De a piac mennyire változó? Azért lássuk be évente nem cserélhetem a tőkéket xd Meg egyáltalán van-e ilyen kimondott felvásárlási rendszer? Szóval mint ahogy a terményt is felvásárolják adott helyeken.
Ebben a témábana Tóth Feri a legkompetensebb, mert ő pontosan ezt csinálja.
A legfontosabb szerintem az, hogy nagyon precízen készülj fel a költségek tervezésekor. Nagyon figyelned kell arra, hogy pont azt a fajtát, azzal a hozammal műveld amire a piacnak szüksége van és azon az áron tudj termelni amiért a piacnak még megéri átvenni a szőlődet és neked sem bukta. Vagyis, marha nagy hülyeség mondjuk furmintot, 30dekás tőkénkénti terhelésre beállítva, teljesen kézi műveléssel termelni, ha egyszer a kutya sem fizet ezért sem többet mintha irsai olivért termelnél tőkénként 5kg-ot.
Feri, ez nem soviniszta duma. Ezek szakmai alapvetések.
(1) A magasabb fekvésben kevesebb a fagy. (2) A meredekebb dőlésszögben több napfényt kap a szőlő is és a talaj is.
(3) A lejtős talaj jobban átenegdi a vizet ígya szőlő nem áll a vízben nagy esők idején sem, de a mélyebb vízgyűjtő rétegekből szárazság idején is megél a szőlő
Ez nem vélemény, hanem a szőlőtermelés legegyértelműbb tényei. Aki ezt nem hiszi illetve fogadja el, az nettó hülye.
Mennyire érdemes belevágni a szőlő termesztésre eladára? Nem világot akarok váltani, csak jövedelem pótlásnak szeretném, na meg szeretek foglalkozni vele. Végül is a terület, a szerszámok adott, csak a piacra lennék kíváncsi.
Van-e biztos felvásárlás minden évben, vagy rizikós, hogy vagy sikerül, vagy nem sikerül eladni?
Az alföldi régióba vagyok, annak is a keleti részén.
Én az elmúlt héten körbetekerteb Badacsonyt, Szent-György hegyet, Csobáncot, Szigligetet és Somlót. A jobb fekvésű, magasabb területeken semmilyen fagykár nem volt. Az alacsonyabban fekvő, laposban pedig mindenhol látszik a szőlőn a fagy nyoma.
Ez van... a tanulság: nem ok nélkül volt nagy becsben a hegyi szőlő sok-sok évszázadon át.
Gyöngyös környékén nem fagytak el a szőlők, legalábbis a dombokon, amerre jártam.
A város alföldi oldalán nem tudom.
Az én telkem a várostól olyan 4 km-re van, egy lejtő közepe alatt, bár az alsó bozótsáv miatt fagyzugnak minősül, de még ott sem fagytak meg a szőlőlevelek.
"annak olyan szőlőtermő területek, ahol 80mm eső és 4-5 ködös nap bizony elintézi érésben a termést."
:) Most mondjam azt, hogy valahol a kukoricát is meg kell termelni :D
A móri nehézségeket megértem. De azért szerintem ne várjunk menetrendszerűen jó aszús évjáratot minden ősszel.
A botritiszes szemeknek nálunk sem tett jót az eső, de 2-3 nap azért nem kellett, hogy az eső előtti állapothoz visszatérjenek a szemek. Mondjuk mi nem szedün külön aszúszemeket.
Én eddig úgy látom, hogy bravúros évjáratunk van. Nem egyszerűen nagyon jó a szőlő minősége, hanem kimondottan az ideális lassú és hűvös érés folyik. Minden aroma és zamat megmarad a savakkal együtt miközben szépen lassan gyűlik a cukor.
:) megmondtad. De azt nem tetted hozzá, amit most fejtettél ki, hogy nem mindenhol lehet kitartani eddig a termést; sok mindentől függ és ebben a termőhely csak egy - igaz az egyik legfontosabb - dolog. Függ a fajtától, a termés egészségi állapotától, a művelésmódtól is erősen, lásd korábban Zalancelot érvelését is. El kell fogadni, hogy vannak olyan szőlőtermő területek, ahol 80mm eső és 4-5 ködös nap bizony elintézi érésben a termést.
Móron az volt a gond, (tudom, mert hosszan beszéltem velük) hogy aszut szedtek volna (Pontica) de a betöppedt botritiszes szemek ilyenkor nagy eső után durván felhígulnak, és kell 2-3 száraz nap, hogy normálisan aszuzni lehessen. Van ott is dombi, teraszos szőlő ám, még ha nem is olyan magasan mint felélek, vagy felénk. Az igaz, hogy a Móri árokban jobban megáll a pára ezért volt mindig is aszusodás azon a borvidéken.
:) nem akarok vagánykodni, de na ugye, hogy megmondtam... Milyen szépen kigurulta magát a szőlő és milyen szépen összjött at az 7 napnyi szép idő ahhoz, hogy végül így összeálljon a kép.
Móron szerintem nem az eső volt a gond, hanem az, hogy laposban vannak és megáll a víz, plusz nem fúj a szél. Nálunk is esett hébe-hóba, de 2-3 óra altt a föld beszívta és a szél lefúja a fürtökről a vizet.
Idén nagyon sokat tanultam a termőhely jelentőségéről. Ismét, sokadszor bebizonyosodott, hogy a jó vízáteresztő képességű felső talajréteg és a jü víztartó alsó rétegek milyen döbbbenetes jelentősséggel bírnak. Ugyanígy megtanultuk sokadjáta, hogy a magasabb kitettségű, szelesebb, naposann ültetvények kevésbé vannak kitéve a fagyveszéjnek, jobban száradnak eső után így kevésbé állnak sárban.
Ugyancsak tanultunk a biológiai diverzitás és tisztaság jelentőségéről, mert azok akik gyomirtóztak bizony szenvedtek a szárazságtól, mert a gittesedet talaj kevésbé engedi át a vizet és a nagy zuhék esetén a kaszált gyom is segít lassjtani a zuduló vizet.
Hétvégén nálunk is megvolt a szüret, szerencsére a pénteki zuhit megúsztuk, nem úgy mint Móron pl,. ahol le is fújták a emiatt az akciót...
Cca. 350 kg nagyrészt egészséges némi töppedéssel és botritisszel vegyített anyag jött le, darálás után 20, majd 4 órás áztatás után 21 mustfokkal, ami a préselésre már 21,5re gyógyult. 200-220 liter körül lesz a vége, a színlét egy éjszakát hűtve ülepítettem acéltartályban majd átszivattyúztam a szerednyei hordóba. Kevés ként a cefre és a must is kapott, majd az erjedés során többször kis mennyiségben természetes élesztő tápanyagot adok még, egyebet (fajélesztőt pl.) nem.
Pár kép (elnézést a teloval ilyen bénák sikerültek); egészséges:
Nem akarok senkit traktálni a kezdő kérdésemmel, de nekem szükségem lenne a must fokolásáról információra. Van nekem 120 kg kövidinka szőlőm és most lesz a szűrése. A dolog az hogy én olyan 20 fokos mustra akarom kihozni.
A kérdés hogy hogy lehet ezt meghatározni (persze van must fokolóm), mennyi cukrot kell beletenni literenként és látom valami korrekciót is figyelembe kell venni.
Nekem tavaly se hullott le egyből, bár akkor nem is tulajdonítottam jelentőséget neki. de idén kihajtott minden szem. Ha ez megfigyelés igaz lenne, akkor itt a környéken totális szőlő elfagyások lennének. De jövőre majd beszámolok hogy milyen fagy károk lettek :)
Valahol régebben azt olvastam, hogy a megfagyott szőlő vesszőjei akkor érettek, ha a fagyot követő 1-2 napon belül a levelek lehullanak. Ha ez így van az én vesszőim nem értek be, mert a levelekből alig hullott le valamennyi.
Arra még emlékszem, hogy ezt nem népi megfigyelésként publikálták, de a forrásra már nem.
