Mori: Az olasz nevek végén az -i tipikus apanévképző. Eredete homályos ugyan – egyesek szerint többesszám-jel, mások a latin -i birtokosrag humanizmus elterjesztette folytatóját látják benne –, de az biztos, hogy személynevekhez járul. Egy tipikus példa Galileo Galilei neve, ahol a keresztnév megismétli az apanévi vezetéknév alapját.
Ennek megfelelően a Mori apanév személynévi alapja a Moro név. Ez szintén él vezetéknévként, vö. Aldo Moro meggyilkolt olasz miniszterelnök. A Moro név a Mauro név változata, ez utóbbi a ma használt személynévi forma. A Mauro a latin Maurus ’sötét bőrű férfi; berber, szerecsen’ személynév folytatója; ennek magyar változata a Mór. A név tiszteleti névként elterjedtségét annak köszönheti, hogy voltak ilyen nevű korai szentek. N.B. Ugyanezen latin szó köznévi formájából ered a mi mór ’é-afrikai, ill. hispániai muzulmán’ szavunk, melynek olasz formája moro. Emiatt lehet, hogy az eredetileg Moro-nak nevezett egyén neve nem a szentnevekre utal, hanem direkten a bőrszínére, esetleg származására; de ennek mindenképpen kisebb a valószínűsége, mint a naptárba is iktatott keresztnévi eredetnek.
Az én egyik forrásom szerint „Mori è specifico dell'Italia centro settentrionale”, azaz pontosabban közép-Olaszország északi vidékére jellemző.
P.S. Így, olasz névként tehát nincs közvetlen köze a mi Mór, ill. Móri településneveinkhez. Közvetve persze van, hiszen ezek a magyar településnevek is olyan személyek nevét viselik, amelyek a lat. Maurus szentnevek folytatói (de magyar és nem olasz folytatói). Emiatt a magyar Móri, Móry vezetéknevek is megkülönböztetendők az ol. Mori vezetéknévtől, mivel a magyar vezetéknevek vagy a Mór, Móri helynevekhez képzett lakosnevek, vagy – kisebb valószínűséggel – magyar Mór személynevű felmenőre utaló apanevek. Természetszerűleg az is elképzelhető, hogy egy ol. Mori vezetéknevű család elmagyarosodva Móri-ra változtatja a nevét akár akarattal, akár önkéntelen elírás rögzüléseként: de ilyen magyarosodás minden magyarosnak ható név vonatkozásában felléphet, ezért erre a momentumra az etimológiák nem szoktak kitérni.
Lövey: Magyar lakosnév egy Lövő nevű településről, az -i melléknévképző előtti -ő > -e változáshoz vö. mező > mezei. Ha ez nemesi név, akkor egy ilyen nevű településen lévő birtokközpontot jelöl. Ha nem nemesi név, akkor azt, hogy az első elnevezett erről a helyről költözött át az elnevezéskori lakhelyére; vagy azt, hogy valamilyen egyéb szoros kapcsolata volt egy ilyen nevű településsel.
A Lövő helynevek a nevüket arról kapták, hogy a középkor folyamán királyi lövők, azaz íjászok betelepítette helységek voltak. Sok ilyen település van, az 1913 évi helynévtár alapján 9, melyek döntő hányada az ország nyugati szegélyén található: Lövő (Sopron vm.), Alsólövő (Vas vm.), Felsőlövő (Vas vm.), Horvátlövő (Vas vm.), Németlövő (Vas vm.), Muralövő (Zala vm.), Zalalövő (Zala vm.), Egerlövő (Borsod vm.), Nyírlövő (Szabolcs vm.), vö térképen <http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=lovo$>.
Maczalik /macsalik/: Nyugati szláv név: cs.-szlk. Mačalik. Az -ik kicsinyítő képző járult a Mačal(a) alapnévhez. Ez utóbbi a cs.-szlk. máčať ~ le. maczać ’áztat, (be)márt, (be)nedvesít’ igéből származik, az ahhoz képzett cselekvőnév. Tehát olyan személyt jelölhetett, aki foglalkozásánál, szokásainál stb. fogva jellemzően áztatott, bemártott, nedvesített valamit: ilyen lehet pl. (de nem kizárólagosan) a kenderfeldolgozó.
Nagyon szépen köszönöm a választ és szerencsére Supellában "s"-ként ejtették az első hangot! Mivel az idős rokonoknak köszönhetően ezt is megtudtam. A választ mégegyszer köszönöm.
Lenne még egy családnév ez a "Maczalik", amiről szeretném tudni, hogy hová soroljam. (Azt is leírom biztos, ami biztos, hogy /Macsalik/-nak ejtették./
Supella: Elsőként is tudni kellene a szókezdő hang kiejtését: /sz/ vagy /s/?
Őszintén megmondom, ez a név megfogott: újlatinnak tűnik, de onnan mégsem etimologizálható. Egyelőre csak arra tudok gondolni, hogy a hazai németségben sem ismeretlen latinosításon mehetett keresztül ez a név. Ekkor viszont talán idevonhatjuk a felnémet Schuppelin ~ alnémet Schäufelin, Schäuffele neveket. Ezek köznévi jelentése ’lapátocska’ (vö. n. Schaufel ’lapát’ + -lein kicsinyítő képző), és foglalkozásnévként vlsz. kertészt jelölt, esetleg lapátkészítőt. Ha igaz a latinosítási teóriám, akkor a német kicsinyítő képzőt cseréltek le latinosra a felnémet tővarián smegtartásával. Persze ez abból indul ki, hogy a szókezdő S-t /s/-nek kell ejteni, ha /sz/-nek lenne ejtendő, akkor összeomlik.
Adorján: Ma is anyakönyvezhető magyar személynév <http://www.origo.hu/utonevtar/index.html?id=30>, a latin Hadrianus ’Hadria* városába való férfi’ név magyarosodása. Több ilyen nevű pápa is volt, nálunk erre utaló keresztyén tiszteleti névként terjedt el. Vezetéknévként képzőtlen apanévként fogható fel: azaz arra utal, hogy valamelyik felmenő ilyen személynevet viselt.
Belovics: Belović formában létező e-ző szerb-horvát (ill. ije-ző Bjelović, i-ző Bilović), Belovič formában szlovák-ruszin, Белович-ként ukrán-orosz vezetéknév. A Bielowicz a lengyel, a Bielovič az alternatív szlovák változat. Mindezen nációkból átszármazhatott a magyarba, közelebbi lokalizációja csak genealógiai kutatásokkal lenne lehetséges. A név maga a Běli-, Bělo- ’fehér’ előtagot tartalmazó összetett szláv nevek (pl. Belimir, Beloslav stb.) rövidülésének továbbképzése az összetett -ović ~ -ovič, -owicz ~ -ович apanévképzővel, vagyis egy Bělo-nak hívott (becézett) ember leszármazottait jelöli. A (várt Bielovič melletti) szlovák Belovič alakban talán közrejátszott a szlovákba is átketült magyar Béla személynév (szlovákul Belo).
Én is családfakutatás közben akadtam az alábbi családnévre és azelőtt még sohasem hallottam, ez a név a Supella. Ennek eredetéről még semmit sem találtam. A segítséget előrre is köszönöm!
Családfakutatás közben az alábbi nevekre bukkantam az őseim között: Adorján, Belovics (Bellovics, Bellavics). Ezek eredetéről, jelentéséről szeretnék többet tudni.
Csicsely: Az alföldi szlovákságban ismert név, amelynek mai szlovák alakja Číčel. A név etimológiájára nem találtam adatot, de bízvást szláv név. Látszólagos töve, a čič- szerte a szlávságban ismert gyermeknyelvi tő változatos jelentésekkel: pl. macska(hívó szó), csitít, babrál, apó, pisi stb. Ennek ellenére a nyelvérzékek – meglehet tévesen – azt súgja, hogy ebben a formában egy ’csicseriborsó, bagolyborsó’ jelentésű népnyelvi alakról lehet szó, vö. szlk. cícer, szb-hv. nyl. čičak.
Vincze: Ugyanaz, mint a mai is anyakönyvezhető Vince személynév, csak megtartotta a régies helyesírását. A magyar Vince személynév a latin Vincentius ’győztes, győzedelmes’ személynév rövidülése. Személynévként eredetileg az ilyen nevű szentek tisztelete nyomán terjedt el. Családnévvé ragadványnévből vált, és azt jelölte, hogy volt egy ilyen nevű személy az adott családban, tehát tulajdonképpen képzőtlen apanévről van szó.
Brassnyó: Vélem, ez a név összefügg a horvát telefonkönyvben adatolható Brašnov, Brašnović, Brašnić, talán éppen az első felsorolt magyarosodása. Ezek a nevek a szerb-horvát brašno ’liszt’ szó származékai, tehát kb. a mi Lisztes vezetéknevünk értelmi megfelelői. A névadás motivációja valószínűleg a foglalkozáshoz kötődő jellemző dolgon alapul, tehát ’lisztesmolnár’-t jelenthet (bár mint mindig, nem zárható ki más, alkalmas képzettársítás sem.)
Rá is mentem az általad adott http://www.ungarndeutsche.de/Willkommen.html- re, de nekem nem jött be, nem tudom, hogy kell használni, többen is próbáltuk, de nem találok rajta használható adatot. Légyszíves segíts ebben, hogy hogy kezeljem?
Nagyon köszönöm a válaszaidat. Nagy örömet szereztél vele. Minden általad javasoltat ki fogok próbálni. Már megnéztem a német telefonkönyv egy részét is, érdekes lesz kigyűjteni helységek szerint, hogy hol fordulnak elő legnagyobb számban.
Köszönöm még egyszer, számomra elfogadhatók a magyarázataid, ki is nyomtatom őket, és elteszem a dossziéba.
Jochmann: A német névtani irodalom megerősített abban, hogy ez a német név a Joch alapnévből és a kicsinyítő-apanévképző -mann utótagból áll. A -mann taghoz ilyen használatban geográfiai lokáció nem rendelhető (egyébként lakosnévképzői használatban ÉNy-No.-ban elterjedt, de előfordul É-Rajna-vidéken, Mecklenburg-Pomerániában és Sziléziában is.)
A n. Joch alapnév a n. Jach személynév alakváltozata. Ez utóbbi a János (n. Johann, szl. Jan) név szláv becézőjének átvétele, így az irodalom az eredetét* a német-szláv érintkezési területre, azaz Sziléziába, Lausitzba és Csehországba teszi.
(* Ez csak valószínűsíti, de nem bizonyítja, hogy az így, vagy ennek származékával nevezett család is innen települt volna át Mo.-ra.)
Addendum: a <http://www.telefonbuch.de/> címen elérhető a német országos vezetékes telefonkönyv. 529 Jochmannt ismer. <http://www.rz1.dastelefonbuch.de/?kw=jochmann&cmd=search>. Ha van türelmed a lakóhelyeket feltüntetheted egy táérképen és megnézheted, hogy koncentrálódnak-e valahol.
> Az a kérdés, hogy Sáros megyében van- e hasonló nevű falu, község stb
A <http://konyvtar.ksh.hu/helysegnevtarak.html> címen a helységnévtárak szkennelt oldalait végig tudod böngészni, és kinézheted, hogy mely Sáros vm.-i nevek „illenek” az írásképre.
> Estleg még arra is gondoltam, hogy nincs - a betelepítettekről valamilyen lista, vagy egyéb infó
Mint korábban írtam, én ilyesmi felé nem orientálódok, így fogalmam sincs. Azt azonban tudom, hogy az alföldi szlovák falvak ilyen szempontból elég jól fel vannak dolgozva még monografikus szinten is. Így esetleg a megfelelő megyei könyvtárban talán utána lehetne nézni, hogy az adott falu betelepítéséről készült-e valami munka.
Köszönöm szépen a válaszodat. Azóta én is a Google- n megnéztem, és Én is arra gondoltam, hogy Sáros megye lehet, mert a beírást lehet -r- betűnek is olvasni. Az biztos, hogy nincs rajta ékezet, de Sáros-t az Saros - nak is írják. Sajnos a Jana írása is mindennek olvasható, mert az "n"- betűt egyszerűen "u"- nak lehet olvasni, de ez lehet "r"- is "v" - is. Az a kérdés, hogy Sáros megyében van- e hasonló nevű falu, község stb. Amit írsz, az teljesen logikusnak tűnik elsőre.
Ami felmerült még bennem, hogy mikor voltak a kitelepítések, azt hogyan úszhatta meg a Család a Jochmann névvel? Abban az időben sokan magyarosítottak, Ők nem.
Mégegyszer köszönöm szépen a válaszodat. Estleg még arra is gondoltam, hogy nincs - a betelepítettekről valamilyen lista, vagy egyéb infó, mert Jochmann nevűt már a szabadságharc idejében is találtam.
Találtam egy Hansi Jochmann-t, akinek a filmje: Felhők közül a nap - meg lehet kapni DVD- n. Olvastam Werner Jocmann- ról, aki hamburgban valami kiadónak az igazgatója stb. Sajnos a származási helyről nem találtam eddig semmit.
A Jochmann biztosan német név. Még megpróbálok utánanézni jobb német névtani szótárakban, de nekem úgy tűnik, hogy ez egy apanév. A -mann ’férfi’ összetételi ui. apanévképzői (tehát az előtagban jelölt nevű személy leszármazottait jelölő) szerepben fordul elő. Az irodalomban majd a lokalizációnak utána nézek, mert ez a jellegzetesség, ha jól tudom, helyhez kötött: fejből északra és nyugatra emlékszem, de lehet, hogy tévedek.
Ha ez igaz, akkor Joch-nak régi személynévnek kell lennie. Úgy vélem, hogy ez a héber eredetű Joachim ’m. Joachim, Joakim, Joáhim’ személynév rövidülése, esetleg a Johann ’m. János’-é.
-------
A másik problémához: a „Sános”, „Sávos” az nem lehet Sáros? Vagyis egy felső-magyaroroszági vármegye neve? Logikusnak látszanak, hogy a távoli szülőhely nevét a megye feltüntetésével pontosítják, világítják meg.
A Ja- névkezdetet követő a-t tartalmazó magyar településnevek listáját az *1913. évi* településjegyzék alapján itt találhatod: <http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=ja.*a>. Itt tovább is kereskedhetsz, más lehetséges variánsokat persze azzal, hogy ez nem a szóban forgó anyakönyvi bejegyzés kora, hanem 1913, és már a településnévrendezést követi. Itt van egy Jálna, de sajnos ez Sárosnál nyugatabbra van, Barsban.
Az 1873-1907 közötti helységnévtárakat megtalálod itt: <http://konyvtar.ksh.hu/helysegnevtarak.html>. Eszerint pl. 1892-ben volt egy Janó (szlk. Janov) falu Sáros vm.-ben a sirokai járásban, utolsó postája Sárosszentimre. Ez utóbbihoz l. <http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=sarosszentimre>, ma Radatice (m. Radács) része, így vlsz. a régi Janó is.
