:) megmondtad. De azt nem tetted hozzá, amit most fejtettél ki, hogy nem mindenhol lehet kitartani eddig a termést; sok mindentől függ és ebben a termőhely csak egy - igaz az egyik legfontosabb - dolog. Függ a fajtától, a termés egészségi állapotától, a művelésmódtól is erősen, lásd korábban Zalancelot érvelését is. El kell fogadni, hogy vannak olyan szőlőtermő területek, ahol 80mm eső és 4-5 ködös nap bizony elintézi érésben a termést.
Móron az volt a gond, (tudom, mert hosszan beszéltem velük) hogy aszut szedtek volna (Pontica) de a betöppedt botritiszes szemek ilyenkor nagy eső után durván felhígulnak, és kell 2-3 száraz nap, hogy normálisan aszuzni lehessen. Van ott is dombi, teraszos szőlő ám, még ha nem is olyan magasan mint felélek, vagy felénk. Az igaz, hogy a Móri árokban jobban megáll a pára ezért volt mindig is aszusodás azon a borvidéken.
:) nem akarok vagánykodni, de na ugye, hogy megmondtam... Milyen szépen kigurulta magát a szőlő és milyen szépen összjött at az 7 napnyi szép idő ahhoz, hogy végül így összeálljon a kép.
Móron szerintem nem az eső volt a gond, hanem az, hogy laposban vannak és megáll a víz, plusz nem fúj a szél. Nálunk is esett hébe-hóba, de 2-3 óra altt a föld beszívta és a szél lefúja a fürtökről a vizet.
Idén nagyon sokat tanultam a termőhely jelentőségéről. Ismét, sokadszor bebizonyosodott, hogy a jó vízáteresztő képességű felső talajréteg és a jü víztartó alsó rétegek milyen döbbbenetes jelentősséggel bírnak. Ugyanígy megtanultuk sokadjáta, hogy a magasabb kitettségű, szelesebb, naposann ültetvények kevésbé vannak kitéve a fagyveszéjnek, jobban száradnak eső után így kevésbé állnak sárban.
Ugyancsak tanultunk a biológiai diverzitás és tisztaság jelentőségéről, mert azok akik gyomirtóztak bizony szenvedtek a szárazságtól, mert a gittesedet talaj kevésbé engedi át a vizet és a nagy zuhék esetén a kaszált gyom is segít lassjtani a zuduló vizet.
Hétvégén nálunk is megvolt a szüret, szerencsére a pénteki zuhit megúsztuk, nem úgy mint Móron pl,. ahol le is fújták a emiatt az akciót...
Cca. 350 kg nagyrészt egészséges némi töppedéssel és botritisszel vegyített anyag jött le, darálás után 20, majd 4 órás áztatás után 21 mustfokkal, ami a préselésre már 21,5re gyógyult. 200-220 liter körül lesz a vége, a színlét egy éjszakát hűtve ülepítettem acéltartályban majd átszivattyúztam a szerednyei hordóba. Kevés ként a cefre és a must is kapott, majd az erjedés során többször kis mennyiségben természetes élesztő tápanyagot adok még, egyebet (fajélesztőt pl.) nem.
Pár kép (elnézést a teloval ilyen bénák sikerültek); egészséges:
Nem akarok senkit traktálni a kezdő kérdésemmel, de nekem szükségem lenne a must fokolásáról információra. Van nekem 120 kg kövidinka szőlőm és most lesz a szűrése. A dolog az hogy én olyan 20 fokos mustra akarom kihozni.
A kérdés hogy hogy lehet ezt meghatározni (persze van must fokolóm), mennyi cukrot kell beletenni literenként és látom valami korrekciót is figyelembe kell venni.
Nekem tavaly se hullott le egyből, bár akkor nem is tulajdonítottam jelentőséget neki. de idén kihajtott minden szem. Ha ez megfigyelés igaz lenne, akkor itt a környéken totális szőlő elfagyások lennének. De jövőre majd beszámolok hogy milyen fagy károk lettek :)
Valahol régebben azt olvastam, hogy a megfagyott szőlő vesszőjei akkor érettek, ha a fagyot követő 1-2 napon belül a levelek lehullanak. Ha ez így van az én vesszőim nem értek be, mert a levelekből alig hullott le valamennyi.
Arra még emlékszem, hogy ezt nem népi megfigyelésként publikálták, de a forrásra már nem.
Nagybátyám annak idelyén úgy oktatott, hogy ha a tojásből kilátszik 50 bani (ilyen érmével müködnek mifelénk a bevásárlú szekerek) nagyságú felület akkor abba nem kell cukor vagyis meg van 20 fokos.
Ugyan még nem ellenőriztem, de emlékszem gyerekkoromban azt mondták az öregek, ha a tojássárgája úszik, meglesz a maliga :) A kadarkát mindig akkor szedték, ha már megcsípte a dér, apámnak már volt fokolója, de soha nem mutatott 20 fok alatti értéket. Valahogy így.
Van 2 tőke szőlő, ami szerintem is aszusodott, vagy töppedt (nem vagyok szakértője). A levélzet alapján rajnai rizlingnek nézem, de ebben nem vagyok 100% a fürtök nagyok, vállasak. A levélzet inkáb kerek, nem ilyan hegyes cikkekből áll. Egyelőre ezt tervezetem telepíteni, de még átrágom a te általad ajánlottakan is! De ha arról a fajtáról tudsz vmi jót vagy rosszat szívesen fogadom!
Na, nálunk is meg volt a szüret. Az élmények vegyesek. Az idő az jó volt. Viszont a sorok között lehangoló kép fogadott. Szorgos segitségem is volt sajnos.
Sikerült lezuzni a szőlőt csak a fokolás volt hátra, de sajnos a fokolóm eltörött. így nagybátyám hajdani biófokoloját kellett iglnybe vegyem
A botritiszes töppedést az időjárás és a helyi klima nagy mértékben befolyásolja.
A Somló úgy áll egy viszonylag sík terület közepén, hogy minden irányból szépen körbefújja a szél.
Itt az É-D-i tájolású dombság sokasága másképp viselkedik, ha egy Genovai ciklon beszédül.
A szeptemberi csapadékmennyiség meghaladta a 100 mm-t.
Hiába volt a fürtzóna szinte teljesen kilevelezve, amikor 1 héten át nem volt módja megszáradni a fürtöknek, ez pedig nem annyira a botritiszes töppedésnek, mint inkább a lerothadásnak kedvez.
A permetezési habitust én a nagyüzemek oldaláról nemigen tudom megítélni, minthogy errefelé nincsenek.
Van párezer fajta amit én még nem is láttam :) szóval a teljesség és a pontosság igénye nélkül... nálunk a juhfark és furmint nagyon jól aszúsodnak, az olasz sem rossz, a hárslevelű a lazább fürtjei miatt kevésbé, de még mindig hajlamos. A tramini példál tipikusan olyan amilyenről te írsz... betöpped, de ha megfújja a szél akkor esnek le a szemek.
Hát nemtom... én pont a vérprofi sokhektáros nagygazdáknál látom azt, hogy patakokban folyik a tőkéken nyakló nélkül a vegyszer. A Somlón több helyen is láttam fungiciddel befújt fürtöket a múlt héten.
Szorgos segitségem is volt sajnos.
így nagybátyám hajdani biófokoloját kellett iglnybe vegyem
