Szerintetek a MSZ (vagy valami más) tartalmaz külön kitételt, illetve engedményt a turbós cirkó kazánok kéményének kitorkollására vonatkozóan? Van egy lakásom, amit szeretnék felújítani és a jelenlegi nyílt égésterű cirkó + vízmelegítő helyett kombi kondenzációs cirkót betenni. Az a problémám, hogy a kéményem a ház oldalsó falához közel esik és a ház mellett van egy magasabb ház. Jelenleg a kémény (szerintem és az MSZ szerint előírás szerűen) fel van vezetve a magasabb ház magasságáig. Volt kint nálam egy hivatásos kéményseprő, és ő azt mondta, hogy nem érti miért van olyan magasra felvezetve, de attól tartok nem értett hozzá. Turbós cirkóknál is meg kell felelni a 60 fokos kéménykúp kitorkollási szabálynak?
Veled nincs semmi probléma, csak tudom, hogy az előadás amit beszúrtál eredetileg egy sokkal hosszabb, részletesebb esettanulmány különféle diagramokkal, számításokkal, képekkel.
És mivel ennek csak egy része jelent meg, ezért who111-nek okot adott arra, hogy hibát találjon a tartalmában.
Szakik nekem sem javasolták, hogy a legolcsóbb üvegszálas-hőszigetelő paplant tegyem bele, mert csak idő kérdése és összeesik a kémény aljába. Nagykerekben is sokféle és nem méregdrága hőszigetelő közül lehet választani, amelynek van oldaltartása - fémhálóssal dolgoznak most bent a cégünknél, de az kisebb vagyon).
Nem teljesen igaz amit leírtál, illetve azt is írhatnám, hogy a Nagy Gábor-Szunyog István féle esettanulmányok (abból lett kiemelve a beszúrt írás) feketén-fehéren leírják a CO mérgezések kialakulásának okát.
Védelmükre legyen a következő: - Nagy Gábor okleveles épületgépész-mérnök, cégében több, mint ezer megrendeléssel. - Szunyog István okleveles gázmérnök, a Miskolci egyetem gázmérnöki tanszékének tanára. Tapasztalatból beszélnek, nem véletlenül tartottak előadást a IV. Országos kéménykonferencián. Lehet, hogy SolnesM fórumtárs nem a legszerencsésebben ollózta ki a tanulmányokat, de az előadás eredeti formájában számításokkal is alátámasztva bizonyítja a problematikát.
A külső, homlokzati fémkémények kis hőkapacitása igenis nagy gond, mivel főleg szeles időben nem tud stacionár állapot kialakulni, a kémény percek alatt visszahűl a környezeti hőmérsékletre, így minden bekapcsolásnál jelentkezik a "hideg kémény probléma". Ellenben a nagy hőkapacitású falazott, előregyártott elemekből készült kéményekkel, ahol sokkal hosszabb idő kell a kéménynek a visszahűlésre, igaz a felfűtésre is, de azt csak egyszer kell megtennie a füstgáznak, kivéve ha valamilyen ok folytán a készülék hosszabb ideig nem üzemel. Ja, és most csak a homlokzati kéményekről beszéltem, az épületen belülieknél, ahol csak 0,8-1 méter van a tetőn kívül, ott természetesen majdnem mindegy a hőkapacitás.
Én személy szerint is találkoztam már nagyon sok szerelt kéménnyel, ahol a hőszigetelő anyag az évek alatt összecsúszott, elázott. Pedig bevizsgált, gyártásra engedélyes kémény volt.
Nagyon sok fontos különbség van, de tulajdonképpen mindegy, hogy melyiket választod. Ami döntő lehet, hogy a szerelt kéménynek nem kell alap, elég a falhoz fogatni, de mondjuk önállóan nem áll meg. A szerelthez nem kell építési engedélyt kérni, gyorsabb, egyszerűbb, de igénytelenebb, mint az elemekből épített. Hőszigetelése is lényegesen alulmarad.
Vegyestüzelésű kazánt szeretnék ehhez kellene egy kémény. Szeretném megkérdezni a szerelt fém és a kész (lei, sch.) kémények között van -e valami fontos különbség vagy mindegy melyiket választom.
Vidéken itt-ott elfogadják még a falazottat is, de pl Pesten már csak bélelt falazott kéményt lehet építeni, ami a végén többe kerül, mint egy schiedel, vagy leier
Nem szeretnék beleokoskodni de nekem az építési osztályon olyasmit mondtak, hogy tavaly nyár óta csak az előregyártott (Schiedel, Leier, stb) kémény fogadható el egy jogszabályváltozás miatt. Új ház esetében. Sztem érdeklődj azért utána az önkormányzatnál nehogy alászaladj az épített kéménynek.
Persze megtörtént - kb. 150.000 HUF anyagköltséget raktam össze; de egyes kéényforgalmazók - akikkel szerintem nagyon sokan dolgoztatunk - még honlapja sincs; viszont nekünk lehet tapasztalatunk. Én azért türelmesen várok, hátha valakinek van ilyen infója is.
Mátészalkáról, egy kertes családi házból írok. Már napok óta olvasom - ezeket - a hozzászólásokat (is) - gratula, nagyon jól alakul ez a fórum!
Lényeg a lényeg: 150-es, 6 fm-es kész acélkéményt csinálok/csináltatok tervrajz alapján.
Tegnap megvettem hozzá a saválló (0.6-os) és az alumínium (1-es) lemezeket, ismerősnek van hozzá hengere, másik ismerős meghegeszti (melóhelyről van argon és avi-hegesztő) és egy 'nyugdíjas' kéményes barátom meg összerakja a szigeteléssel együtt. Anyagköltség (lemezek) eddig 40.000 HUF.
Csak kalkulációs céllal (munkadíj): mennyibe kerül egy kész saváló hőszigetelt kémény és mennyiért szerelik be (piaci áron)?
Köszi a tanácsot, még nem tudom mihez kezdjek. Szerinted akár utólagos alátámasztás is lehetséges? Bár elég nehezen tudnám elképzelni ennek kivitelezését, tekintve hogy nehezen kivitelezhető az utólagos " hozzákötés " az eredeti téglafalhoz. Na mindegy, majd beszélek a tervezővel....
Olvasom itt a 'hivatalos' olv.társnak adott gondolataidat.
tehát neked van egy félig visszabontott kéményed és ez a problémás.
A félig visszabontottról : a nem használat nem jelent üztemen kivüliséget.
Ez egy tény az üzemenkivüliség meg egy jogi fogakom. fedlap a tetején, a csatlakozó nyilások befalazva és törölve a nyilvántartásból.
a másik : "való kátrányszagú kéményem az még áll, klinker téglával van kirakva a tetőn kívül, és egy egy méteres eternit csővel van megtoldva. "
Mint S. mondta .
A klinkeres tetőn kivűli rész csak csicsás díszítés, az eternit tényleg nem való oda.
Az elv : megfelelő kazán teljesítményhez megfelelő kémény szelvény és magasság.
Ha szerencséd van az eternitcső eltávolítása után ha megvan a 14 x 14 es szelvény , elmegy. Ha kevés a magasság (huzat problem ), magasítani kell, de ezt csak a szagprobléma megnyugtató megoldása után csináld, különben felelegesen dolgozol.
megjegyzés : olvtárs nem elvtárs, hanem olvasó társ !!
Kérj egy statikus szakvéleményt! Bár azt hiszem a tégla felénél (6 centis) nagyobb elhúzásnál már szélesíteni kell a kéménytestet, mert addig az elcsúsztatott függőleges terhelés síkja még az alsó függőleges kéményfalazatra esik. 6 centis elhúzásnál nagyobbnál pedig már nincs úgymond "alátámasztása" a terhelésnek.
Ja és szakvéleményt mindenképpen ki kell állítani, max a végeredmény az, hogy nem megfelelő. De akkor részletezni kell, hogy miért nem.
Kedves Émile! Irtad, hogy te már találkoztál ilyen kéménnyel. És az a sajátod volt? SIkerült megszüntetni a szagot? A kiégetéssel kapcsoltban vagy 3 éve egyszer megpróbáltunk begyújtani a régi kazánba, mert elfagyott a pincében a vizvezeték és hogy kioldódjon, de nyílván a régen nem használt , hideg kémény miatt csak jött a füst orrán száján a kazánnak. Ez normális volt? A hideg miatt?
2. Sajnos az új szabályok vonatkoznak rá, és az újbóli használatba vételéért vizsgálati díjat kell fizetni. Ezért szoktam én javasolni, hogy maradjon a kémény tartaléknak évi 5-600 Ft-ért ugyanolyan ellenőrzési kötelezettség alatt, mint egy használatban lévő, így ha rákötnek egy tüzelőberendezést nem kell a procedúra.
Az eternit csöves toldás az egyik legelterjedtebb, de legveszélyesebb megoldás. Mivel az eternitcsőnek nincs hőszigetelése a kondenzáció biztosan megindul benne, és az alatta lévő kéményfalazatot rögtön kezdi áztatni. Nem is beszélve a hirtelen keresztmetszet szűkítésről, ahol a turbolencia miatt erősebb a korom lerakódása, ráadásul a kéményseprő kefe nem is megy át rajta. Ha egy kéményt meg kell magasítani, akkor azt az eredeti (belső)szerkezettel kell továbbvinni.
Szia siokemeny ! Az elhúzás a padlástérben van / állmenyezet fölött /, a felső tisztítónyílása aljától indul, és a tető vonalától már ismét függőlegesen megy tovább. Azt mondta, hogy alul szélesebbnek kellene lenni a kéménytestnek - de a kémény a mennyezetig már évek óta készen volt - ezért így lett megoldva a dolog. Előtte konzultáltam a kéményseprőnkkel, Ő javasolta ezt a megoldást. Csak átvételhez a főnöke jött ki!! Még valamit szeretnék megkérdezni: a tél végén beszóltam a kéményseprőékhez, hogy bent a lakásban / ez egy másik kémény!! / szeretnék kandallót építtetni, és ehhez egy korábban " visszamondott " kémény újbóli használatbavételének menetéről érdeklődtem. Ki is küldték a kéményseprőt aki megvizsgálta a kéményt, megállapította hogy megfelelő, majd beírta hogy működő kémény 1 db kandallóra, elkérte az éves díjat és azt mondta hogy így már semmi akadálya a kandalló megépítésének. Csakhogy a "főnök" pont akkor jött ki megnézni az elhúzott kéményemet amikor a kandallós csinálta a bekötést. Ekkor közölte velem hogy az Ő nyilvántartásuk szerint itt nincs is működő kémény, és hogy erről a kéményről is csinálni akar egy átvételi jegyzőkönyvet. Miután Én megkérdeztem hogy akkor minek jött ki a kollégája pár hónappal ezelőtt, és mire fizettem több ezer ft-ot egy nem is létező kémény vizsgálatáért, csak a vállát vonogatta, hogy erről is kell papír, meg különben is... Ja és persze minden csak szóban történt, papírt semmiről sem adott, még arról sem hogy milyen indokkal tagadta meg az elhúzott kéményem átvételét. Sőt arról sem, hogy egyáltalán kint volt. Igaz fizetni sem kellett !
Kedves Siókémény kösz a gyors választ. 1. Foltosodás nem volt. A szomszéd mesélte, hogy az előző tulaj mindenféle szemetet tüzelt, meg egyszer koksszal is túlfűtötte a lemezkazánt, ami többször kilyukadt és teljesen kipufulykásodott, kigömbölyödött az oldala körbe. Állítólag akkor a kémény még lángolt is.
2. Ha hivatalosan használaton kívül van egy kémény, és újra bejelentjük, akkor az új szabályok vonatkoznak rá, mintha most építenénk, vagy nem?
Ezt azért kérdezem, mert a szomszéd egyszer, amikor jött a kéményseprő és nem voltunk otthon, rábeszélte a kéményseprőt, hogy írja be, hogy nem használjuk a két kéményt. Az ezt nem akarta, mondván, hogy akkor le kell egy betonlappal fedni a tetejét. De végül is többet nem jött a kéményseprő, és díjat sem szednek. Azóta az egyik kéményt a cserép aljáig visszabontotta az ács, amikor új cserepet rakott. A kazánhoz való kátrányszagú kéményem az még áll, klinker téglával van kirakva a tetőn kívül, és egy egy méteres eternit csővel van megtoldva. (Szerintem az elég szűk lehet kb 10-12 cm.) Tehát ha vennék egy új kazánt akkor olyan 21-30Kw-osat, akkor a szűkítést le kellene szedni?
Az első, hogy szélcsendes, és ha lehet borús idő legyen, a külső környezetben ne legyen szalmatetős ház, egyebek... és a kémény környezetében se legyen gyúlékony anyag. Egy ujjnyinál vastagabb kátrányréteget már nemigen szabad égetni, de volt már rá példa. Sose alul kell kezdeni az égetést, mert akkor túl intenzív lesz. A kitorkolásnál, vagy a felső tisztítóajtón keresztül kell meggyújtani a kátrányréteget, és az elkezd felfele-lefele égni. Van egy kézi gázolajos kiégető szerszám, de akár lehet olajos ronggyal fáklyaolajjal, fával is meggyújtani. Ha meggyulladt megy minden magától, nekünk csak arra kell figyelni, hogy ne legyen túl intenzív az égés, amit a tisztítóajtókkal lehet szabályozni. Ja és hogy ne gyulladjon meg semmi. Víz mindig legyen kéznél, minimum10 liter. A kéményben a tüzet nem szabad homokkal, vagy vízzel eloltani.
Régen még nagyon elterjedt volt a kiégetés, ma már nincs erőltetve, inkább valamilyen kémiai úton próbáljuk meg leoldani a kátrányt a kémény faláról - gondolok itt a kéménytisztító fahasábra és társaira. A kiégetés nem tesz jót egy falazott kéménynek. Ujjnyi repedések keletkezhetnek rajta, de hajszálrepedések mindig.
Tűzoltóknak előtte mindenképpen szólni kell, mert a keletkező füstöt látva valaki biztos bejelentést tesz feléjük.
