Mi a korai fajtákat leszedtük szeptember végén, 18-as mustfokkal, de az Olaszrizling még mindig fent van. Nem szőrös, nem folyik le, nem ment tönkre.
Egészséges fürtök néhány aszúsodó vagy töppedő szemmel vagy anélkül. Fent tartom, amíg lehet - meg amíg az előrejelzések szerint nem jön tartós esőzés.
Mondjuk szerencsés vagyok a termőhelyemmel, azt gondolom Zalán belül is: teljesen déli kitettségű lejtő nyugat felől zárt völgyben. A nagy viharok elkerülik, nem tudják közvetlenül tépázni, fagykár a helybeliek szerint nem nagyon volt az elmúlt ötven évben, a nyarak meg csapadékosabbak, mint a legtöbb borvidékünkön - ez az elmúlt évek aszályai mellett kifejezett előny.
Az idei ősz gyönyörű volt, s úgy tűnik, a terméskorlátozás és a szellős fürtzóna is meghálálja magát. Ha a következő egy hét is olyan lesz, amilyennek az időjósok mondják, el tudom készíteni eddigi legjobb boromat (ami azért nem olyan irdatlan nagy dolog, az eddigieket nem nehéz felülmúlni).
Jó munkákat mindenkinek a szőlőben vagy a pincében!
Igen, valójában soha nem 100 literhez tettem, hanem a 100 literes hordóban lévő musthoz. Meg annyira soha nem tizedeltem.
Felénk -Mezőkövesd határ, az egri borvidék határától vagy 1 km-re, május óta nem volt eső. A föld teljesen szét van repedezve, június eleje óta nem horoltam, de így is teljesen fűmentes. Ma volt egy kevés eső, meg talán holnapra ígérkezik. A szőlők csodálatosan beértek, de apró szemű maradt. Itt is fagyott a hó elején, a városban, a kertemben nem.
A Néró cukorfoka szokás szerint nem volt mérhető szept. közepén, hígítani kellett. A Bianca 24-25 fokos lett, a Pölöskei teljesen narancsszínű és 24 fokos.
A tavalyi hasonló tapasztalatok alapján a tőkéket kevés szemre metszettem hál Istennek, így nem mentek tönkre.
Ill. nem mellékes az áttelelés szempontjából az őszi (a termésnevelés utáni) vegetációs időszak hossza sem. Minél több cukrot képes még felhalmozni a vesszőkben a növény azon kívül amit belenyomott a termésbe, annál jobb a télállósága is, de ilyen helyeken a 'mikroklíma' nem is teszi annyira próbára ezt a képességét a növénynek. A hegyek, dombok szőlőtelepítésre leginkább alkalmas magasságaiban a középhőmérséklet is magasabb, mint az azok közelében lévő sík területeken. Ez leginkább a valamivel alacsonyabb nappali hőmérsékleteknek és a jóval magasabb éjszaka hőmérsékleteknek köszönhető, vagyis ezen területek kevésbé kitettek a szélsőségeknek is, a hőingás kisebb mértékű, stb. Itt a környéken egyébként október 5-én mérték a legalacsonyabb hőmérsékleteket. Akkor így alakult a profil a Tokaji-hegyen:
Azt, hogy kevesebb és hogy minél kevesebb azt nehéz megmondani.
A ráfordítás nagyon időjárásfüggő, van olyan év mint az ideo hogy 4 kör növényvédelemmel meg lehetett úszni, de van olyan, hogy 8-szor kell fújni. Ha jó idő van virágzáskor és jó a kötődés akkor tud bő termés lenni, de ha vacak az idő a kritikus napokban akkor simán feleződhet is az a terv amire be van állítva az ültetvényed. De ugyanígy egy későn elkapott lisztharmat is durván tud tizedelni. A nagy szárazság vagy éppen brutálisan sok eső is bukó... na és egy jégverés is pontot tud tenni a történet végére.
Az én tapasztalatom az, hogy tíz évből kettő a durván bukó, kettő a bitang jó a többi hat meg középjó vagy középszar. Ha szőlőben gondolkodsz, akkor mindenképpen 30 éves távlatban érdemes számolni. Ennyi időre szól a erősebben megterhelt tőke és a támrendszer is igényel ennyi időn komolyabb figyelmet. Van természetes tőkehiány amit pótolni kell stb, stb.
Jó dolog a szőlő, de azért nem érdemes 1-2 eredményes év alapján nekiugrani. Frappánsan fogalmazva akkor érdemes belevágni, ha el tudnád viselni (tudnád finanszírozni) azt is, ha ez a tízéves blokk két hulladék évvel indul majd három gyenge évvel folytatódik.
Ha az árakat vesszük, itt egy mázsa tengeri víztaralomtól függően 2800-4000 ft közt van (a 4000 ha lesz, jó lesz...) Oda kell a fémzárolt mag, műtrágya, szántás, vetés, tárcsázás, vegyszerezés, ekekapázás. Szóval van munka ott is, kiadás is... Ha meg jön egy jó nyári meleg, a rosszabb homokos helyeken felsül. Szóval ha úgy vesszük a 80-100 ft-os bor szőlő is jövedelmezőbb eladásra, mint ez. Az olaj forgó kb 3 éve is 8000 ft volt, most is 8000 ft. De a kiadások nem maradtak meg, a gázolaj lassan 2x annyi lesz mint akkor, a vetőmag ára is felfelé megy.
Szóval én személy szerint más irányba terelném a gazdálkodást. Persze szőlőnél is vannak rosszabb évek, de alapjában véve kevesebb az évi ráfordítás.
A piac változó, az elmúlt pár évben kicsit kiegyensúlyozottabb és a felvásárlási árak is magasabbak voltak idén. De keress rá az interneten a korábbi évek felvásárlási áraira, nagyon alázóan alacsony áron is ment a borszőlő.
A fajta az egyértelműen a divat függvénye. Manapság az Irsai Olivérnek áll a zászló, de lehet, hogy tíz év múlva mondjuk a Zöld Veltelíninek lesz nagyobb keletje. Mondjuk az sejthető, hogy a jobban terhelhető, aromásabb, jó cukorgyűjtő és kevésbé melósabb fajták lesznek a nyerőek. Ebből a szempontból az Irsai és a Cserszegi elég jó vonalon vannak.
De a piac mennyire változó? Azért lássuk be évente nem cserélhetem a tőkéket xd Meg egyáltalán van-e ilyen kimondott felvásárlási rendszer? Szóval mint ahogy a terményt is felvásárolják adott helyeken.
Ebben a témábana Tóth Feri a legkompetensebb, mert ő pontosan ezt csinálja.
A legfontosabb szerintem az, hogy nagyon precízen készülj fel a költségek tervezésekor. Nagyon figyelned kell arra, hogy pont azt a fajtát, azzal a hozammal műveld amire a piacnak szüksége van és azon az áron tudj termelni amiért a piacnak még megéri átvenni a szőlődet és neked sem bukta. Vagyis, marha nagy hülyeség mondjuk furmintot, 30dekás tőkénkénti terhelésre beállítva, teljesen kézi műveléssel termelni, ha egyszer a kutya sem fizet ezért sem többet mintha irsai olivért termelnél tőkénként 5kg-ot.
Feri, ez nem soviniszta duma. Ezek szakmai alapvetések.
(1) A magasabb fekvésben kevesebb a fagy. (2) A meredekebb dőlésszögben több napfényt kap a szőlő is és a talaj is.
(3) A lejtős talaj jobban átenegdi a vizet ígya szőlő nem áll a vízben nagy esők idején sem, de a mélyebb vízgyűjtő rétegekből szárazság idején is megél a szőlő
Ez nem vélemény, hanem a szőlőtermelés legegyértelműbb tényei. Aki ezt nem hiszi illetve fogadja el, az nettó hülye.
Mennyire érdemes belevágni a szőlő termesztésre eladára? Nem világot akarok váltani, csak jövedelem pótlásnak szeretném, na meg szeretek foglalkozni vele. Végül is a terület, a szerszámok adott, csak a piacra lennék kíváncsi.
Van-e biztos felvásárlás minden évben, vagy rizikós, hogy vagy sikerül, vagy nem sikerül eladni?
Az alföldi régióba vagyok, annak is a keleti részén.
Én az elmúlt héten körbetekerteb Badacsonyt, Szent-György hegyet, Csobáncot, Szigligetet és Somlót. A jobb fekvésű, magasabb területeken semmilyen fagykár nem volt. Az alacsonyabban fekvő, laposban pedig mindenhol látszik a szőlőn a fagy nyoma.
Ez van... a tanulság: nem ok nélkül volt nagy becsben a hegyi szőlő sok-sok évszázadon át.
Gyöngyös környékén nem fagytak el a szőlők, legalábbis a dombokon, amerre jártam.
A város alföldi oldalán nem tudom.
Az én telkem a várostól olyan 4 km-re van, egy lejtő közepe alatt, bár az alsó bozótsáv miatt fagyzugnak minősül, de még ott sem fagytak meg a szőlőlevelek.
"annak olyan szőlőtermő területek, ahol 80mm eső és 4-5 ködös nap bizony elintézi érésben a termést."
:) Most mondjam azt, hogy valahol a kukoricát is meg kell termelni :D
A móri nehézségeket megértem. De azért szerintem ne várjunk menetrendszerűen jó aszús évjáratot minden ősszel.
A botritiszes szemeknek nálunk sem tett jót az eső, de 2-3 nap azért nem kellett, hogy az eső előtti állapothoz visszatérjenek a szemek. Mondjuk mi nem szedün külön aszúszemeket.
Én eddig úgy látom, hogy bravúros évjáratunk van. Nem egyszerűen nagyon jó a szőlő minősége, hanem kimondottan az ideális lassú és hűvös érés folyik. Minden aroma és zamat megmarad a savakkal együtt miközben szépen lassan gyűlik a cukor.
:) megmondtad. De azt nem tetted hozzá, amit most fejtettél ki, hogy nem mindenhol lehet kitartani eddig a termést; sok mindentől függ és ebben a termőhely csak egy - igaz az egyik legfontosabb - dolog. Függ a fajtától, a termés egészségi állapotától, a művelésmódtól is erősen, lásd korábban Zalancelot érvelését is. El kell fogadni, hogy vannak olyan szőlőtermő területek, ahol 80mm eső és 4-5 ködös nap bizony elintézi érésben a termést.
Móron az volt a gond, (tudom, mert hosszan beszéltem velük) hogy aszut szedtek volna (Pontica) de a betöppedt botritiszes szemek ilyenkor nagy eső után durván felhígulnak, és kell 2-3 száraz nap, hogy normálisan aszuzni lehessen. Van ott is dombi, teraszos szőlő ám, még ha nem is olyan magasan mint felélek, vagy felénk. Az igaz, hogy a Móri árokban jobban megáll a pára ezért volt mindig is aszusodás azon a borvidéken.
:) nem akarok vagánykodni, de na ugye, hogy megmondtam... Milyen szépen kigurulta magát a szőlő és milyen szépen összjött at az 7 napnyi szép idő ahhoz, hogy végül így összeálljon a kép.
Móron szerintem nem az eső volt a gond, hanem az, hogy laposban vannak és megáll a víz, plusz nem fúj a szél. Nálunk is esett hébe-hóba, de 2-3 óra altt a föld beszívta és a szél lefúja a fürtökről a vizet.
Idén nagyon sokat tanultam a termőhely jelentőségéről. Ismét, sokadszor bebizonyosodott, hogy a jó vízáteresztő képességű felső talajréteg és a jü víztartó alsó rétegek milyen döbbbenetes jelentősséggel bírnak. Ugyanígy megtanultuk sokadjáta, hogy a magasabb kitettségű, szelesebb, naposann ültetvények kevésbé vannak kitéve a fagyveszéjnek, jobban száradnak eső után így kevésbé állnak sárban.
Ugyancsak tanultunk a biológiai diverzitás és tisztaság jelentőségéről, mert azok akik gyomirtóztak bizony szenvedtek a szárazságtól, mert a gittesedet talaj kevésbé engedi át a vizet és a nagy zuhék esetén a kaszált gyom is segít lassjtani a zuduló vizet.
Hétvégén nálunk is megvolt a szüret, szerencsére a pénteki zuhit megúsztuk, nem úgy mint Móron pl,. ahol le is fújták a emiatt az akciót...
Cca. 350 kg nagyrészt egészséges némi töppedéssel és botritisszel vegyített anyag jött le, darálás után 20, majd 4 órás áztatás után 21 mustfokkal, ami a préselésre már 21,5re gyógyult. 200-220 liter körül lesz a vége, a színlét egy éjszakát hűtve ülepítettem acéltartályban majd átszivattyúztam a szerednyei hordóba. Kevés ként a cefre és a must is kapott, majd az erjedés során többször kis mennyiségben természetes élesztő tápanyagot adok még, egyebet (fajélesztőt pl.) nem.
Pár kép (elnézést a teloval ilyen bénák sikerültek); egészséges:
Nem akarok senkit traktálni a kezdő kérdésemmel, de nekem szükségem lenne a must fokolásáról információra. Van nekem 120 kg kövidinka szőlőm és most lesz a szűrése. A dolog az hogy én olyan 20 fokos mustra akarom kihozni.
A kérdés hogy hogy lehet ezt meghatározni (persze van must fokolóm), mennyi cukrot kell beletenni literenként és látom valami korrekciót is figyelembe kell venni.
