Kérem segítsetek Nekem a Ványai név eredetének kutatásában. Minden érdekel, már évek óta keresem a megoldást.
Tudomásom szerint Ványai Ambrusnak a nevében a ványai szó nem családnév, hanem egyfajta jelző, vagy inkább ragadvány, mely a származására utalt. ismeretes a Dózsa-féle parasztfelkelésben a szerepe, vélhetőleg a Ványai előnévvel ott kezdték először emlegetni.
Aami Dévaványa nevét illeti, a Ványa szó eredeti írásmódja: vania, ezen a nyomon lehetne elindulni. én elsősorban a latin nyelvben keresgélnék, és csak utána a többiben. azt kell mondjam, hogy a település történetének vannak számomra homályos foltjai.Olvastam sokat arról, hogy felvett név, akár erre a névre magyarosított név.Lehet nyelvész probléma is. Elsősorban aVányai nevűek jelentkezését is várnám, hogy Ők mit tudnak a nevük eredetéről. persze olyan komoly segítséget is várok, mint LvT már írt, és mások is. Csak minél többen írjatok, és olvasom, a többi névvel kapcsolatos írást is.
Nagyon köszönöm! A Dusbaba névnél a családi hagyomány teljesen egybevág a te elgondolásoddal: török erdetről szól. Csak ez valahogy olyan képtelenségnek tűnt egy - feltehetően - osztrák rk. család esetében. :)
Ha nem bánod, néhány újabb név, amiről szeretném a szakértő véleményét olvasni, ha belefér az idődbe:
Gyárfás. Háromszéki székely család. Az első - álatalam ismert - adat valamikor a XVI. század elejéről van.
Kaplony: Nemzetségnév. Az első - általam ismert - említése a XII. században. Kb a XIV. századtól több családra bomlik, és az általad valamelyik hozzászólásban említett módon, a birtokközpontok (Vetés, Károly, Vada stb) válnak családnévvé.
Csetneky: No, azt még én is kikövetkeztettem, hogy a család őse Csetnekről származhat. :)) Az érdekelne, hogy a település neve: Csetnek (szlovákul, ha jól tudom: Stitnik?) mit jelenthet?
Szemerjay: Szintén háromszéki család. Nagyon elrugaszkodom a tények talajáról, ha valami ilyesmire gyanakszom: Szentmária - Szemerja?
Némi régi szöveg; lehet rajtuk gyakorlatozni: http://www.oszk.hu/siteeszkoz/kepek/kincsek/cimeliak/kezirato/nagy/01_22.jpg http://www.oszk.hu/siteeszkoz/kepek/kincsek/cimeliak/kezirato/nagy/01_36.jpg http://www.oszk.hu/siteeszkoz/kepek/kincsek/cimeliak/kezirato/nagy/01_37.jpg http://www.oszk.hu/siteeszkoz/kepek/kincsek/cimeliak/kezirato/nagy/01_38.jpg http://www.oszk.hu/siteeszkoz/kepek/kincsek/cimeliak/osnyom/nagy/03_10.jpg http://www.oszk.hu/siteeszkoz/kepek/kincsek/cimeliak/osnyom/nagy/03_11.jpg
Na, még egyszer. Vagy inkább annak biztosítása, hogy ne [tyazsi]-nak ejtsék a nevüket. Hiszen a t-nek [t] és [ty], a s-nek [ s ] és [zs] hangértéke is volt a régiségben.
Most látom a másik topicban LvT is előkészületeket tett a válaszadásra. Ha elvettem a klenyerét, bocsánat, ha meg cáfol, vagy kiegészít, annál jobb nekünk.
A Bicsák név végződése révén azonosíthatóan szláv (valószínűleg szlovák) eredetű.
A képző (ják) általában ember, embercsoport azonosító nevének képzésére szolgál, mind a mai napig. A magyar népnevek között is ismeretes a bosnyák, rusznyák, osztrák, osztyák, polyák.
A tő a bik ('bika'), melynek a k-ja a kéző lágyító hatásaára szabályszerűen cs-vé alakul. A bik szó eredetére nézve Vasmernél ezt találjuk:
Word: бык
Near etymology: укр. бик, болг. бик, русск.-цслав. быкъ, сербохорв. би̑к, словен. bìk, чеш. býk, стар. býkati, búkati "мычать", польск., в.-луж., н.-луж. byk.Further etymology: Родственно лтш. buce^t, -ēju "звучать, гудеть", лит. bukti "мычать", bukas "выпь", кимр. bugad "mugitus" (М. -- Э. 1, 344). Иная ступень чередования гласного представлена в бу́кать "хлопать", словен. búkati "мычать";
Azaz a név magyarul kb. Bikás.
Megjegyzem, ha jól látom, nomen ezúttal omen, a nicked 'bikafejű'-t jelent.
Egy másik fórumból irányítottak ide, h talán választ kaphatok a kérdésemre: A Bicsák család történetét szeretném megrajzolni. Tudna esetleg vki segíteni abban, hogy mit jelenthet a család neve?
Köszönöm szépen a választ. mindenkitől elnézést kérek, ha ismételnie kell magát az Én esetemben is, ugyanis nem tudtam eddig végig olvasni az összes eddig beérkezett választ, nem az Én Ványai nevemmel kapcsolatban, hanem ami eddig ezen a Fórumon megjelent. Ígérem, pótolni fogom a lemaradást, de értehő szerintem, hogy a sajátom érdekel a legjobban.
Ad Ványa: Kázmér motivációul Ványa hn. (Heves, Pest m.) konstrukciót ad meg, ez összhangban áll Csánki névcikkével: Ványa. Wanya. (Dl. 11202.) A mai Dévaványa , J-N-K-Szolnokmegyében, Békésmegye határán, a melyből a hevesmegyei birtokos Kompoltiak kedvéért egy egész megyén: Külső-Szolnokon keresztűl helyezi át Zsigmond király 1422-ben Hevesmegyébe, a hol 1468-ban is találjuk. (Kapy cs. llt. Z. num. 3.)
Egyébként még említhető, hogy a Ványa helynév puszta személynévből származik. Illetve az is, hogy a Ványa + -i nem csupán Ványai, hanem Ványi alakban is létrejött. Mindkettő legkorábbi adata az 1520-as évekből való.
