Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Két kérdésem lenne hozzátok és talán segítség kérés is. Adott egy kádár kocka 100nm ház alfa téglából amin 10cm polisztirol szigetelés van az ablakok műanyagra kicserélve a födémen 10cm üveggyapot. Eddig vegyes tüzelésű kazánnal fűtöttünk. Radiátoros fűtésről van szó régi lemez radiátorokról. Idén hívtunk gázszerelőt és áttértünk gázfűtésre de meg maradt a vegyes tüzelésű kazán is. Tehát a régi rendszerre lett rákötve a gázkazán. A gázkazán egy Baxi duo tech kombi kondenzációs gázkazán csak most azt nem tudom 18 vagy 24kw és a használati meleg vizet is ő adja. A srác csinált a kazánnak egy rézcsöves kört egy hőcserélővel. A termosztát digitális de on/off. Az első kérdésem az hogy a novemberi gázfogyasztásom 110m3 úgy 50/43 a fűtési vízhőmérséklet. A szivattyú egy grundfost ami a legnagyobb fokozaton keringeti a vizet. 22 fokra van beállítva a termosztát néha 23-ra éjjel le van véve tehát nem kapcsol be a kazán nappal anyósom otthon van mert hát nyugdíjas de nem fázós ő 22fokra állítja be a hőmérsékletet. Tehát a 110m3 ez jónak számít vagy sok vagy kevés? A másik kérdésem az hogy inkább vegyem lejjebb a az előremenő víz hőfokát és állandóan menjen a kazán vagy így jó ahogy van és északára se kapcsoljon ki. Nincs összehasonlítási alapom így nem tudom hogy mi a jó fogyasztás. Most hogy nézegetem minden nap olyan 5-7m3 fogy naponta. Hát ez a helyzet.
Hát, én nem vagyok szakember, de az akkori prospektusokat átböngészve, meg amit a kiállításokon is láttunk, szerintem már 7 évvel ezelőtt is adott volt mindenféle "modern technológia". Ennek ellenére, nem lett agyonbonyolítva a rendszerünk, a csövek is egyszerűen csak a betonhálóra lettek rögzítve. Azon mi is filóztunk, hogy mi lenne, ha netán bekrepálna a padlófűtés. Apósomnak hála, hoztunk is akkor egy olyan rossz döntést, hogy felhúzattunk egy szilárd tüzelésű kéményt...amit valószínűleg soha nem fogunk használni. Amilyen pici a házunk hőigénye, és amilyen gyenge telek vannak nálunk (a skandinávokhoz képest), szükség esetén klímával is el lennénk.
Hja, az úgy kezdődött, hogy GF25 szenes kazán, és a tetőtéri radiátorok visszatérője keverve a padlókör visszatérőjével. És úgy is működött pár évig. Aztán a gázos állókazánnal is, de ott már hőcserélővel, mert csak. Most meg kondis kazánnal, 42 °C-os kazán előrével, hőcserélőn tá továbbra is.
Jó, akkor most lemegyek, és megmondom a 25+ éves padlófűtésemnek, hogy ő most nincs is, de ha mégis, akkor okvetlen el van romolva, de ha az nem, akkor legalábbis rosszul fűt. :-P
Pontosan mi baj tud lenni egy rendesen megépített padlófűtéssel? Melyik eleme rizikósabb egy olyan radiátoros fűtéshez képest, ahol a csövezés teljes egészében a padlóban és falban közlekedik? (Mert azért a falon kívül szerelt 2"-os vascsöves rendszereket már úgy 30-40 éve túlhaladtuk.)
A termotéka kb. 2800-3000 m3/év volt, az inka miután felraktuk 2400-2500 m3/év között evett úgy hogy csak a 3 járatú szelep lett kiszedve a rendszerből. Azóta történtek beállítás optimalizálások és némi rendszer átszerelések, (vascsövek kiszedve, helyette réz) valamint ablakcsere 3 rétegűre, így 1300- 1600 m3/év között evett az inka.
Az aristonnak csak egy teljes éve van meg, ez 1190 m3/év volt.
Az ariston előtti időben plusz gázfogyasztóként volt egy 120 literes őrlángos gázbojler is.
Igen, mert az lett volna a legolcsóbb, és legegyszerűbb.
Persze ha a sok "okosra" hallgatok, most a házon pala lenne, amit már időszerű lenne cserélni, és nem betoncserép, gerébtokos ablakok lennének, nem hőszigetelt ablakok, mert az mennyivel olcsóbb, és most cserélhetném.
7 év az semmi. 1989ősztől működik hiba nélkül (lekopogtam) a 13 körös padlófűtésem. lakószint 7 kör, padlástér 6 kör. Mindenféle csodaszelepek nélkül. A szenes karborobotnál és a termotéka 25-ös gázkazánnál volt 3 járatú keverőszelep. A karborobot 89-95 között, valamint 97-ben pár hónapig ment. 95-2006 között termotéka 25, 2006-tól 2018-ig termomax inka 24, utána ariston genus one 24 van. Az aristonnál sensys vezérel, előtte mindig on-off termosztát volt. Az inkához volt külső érzékelő.
Azért 7 évvel ezelőtt még nem voltak olyan anyagok, technológiák, amikkel bármelyik fűtésszerelő időtálló padlófűtést tudott volna csinálni. A te szerelőd akkor még nem volt jártas ebben a technológiában.
Szerencsés vagy, hogy a padlófűtésed 7 év óta probléma nélkül dolgozik, mert ugye nálad nincs pótkötél, ha most gáz lenne a padlófűtéssel, akkor igen költséges és azonnali fűtésrekonstrukciónak néznél elébe (míg ha lenne radiátoros köröd is, akkor némi komfort veszteséggel ki lehetne bekkelni a telet a padló felverése előtt).
Többen is javasolták azt, hogy a kazán megléte ellenére az emeletre gázkonvektort tegyél? Ha egy ember ilyet mond, azt még meg lehet érteni, de hogy többen is ezt a marhaságot javasolták, az számomra hihetetlen.
Nálunk az első szaki szó szerint megsértődött, és otthagyott bennünket, amiért ragaszkodtunk a kizárólagos padlófűtéshez. Ő radiátorokat is fel akart szerelni, minimum a hálószobába, mert állítása szerint a padlófűtéssel kifagyunk, és a "lebegő" por miatt megbetegedünk. :) Ami a legdurvább az egészben, hogy nem egy old school fazon volt, hanem egy 30-40 év körüli fiatalember.
7 év távlatából elmondhatom: nem jött be a riadalma. :)
Biztos jó annak aki egyszintes házban lakik,mondjuk a mienk azért 2 szintes, már ha a tetőtér szintnek számít.
Igaz, ott is padlófűtés van, mert volt eszem, és nem hallgattam a sok hozzá nem értő károgó szakembernek nevezett élőlényekre. Mert ha rájuk bízom, ott most konvektor van.
És még így se kell 100 ezer értékben aktív/passzív elem a beszabályzáshoz. Egyetlen mofémes golyóscsap van a tetőtérben a beszabályzáshoz. Bár mióta átalakítottam a kondenzációs kazánhoz az teljesen nyitva van.
Jó annak, aki egyszintes házban lakik és csak padlófűtése van, mert olcsón megúszhatja a fűtési rendszer beállítását.
Ha lenne a padlófűtés mellett radiátoros kör, és/vagy másik szint a házban, akkor mindjárt kellene 100 eFt értékben egy csomó aktív és passzív elem a szabályozáshoz.
Immergas Victrix Zeus 25 kazánhoz még mindig azon gondolkodom, hogy (okos) Tado vagy a gyári Amico V2 termosztátot vegyem.
Amicoban találtam olyan beállításokat, mint pl. az anti-legionella mód (felfűti a HVM-et időközönként).
Lehetséges, hogy ezeket a funkciókat nem a kazán, hanem a termosztát tudja? Valamint a gázmodulációt is a termosztát kezdeményezné, nem a kazán? Meglepne, de akkor érdemesebb az Amicot venni.
Próbálom összerakni fejben, el akadtam. A szekunder oldalon a soros kötést értem, de a primer oldali visszatvérőkből egyre melegebb víz megy vissza, ha a hőcserélőket egymáshoz viszonyítva nézem?! A párhuzamos kötés a nagyobb tömegáramhoz kell?
Az a vegyeskazán-puffer körben van. Így a gázkazán padlófűtés körben csak réz és műanyag van, semmi vas. Így a vegyeskazán, puffer koszos rozsdás piszkos mocskos vize nem megy a gázkazánba.
Sziasztok! Szűk 200 hozzászólással ezelőtt láttam 3 hőcserélőt párhuzamosan kötve. Miért nem egy nagyobb teljesítményű hőcserélő lett beépítve? Szokták a hőcserélőket sorosan is kötni? Ha igen mi a különbség a kettő kötési mód között?
