Cserehát Turistája mozgalom Perecse-Szanticska-Kupa 53km
Egy megszüntetett túramozgalom utolsó két teljesítőjének egyikeként megélt impressziók, képekben:
Bélyegzőhelyek, eltéveszthetetlen, szép táblákkal A Cserehát egyetlen reménysugara, Szanticska.
Itt volt a szállásunk 2 éjszakára, reggelivel, vacsorával, egyszerűen pazar volt, mind a felújított házak szobái, mind az ellátás! Ha minden igaz a Rockenbauer-filmben látott idős házaspár portáján laktunk.
Szanticska kutyája, Gyula érdeklődik. Befogadták őt is, nagyon aranyos. Szemere-Pallavicin kastély, az 1649-ben épült kastély funkcionálisan átalakítva óvodának. Fáj, Fáy-kastély, a biztonsági őr Dezső úgy mesélt nekünk a kastélyról mint egy profi idegenvezető, csak tátottuk a szánkat! Abaújszolnok, relikvia
Cserehát Turistája mozgalom Perecse-Szanticska-Kupa 53km
Egy megszüntetett túramozgalom utolsó két teljesítőjének egyikeként megélt impressziók, képekben:
Perecse, reggel 7 óra, elindultunk... pár év és kihal a falu, mint oly sok másik errefelé... Titkos csehszlovák radarállomás, (egy felantennázott Avia Darvaspusztán) Itt a a piros, hol a piros, utoljára talán 20 éve festhették újra ezt az utat. GPS nélkül totálisan esélytelen. " Ködbe burkolózott a Felvidéki táj, csípős hideg szél fúj, decemberre jár... ... az útmenti fenyőket megsimogatom, nehéz könnycsepp gördül végig arcomon" Csenyéte. Mindennek az alja, nincsenek szavak. Templom félig lebontva... Túratársam még nem láttam ilyen feldúltnak soha. Ránk esteledett, de még 4 km Szanticska. A világ legudvariasabb vadásza jött szembe ezen a szakaszon. Szanticska előtt piros jel az éjszakában, ott ahol az OSM térkép már megszakadt, a Tuhu vezetésével mentünk az éjszakában. Országos kék, Abaújlak Gadna... érdekes.:-) Aki a Felsővadász-Irota terelést kitalálta minimum monnyon le!!
Ott helyben picit erősebben is fogalmaztam. Sártenger, járhatatlan szántó, alig bírtunk menni, a régi út ezerszer jobb, mindenkinek azt ajánlom, nekünk is azt ajánlották helybéliek, kár hogy nem hallgattunk rájuk. Abaújszolnok. keresztül mentünk a főutcán is. kutyák, gyerekek..
Igényes munka, és ami a legfontosabb, azon szakaszok vonatkozásában, melyeket bejártam, azt tapasztaltam, hogy gyakorlatilag minden más segédeszköz nélkül, bátran el lehet indulni. A terepen sincs ez másképp, jól jelzett, a kritikus pontokon vannak irányító "kövek", vannak táblák is, távolságadatokkal. Csak oda! A jelzések is!!!
Érdekelt a magyar El Camino, de leginkább az foglalkoztatott, hogy digitális térképen is láthassam az útvonalat.
Sajnos, a TUHU térképe Tata és Tápszentmiklós között gyakorlatilag "üres" volt, az OSM térképén ott volt a nyomvonal, de a környezetről nem találtam fontos információkat. Elsősorban azokat kerestem, melyeket az útleírás említ.
Azóta a TUHU térképére sok minden felkerült, bár még van teendő.
A fenti szakaszt gyakorlatilag teljes egészében bejártam (rövidebb, kritikusnak látszó szakaszokon az oda-vissza menet módszert követtem). Lett trekk rendesen, fel is szerkesztettük, jó sok POI került a térképre.
Mindennél persze fontosabb, hogy egy kicsit közelebb kerültem a zarándokok világához.
Jártam pl. Ászáron, ezt a települést csak érinti az útvonal, de ... (nem lőném le a "poént")
Nem írtam túráimról, de van néhány élményem, mely esetleg érdeklődésre tarthat számot.
Még van teendő a térképpel, van még két szakadás is, ezek nem hosszúak, nem is jelentősek. Remélem, lesz még néhány sármentes nap, megpróbálom még ebben az évben "befejezni".
Még egy fontos információ.
Rajkáig 10 szakasz (10 nap) van, amit én alaposan "feldolgoztam", az három:
Tata - Nagyigmánd
Nagyigmánd - Kisbér
Kisbér - Pannonhalma
Ha tehetném, én elindulnék, de ennek most sajnos, nincs realitása.
Somogyban, Zalában, Baranyában szintén vannak hasonló települések. Mivel van élet a kéken túl is elég sokan túráznak ilyen területeken és természetesen a már ismert "amilyen az adjonisten stb " elvét követve van beleszólásunk a történésekbe.
Somogyban is raboltak ki magányos túrázót és ez előfordult már tudtommal más helyeken is. A cigányság jelenléte nem lehet ok a változtatásokra, ami az alvilági viselkedést illeti az meg nem köthető nemzetiségekhez és a nagyvárosokban sokkal gyakoribb.
Olvasgatva a hozzászólásokat utólag mindenkinek van tuti receptje ezekre e helyekre, csak éppen azt felejtik el többen hogy ők éppen úgy paráztak Mátraverebélytől, vagy éppen a Csereháttól mint azok akik még csak ezek után fognak ezekre a vidékekre menni. Volt aki megfogadta a javaslatot és korán indult, de olyanra is emlékszem aki csupán az OKT50 vándorlással ment el ilyen helyekre...
Ha már mi jártunk arra és megúsztuk, a többi kit érdekel, ezt a hozzáállást érzem dominánsnak.
Én viszonylag gyakran járok ilyen falvakban, de azt tudom hogy engem sem hagy sosem hidegen az ilyen környezet, és feleslegesnek érzem kitenni a kezdő, éppen csak az első pár száz kilométerét teljesítő kéktúrázókat ilyesmiknek, pláne ha volt és van sokkal jobb útvonal választási lehetőség, csak a probléma megoldása helyett fontosabb volt egy másik szempont.
Igen, a műemlék templom felől ér be a kék, vagy ha úgy tetszik arrafelé távozik, de a sor 70-80 %-át pont ugyanúgy érinti, csak a legeslegvégét nem. Éppen a lebombázott egykori művháznál fordul balra a jelzés. A 21-es úttól a Cserhát felé már a sor van vastagon. Egyébként a templom környéke sem a rózsadomb éppenséggel.
Kéktúrázáson kívül is többször jártam már errefelé, félreértés ne essék, nekem sem volt egyszer sem bajom velük, köszönés, vagy korai indulás miatt stb...
De azt nagyon is láttam hogy miért kerülnek ezen a szakaszon mások, és mi az amibe nem érdemes egy lazább, nyári, vagy hétvégi délutánon belefutni. Miért kell ennek kitenni kéktúrázókat, ha nem muszáj, és volna értelmes megoldás?
Ami info ide eljut az a jéghegy csúcsa, én tudok még pár hasonló sztorit mint 1009 túratársunké, ami nem került be sehova.
Az egészben az volt számomra a bosszantó hogy a probléma adott és évek óta fennáll. Ez volt az a pont ahol mindenki változtatni akart. A lehetőség is adott volt az értelmes változtatásra, amit úgy oldanak meg hogy a probléma full megmarad, az útvonal meg hosszabb lesz, értelmetlenül.
2013-ban arra a kérdésre hogy melyik az OKT leginkább neuralgikus pontja ezt írtam:
Mindkétszer a vasút mellett mentem be az állomásra Bódvaszilasnál, max ott láttam 1-2 kisebbségit akik szintén a vonatra vártak, Tavaszi Széllnek viszont ha jól emlékszem ennél sokkolóbb élményben volt ugyanitt része :)
Részben a beparáztatás miatt, de Mátraverebélytől Cserhátsurány felé mi is korán indultunk, reggel 8-kor. Jó idő volt, az utcán is léteztek már emberek, de a köszönés itt is csodákra volt képes, pedig rajtam ott lóg a gps, kezemben meg a fényképező; szóval nem egy szakadt turistának nézek ki abszolút :)
A pontosság kedvéért azért ne felejtsétek el, hogy az idézett atrocitások még a régi útvonalon történtek. Pár éve már a műemlék templom felé ér be a kék is Mátraverebélyre és nem is érinti a korábban problémás cigánysort. (nem tudom másként megfogalmazni, elnézést ha valakit ez bánt) Egyedül jártam erre és semmi gondom nem volt az emberekkel, a kutyák jobban zavartak.
Nekem sem volt problémám egyik alkalommal sem Mátraverebélynél; köszöntem és visszaköszöntek, ennyi. Szentkútnál a 90-95 % cigány volt, de nagyon szépen rendben, kiöltözve és miséhez készülődtek; a bazilikában meg kis gitározás volt éppen. A többi helyen sem volt gond; gyerekek sem lejmoltak le soha..egyszer szólt oda az egyik - olyan 30 méterről-, hogy "héj turista, adjál kekszet!"..mondtam hogy nincs..és tudomásul vették :))
Én idén kétszer mentem a főúttól Szentkút felé, egyszer a főúttól a vasút felé, és kétszer érkeztem a Mátra felől a vasúthoz, nekem sem volt semmi gondom. Az a probléma, hogy hülyék mindenhol vannak, és a Getén ugyanolyan gyakran előfordulhat, hogy motorral a túrázók közé hajtanak, mint Mátraverebélyen (mint ahogy megtörtént már a Kinizsi ezerfős mezőnyével is, pedig annyi embert nehéz nem észrevenni). És futottam bár bele a Hétforrásnál is magukat erősre, és kötekedősre ivott fiatalokba. Persze, anno ifjúkorom kocsmalátogatásai, és későbbiekben munkám során is gyakran akadok bele, hogy is mondjam, magukat az átlagosnál harsányabban kifejező emberekbe, így a reakcióküszöböm is elég magas, de az a helyzet, engem bármelyik fővárosi vasútállomáson hamarabb találtak eddig meg a kötekedők, mint bármely lepusztult kocsmában túrázás közben, pedig az elmúlt pár évben ismeretlen helyeken párszor rátaláltam a környék késdobálóira, mintha csak szándékosan kerestem volna őket (tudom, ne a kocsmákban túrázzak, de a kávé nekem olyan alapkellék, mint másnak a túrabot). Szóval volt köztük olyan, amihez képest a nagybárkányi bélyegzős kocsma kifejezetten elit hely.
Bár többször voltam Mátraverebélyen és sosem volt gondom, azért a sokaknak gondot okozó problémát és gyökereit láttam, ismerem.
Az általad említett Tar felé vezetés hasznos (bár az lejjebb van egy településsel) lehet.
Esetleg látnivalóban is többet adna: Tuzson arborétum, erődített udvarház, a Szent Mihály templom is nagyon szép, Kőrösi-Csoma emlékpark a Sztúpával...
Sámsonháza teljesen rendben van, nem erről beszéltem, hanem arról hogy a módosítás által megoldandó probléma a kéktúra gyakorlatilag legkritikusabb helyének, Mátraverebélynek a kikerülése lett volna, amely falut kimondva, kimondatlanul így is sokan kikerülik már. Egyébként szvsz Bódvaszilas, Putnok, vagy Abaújszolnok a fasorban sincs 'Verebélyhez képest.
Ez a gond továbbra is megmaradt, azaz az alábbi történet bármikor megtörténhet újra:
A kék kereszten Sámsonháza is maradt volna, a másik úton Mátraszőlős pedig még többet is nyújtana Sámsonházánál, bányái is voltak ennek a falunak is, sőt mi több, még kisvasútja is!
Annak én örülök, hogy Sámsonházát érinti a kék, érdekes volt látni a kőzet változását, kétszáz méteren belül homok, mészkő, és andezit, a nagy kőfejtővel szemben, attól függően, hol mennyire mélyítették meg a kis bányákat. A nagy fejtésen pedig szépen látszik, hogy miért tudott ennyire változatos lenni.
Egyszer valaki elmesélhetné hogy ennek a Szentkút felé való terelésnek mi értelme volt... a szakrális helyek direkt felkeresésére ott a Mária-út.
A lényeg Mátraverebély kritikusabb részeinek kikerülése lett volna, na ez egyáltalán nem sikerült, ráadásul az útvonal értelmetlenül hosszabb lett.
Úgy sikerült ezt összehozni hogy ennél a megoldásnál kapásból van kettő sokkal jobb, a kék kereszt Tar felé (majd Sámsonháza) , vagy a zöld sáv (egykori kék) Hasznosnak, ahonnan Mátraszőlős felé simán fel lehet menni a Tepke-gerincre, de akár Sámsonházára, vagy Nagybárkány felé is.
Mindkettő elkerüli Mátraverebélyt, és talán még szebbek is.
jelöltem a régebbi útvonalat és az általam jobbnak tartott két másikat.
Köszönjük, remek beszámolósorozat (remek stílusban) egy remek túramozgalomhoz. Nekem biztos, hogy megjött a kedvem a Pilisi vándorláshoz, persze szigorúan hétköznap.
Köszönöm. Túramozgalmakat kellene teljesítenem, és akkor tudnék is miről beszámolni, de ami késik, úton van. Tehát akkor az utolsó ebből, mára csak rövidke, mint maga a zárótúra:
Pilisi vándorlás, Pilismarót – Esztergom
A dunakanyari ködben sejtelmesen kél a Nap és sejtelmes a Bitóci-patak völgye is, ahol véletlen lent maradok, pedig a letérést könnyen észre lehetett / kellett volna venni. Mintegy tíz perc után tűnik fel, hogy nincs jelzés, mégiscsak kellett volna a térkép. A pirosra visszatérve kapok még egy ajándék ködös kilátást, meg a hosszan elnyúló kaptatót a Savó-kúti-tisztás felé. A tisztás előtt kitérek a Hideglelős-keresztig, meglehetős meredek és poros terepen kell megtenni egy szakaszt (oda lefelé és majd vissza fölfelé), de a látvány miatt megéri. A túloldalon Helemba, a Dunán bolgár zászló alatt hajózó hosszútávú kirándulójárat, a fedélzeten kávézó-teázó közönséggel. Visszamászok az elhagyott piros sáv jelzéshez, csak azért, hogy megint lemehessek a hegyről. Majális-forrás, aztán a Búbánatvölgy. A hétvégi telkeknél sehol senki, nem is passzolna, hétköznap van. Lovastanyánál mégis találkozom némi mozgással, lovakat hajt át egy nő felső legelőről alsóra. A Fári-kútnál megtöltöm a palackomat a lassan csordogáló forrásvízzel, majd felkanyargok a piros jelzésen. Nehezen követhető, benőtt, unszimpatikus csapásként indul, csak fentebb javul a helyzet, a növényzet tisztulásával. Nem ez tűnik a Vaskapuhoz vezető legnépszerűbb útnak. A gerincre kiérve kicsit megenyhülök, mégsem olyan rossz ez az irány, kilátás is akad, meg végre érzem, hogy haladok. A turistaház-étteremnél begyűjtöm a bélyegzőt, megtekintem a ragadozó madaraknak felkínált áldozatokat (tengerimalacok) és iszom egy rendkívül finom, de nem az én zsebemhez méretezett árú limonádét. Végezetül séta, érkezés Esztergomba. A dombhátról még átlesek a Burda felé, aztán kissé gazos mélyút vezet pincesorra, utóbbi szélén halomba hordott vasbeton keresztaljakon („beton talpfa”) át. Valószínűleg az utat akarják feljavítani. A városba most nem térek be, nincs két hónapja, hogy kimerítő műemléklátogatást szerveztem rokonoknak, úgyhogy a lakóházak mentén, katonai temetőt érintve sétálok az átépülő vasútállomáshoz. Bélyegzek egyet búcsúzóul a kocsma külső kerítésénél, megváltom a jegyet és az éppen interjút rögzítő forgatócsoportot gondosan kikerülve felszállok a bent ácsorgó szerelvényre.
Legyen egy rövid összegzés itt a végén: nagyon látványos, a hegységet kellőképpen átfogó és kellően nehéz túramozgalom a Pilisi Vándorlás. A túra élménye mellé igényes igazolófüzetet, térképet, interneten további hasznos tudnivalókat és nem utolsósorban terepre kihelyezett, szép bélyegzőket kap a turista, aki végigjárja.
Sajna nálunk az erdők kezdenek magántulajdonba menni, és a felvásárló ... közeli milliárdosok nem szeretnek kószáló turistákat a birtok, vagy a kastély közelében látni.
Bélyegzőhelyek, eltéveszthetetlen, szép táblákkal
A Cserehát egyetlen reménysugara, Szanticska.
Szanticska kutyája, Gyula érdeklődik. Befogadták őt is, nagyon aranyos.
Szemere-Pallavicin kastély, az 1649-ben épült kastély funkcionálisan átalakítva óvodának.
Fáj, Fáy-kastély, a biztonsági őr Dezső úgy mesélt nekünk a kastélyról mint egy profi idegenvezető, csak tátottuk a szánkat!
Abaújszolnok, relikvia
Perecse, reggel 7 óra, elindultunk... pár év és kihal a falu, mint oly sok másik errefelé...
Titkos csehszlovák radarállomás, (egy felantennázott Avia Darvaspusztán)
Itt a a piros, hol a piros, utoljára talán 20 éve festhették újra ezt az utat. GPS nélkül totálisan esélytelen. 
" Ködbe burkolózott a Felvidéki táj, csípős hideg szél fúj, decemberre jár...
... az útmenti fenyőket megsimogatom, nehéz könnycsepp gördül végig arcomon"
Csenyéte. Mindennek az alja, nincsenek szavak. Templom félig lebontva... Túratársam még nem láttam ilyen feldúltnak soha.
Ránk esteledett, de még 4 km Szanticska. A világ legudvariasabb vadásza jött szembe ezen a szakaszon.
Szanticska előtt piros jel az éjszakában, ott ahol az OSM térkép már megszakadt, a Tuhu vezetésével mentünk az éjszakában.
Országos kék, Abaújlak Gadna... érdekes.:-)
Aki a Felsővadász-Irota terelést kitalálta minimum monnyon le!!
Abaújszolnok. keresztül mentünk a főutcán is. kutyák, gyerekek..
jelöltem a régebbi útvonalat és az általam jobbnak tartott két másikat.