Keresés

Részletes keresés

barkócza Creative Commons License 2013.10.16 0 0 15255

Az illatos fehér szőlőfajták most a pálinkásoknál is népszerűek, elsősorban az Irsait keresik. Még hobbifőzőknek is el lehet adni. Más kérdés, hogy az alföldre inkább a Cserszegi való, mert ellenállóbb.

Előzmény: juhosttt (15248)
juhosttt Creative Commons License 2013.10.16 0 0 15254

Hát nem mondanám Szabolcsot egy kimondott borvidéknek... Sokan csinálják a házi pancsolt borukat, a sok direkt termő, meg rosszabbnál rosszabb szőlőkből, és jó ízzel isszák. Nem gondolom, ha valami minőségit állítanék elő azzal világot váltanék itt, mert aki nem csinál bort, bemegy a tescoba és vesz olyat amilyen ízlik neki. ( én is ott vettem régen a roze-t)

Lehet hogy jobban járok ha csak hobbi marad?

Előzmény: BZoltan (15250)
BZoltan Creative Commons License 2013.10.16 0 0 15253

Igen, biztos az inverziónak is van jelentősége. Én azért a bazalt és főleg a bazalttufa hőkapacitását is jelentősnek tartom.

Előzmény: kess__ (15251)
Mullerg Creative Commons License 2013.10.16 0 0 15252

Ráadásul ebből a vitából úgysem derül ki, kinek jobb a csígerbora XD

kess__ Creative Commons License 2013.10.16 0 0 15251

Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy Tokaj-Hegyalján az OMSZ nem mér napfénytartamot.

Legközelebb Miskolcon (ahol az orografikus hatás is közrejátszhat a kevesebb napfényértékben), illetve Debrecenben. Így a térkép több sebből vérzik.

A 2000-2011-es időszakban az Országos Meteorológiai Szolgáltat mérései alapján egyébként így fest az átlag:

2167 óra - Debrecen
2146 óra - Szeged
2119 óra - Eger
2097 óra - Pécs
1974 óra - Szombathely

/De Cirfandlival együtt jól tudjuk, h. 'helyén' kell kezelni a napfénytartamokkal kapcs.os kimutatásokat.

 

"A hegyi ültetvényeken a fagykár pont emiatt is kevesebb... merthogy nap közben a beesési szög miatt a talaj több meleget gyűjt és köves talaj ezt a hőt tovább tartja meg és sugározza vissza."

Jelentőséget inkább ebben kell keresni:

"Inverzió alatt a levegő hőmérsékleti gradiensének megfordulását értjük. Ilyen helyzetben a levegő hőmérséklete a magasság növekedésével nem csökken, hanem nő."

 

Előzmény: BZoltan (15246)
BZoltan Creative Commons License 2013.10.16 0 0 15250

Nincs itt civakodás :) A Ferit vagy egy évtizede ismerem itt a fórumon. Ő szívből gyűlöli a hegyi bortermelőket, hegyi borokat és úgy generál a hegyeket. Annyira, hogy ő már azt sem hiszi el, hogy a nagyobb dőlésszügű ültetvény több napot kap mint a lapos.


A kérdésedre. Ha bort akarsz készíteni akkor egy kicsit más szempontok alapján kell beállítanod a szőlődet. Merthogy más a vevő...

Manapság a fogyasztók nagyon ár és termőhely érzékenyek. Vagyis neked az lenne az egyetlen járható út, hogy a borvidékedről elfogadott árkategóriában belül jó árú, de jó minőségű bort csináljál. Minél jobb minőségre gyúrsz az annál drágább lesz. A fogyasztói sztereitipiák azok amik befolyásolják, hogy az a bor amit csinálsz az elfogy-e avagy sem. Szélsőségesen fogalmazva teljesen értelmetlen nagy mennyiségben alacsony terheléssel, teljes érettségben szüretelt Furmintból 2000-3000Ft-os bort csinálni Csengődön, mert ebben a műfajban a fogyasztók Tokajt vagy esetleg Somlót keresik. De ugyanígy buktaesélyes egy drága és drágán művelhető hegyi borvidékeken olcsó ivós bort csinálni, mert ebben a műfajban pedig az alföldi bortermelők hagynak állva.

 

A hangsúly a költséghatékonyságon van abban a stílusban és kategóriában amiben a te környékedről a fogyasztók keresik a borokat.

Előzmény: juhosttt (15248)
BZoltan Creative Commons License 2013.10.16 0 0 15249

Elfogult vakhit???

 

Feri, én jártam iskolában és ott tanultam is. A _TÉNYEKBEN_ nem hinni kell, hanem azokat megtanulni, megérteni és elfogadni. Te a tényektől undorodsz.

 

Tény, hogy van jelenetősége a dőlészszögnek. Te ezt nem fogadod el.

Én nem téged hülyézélek le, hanem mindenkit akik a napnál is világosabb tényeket nem fogadják el. Ott van neked  a lehetőség, hogy ne sorolj be a hülyék közé... fogadd el a tényeket. A te saját és egyéni döntésed, hogy a minden tényt nélkülöző véleményedhez jobban ragaszkodsz mint a józan észhez. Hát ez van Feri... nem vagy egyedül a világon. Sokan, nagyon sokan, túl sokan vagyok akik a saját álláspontjukat fontosabbnak tartják mint az éppeszűséget.

 

 

Szóval ezzel zárjuk le ezt a vitát:

Az aki nem fogadja el, hogy egy szőlőültetvényen meghatározó jelentősége van az ültetvény dőlésszögének az hülye... nem kicsit, nagyon.

Előzmény: Törölt nick (15247)
juhosttt Creative Commons License 2013.10.16 0 0 15248

Feri, Zoli!

 

Az ilyeneknek tényleg nincs értelme, ez olyan mintha azt mondja valaki a száraz bor szar, az édes a jó. (van aki ezt van aki azt szereti...)

Megint kérdezek, hátha kicsit rám figyeltek...

Ha a szőlő rizikós, érdemes-e borászatban gondolkozni? Itt se azt mondom, hogy világot akarok váltani, csak szeretném a hobbimmal egy kis pénzt is keresni. Volt 2010-ben is szőlőnk, tudom hogy vannak rosszabb és jobb évek is. Mondjuk ezen a homokon az esős években se áll a víz a szőlőben, ahol meg nagyobban szeretném csinálni ott sincs gond a csapadékkal.

Kicsit rám figyeljetek, majd civakodtok télen 1-1 pohár saját bor mellett :-]

Törölt nick Creative Commons License 2013.10.16 0 0 15247

Nos, mivel már a másodszor is hülyézel, azt hiszem, itt meg is állhatunk. Minden benne van a magatartásodban, amiért én megundorodtam a hegyvidéki borászoktól(nyugodtan nevezd frusztrációnak). Sokfelé  jártam, tanultam-tapasztaltam az elmúlt 30 évben, rengeteg ténnyel szembesültem, de az elfogult vakhittel nem tudok mit kezdeni, nem is érdemes. Tanulj te is és rá fogsz jönni, miről beszélek

Üdv.

Előzmény: BZoltan (15245)
BZoltan Creative Commons License 2013.10.16 0 0 15246

Amúgy ajánlom figyelmedbe ezt a forrást: http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/altalanos_eghajlati_jellemzes/sugarzas/

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait remélem elfogadod...

Különösen a 3. ábrát érdemes nézni. Nincsen drámai különbség az alföldi és a hegyi  borvidékek között.  Sőt a dél-pannon borvidékeken több a napsütéses órák száma mint az alföldi vidékeken. 

De ékes bizonyítéka annak, hogy a napsütéses órák száma mennyire nem sorsdöntő faktor az, hogy Tokaj-Hegyalján van a borvidékeink közül a legalacsonyabb napsütéses órák száma, mégis Tokaj az Tokaj... épphogy a talajszerkezet, kitettség és a többi klímatikus viszony miatt.

Előzmény: Törölt nick (15243)
BZoltan Creative Commons License 2013.10.16 0 0 15245

Pipacsvirágos kis hazánkban nincsen olyan nagy különbség a napsütéses órák számát illetőleg. 2100óra/év és 1800óra/év a két szélső érték... a legnaposabb délalföldi és a legárnyékosabb nyugati vidékek között. Ez max 15% differencia. Bátran nézz utána.

A napsütéses órát a füle mögé dughatja a gazda, ha napsugárnak nincsen beesési szöge akkor hiába van szép napos idő, a szőlőre és a földre nem süt annyi nap. Nem ok nélkül állítják szögbe a napelemeket sem.

A napsütéses órák számát amúgy nyugodtan skálázhatjuk  háromnegyed évre, mert ugye januári napsütés sok előnyt nem okoz.  A napsütéses órák számának az eloszlása sokkal érdekesebb információ lenne. De a lényeg az az, hogy egy déli kitettségű ültetvényen a napsütésnek több az ereje mint a laposnak.

Mondom, megsértődhetsz ahogy akarsz, de aki nem hiszi el, hogy a lejtős ültetvényen több napot és több meleget kap a szőlő az nettó hülye. Ilyen magától értetődő alapvetést éppeszű ember nem kérdőjelez meg.

 

Arról nem is beszélve, hogy a talaj hőkapacitása és hőelnyerő képessége ég és föld tud lenni. A hegyi ültetvényeken a fagykár pont emiatt is kevesebb... merthogy nap közben a beesési szögmiatt a talaj több meleget gyűjt és köves talak ezt a hőt tovább tartja meg és sugározza vissza.

Én nem vagyok öntelt... ezerszer mondtam már neked, hogy abszolut nem vagyok az a nagy arc bor témában. De amikor valaki megkérdőjelezi a hegyvidéki borvidékek legalapvetőbb jelentőségét akkor sírni tudnék. 

Előzmény: Törölt nick (15243)
juhosttt Creative Commons License 2013.10.16 0 0 15244

Ha már jó érett a szem akkor milyen kárt okoz a fagy? Nekem a rajnai rizlingen még mindig van. A fagyok után sokkal édesebbnek érzem, kicsit megtöppedt, nagyon jó bor lenne belőle (ha több lenne). A kék szőlőknél olvastam a szín anyagok veszteségét. De fehérnél? Talán még a víz veszteség lehet, dehát ha nem haggyák hetekig a tőkén akkor az se nagy gond.

Előzmény: kess__ (15241)
Törölt nick Creative Commons License 2013.10.16 0 0 15243

Na menj a fenébe a kioktatásoddal, majd szólok, ha szükségem lesz rá. Aztán még te sértődsz be, ha ilyen viselkedés után belerúgok az elkövetőbe és gőgösen frusztrációnak nevezed...

Akkor tanulj:

1. a napsütéses órák száma az alföldön a legnagyobb. Nézz utána.

2. a kapzsiságot nem kéne a borvidék rovására írni. A száraz években kiszáradt vízállásos területekre is szőlőt ültettek, aztán csodálkoztak, amikor megjött az eső és visszavette azt, ami az övé.

Egy kicsit kisebb arccal, ha nem akarod, hogy megint elmérgesedjen a vita. Látod, ez a baj veletek, hegyvidékiekkel, azt hiszitek, hogy mindent jobban tudtok. Az önteltség rossz tanácsadó.

Előzmény: BZoltan (15242)
BZoltan Creative Commons License 2013.10.16 0 0 15242

Vaze Bélám, gondókoggy mán :)

 

(2) A mi égövünkön a Nap nem 90 fokban süt a földre, hanem van egy annál kisebb beesési szöge. Vagyis ha lejtőt raksz a napsütés elé, akkor közelebb lesz a beeséis szög a 90 fokhoz. Márpedig az egy négyzetméterre jutó napfény a 90 fokos beeséis szögnél a legnagyobb. Tudod ezért van hideg a sarkvidéken és ezért van meleg az egyenlítőnél. Ez a beesési szög és az, hogy a Föld tengelye nem 90 fokot zár be a Nap körüli keringési síkkal okozza az évszakok változását.

Magától értetődő trivialitás, illetve álltalános iskolai földrajz tananyag, hogy a nagyobb beesési szög több hőt jelent. Másrészt, de hasonló szempontok szerint, ha egy ültetvény lejtőn van, vagyis a felsőbb tőkék magasabban vannak az alsóbb tőkéknél így a rájuk eső napfény is több.

 

(3) Neked megvolt a 2010-es év? Tudod, amikor az Alföldön búvárokat hívtak szüretelők helyett... Na, a bazaltos hegyoldalon akkor nem állt vízben a szőlő.  De ha ez nem jön le, akkor az megvan, hogy a víz lefele folyik? Tudod, a folyók, patakok... szóval szerinted ha egy hegyoldalra esik az eső, akkor ott szerinted ugyanúgy megáll  a víz mint egy laposabb vidéken? Mikor hallottál te belvízről a Badacsonyon, Somlón, SzentGyörgy hegyen? Segítek, soha... a hegyi ültetvények egyik nagy előnye, hogy nem áll meg rajtuk a víz, ugyanakkor ugyanúgy vannak vízgyűjtő rétegek ahogy máshol is. Tehát száraz időben sem szenved jobban a szőlő mint máshol.

Te érvként azt mondod, hogy hát ezer éve termelnek szőlőt az Alföldön is. Hát persze... mert frankó hely az Alföld is, megvannak annak is előnyei. A legfontosabb az volt, hogy minden faluhoz, városhoz érdemesebb volt közel szőlőt termelni, mint a bort drágán elszállítani máshonnan.  Évszázadokon át mindnehol a helyi bort itták a népek és nem hasonlítgatták egyik borvidéket a másikhoz. Az volt a jó ami helyben termett. Később amikor a szállítás olcsóbb és gyorsabb lett jöttek ki a különbségek... Akkor kezdett differenciálódni a borpiac. Ekkor derült ki, hogy a hegyi borok mások mint az aldöldi borok... nem jobbak, vagy rosszabbak. Mert ez a mérlegelés egy modrn kori ostobaság. Egyszerűen mások voltak. A hegyi borok édesebbek, szeszesebbek, koncentráltabbak voltak, az alföldi borok pedig gyümölcsösebbek, könyedebbek, jobban ihatóbbak. Más alkalmakra, máskor, máshogy itták a más borokat.


Feri, én erre mondom azt, hogy neked valami furcsa frusztrációd van... én nagyon szeretem az alföldi borokat, nagyra becsülöm az alföldi bortermelőket. Kecskeméten jártam középiskolába, Szegeden tanultam tovább. Vannak soltvadkerti, csengődi, dabasi barátaim, kiskunhalasi rokonaim. Frankó hely az Alföld.  Nekem nem kell bemutatni a Alföld értékeit.

De homokba (milyen találó) dugni a fejedet és direkt tudomást sem venni a hegyi borvidékek másságáról és ezen másság mibenlétéről szakmai hiba és mérhetetlen emberi hülyeség.

Előzmény: Törölt nick (15237)
kess__ Creative Commons License 2013.10.16 0 0 15241

Természetesen nem minden domb/hegy előterében 90-100m a legalacsonyabb magasság, ill. nem minden domb/hegy rendelkezik jó fagylefolyási képességgel/kapacitással, így ez a tszf. magasság nem általános érvényű a borvidékre, a további részletekbe pedig ne is menjünk bele. Én csak erről a DNY-i részről tudok nyilatkozni, ezt látom nap mint nap.  

Fagyással kapcsolatos híradást erről csak egyet találtam, az m1-en az alábbi mondat hangzott el: "-8 fok volt az éjjel Nógrád megyében, Tokaj-Hegyalján még a szőlőlevelek is lefagytak" és ehhez az első csatolt kép szolgált szemléltetésül.

Mivel ez a domb nincs messze innen, arrafelé jártamban meg is örökítettem. A második kép ugyanonnan készült, mint a híradós felvétel. A domb ezen (déli) alsóbb része kevésbé jó fagylefolyású, az alja már inkább völgybe hajló. Viszont ezen a képen is nagyon szépen látszik a fagyási határ, vagyis még valami okosságot is kihozhattak volna ebből az egészből, na persze azt az ilyen híradásoktól várjuk a legkevésbé.

A 3. képen ugyanezen domb van megörökítve (!), csak annak a nyugati oldala, az aljánál látszott némi barnulás. A 4,5 kép pedig ugyanarról a helyről készült, mint a bulvárhíradós kép, bemutatva, hogy a felvétel készítői mit láthattak még ugyanarról a helyről, még csak el sem kellett mozdulniuk. A 6. képhez sem kellett még sokat gyalogolnom. Némi szenzációhajhászás-szagot érzek.

 

Előzmény: Cirfandlia (15236)
Törölt nick Creative Commons License 2013.10.16 0 0 15240

Nem nagyon szoktam a felvásárlót váltogatni. A Bodenvin akasztói pincéjébe kerül a szőlőm már évek óta, nagyon jó a kapcsolatom a tulajjal

http://www.bodenvinkft.hu/index.html

 

Előzmény: juhosttt (15239)
juhosttt Creative Commons License 2013.10.16 0 0 15239

Úgy tudom Te is ebben utazol. Minden évben ugyanannak a felvásárlói szervnek adod el a szőlőt, vagy ez változó?

Az alföld melyik részén vagy? (melyik megye?)

Előzmény: Törölt nick (15238)
Törölt nick Creative Commons License 2013.10.16 0 0 15238

Sokmindentől függ. Ha nincs a közelben viszonylag stabil felvásárló(ez a legfontosabb), akkor szerintem inkább ne vágj bele. Ha van, akkor megoldható. Nagyon naprakészen tudni kell a költségeket, pontosabban a minimálisra kell redukálni, minden munkát időben elvégezni, bármilyen csúszás a költség növekedésével járhat.

Előzmény: juhosttt (15225)
Törölt nick Creative Commons License 2013.10.16 0 0 15237

De, soviniszta duma. Az első pontod még megáll, de ha a többi igaz lenne, akkor az alföldön csak akác lenne, nem az ország legnagyobb borvidéke. Csak hát itt vagyunk már ezer éve.

Előzmény: BZoltan (15226)
Cirfandlia Creative Commons License 2013.10.15 0 0 15236

Május óta??? Azért ez kicsit költői túlzás nem? Tudom hogy arra tényleg elég kevés volt, de azért úgy tűnik, a május június eléggé csapadékos volt arrafelé. (http://www.metnet.hu/?m=terkepek&type=2&list=3&map=prec_m&date=2013-05http://www.metnet.hu/?m=terkepek&type=2&list=3&map=prec_m&date=2013-06) Meg az utóbbi 90 nap is 40-60 mm; igaz Bogács csak 32 mm.   De mekkora különbség van kis hazánkon belül...

Akor azért úgy tűnik a szőlőid a téli, tavaszi csapadékból egész jó alapanyagot adtak :).

 

 

Kess: remek adatok, köszi. Csak azt nem értem akkor a tokaji elfagyott szőlő híradások honnan jöttek, ennyi szőlő van 100m tengeszint alatt? vagy voltak rosszabb fekvések magasabban is?

 

Előzmény: jacsoj (15234)
medveger Creative Commons License 2013.10.15 0 0 15235

Mi a korai fajtákat leszedtük szeptember végén, 18-as mustfokkal, de az Olaszrizling még mindig fent van. Nem szőrös, nem folyik le, nem ment tönkre.

Egészséges fürtök néhány aszúsodó vagy töppedő szemmel vagy anélkül. Fent tartom, amíg lehet -  meg amíg az előrejelzések szerint nem jön tartós esőzés.

Mondjuk szerencsés vagyok a termőhelyemmel, azt gondolom Zalán belül is: teljesen déli kitettségű lejtő nyugat felől zárt völgyben. A nagy viharok elkerülik, nem tudják közvetlenül tépázni, fagykár a helybeliek szerint nem nagyon volt az elmúlt ötven évben, a nyarak meg csapadékosabbak, mint a legtöbb borvidékünkön - ez az elmúlt évek aszályai mellett kifejezett előny.

Az idei ősz gyönyörű volt, s úgy tűnik, a terméskorlátozás és a szellős fürtzóna is meghálálja magát. Ha a következő egy hét is olyan lesz, amilyennek az időjósok mondják, el tudom készíteni eddigi legjobb boromat (ami azért nem olyan irdatlan nagy dolog, az eddigieket nem nehéz felülmúlni).

 

Jó munkákat mindenkinek a szőlőben vagy a pincében!

 

Hely: Csáford, Zalaszentgrót, Zala megye

 

Előzmény: Cirfandlia (15214)
jacsoj Creative Commons License 2013.10.15 0 0 15234

Igen, valójában soha nem 100 literhez tettem, hanem a 100 literes hordóban lévő musthoz. Meg annyira soha nem tizedeltem.

 

Felénk -Mezőkövesd határ, az egri borvidék határától vagy 1 km-re, május óta nem volt eső. A föld teljesen szét van repedezve, június eleje óta nem horoltam, de így is teljesen fűmentes. Ma volt egy kevés eső, meg talán holnapra ígérkezik. A szőlők csodálatosan beértek, de apró szemű maradt. Itt is fagyott a hó elején, a városban, a kertemben nem.

A Néró cukorfoka szokás szerint nem volt mérhető szept. közepén, hígítani kellett. A Bianca 24-25 fokos lett, a Pölöskei teljesen narancsszínű és 24 fokos.

A tavalyi hasonló tapasztalatok alapján a tőkéket  kevés szemre metszettem hál Istennek, így nem mentek tönkre. 

Előzmény: Cirfandlia (15212)
kess__ Creative Commons License 2013.10.15 0 0 15233
Előzmény: kess__ (15232)
kess__ Creative Commons License 2013.10.15 0 0 15232

Ill. nem mellékes az áttelelés szempontjából az őszi (a termésnevelés utáni) vegetációs időszak hossza sem. Minél több cukrot képes még felhalmozni a vesszőkben a növény azon kívül amit belenyomott a termésbe, annál jobb a télállósága is, de ilyen helyeken a 'mikroklíma' nem is teszi annyira próbára ezt a képességét a növénynek.
A hegyek, dombok szőlőtelepítésre leginkább alkalmas magasságaiban a középhőmérséklet is magasabb, mint az azok közelében lévő sík területeken. Ez leginkább a valamivel alacsonyabb nappali hőmérsékleteknek és a jóval magasabb éjszaka hőmérsékleteknek köszönhető, vagyis ezen területek kevésbé kitettek a szélsőségeknek is, a hőingás kisebb mértékű, stb.
Itt a környéken egyébként október 5-én mérték a legalacsonyabb hőmérsékleteket. Akkor így alakult a profil a Tokaji-hegyen:

 

 

Előzmény: BZoltan (15226)
BZoltan Creative Commons License 2013.10.15 0 0 15231

Azt, hogy kevesebb és hogy minél kevesebb azt nehéz megmondani.

 

A ráfordítás nagyon időjárásfüggő, van olyan év mint az ideo hogy 4 kör növényvédelemmel meg lehetett úszni, de van olyan, hogy 8-szor kell fújni. Ha jó idő van virágzáskor és jó a kötődés akkor tud bő termés lenni, de ha vacak az idő a kritikus napokban akkor simán feleződhet is az a terv amire be van állítva az ültetvényed. De ugyanígy egy későn elkapott lisztharmat is durván tud tizedelni. A nagy szárazság vagy éppen brutálisan sok eső is bukó... na és egy jégverés is pontot tud tenni a történet végére.

Az én tapasztalatom az, hogy tíz évből kettő a durván bukó, kettő a bitang jó a többi hat meg középjó vagy középszar. Ha szőlőben gondolkodsz, akkor mindenképpen 30 éves távlatban érdemes számolni. Ennyi időre szól a erősebben megterhelt tőke és a támrendszer is igényel ennyi időn komolyabb figyelmet. Van természetes tőkehiány amit pótolni kell stb, stb.

 

Jó dolog a szőlő, de azért nem érdemes 1-2 eredményes év alapján nekiugrani. Frappánsan fogalmazva akkor érdemes belevágni, ha el tudnád viselni (tudnád finanszírozni) azt is, ha ez a tízéves blokk két hulladék évvel indul majd három gyenge évvel folytatódik.

Előzmény: juhosttt (15230)
juhosttt Creative Commons License 2013.10.15 0 0 15230

Ha az árakat vesszük, itt egy mázsa tengeri víztaralomtól függően 2800-4000 ft közt van (a 4000 ha lesz, jó lesz...)
Oda kell a fémzárolt mag, műtrágya, szántás, vetés, tárcsázás, vegyszerezés, ekekapázás. Szóval van munka ott is, kiadás is... Ha meg jön egy jó nyári meleg, a rosszabb homokos helyeken felsül. Szóval ha úgy vesszük a 80-100 ft-os bor szőlő is jövedelmezőbb eladásra, mint ez. Az olaj forgó kb 3 éve is 8000 ft volt, most is 8000 ft. De a kiadások nem maradtak meg, a gázolaj lassan 2x annyi lesz mint akkor, a vetőmag ára is felfelé megy. 

Szóval én személy szerint más irányba terelném a gazdálkodást. Persze szőlőnél is vannak rosszabb évek, de alapjában véve kevesebb az évi ráfordítás.

 

Előzmény: BZoltan (15229)
BZoltan Creative Commons License 2013.10.15 0 0 15229

A piac változó, az elmúlt pár évben kicsit kiegyensúlyozottabb és a felvásárlási árak is magasabbak voltak idén. De keress rá az interneten a korábbi évek felvásárlási áraira, nagyon alázóan alacsony áron is ment a borszőlő.

 

A fajta az egyértelműen a divat függvénye. Manapság az Irsai Olivérnek áll a zászló, de lehet, hogy tíz év múlva mondjuk a Zöld Veltelíninek lesz nagyobb keletje. Mondjuk az sejthető, hogy a jobban terhelhető, aromásabb, jó cukorgyűjtő és kevésbé melósabb fajták lesznek a nyerőek. Ebből a szempontból az Irsai és a Cserszegi elég jó vonalon vannak.

Előzmény: juhosttt (15228)
juhosttt Creative Commons License 2013.10.15 0 0 15228

De a piac mennyire változó? Azért lássuk be évente nem cserélhetem a tőkéket xd
Meg egyáltalán van-e ilyen kimondott felvásárlási rendszer? Szóval mint ahogy a terményt is felvásárolják adott helyeken. 

Előzmény: BZoltan (15227)
BZoltan Creative Commons License 2013.10.15 0 0 15227

Ebben a témábana Tóth Feri a legkompetensebb, mert ő pontosan ezt csinálja.

 

A legfontosabb szerintem az, hogy nagyon precízen készülj fel a költségek tervezésekor. Nagyon figyelned kell arra, hogy pont azt a fajtát, azzal a hozammal műveld amire a piacnak szüksége van és azon az áron tudj termelni amiért a piacnak még megéri átvenni a szőlődet és neked sem bukta.
Vagyis, marha nagy hülyeség mondjuk furmintot, 30dekás tőkénkénti terhelésre beállítva, teljesen kézi műveléssel termelni, ha egyszer a kutya sem fizet ezért sem többet mintha irsai olivért termelnél tőkénként 5kg-ot.

Előzmény: juhosttt (15225)
BZoltan Creative Commons License 2013.10.15 0 0 15226

Feri, ez nem soviniszta duma. Ezek szakmai alapvetések.

 

(1) A magasabb fekvésben kevesebb a fagy.
(2) A meredekebb dőlésszögben több napfényt kap a szőlő is és a talaj is.

(3) A lejtős talaj jobban átenegdi a vizet ígya szőlő nem áll a vízben nagy esők idején sem, de a mélyebb vízgyűjtő rétegekből szárazság idején is megél a szőlő

 

Ez nem vélemény, hanem a szőlőtermelés legegyértelműbb tényei. Aki ezt nem hiszi illetve fogadja el, az nettó hülye.

Előzmény: Törölt nick (15224)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!