Keresés

Részletes keresés

krysztasz Creative Commons License 2011.11.03 0 0 7886

Megnéztem újra a feladatot, akkor elírás, mert ott cos fi = -1/2. Viszont az nem lehet, hogy ugyanannak a szögnek a cosinusza, sinusza ne egyezzen. Köszi!

Előzmény: XtraP (7884)
.Zsolt Creative Commons License 2011.11.03 0 0 7885

Köszönöm!

Előzmény: Gergo73 (7880)
XtraP Creative Commons License 2011.11.03 0 0 7884

A könyv azért írja a 120 fokot, mert a 60 foknak a koszinusza +1/2, tehát nem is lehet jó megoldás; az a szög viszont, amelynek a koszinusza -1/2, és a szinusza (gyök3)/2, az a 120 fok (+k*360 fok, igen).

Előzmény: krysztasz (7883)
krysztasz Creative Commons License 2011.11.03 0 0 7883

Értem, hogy végtelen sok megoldás van, világos a 2kpi. Azt nem értem, hogy a könyv miért a 120 fokot írja, miért nem a 60 fokot. Szóval, hogy a feladat 60 fokkal is kijön-e vagy nem. Nincs most nálam a feladat, ez egy komplex számos feladat, írjuk fel trigonometrikus alakban, meg kell néznem mégegyszer, úgy pontosabb lennék.

Előzmény: XtraP (7882)
XtraP Creative Commons License 2011.11.03 0 0 7882

Akkor pötyögd be a koszinuszt; stimmelni fog.

 

Egészen konkrétan végtelen sok olyan szög van, amelynek szinusza (gyök3)/2. Ezek egyike a 60 fok, de a 120 fok is ide tartozik, tovább ezek bármelyikéhez a 360 fok egész számú többszörösét adva szintén megfelelő szöget kapsz.

 

Forgásszögek szögfüggvényei = a trigonometria alapjai. Úgy értem, a tankönyvben is.

Előzmény: krysztasz (7881)
krysztasz Creative Commons License 2011.11.03 0 0 7881

Matekos kérdésem lenne, trigonometria. Vki tud segíteni?

A könyv szerint cos fi = -1/2, sin fi = gyök3/2 esetén 120 fok. De ha bepötyögöm a számológépbe a szinuszt, akkor 60-at ír ki... Annyira nem emlékszem már, de most besegítek a trigonometriába.

Gergo73 Creative Commons License 2011.11.03 0 0 7880

Van benne valami "trükk", vagy valami trivialitás ez, csak én nem látom?

 

Az egy standard dolog, hogy |z|<1 esetén

 

1/(1-z) = 1+z+z2+...,

 

ezt használják a

 

z = -(Ak)kk-(Ak2)kk-...

 

esetre.

Előzmény: .Zsolt (7879)
.Zsolt Creative Commons License 2011.11.02 0 0 7879

Sziasztok!

 

Egy tétel bizonyítását olvasom épp, és nem igazán értek egy részt. A szóban forgó egyenlőség:

 

http://kepfeltoltes.hu/view/111102/egyenloseg_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

 

A bizonyítandó tétel megtalálható például ebben: http://www.cs.elte.hu/~lovasz/complexity.pdf , a 188. oldalon.

 

Ami nem világos nekem, az az, hogy mi alapján írja fel a belinkelt egyenlőséget: hogy jön ki? Van benne valami "trükk", vagy valami trivialitás ez, csak én nem látom?

elsoszulott Creative Commons License 2011.11.01 0 0 7878

"Egy egyszerű és hatékony eljárás az, hogy a kitevőt kettes számrendszerben felírod, ami által elég a 2-hatvány kitevőjű maradékokat kiszámolnod, majd azokat maradékosan összeszoroznod."

 

 2es számrendszerben felírom a kitevőt akkor a jegyeket az első kivételével balról jobbra olvasva 0 esetén négyzetreemelek, 1 esetén négyzetreemelek és szorzok az alapszámmal. Ezt a módszert ismerem.

 

A modulus faktorizálása valóban sokat segít, de valószínűleg nem ez az elvárás, mert egy igazi kriptográfiai protokolban a résztvevők ezt nem tudnák megtenni.  Szerintem egyszerűen véletlenül túl nagy számok kerültek a példába.

Köszönöm, hogy megnézted.

 

Előzmény: Gergo73 (7877)
Gergo73 Creative Commons License 2011.11.01 0 0 7877

Egy egyszerű és hatékony eljárás az, hogy a kitevőt kettes számrendszerben felírod, ami által elég a 2-hatvány kitevőjű maradékokat kiszámolnod, majd azokat maradékosan összeszoroznod. Jelen példában ez kb. 20 darab szorzást és maradékos osztást igényel viszonylag kis számokkal. A maradékokat érdemes mindig a legkisebb abszolút-értékű egésszel reprezentálni.

 

Egyedi észrevételekkel gyorsítható az eljárás. A példádban 9797=97*101, tehát elég belátni hogy 6292^131=123  (mod 97) és 6292^131=123  (mod 101), azaz (-13)^131=26 (mod 97) és 30^131=22 (mod 101). Persze (-13)^96=1 (mod 97) és 30^100=1 (mod 101), ezért elegendő (-13)^35=26 (mod 97) és 30^31=22 (mod 101). Az utóbbi két kongruenciára nincs jobb ötletem, mint az első bekezdésbeli eljárás. Esetleg az elsőt lehet könnyíteni azzal az észrevétellel, hogy a 35 kitevő 5*7, tehát először elég az 5. hatványt kiszámolni, majd annak a 7. hatványát. A másodikat lehet könnyíteni úgy, hogy átírjuk mint 30^32=54 (mod 101), majd használjuk az utóbbiban, hogy a kitevő 2-hatvány.

 

 

Előzmény: elsoszulott (7876)
elsoszulott Creative Commons License 2011.11.01 0 0 7876

Papíron kézzel hogyan tudom ellenőrizni gyorsan olyan számelméleti formulák igazságát mint például:

 

6292^131=123  (mod 9797)

Előzmény: Gergo73 (7875)
Gergo73 Creative Commons License 2011.10.30 0 0 7875

Kevered a fogalmakat. Számoknak nincs sorfejtése, függvényeknek pedig nincs konvergenciája. Ami van: függvényeknek adott típusú függvénysorba (pl. hatványsorba) fejtése, illetve sorozatoknak vagy soroknak a konvergenciája.

Előzmény: kalapala (7873)
XtraP Creative Commons License 2011.10.30 0 0 7874

Ez így nem hangzik túl jól. Függvények konvergenciájához kelleni biztosan nem "kell"; az e fontosságának pedig a sorbafejtéshez semmi köze nincsen. Az idézett sorbafejtés csak egy példa (a végtelen sok között), pontosabban egy sorbafejtés felhasználása az e kiszámítására:

 

ez = z0/0! + z1/1! + z2/2! + z3/3! + z4/4! + ... = 1 + z/1! + z2/2! + z3/3! + z4/4! + ...

 

ahova z=1 -et írva adódik az említett eredmény.

Előzmény: kalapala (7873)
kalapala Creative Commons License 2011.10.30 0 0 7873

Nem tudom, hogy ez-e az, csak azt, hogy függvények konvergenciájához kell majd, ill. dif.egyenleteknél állítólag fontos lesz az e szám egyes esetekben a megoldásoknál.

Közelebbit még nem tudok...

Köszönöm

Előzmény: XtraP (7872)
XtraP Creative Commons License 2011.10.29 0 0 7872

e = 1 + 1/1! + 1/2! + 1/3! + 1/4! + 1/5! + 1/6! ...

 

erre gondolsz?

Előzmény: kalapala (7871)
kalapala Creative Commons License 2011.10.29 0 0 7871

Üdv.

Az e szám sorba fejtéséhez kérnék segítséget.

Oly módon kellne, hogy e1 lenne a sorozat első eleme, ami = 1, az e2 lenne az első két tag összege, az e3 az első 3 tag összege és így tovább...

Az e7 szeletig...

 

kalapala Creative Commons License 2011.10.26 0 0 7870

A binomiális együtthatókat az n alatt a k összefüggéssel írhatom fel. A kombinatorikában világos volt, hogy mi az n és mi a k.

Itt most az n a hatványkitevő értéke, a k pedig annak a számnak az abszolút értéke, amit az adott tagnál n-ből kivonok.

Ha jól értelmezem.

És ha jól értelmezem, akkor így tetszőleges - de véges - kitevőjű többtagú hatványt fejből felírhatok kifejtett alakban mindenféle mechanikus középiskolai beszorzás nélkül...

Ez tetszik.

kalapala Creative Commons License 2011.10.26 0 0 7869
Előzmény: NevemTeve (7865)
kalapala Creative Commons License 2011.10.26 0 0 7868

homogén n-ed fokú polinom

 

Ezt megjegyzem, jó a cikk is, köszönöm.

Előzmény: Gergo73 (7864)
paraceltrue Creative Commons License 2011.10.25 0 0 7867

Szia!

 

Ott hibáztál, hogy tagonként vontál gyököt. Végy el mindkét oldalból r^2-et, és emelj négyzetre!

(Vedd figyelembe, hogy a  baloldal kéttagú, a jobb egytagú, de kéttényezős szorzat!)

 

2. Miért a*gyök2? Látatlanban, mert egy "a" hosszú oldal (szakasz) hosszának a gyök2-szerese a hossza.

Előzmény: bandi920 (7866)
bandi920 Creative Commons License 2011.10.25 0 0 7866

sziasztok!

a következő egyenletet hogyan kell megoldani? én így oldottam meg de vmit biztosan elrontottam, mert órán 12,88 jött ki és nem tudtam leírni hogy hogyan,  itthon nekem 10,61 jött ki, szóval légyszi mondjátok meg hogy hogyan van ez? itt a kép:http://kepfeltoltes.hu/view/111025/2011-10-25_18.08.12_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

 


másik kérdés:der.szögű 3szög egyik befogóját miért jelölik a*gyök 2vel? azt értem hogy miért gyök2 de miért a*gyök 2?

köszi

NevemTeve Creative Commons License 2011.10.25 0 0 7865

Note: Pascal-háromszögről szólva: önálló kutatásként esetleg elgondolkozhatsz, hogyan lehetne kiterjeszteni a háromszöget felfelé.

Előzmény: kalapala (7862)
Gergo73 Creative Commons License 2011.10.24 0 0 7864

Nem is tudtam, hogy az (a+b)^n ilyen "szimmetrikus", hogy az a*b kitevőinek összege lényegében tagonként állandó

 

Ennek mélyebb oka az, hogy a változókat egy c számmal szorzódva az (a+b)^n szorzódik c^n-nel. Az ilyen polinomokat homogén n-edfokú polinomoknak hívják: ezek pontosan azok a polinomok, ahol a változók kitevőinek összege minden monomban n.

 

Lásd még: http://en.wikipedia.org/wiki/Homogeneous_function

 

 

Előzmény: kalapala (7862)
kalapala Creative Commons License 2011.10.24 0 0 7863

e-mail ment

Előzmény: Gergo73 (7858)
kalapala Creative Commons License 2011.10.24 0 0 7862

Igen, ma is voltam órán. Ma A Pascal-háromszöget vettük, majd a binomiális tételt.

Nem is tudtam, hogy az (a+b)^n ilyen "szimmetrikus", hogy az a*b kitevőinek összege lényegében tagonként állandó, (csak "eltolódik" a második tag felé), az együtthatókat pedig fel lehet írni a Pascal-háromszög segítségével, ill. még egyszerűbben is.

Itt valami n alatt a k-ról meg faktoriálisról volt szó, de ezt hf-nek adta fel...

 

Előzmény: rapidcfg (7859)
kalapala Creative Commons License 2011.10.24 0 0 7861

a tanárod rádiós :)

 

Ez tényleg így van!

Előzmény: gg630504 (7857)
rapidcfg Creative Commons License 2011.10.24 0 0 7860

Christoffel-Schwartz

rapidcfg Creative Commons License 2011.10.24 0 0 7859

ó. Te csak gyűjtsed az ismereteket.

A matematika igen szerteágazó. Kell jónéhány év, mire el fogod tudni dönteni,

hogy melyik probléma melyik területhez tartozik.

A komplex számok épp annyira fontosak, mint a valós számok.

A valós függvények analízisében szinte mindegyik tételben valós függvények helyett

valós vagy komplex változós függvényekre ki lehet mondani a tételeket.

A komplex számokkal való számolás (komplex algebra) ugyanolyan fontos, mint a valós algebra.

A komplex számok ill. függvények egyik igen látványos alkalmazási területe:

a függvénytranszformációk.

 

Csak felsorolásképpen:

 

- Laplace transzformáció

- Mellin transzformáció

- Fourier transzformáció

- Fourier Bessel transzformáció

- Hankel transzformáció

- Z transzformáció

- Wiener transzformáció

-Christoffel-Scwartz transzformáció

 

Számos elméleti probléma tömörebben kezelhető.

 

Példa:

Adott valós R sugarú gömbön  rácspontok száma egyszerűbben megszámolható

egy téglalapon. N(R)=2I0+4 I1+8 I2

I2 a nyílt gömbnyolcadba eső rácspontok száma.

 

 

Előzmény: kalapala (7856)
Gergo73 Creative Commons License 2011.10.24 0 0 7858

Én a diákjaimnak úgy szoktam magyarázni, hogy:

 

Két komplex szám szorzata definíció szerint az a komplex szám, aminek hossza a két szám hosszának szorzata, szöge pedig a két szám szögének összege. Más szóval az r(cos φ+i sin φ)-vel való szorzás nem más, mint r-rel való nyújtás és φ-vel való elforgatás. Ez utóbbi miatt összeget úgy is lehet szorozni egy komplex számmal, hogy tagonként szorozzuk és a kapott szorzatokat összeadjuk, tehát (a+bi)(c+di)=(ab+bd i2)+i(ac+bd) és itt i2=-1 a definíció miatt. Tehát tényleg a szokásos szorzást vezettük be.

 

Ezzel a definícióval a kérdéses állítás triviális.

 

Előnye ennek a felépítésnek az is, hogy azonnal kijön belőle a színusz és koszinusz addíciós képlete (tehát egy bizonyítás következik):

 

cos(φ12) + i sin(φ12) = (cos φ1+i sin φ1)(cos φ2+i sin φ2) = (cos φ1cos φ2 - sin φ1sin φ1) + i (cos φ1sin φ2 + cos φ2sin φ1)

 

A két oldalt összehasonlítva

 

cos(φ12) = cos φ1cos φ2 - sin φ1sin φ1

 

sin(φ12) = cos φ1sin φ2 + cos φ2sin φ1

Előzmény: kalapala (7854)
gg630504 Creative Commons License 2011.10.24 0 0 7857

"Nyilván oka van": talán Z mint impedancia, a tanárod rádiós :)

http://wiki.ham.hu/index.php/T%C3%A1pvonalak

Előzmény: kalapala (7856)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!