Vegyestüzelésű kazánt szeretnék ehhez kellene egy kémény. Szeretném megkérdezni a szerelt fém és a kész (lei, sch.) kémények között van -e valami fontos különbség vagy mindegy melyiket választom.
Vidéken itt-ott elfogadják még a falazottat is, de pl Pesten már csak bélelt falazott kéményt lehet építeni, ami a végén többe kerül, mint egy schiedel, vagy leier
Nem szeretnék beleokoskodni de nekem az építési osztályon olyasmit mondtak, hogy tavaly nyár óta csak az előregyártott (Schiedel, Leier, stb) kémény fogadható el egy jogszabályváltozás miatt. Új ház esetében. Sztem érdeklődj azért utána az önkormányzatnál nehogy alászaladj az épített kéménynek.
Persze megtörtént - kb. 150.000 HUF anyagköltséget raktam össze; de egyes kéényforgalmazók - akikkel szerintem nagyon sokan dolgoztatunk - még honlapja sincs; viszont nekünk lehet tapasztalatunk. Én azért türelmesen várok, hátha valakinek van ilyen infója is.
Mátészalkáról, egy kertes családi házból írok. Már napok óta olvasom - ezeket - a hozzászólásokat (is) - gratula, nagyon jól alakul ez a fórum!
Lényeg a lényeg: 150-es, 6 fm-es kész acélkéményt csinálok/csináltatok tervrajz alapján.
Tegnap megvettem hozzá a saválló (0.6-os) és az alumínium (1-es) lemezeket, ismerősnek van hozzá hengere, másik ismerős meghegeszti (melóhelyről van argon és avi-hegesztő) és egy 'nyugdíjas' kéményes barátom meg összerakja a szigeteléssel együtt. Anyagköltség (lemezek) eddig 40.000 HUF.
Csak kalkulációs céllal (munkadíj): mennyibe kerül egy kész saváló hőszigetelt kémény és mennyiért szerelik be (piaci áron)?
Köszi a tanácsot, még nem tudom mihez kezdjek. Szerinted akár utólagos alátámasztás is lehetséges? Bár elég nehezen tudnám elképzelni ennek kivitelezését, tekintve hogy nehezen kivitelezhető az utólagos " hozzákötés " az eredeti téglafalhoz. Na mindegy, majd beszélek a tervezővel....
Olvasom itt a 'hivatalos' olv.társnak adott gondolataidat.
tehát neked van egy félig visszabontott kéményed és ez a problémás.
A félig visszabontottról : a nem használat nem jelent üztemen kivüliséget.
Ez egy tény az üzemenkivüliség meg egy jogi fogakom. fedlap a tetején, a csatlakozó nyilások befalazva és törölve a nyilvántartásból.
a másik : "való kátrányszagú kéményem az még áll, klinker téglával van kirakva a tetőn kívül, és egy egy méteres eternit csővel van megtoldva. "
Mint S. mondta .
A klinkeres tetőn kivűli rész csak csicsás díszítés, az eternit tényleg nem való oda.
Az elv : megfelelő kazán teljesítményhez megfelelő kémény szelvény és magasság.
Ha szerencséd van az eternitcső eltávolítása után ha megvan a 14 x 14 es szelvény , elmegy. Ha kevés a magasság (huzat problem ), magasítani kell, de ezt csak a szagprobléma megnyugtató megoldása után csináld, különben felelegesen dolgozol.
megjegyzés : olvtárs nem elvtárs, hanem olvasó társ !!
Kérj egy statikus szakvéleményt! Bár azt hiszem a tégla felénél (6 centis) nagyobb elhúzásnál már szélesíteni kell a kéménytestet, mert addig az elcsúsztatott függőleges terhelés síkja még az alsó függőleges kéményfalazatra esik. 6 centis elhúzásnál nagyobbnál pedig már nincs úgymond "alátámasztása" a terhelésnek.
Ja és szakvéleményt mindenképpen ki kell állítani, max a végeredmény az, hogy nem megfelelő. De akkor részletezni kell, hogy miért nem.
Kedves Émile! Irtad, hogy te már találkoztál ilyen kéménnyel. És az a sajátod volt? SIkerült megszüntetni a szagot? A kiégetéssel kapcsoltban vagy 3 éve egyszer megpróbáltunk begyújtani a régi kazánba, mert elfagyott a pincében a vizvezeték és hogy kioldódjon, de nyílván a régen nem használt , hideg kémény miatt csak jött a füst orrán száján a kazánnak. Ez normális volt? A hideg miatt?
2. Sajnos az új szabályok vonatkoznak rá, és az újbóli használatba vételéért vizsgálati díjat kell fizetni. Ezért szoktam én javasolni, hogy maradjon a kémény tartaléknak évi 5-600 Ft-ért ugyanolyan ellenőrzési kötelezettség alatt, mint egy használatban lévő, így ha rákötnek egy tüzelőberendezést nem kell a procedúra.
Az eternit csöves toldás az egyik legelterjedtebb, de legveszélyesebb megoldás. Mivel az eternitcsőnek nincs hőszigetelése a kondenzáció biztosan megindul benne, és az alatta lévő kéményfalazatot rögtön kezdi áztatni. Nem is beszélve a hirtelen keresztmetszet szűkítésről, ahol a turbolencia miatt erősebb a korom lerakódása, ráadásul a kéményseprő kefe nem is megy át rajta. Ha egy kéményt meg kell magasítani, akkor azt az eredeti (belső)szerkezettel kell továbbvinni.
Szia siokemeny ! Az elhúzás a padlástérben van / állmenyezet fölött /, a felső tisztítónyílása aljától indul, és a tető vonalától már ismét függőlegesen megy tovább. Azt mondta, hogy alul szélesebbnek kellene lenni a kéménytestnek - de a kémény a mennyezetig már évek óta készen volt - ezért így lett megoldva a dolog. Előtte konzultáltam a kéményseprőnkkel, Ő javasolta ezt a megoldást. Csak átvételhez a főnöke jött ki!! Még valamit szeretnék megkérdezni: a tél végén beszóltam a kéményseprőékhez, hogy bent a lakásban / ez egy másik kémény!! / szeretnék kandallót építtetni, és ehhez egy korábban " visszamondott " kémény újbóli használatbavételének menetéről érdeklődtem. Ki is küldték a kéményseprőt aki megvizsgálta a kéményt, megállapította hogy megfelelő, majd beírta hogy működő kémény 1 db kandallóra, elkérte az éves díjat és azt mondta hogy így már semmi akadálya a kandalló megépítésének. Csakhogy a "főnök" pont akkor jött ki megnézni az elhúzott kéményemet amikor a kandallós csinálta a bekötést. Ekkor közölte velem hogy az Ő nyilvántartásuk szerint itt nincs is működő kémény, és hogy erről a kéményről is csinálni akar egy átvételi jegyzőkönyvet. Miután Én megkérdeztem hogy akkor minek jött ki a kollégája pár hónappal ezelőtt, és mire fizettem több ezer ft-ot egy nem is létező kémény vizsgálatáért, csak a vállát vonogatta, hogy erről is kell papír, meg különben is... Ja és persze minden csak szóban történt, papírt semmiről sem adott, még arról sem hogy milyen indokkal tagadta meg az elhúzott kéményem átvételét. Sőt arról sem, hogy egyáltalán kint volt. Igaz fizetni sem kellett !
Kedves Siókémény kösz a gyors választ. 1. Foltosodás nem volt. A szomszéd mesélte, hogy az előző tulaj mindenféle szemetet tüzelt, meg egyszer koksszal is túlfűtötte a lemezkazánt, ami többször kilyukadt és teljesen kipufulykásodott, kigömbölyödött az oldala körbe. Állítólag akkor a kémény még lángolt is.
2. Ha hivatalosan használaton kívül van egy kémény, és újra bejelentjük, akkor az új szabályok vonatkoznak rá, mintha most építenénk, vagy nem?
Ezt azért kérdezem, mert a szomszéd egyszer, amikor jött a kéményseprő és nem voltunk otthon, rábeszélte a kéményseprőt, hogy írja be, hogy nem használjuk a két kéményt. Az ezt nem akarta, mondván, hogy akkor le kell egy betonlappal fedni a tetejét. De végül is többet nem jött a kéményseprő, és díjat sem szednek. Azóta az egyik kéményt a cserép aljáig visszabontotta az ács, amikor új cserepet rakott. A kazánhoz való kátrányszagú kéményem az még áll, klinker téglával van kirakva a tetőn kívül, és egy egy méteres eternit csővel van megtoldva. (Szerintem az elég szűk lehet kb 10-12 cm.) Tehát ha vennék egy új kazánt akkor olyan 21-30Kw-osat, akkor a szűkítést le kellene szedni?
Az első, hogy szélcsendes, és ha lehet borús idő legyen, a külső környezetben ne legyen szalmatetős ház, egyebek... és a kémény környezetében se legyen gyúlékony anyag. Egy ujjnyinál vastagabb kátrányréteget már nemigen szabad égetni, de volt már rá példa. Sose alul kell kezdeni az égetést, mert akkor túl intenzív lesz. A kitorkolásnál, vagy a felső tisztítóajtón keresztül kell meggyújtani a kátrányréteget, és az elkezd felfele-lefele égni. Van egy kézi gázolajos kiégető szerszám, de akár lehet olajos ronggyal fáklyaolajjal, fával is meggyújtani. Ha meggyulladt megy minden magától, nekünk csak arra kell figyelni, hogy ne legyen túl intenzív az égés, amit a tisztítóajtókkal lehet szabályozni. Ja és hogy ne gyulladjon meg semmi. Víz mindig legyen kéznél, minimum10 liter. A kéményben a tüzet nem szabad homokkal, vagy vízzel eloltani.
Régen még nagyon elterjedt volt a kiégetés, ma már nincs erőltetve, inkább valamilyen kémiai úton próbáljuk meg leoldani a kátrányt a kémény faláról - gondolok itt a kéménytisztító fahasábra és társaira. A kiégetés nem tesz jót egy falazott kéménynek. Ujjnyi repedések keletkezhetnek rajta, de hajszálrepedések mindig.
Tűzoltóknak előtte mindenképpen szólni kell, mert a keletkező füstöt látva valaki biztos bejelentést tesz feléjük.
Nálad az a probléma, hogy a kémény felső része át van itatva kátránnyal, korommal.
A téglák !
Ez esős párás időben kaphat egy kis vizet is és még erősebben érződik, főleg mivel ilyenkor a diffúzió nem a kémény felé a falon át hanem pont fordítva a kéményből a szoba felé irányul.
Ha még nincs teljesen átitatva, azaz folt nem látszik, a folyamat megállítható a kátrány korom viszont onnan soha ki nem jön.
És még mielőtt a bélelésen gondolkodnál, két javaslat.
Az első egy alapos kotrás és eseteleg égetés - habár a mai kéményseprők ezt nem igen végzik. Ezt is meg lehet sk. csinálni, hogy hogyan később.
Tehát tisztítás és kiégetés után a pincei tisztító ajtót meg magát a kazán füstjáratait nyilva kel hagyni. A lényeg legyen áramlás - huzat - a szag ne befélé jöjjön hanem a természtes utján a kéményen át a szabadba.
Végleges megoldás : a 'beteg ' rész bontása cseréje.
Béleltetni csak ez után érdemes.
Aki mást mond az szélhámos.
A többi kérdéseddel nem foglalkozom, számtalan megoldás van.
Ja és az át/ kiégetés égetés.
A beteg szakasz előtt ha van egy tisztító, kinyitod, lefelé a kürtőt egy ráccsal lefeded, belepakolsz száraz ákácfát ( vagy jobb ha un. metakockát - ezt nevezik szilárd spiritusznak is ) meggyújtod és hevíted a kémény szakasz amennyire csak lehet. A ha tisztességesen át melegszik belül az illó rész távozik a falból. Ha nem marad minden a régiben. Arra azért vigyázz, tűzet ne okozz.
Maga a festegetés stb. nem ér semmit.
Egyébként ez a jelenség mindig használaton kivüli kéménynél lép fel. ha üzemel az áramlás normál , a szag nem befelé jön (hacsak nem totál átitatott az a kémény )..
A jelenség neve páradiffúzió. A magas páratartalom a kéményfalazat pórusaiba nyomja a kormot, kátrányt, ezért lehet annyira érezni a lakásban. Elvileg a kémény kiszárítása és lezárása után elmúlik.
Foltosodás még nincsen? Mert azon már nem lehet segíteni, csak a kátrányos téglák cseréjével.
Ha kibéleled, akkor semmiképp se öntsd ki malterral, hagyj légrést a falazat és a béléscső között. A lényeg, hogy a kitorkolásnál a béléscső és a fedkő közötti rést öntsd csak ki, vagy fújd ki habbal. Így béléscső és a falazat közötti levegő nem tud mozogni, jobb lesz a hőszigetelése, és az eső és pára sem tud a kéményedbe jutni. A légrést kitöltheted perlitszemcsékkel, vagy ásványgyapottal is.
A kémény nagyon is függ attól, hogy mit kötsz rá. Először el kell döntened, hogy milyen tüzelőberendezést akarsz üzemeltetni, és ahhoz kell igazítanod a kéményátmérőt. Ha esetleg nagyobb az nem baj, hiszen a készülék füstcsövére tehetsz pillangószelepet, a kéménynek meg (mivel már csak bélelt, vagy szerelt, vagy Sch..., vagy Leie.., vagy egyéb előregyártott lehet) mindegy, hogy folyik-e a kátrány.
Tapasztalt-e már valaki ilyet? Kb 25-30 éves tetőtérbeépítéses ház pincéjében vegyestüzelésű kazán üzemelt. Jelenleg üzemen kivül van. Nem használjuk.
A probléma az, hogy a lakásban időnként koromszagra emlékeztető szag árad a kéményből. A konyhai részen csempézett a fal ill. kémény, de a fuga közt is enyhén érződik a büdös. Az emeleti szobában viszont többször átfestettük már, (hipós festékkel is) de időjárási viszonyoktól függően érződik a büdös. Esős, párás időben erősebben.
Mivel szeretnénk egy új vegyes tüzelésű kazánt, és/vagy kályhát is, a kérdésünk az, hogy ha béléscsövet kapna a kémény és körülötte ki lenne öntve malterrel, akkor vajon megszűnne-e a szag, vagy egy új fém kéményt használjunk, ami a házon kívül a fal mellett futna. Bár úgy tudom, a kéménynek nem jó, ha a külső hideg lehűti fűtési idényben.
Függ-e attól a tervezett kémény, hogy kazánt teszek a pincébe, vagy vízteres kályhát a nappaliba? Nem tudom melyik lenne jobb, praktikusabb, esetleg olcsóbb (200-250EFt), összekössem-e a meglévő henkócsöves gázkazánnal fűtött radiátorokkal?
