Szervusz. Köszönöm. Főként arra nem emlékeztem, hogy milyen mélyre kell a földbe ledugni. Én most lehet hogy elrontottam a kivitelezést. Ugyan is 4 cm -szélességű csíkokra daraboltam fel a palackjaimat. Úgy gondoltam, hogy pár cm mélyre elég ledugosgatni. Abból kiindulva, hogy az eddig elrágott szárak mindig a talaj felszíne alatt néhány mm-re voltak. Lehet hogy nem is lótücsök okozza a bajt? Viszont kb. 5-7 mm -es lyukak látszanak a földben belefúrva. Esetleg ha erre tudna valaki választ adni?
Sikerült néhány fotót készítenem a paradicsom palántákról. Remélem, hogy megnézitek és valamit írtok majd róluk.
(Sajnos nem a legjobb felbontásúak és szinüek a képek a kis felbontás miatt. Talán azért valami látható belőlük.)
Úgy látom, hogy a felső legújabb hajtásokkal nincsen különösebb baj. Sajnos azonban az alsó levelek kezdenek teljesen besárgulni és lassanként lehet hogy elszáradnak majd. Ezen kívül a szár felsőbb részén lévő levélzet egy részén megjelentek beszáradott világosbarna színű foltok. A levél felületén, vagy a levél csúcsi részétől kezdődően, vagy a levél széle kezd beszáradni. (A foltok színe világos barna tónusú, nem fehér. Utóbbi a napégés tünete, ha jól tudom) Ez a dolog az utóbbi napon jelent csak meg a paradicsomokon. Előtte való egyik napon permeteztem Karate, valamint Champion WG -vel. Ez a réz szer okozhat levél megégést? Érdekes módon ugyanez a gond (beszáradott foltok) megjelent a zellerek levelein, de a lestyán levelein is elszórtan. Ezeket viszont nem permeteztem, tehát a problémát talán nem a permetszer okozta. Mi a véleményetek erről?
Jellegzetes "idegesítően" méregzöld levél az egyik paradicsomon.
Egy jellegzetes kinézetű paradicsom palánta.
Itt pedig egy szintén levélkárosodott kis zeller palánta és a szépen növő lestyán bokor. Ezerk egyik napról a másikra jelentek meg. (Esetleg ha elmegy alattuk a vakond, ilyet okozhat?)
A kép minősége miatt a foltok itt fehérek, de a valóságban egészen világos barnák.
A lestyánon egy folt látható, de több helyütt is megjelent a leveleken.
Az üres PET palack alját és tetejét le kell vágni, és így egy hengerpalástot kapsz. Ezt kell a palánta köré lesüllyeszteni. Ez olyan 20-25 cm mélységi védelmet ad a föld alatt egyenes vonalban közlekedő kártevőktől.
Ha egy helyen elvágod hosszában, akkor könnyebb utólag kiszedni a már megerősödött növény alól, nem utólag kell vagdosni a növény alatt.
Erre csak azért lesz szükség, mert a szétterülő gyökérzetet nevelő növényeknél (pl. paprika) jobb eltávolítani később.
A kartonból hajtott hengerpalást elázik/elrohad magától.
Ja még annyit, hogy úgy olvasom, hogy Gergely0809 csepegtető öntözést használ, ott még kisebb a talaj tömörödése. Meg azt írja, hogy nem folyik ki alul a víz, így akkor tényleg jól eltalálta a vízmennyiséget. :)
Igen, ez igaz, hogy dézsánál kisebb az esélye a gyökérrothadásnak. A tanárom kimondottan cserepes beltéri növényekről beszélt, vagyis kisebb cserepekről. Hogy a téma hogy jött, már nem emlékszem, lehet, hogy a túlöntözés volt a téma, de lehet, hogy csak eszébe jutott valamiről. Sokan ezeket a kis cserepes növényeket is így öntözik, mármint hogy áll a vízben, aztán lazán kirohadnak. De oké, dézsában jobb a helyzet, én ettől függetlenül, még ha alulról is öntöznék, nem hagynék ott mindig vizet, hanem mindig utánaöntenék annyit, amennyit fel is szív :).
Bálint Gyuri bácsi nem paprikát mondott? Mert a paradicsom nem olyan vízigényes, mint a paprika, és utóbbiról már több helyen is olvastam ezt a leírást. Amúgy vízkultúrában is lehet paradicsomot termeszteni, ott konkrétan vízben áll a növény, de olyan a közeg, hogy bőven van oxigén és nem rohad be a gyökér.
Szervusztok. Egyik fórumtársunk az elmúlt napok egyikén arról írt, hogy pet palackokat ügyesen felcsíkozva és azokat a pari palánták szára közé helyezve a földbe dugva igyekszik megvédeni a rágó kártevők ellen a palántáinak a szárát. Kíváncsi lennék a részletekre, -mert én is kipróbálnám e megoldást- valami nekem is egyeli a palántáimat.
Sajnos hiába keresem, nem lelem a fórumokon. Talán kaphatok segítséget, amit most várok.
(Csak zárójelben megjegyzem, valaki hullámpapírból készít szellemes és hasonló dolgot. Erről a két megoldásról olvastam itt a fórumok valamelyikén).
Ebben a dézsában van 3 tő paradicsom és ezt a 3 tövet csepegtetem a rendszerrel, ennek a dézsának készítettem ezt el, hogy egyszerűbb legyen öntözni a szintkülönbség miatt. Úgy tervezem, hogy a korláton ami a kis erkélyszerűség körül van, fogom felfuttatni, különböző irányokban. Már ha sikerül majd. :)
Az előbb raktam fel képeket, az elsőn van a tartály, és alatta a csövön látszik az a kis műanyag bizgentyü, azzal tudom a csövet elszorítani, olyasmi, mint egy menetes bilincs. Van rajta egy kis kör alakú tekerő és azzal lehet szabályozni, hogy mennyire szorítsa, vagy épp nyissa a csövet.
Itthon volt hozzá mindenem és kíváncsiságból összedobtam, kb fél óra alatt felszereléssel együtt. Utána a beállítás az tovább tartott, még másnap is finomítottam rajta, de megfelelően működik, a funkcióját ellátja.
A többi paradicsomot és paprikát, amik balkonban, vagy cserépben, stb vannak a hagyományos módon öntözöm.
Ha jól látom neked cserépbe van a paradicsomod, hány cserepet , hány tövet öntözöl a napi 2-4 liter vízből?
Az akváriumi levegőcső szűkítő milyen hogyan tudod szabályozni, nem ismerem, ha láthatnám kíváncsi vagyok rá.
Tápoldatot teszel a vízbe? Nagyon ötletesnek, és olcsónak találom a rendszeredet, tetszik. Én egy kicsit nagyobb rendszerben gondolkodom, jelenleg egy 25literes vödörből 2 napja használom kb. 10 litert csepegtetek naponta, reggel kinyitom a csapot, egy gerinc vezetékből indulva csöveken keresztülmegy a csepegtető tüskébe, így csepegtetek olyan15 tő kis paprika palántát aminek nedves a töve a talaj beszívja, hogy mennyi idő alatt jön le azt nem tudom reggel kinyitom és délre mire felkelek lecsöpög.Lehet, hogy kevés de nem szeretném elrohasztani őket. mint írtam 2 napja használom tapasztalatom még nincsen ezért vagyok kíváncsi mások rendszerére és tapasztalatára. Talán jövő héten tudok feltenni képet róla, ha valakit érdekel. most mennem kell ,köszönöm a válaszokat.
Egy 10 cm magas virágcserép ne álljon állandóan vízben, de vedd figyelembe hogy itt egy 30 literes dézsáról van szó ami kb 50-60 cm magas. Talajvizes kertben sem mindegy, hogy leszúrod az ásót és kibuggyan a víz, vagy félméter mélyen van.
A tanárod biztos a túlöntözés káros hatását akarta érzékeltetni ezzel a mondatával.
Ilyet tudok én is idézni, Bálint Gyuri bácsi mondta egyszer a tv-ben, hogy a paradicsom azt szereti ha a vízbe lóg a lába és a fejét meg süti a nap.
Általában egész nap megy, volt már, hogy 4L vizet is lecsepegtettem egy nap.
Nem jó teljesen kiengedni a vizet a tartályból, mert akkor belevegősödik, meg általában olyankor dugult el. Ha jól el van kapva a nyitás, akkor este sem fogy ki reggelre, de van amikor estére elzárom.
De ez függ, hogy milyen meleg van, mennyire fúj a szél, tehát milyen gyorsan szárad a föld, már kb szemre látom a színkülönbségen, hogy mennyire kell nyitni, a csepegés gyorsasága meg ugye látszik, kb mind három lukat egyformára sikerült kifúrnom, így kb ugyanannyit kap mindegyik tő.
Nagyon primitív a rendszerem. Egy 2L-es pet palack a tartály, lefelé lógatva, az allja levágva és ott töltöm. A kupakot átfúrtam, és egy akváriumi levegőztetőcsövet áttoltam rajta, majd ragasztópisztollyal beragacsoltam mindkét oldalról, hogy ne szivárogjon. A kupak alá egy akváriumi levegőcső szűkítőt raktam, amivel nyitni és zárni tudom, és a mennyiséget egész korrektül szabályozhatom. A tartály és a dézsa közt kb 1m-es a szintkülönbség. A cső végét kis ollóval kifúrkodtam, ahol kell, hát azzal eljátszottam, amire kiadta, hogy a jó. Sajnos néha eldugul, ilyenkor lemászok és kicsit megpiszkálom a lyukakat, de nem sűrűn kell "javítani".
Szerintem ha megfelelő vízmennyiséggel öntözünk, nincs túl nagy jelentősége, hogy alulról, vagy felülről. Az persze nem jó, ha állandóan vízben áll a növény, de nálam nyár közepétől a cserepes paradicsomokat csak úgy lehet estig magukra hagyni, ha reggel a táljukba is töltök vizet, amit már nem szív fel fel a talaj. Fölülről is kapnak vizet, mert reggel, munkába indulás előtt nincs arra idő, hogy várjam, hogy alulról fölszívja. Estére így is majdnem kiszárad. Megoldás lenne persze a nagyobb cserép, de nem férne el. Eddig még nem volt ebből gond, sose rohadtak ki.
Van olyan növényem, aminek nem tesz jót, ha vizes a lombja, az mindig alulról kap. Más cserepesek csoportosan, rózsával a kannából, mert így gyorsabb.
A dézsa alját kifúrtam 8-10 helyen, vékonyabb fúrószállal, a dézsa aljára pár cm homokot raktam és arra került a virágföld.
Amióta csepegtetem egyszer fordult elő, hogy alul kifolyt egy kevés víz, de az is azért lehetett, mert előtte való nap még hagyományosan jól beöntöztem.
Úgy vettem észre, hogy kb jól elkaptam a mennyiséget eddig, mert szépen fejlődnek a növények. Viszont most esett annyi eső, hogy pár napig nem kell megnyitnom a rendszert, hacsak nem jön valami nagy kánikula.
Nagyon érdekelne a csöpögtető rendszered. Küldenél képet róla? Én most építek ilyent és nagyon kíváncsi vagyok másnál ez ,hogyan üzemel. Mekkora csöpögtető csövet, és tüskét használsz (átmérőbe), és milyen a csöpögtető tüskéd áteresztő képessége/ óra, vagy perc? Mennyi időt használod naponta? Nem dugulnak el a tüskék?
Értem a megközelítést, de továbbra sem tartom jobbnak. Egyrészt ha megfelelő minőségű földbe ültetünk, akkor nem tömörödik olyan szinten, hogy az zavarja a növényt. A természetben ez az alulról visszaszívott víz azért elég ritka, inkább a mélyebb rétegekben vagy belvizes területeken látom lehetőségét, de én még olyat nem láttam, hogy néhány napos eső után egy hétig nem esik, és még mindig vizes a talaj, mert alulról szívja vissza. Azért a gravitáció húzza a vizet is, persze van kapilláris hatás, de ez napok után már csak a mélyebb rétegekben valósul meg, a fákon és a mély karógyökerű növényeken kívül a legtöbb zöldségnövényre nincs hatással a méteres mélységben lévő talajvíz, az a felsőbb rétegekbe nem fog "visszaszívódni".
A tápanyagok nem mosódnak ki nagy mértékben a felülről öntözésnél sem, mert nem úgy kell elképzelni, hogy ráborítok egy cserépre negyven liter vizet, amiből egy hasznosul, a maradék 39 liter a tápanyagokkal együtt megy a kukába. Hanem megöntözöm, várok, hogy mennyit szív vissza és a fölösleget borítom. Vagy kisebb adagokkal addig öntözöm, amíg meg nem jelenik alul a víz. Ez esetben a teljes földtömeg átvizesedik és a kárba veszett vízmennyiség is elenyésző. Néhány öntözés után ki lehet tapasztalni, hogy egyszerre mennyi vízre van szükség. Nyilván van valamennyi tápanyagveszteség, de alulról öntözésnél is kell pótolni.
Nem beposhadásról beszéltem, hanem gyökér rohadásról. A poshadás kisebb gond. Hiába cserélődik a víz folyamatosan, ha a gyökerek alsó része folyamatosan vízben áll. Ez esetben be fognak rohadni és jobb esetben a gyökér azon részén nem fog tudni tápanyagot felvenni, rosszabb esetben az egész gyökérzet kirohadhat. Nagyobb dézsa esetén előfordulhat, hogy a gyökerek nem érik el a dézsa alját, így nem is okoz gondot, de erre alapozni nem lehet. Nálad lehet, hogy működik, de akinek tanácsot adsz, lehet hogy kisebb cserépbe ültet és kirohad a növénye, és akkor nem lesz boldog. Akkor már tényleg jobb megoldás, ha egy anyaggal segítem a víz felszívódását a talajba, mint magát a talajt vízben áztatni folyamatosan.
Én korábban sem öntöztem alulról a szobai növényeket sem és a földjük nem tömörödött nagy mértékben. A kertészeti egyetemen az egyik tanárom szintén beszélt erről az alulról öntözésről, és ő is azt mondta, hogy az alulról öntözést kimondottan nem javasolja, főleg úgy nem, ha hagyjuk a vizet állni a tálcában.
Ha nincs mód a dézsa kilyukasztására, akkor egy vastag kavicsréteg kell az aljára, így a fölös víz oda távozhat. Bár ezt én sem tartom jó megoldásnak. Persze ha nem lehet kilyukasztani, akkor az alulról öntözés sem megoldható. A talaj nedvességét azért meg lehet állapítani, csak kicsit macerás. Ha pl egy hurkapálcát ledugunk, azon már látszik, hogy meddig nedves a föld. De ha csak ujjal belefúrunk a talajba és száraz a felső 5-10 cm-en, akkor lehet öntözni. Nagy melegben nehéz túlöntözni, hűvösebb időben pedig nem gond, hogyha néhány napig száraz a föld. És ahogy írtam korábban is, ha a növény elkezd kókadni, akkor biztos, hogy kell öntözni, de ha az állandó vízben állástól berohad a gyökere, azzal már nem lehet mit kezdeni.
Ettől függetlenül nyilván megfelelő lehet alulról is öntözni, de egyrészt nem állítanám határozottan, hogy az jobb, másrészt nem hagynám állni a vizet a növény alatt.
Ha felülről öntözöd le fog keményedni a föld, levegőtlen lesz. Nehéz eltalálni hogy mennyi vizet adj neki, mert nem látod hogy az edény aljában szárazság van vagy áll a víz és poshad. Ha kilyukasztod az edény alját és kifolyik a felesleges víz, kimosódnak a tápanyagok is.
Alulról öntözve pont annyit szív fel ami szükséges és nem fog beposhadni mert folyamatosan cserélődik a víz.
A természetben igaz, hogy felülről esik az eső, ilyenkor rövid időre a felülről öntöződés valósul meg, aztán két hétig nem esik, akkor meg alulról szívódik fel a földből a nedvesség.
Azt megkérdezhetem, miért jobb alulról öntözni? Mert én nem feltétlenül tartom jónak. Egyrészt az eső is felülről esik, tehát teljesen természetes, ha felülről kapják a vizet. Ha kilyukasztod az edény alját, akkor a fölös víz el tud folyni. Ha alul mindig áll a víz, és a gyökerek átszövik a közeget, akkor megvan a veszélye, hogy berohadnak a gyökerek. Kivéve persze a vízi növényeknél, azok szeretnek állni a vízben.
Nemrég volt szó - vagy itt vagy a házi veteményes topicban - arról a módszerről, ahol van egy víztároló rész, amibe egy megfelelő anyag lóg a cserépből, és ezen keresztül szívja fel a vizet. Ha már alulról öntözés, akkor ezt tartom jónak. A gyökerek állandó vízben állása nem jó.
Gergely0809: nehéz meghatározni, hogy pontosan mennyi víz szükséges naponta. Ez időjárástól és a növények fejlettségi állapotától is függ. Amikor a talaj felső rétege száraz, az alsó része még simán lehet nedves, ez esetben nem feltétlenül szükséges öntözni. Ha hűvösebb, párásabb az idő, akkor lehet, hogy elég két-három nap után öntözni újra, nagy melegben szükség lehet naponta. Egyébként a 2-3 liter víz normális adagnak tűnik, ha neked ez így bevált, akkor használd így, és ha később kevésnek tűnik, lehet növelni az adagot.
Én azt mondom, hogy inkább kevesebb vizet kapjanak, mint túl sokat. Ha kevés a víz, azt észreveszed a kókadásból, de a növény nem sérül. Ha túlöntözöd és berohadnak a gyökerei, onnantól nincs visszaút.
Felülről, mert ahol van, az az erkélyem alatti tető, kb fél méterrel. Ott van a dézsa, és hogy ne kelljen lemásznom, készítettem ezt a rendszert, tálcás megoldás sajna nem lehetséges, a tető szerkezete miatt. Ez az egy ilyen kényes tényező van csak, a többit a kis erkélyen tartom, ott könnyen hozzáférhető minden.
Szerencsére megúsztuk. Egy hete ültettem ki a paprikákat, de karózni már nem volt időm, így most magukat tartják. Habár elég erős a száruk, nekik most nem jött volna jól a jégeső.
Amúgy azért feltűnően jobban néznek ki a saját palántáim, mint a kertészetben vettek. Azok sűrűn voltak, így megnyúltak, és bár mindegyik magasabb, mint az enyémek, nagyon hosszúak a szárközök, az enyémek szép tömzsik és erősek :).
Így is lett szerencsére. Éjszaka volt egy kisebb vihar széllel és villámlással, de nem vészes. Utána egész estét csendes eső, ez már nagyon kellett :).
Start S F1-n már szintén vannak kis parik.
Az Elán F1 mindent megelőzött!