Ill. nem mellékes az áttelelés szempontjából az őszi (a termésnevelés utáni) vegetációs időszak hossza sem. Minél több cukrot képes még felhalmozni a vesszőkben a növény azon kívül amit belenyomott a termésbe, annál jobb a télállósága is, de ilyen helyeken a 'mikroklíma' nem is teszi annyira próbára ezt a képességét a növénynek. A hegyek, dombok szőlőtelepítésre leginkább alkalmas magasságaiban a középhőmérséklet is magasabb, mint az azok közelében lévő sík területeken. Ez leginkább a valamivel alacsonyabb nappali hőmérsékleteknek és a jóval magasabb éjszaka hőmérsékleteknek köszönhető, vagyis ezen területek kevésbé kitettek a szélsőségeknek is, a hőingás kisebb mértékű, stb. Itt a környéken egyébként október 5-én mérték a legalacsonyabb hőmérsékleteket. Akkor így alakult a profil a Tokaji-hegyen:
Azt, hogy kevesebb és hogy minél kevesebb azt nehéz megmondani.
A ráfordítás nagyon időjárásfüggő, van olyan év mint az ideo hogy 4 kör növényvédelemmel meg lehetett úszni, de van olyan, hogy 8-szor kell fújni. Ha jó idő van virágzáskor és jó a kötődés akkor tud bő termés lenni, de ha vacak az idő a kritikus napokban akkor simán feleződhet is az a terv amire be van állítva az ültetvényed. De ugyanígy egy későn elkapott lisztharmat is durván tud tizedelni. A nagy szárazság vagy éppen brutálisan sok eső is bukó... na és egy jégverés is pontot tud tenni a történet végére.
Az én tapasztalatom az, hogy tíz évből kettő a durván bukó, kettő a bitang jó a többi hat meg középjó vagy középszar. Ha szőlőben gondolkodsz, akkor mindenképpen 30 éves távlatban érdemes számolni. Ennyi időre szól a erősebben megterhelt tőke és a támrendszer is igényel ennyi időn komolyabb figyelmet. Van természetes tőkehiány amit pótolni kell stb, stb.
Jó dolog a szőlő, de azért nem érdemes 1-2 eredményes év alapján nekiugrani. Frappánsan fogalmazva akkor érdemes belevágni, ha el tudnád viselni (tudnád finanszírozni) azt is, ha ez a tízéves blokk két hulladék évvel indul majd három gyenge évvel folytatódik.
Ha az árakat vesszük, itt egy mázsa tengeri víztaralomtól függően 2800-4000 ft közt van (a 4000 ha lesz, jó lesz...) Oda kell a fémzárolt mag, műtrágya, szántás, vetés, tárcsázás, vegyszerezés, ekekapázás. Szóval van munka ott is, kiadás is... Ha meg jön egy jó nyári meleg, a rosszabb homokos helyeken felsül. Szóval ha úgy vesszük a 80-100 ft-os bor szőlő is jövedelmezőbb eladásra, mint ez. Az olaj forgó kb 3 éve is 8000 ft volt, most is 8000 ft. De a kiadások nem maradtak meg, a gázolaj lassan 2x annyi lesz mint akkor, a vetőmag ára is felfelé megy.
Szóval én személy szerint más irányba terelném a gazdálkodást. Persze szőlőnél is vannak rosszabb évek, de alapjában véve kevesebb az évi ráfordítás.
A piac változó, az elmúlt pár évben kicsit kiegyensúlyozottabb és a felvásárlási árak is magasabbak voltak idén. De keress rá az interneten a korábbi évek felvásárlási áraira, nagyon alázóan alacsony áron is ment a borszőlő.
A fajta az egyértelműen a divat függvénye. Manapság az Irsai Olivérnek áll a zászló, de lehet, hogy tíz év múlva mondjuk a Zöld Veltelíninek lesz nagyobb keletje. Mondjuk az sejthető, hogy a jobban terhelhető, aromásabb, jó cukorgyűjtő és kevésbé melósabb fajták lesznek a nyerőek. Ebből a szempontból az Irsai és a Cserszegi elég jó vonalon vannak.
De a piac mennyire változó? Azért lássuk be évente nem cserélhetem a tőkéket xd Meg egyáltalán van-e ilyen kimondott felvásárlási rendszer? Szóval mint ahogy a terményt is felvásárolják adott helyeken.
Ebben a témábana Tóth Feri a legkompetensebb, mert ő pontosan ezt csinálja.
A legfontosabb szerintem az, hogy nagyon precízen készülj fel a költségek tervezésekor. Nagyon figyelned kell arra, hogy pont azt a fajtát, azzal a hozammal műveld amire a piacnak szüksége van és azon az áron tudj termelni amiért a piacnak még megéri átvenni a szőlődet és neked sem bukta. Vagyis, marha nagy hülyeség mondjuk furmintot, 30dekás tőkénkénti terhelésre beállítva, teljesen kézi műveléssel termelni, ha egyszer a kutya sem fizet ezért sem többet mintha irsai olivért termelnél tőkénként 5kg-ot.
Feri, ez nem soviniszta duma. Ezek szakmai alapvetések.
(1) A magasabb fekvésben kevesebb a fagy. (2) A meredekebb dőlésszögben több napfényt kap a szőlő is és a talaj is.
(3) A lejtős talaj jobban átenegdi a vizet ígya szőlő nem áll a vízben nagy esők idején sem, de a mélyebb vízgyűjtő rétegekből szárazság idején is megél a szőlő
Ez nem vélemény, hanem a szőlőtermelés legegyértelműbb tényei. Aki ezt nem hiszi illetve fogadja el, az nettó hülye.
Mennyire érdemes belevágni a szőlő termesztésre eladára? Nem világot akarok váltani, csak jövedelem pótlásnak szeretném, na meg szeretek foglalkozni vele. Végül is a terület, a szerszámok adott, csak a piacra lennék kíváncsi.
Van-e biztos felvásárlás minden évben, vagy rizikós, hogy vagy sikerül, vagy nem sikerül eladni?
Az alföldi régióba vagyok, annak is a keleti részén.
Én az elmúlt héten körbetekerteb Badacsonyt, Szent-György hegyet, Csobáncot, Szigligetet és Somlót. A jobb fekvésű, magasabb területeken semmilyen fagykár nem volt. Az alacsonyabban fekvő, laposban pedig mindenhol látszik a szőlőn a fagy nyoma.
Ez van... a tanulság: nem ok nélkül volt nagy becsben a hegyi szőlő sok-sok évszázadon át.
Gyöngyös környékén nem fagytak el a szőlők, legalábbis a dombokon, amerre jártam.
A város alföldi oldalán nem tudom.
Az én telkem a várostól olyan 4 km-re van, egy lejtő közepe alatt, bár az alsó bozótsáv miatt fagyzugnak minősül, de még ott sem fagytak meg a szőlőlevelek.
"annak olyan szőlőtermő területek, ahol 80mm eső és 4-5 ködös nap bizony elintézi érésben a termést."
:) Most mondjam azt, hogy valahol a kukoricát is meg kell termelni :D
A móri nehézségeket megértem. De azért szerintem ne várjunk menetrendszerűen jó aszús évjáratot minden ősszel.
A botritiszes szemeknek nálunk sem tett jót az eső, de 2-3 nap azért nem kellett, hogy az eső előtti állapothoz visszatérjenek a szemek. Mondjuk mi nem szedün külön aszúszemeket.
Én eddig úgy látom, hogy bravúros évjáratunk van. Nem egyszerűen nagyon jó a szőlő minősége, hanem kimondottan az ideális lassú és hűvös érés folyik. Minden aroma és zamat megmarad a savakkal együtt miközben szépen lassan gyűlik a cukor.
:) megmondtad. De azt nem tetted hozzá, amit most fejtettél ki, hogy nem mindenhol lehet kitartani eddig a termést; sok mindentől függ és ebben a termőhely csak egy - igaz az egyik legfontosabb - dolog. Függ a fajtától, a termés egészségi állapotától, a művelésmódtól is erősen, lásd korábban Zalancelot érvelését is. El kell fogadni, hogy vannak olyan szőlőtermő területek, ahol 80mm eső és 4-5 ködös nap bizony elintézi érésben a termést.
Móron az volt a gond, (tudom, mert hosszan beszéltem velük) hogy aszut szedtek volna (Pontica) de a betöppedt botritiszes szemek ilyenkor nagy eső után durván felhígulnak, és kell 2-3 száraz nap, hogy normálisan aszuzni lehessen. Van ott is dombi, teraszos szőlő ám, még ha nem is olyan magasan mint felélek, vagy felénk. Az igaz, hogy a Móri árokban jobban megáll a pára ezért volt mindig is aszusodás azon a borvidéken.
:) nem akarok vagánykodni, de na ugye, hogy megmondtam... Milyen szépen kigurulta magát a szőlő és milyen szépen összjött at az 7 napnyi szép idő ahhoz, hogy végül így összeálljon a kép.
Móron szerintem nem az eső volt a gond, hanem az, hogy laposban vannak és megáll a víz, plusz nem fúj a szél. Nálunk is esett hébe-hóba, de 2-3 óra altt a föld beszívta és a szél lefúja a fürtökről a vizet.
Idén nagyon sokat tanultam a termőhely jelentőségéről. Ismét, sokadszor bebizonyosodott, hogy a jó vízáteresztő képességű felső talajréteg és a jü víztartó alsó rétegek milyen döbbbenetes jelentősséggel bírnak. Ugyanígy megtanultuk sokadjáta, hogy a magasabb kitettségű, szelesebb, naposann ültetvények kevésbé vannak kitéve a fagyveszéjnek, jobban száradnak eső után így kevésbé állnak sárban.
Ugyancsak tanultunk a biológiai diverzitás és tisztaság jelentőségéről, mert azok akik gyomirtóztak bizony szenvedtek a szárazságtól, mert a gittesedet talaj kevésbé engedi át a vizet és a nagy zuhék esetén a kaszált gyom is segít lassjtani a zuduló vizet.
Hétvégén nálunk is megvolt a szüret, szerencsére a pénteki zuhit megúsztuk, nem úgy mint Móron pl,. ahol le is fújták a emiatt az akciót...
Cca. 350 kg nagyrészt egészséges némi töppedéssel és botritisszel vegyített anyag jött le, darálás után 20, majd 4 órás áztatás után 21 mustfokkal, ami a préselésre már 21,5re gyógyult. 200-220 liter körül lesz a vége, a színlét egy éjszakát hűtve ülepítettem acéltartályban majd átszivattyúztam a szerednyei hordóba. Kevés ként a cefre és a must is kapott, majd az erjedés során többször kis mennyiségben természetes élesztő tápanyagot adok még, egyebet (fajélesztőt pl.) nem.
Pár kép (elnézést a teloval ilyen bénák sikerültek); egészséges:
Nem akarok senkit traktálni a kezdő kérdésemmel, de nekem szükségem lenne a must fokolásáról információra. Van nekem 120 kg kövidinka szőlőm és most lesz a szűrése. A dolog az hogy én olyan 20 fokos mustra akarom kihozni.
A kérdés hogy hogy lehet ezt meghatározni (persze van must fokolóm), mennyi cukrot kell beletenni literenként és látom valami korrekciót is figyelembe kell venni.
