> Kérdésem lenne továbbá, hogy anyai ági Seprenyi/Seprényi név eredetéről van-e valamilyen elképzelésetek,információtok. (Hajdú-Bihar megye)
Hát itt is ugyanúgy „el kell szomorítsalak”, mint a Tandari esetén. Seprény ~ Sepreny településnévre ugyanis nem találtam, Az etimológiailag idevonható településnevek közül csak a Seprőd (ma: Drojdii, Románia) és a Seprős (ma: Şepreuş, Románia) bukkant elő, de ezek természetesen közvetlenül nem vonhatók ide <http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=^Sepr>.
Tekintve, hogy az -ény (az -ony magas hangrendű változata) régi magyar kicsinyítő képző, miként a Seprőd hn. -d-je is, a Seprény alakilag lehet a seper ’sodró mozdulattal tisztít’ igéből, vagy a seprő ’must alja, üledék; élesztő’ főnévből képzett személynév, a Seprényi pedig ehhez képzett -i < -é birtokjeles apanév, vagy egyszerűen a (szlk. Kyseľ ’tkp. Savanya’ >) Kiszely /kiszej/ > Kiszelly /kiszeli/-hez hasonló adaptív bővülés. Ugyanennek a névalapnak az -e képzővel kicsinyített formája állhat az 1290 előtti Sepere személynévi adat mögött.
Ennek ellenére persze nem lehet kizárni azt, hogy volt valahol valamikor egy Seprény nevű település (amelynek neve vélhetőleg a fenti személynévből jő), de ezt egyelőre lokalizálni nem tudom.
A MOL Arcanumnál lévő on-line adatait között nem találtam csak egy 1977-es Seprényi adatot. A Radix már bővebb: <http://www.radixindex.com/cgi-bin/rixidxvn.cgi?act=searchsn&act2=&q=Seprenyi&q2=&lan=hu>, de ezt vélhetően már ismered.
Schepácz: Ez a szerb-horvát Šepac név német írásmódjának némileg magyarosodott változata. A horvát országos vezetékes telefonkönyv <http://www.tportal.hr/imenik/> 103 ilyen tételt hoz. Ami a szb.-hv. Šepac név etimológiáját illeti, úgy vélem, a szb.-hv. šepav ’sánta; csámpás, bicegő, kacsázó; ügyefogyott’ melléknév tövéhez járulhatott a szb.-hv. -ac személynévképző. A név tehát a magyar Sánta, Balog stb. személy-, ill. családnevek egyik szb.-hv. megfelelője.
Érdeklődnék a Novoszel családnév jelentése felől! Véleményem szerint Dalmát eredetű lehet, és a novo újat jelenthet. Örömmel várnék további véleményeket!
Köszönöm szépen a választ. Nem is reméltem, hogy olyan egyszerű lest, minthogy "Ó, hiszem itt és itt van "Tandar",s az ottniak pont Szeged környékére szerettk vándorolni... (Milyen szép is lenne!!)
Kedves varhelyif: felcsigáztál az "ide Felsővárosra" megfogalmazással. Talán magad is "szögedi" lennél?? A héten hihetetlen mennyiségű Tandari adatot gyűjtöttem, most kezdem feldolgozni, összeállítani, de az én Tandari/Ábrahám Tandari őseim eddig rendületlenül a Szeged környéki Alsótanya központból származnak.
Kérdésem lenne továbbá, hogy anyai ági Seprenyi/Seprényi név eredetéről van-e valamilyen elképzelésetek,információtok. (Hajdú-Bihar megye)
Mégegyszer köszönök minden ötletet, segítséget, üdv: atandi
Egy barátom nevében kérdezek: a Schepácz név eredetére lenne kíváncsi. A család szerint a nevük szláv eredetű, de erre semmi bizonyíték nincsen. Sajna mást nem tud, ami segíthetne, de reméljük, így is tudtok valamit kezdeni a dologgal... :)
Verne (fr.): Képzőtlen lakosnév egy Verne nevű helynév után, vö. <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=FR&city=Verne>. Ez utóbbi köznévi eredetű és a környezetre jellemző fafajra utal, vö. fr. verne ’Alnus incana ssp. rugosa, redős éger (a hamvas éger egyik alfaja)’.
May (n): Az irodalom több név egybeesésének tartja, ill. több lehetséges etimológiát ad. Ezek: – A Mai ’május’ előtagot tartalmazó szóösszetételekből (pl. Maibaum, Maibusch, Maidorn, Maizweig, Maireis) keletkezett helynévre utaló lakosnév csonkolása. – Közvetlen ragadványnévi eredet a Mai ’május’ szóból. Ez utalhat a születés időpontjára, vagy bármely, az elnevezett személy szempontjából kiemelkedő májusi eseményre. Az irodalom ennek kapcsán többek közt pl. a májusban megfizetendő adókra is utal. – Zsidó személynév egy hasonló hangzású ’orgona’ jelentésű jiddis közszóból. – Francia határterülethez kapcsolódóan lehet a latin Marius személynév folytatója is (akár szentekre utaló tiszteleti névként, akár közvetve, ilyen szentről elnevezett helyre utaló lakosnévként).
Marx (n): -s birtokragos apanév a n. Mark(us) ’Márk’ személynévhez. (Ez utóbbi latin eredetű Marcus ’? Mars istenhez tartozó férfi’ és Márk evangélista tiszteletére terjedt el.)
Engels (n): -s birtokragos apanév a n. Engel személynévhez. Ez utóbbi a hasonló előtagú személy- és helynévre utaló összetett lakosnevek (pl. Engelbrecht, Engelhard, Engelmann) önállósult rövidülése. Ez az Engel tag azonos az germán Angel törzsnévvel (és innen a mai angol népnévvel), a mai hangalakját a n. Engel ’angyal’ szóval való későbbi tévesztés befolyásolta.
> Nem lehet, hogy a cigányok hozták ezt a nevet ide Felsővárosra?
A cigányban az alapszókincs (itteni terminológiával stabil szókincs) ind eredetű, a műveltséggel kapcsolatos ún. mobil szókincs, mint a neve is mutatja a vándorlásuk során többször kicserélődött. Szerintem ez kizárható.
Ami esetleg szóba jöhetne, az nem is a cigány, hanem az oszmán-török tandır alak. Viszont ha ez a magyarban személynevet adott, akkor az oszmán-törökben is léteznie kellett személynévként. Viszont eddig nem találtam adatot ilyen török személynévre.
Emiatt ez a magyarázat addig elvetendő, amíg fel nem bukkannak a köztes nyelveken kimutatott ilyen személynevek.
> Mit szólsz egy supellát (=superlát)=lepel, függöny 'rokonításhoz' ?
Két ok miatt egyelőre vonakodom tőle:
1. Az emlékeim szerint ritka az, hogy így a tárgy eset ragját elvonnák vezetéknevekből.
2. Hiányzik a névadás motivációjának analógiája, nincsen (vagy nem találtam) pl. Firhang, Függöny vezetéknév. (Lepel van ugyan, de e szónak a történeti jelentése tágabb annál, semhogy ide vonhatnók.)
Tandari: Bízvást a Tandori vezetéknév alakváltozata, a továbbiakban a kettőt együtt tárgyalom.
A nevet a magyarból próbálom meg etimologizálni, mert nem találtam olyan szóba jöhető más nyelvet, amely alap lehetne.
Mivel Tandor, ill. Tandar településnév valahai létére nem találtam adatot, ezért a nevet nem lakosnévnek, hanem -i < -é birtokjeles apanévnek tekintem. Ekkor a Tandor, ill. Tandar alapnak személynévnek kell lennie, a név „jelentése” pedig ’Tandoré, azaz Tandor leszármazottja/család[tag]ja’. Ilyenhez alakulathoz vö. Ferenczy < Ferencé.
A Tandor, ill. a Tandar egyébként önmagában is adatolható mai magyar vezetéknév.
A Tandor, ill. Tandar etimológiájához nem találtam semmit, ezért itt a magam véleményét közlöm. Az Árpád-kori személynévkincsben kimutatható egy -r kicsinyítő képző, ha ritka is, vö. Kund ~ Chundor /kundor/. Ugyanakkor a -d egy gyakori kicsinyítő képző. Ekkor a név lehetséges etimológiája: Tan- alapnév + -dor (-dar) kicsinyítőképző-bokor.
Ha ez igaz, akkor a Tan- alapnév a Tamás név Tam rövidülésének hasonult változata. Ilyenhez vö. Tankó < Tamkó.
Az egy településhez való lokáció pedig arra utal, hogy ez a ritka személynév egyszer, egy helyen lett vezetéknév, és viselői közt a férfiág termékeny volt.
> Most kaptam olyan információt, hogy régen a Ványi nevet használták a Ványai helyett. később egészült ki az "a" betűvel és lett Ványai.
A polgári anyakönyvezés megszilárdulása (XIX–XX. sz.) előtt a vezetékneveknek nem volt a mai értelemben vett egyértelmű, kizárólagos alakja. A vezetéknevek írásmódja egy egyén életében is többféle lehetett attól függően, hogy a lejegyzőjének milyenek voltak a nyelvi szokásai, automatizmusai. L. Széchenyi István apja nevében (Széchényi Ferenc) másként íródik ma a vezetéknév. Ez utóbbi egy jellemző példa, hogy ma „visszafelé” sztenderdizáljuk a névalakokat. Egyik legelső magyar nyelvű költőnk vezetéknevét kb. fele-fele arányban írta Balassa-nak, ill. Balassi-nak, és csak az utóbbi években kristályosodott ki a mai elvárt úzus a Balassi javára. S í. t.
Ezt azért írom le, mert én nem látok olyan világos cezúrát a Ványai és a Ványi alakok között, mint ami a hozzászólásodból sugárzik. Én ezeket felcserélhető változatoknak tartom, és azt, hogy mikor melyik alak jelenik meg, az csupán az akkori kor, lejegyző személy, és hely nyelvi megszokásaiból jő. És a kor, a lejegyző személy és a hely is változhat, amely kihathat az írásmódra.
Az nem tényszerű, hogy „később egészült ki az »a« betűvel”. Az emögött álló nyelvi jelenség az alábbi, ha -a/e birtokos személyjelre végződő helynévhez járul az -i melléknévképző, akkor az -a/e birtokos személyjel általában kiesik. Vö. azt, hogy a -falva (< falu + -a/e birtokos személyjel) utótagú helynevekből rendszerint -falvi (-falvy) utótagú vezetéknevek lesznek, pl. Andrásfalvy Bertalan volt MDF-s miniszter esetén.
Azonban ez a kiesés nem minden helyes és időben volt „kötelező”, a magyar telefonkönyvben találunk Ágfalvai, Csé(f)falvay, Györgyfalvai, Martonfalvay stb. neveket. Ugyanakkor vannak Ágfalvi, Cséfalvi, Györgyfalvi, Martonfalvi stb. alakok is. A kettősség ellenére ezek a névpárok ugyanarra a településnévre mennek vissza <http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=^agfal|^csefal|gyorgyfal|martonfal>. A köztük lévő különbség nem más, mint pl. a Szegedi és a Szögedi vezetéknevek közt: az előbbi az általános, a második a helyi nyelvjárási variánsa ugyanannak.
A gyakori fenti -ai ~ -i (ill. -ei ~ -i) váltakozás aztán minden olyan helynévi eredetű vezetéknév esetén is megjelenhetett, ahol a helynévvégi -a/e nem volt birtokos személyjel, de a „nép” annak érezte. Ez történhetett a Ványa hn. > Ványai csn. esetén is, azaz ennek is megjelenhetett „a-t vesztő” Ványi alakja.
Tehát akármelyik alak is jelent meg először, a Ványai az elsődleges és a Ványi a másodlagos: az a hang (betű) nem beszúródott, hanem kiesett.
> Sőt Ványi-t ettől az időtől visszafelé az anyakönyvben egyet sem találtam. Azt mondják az öregek ott Bihar megyében, hogy Ványi családok voltak, nem Ványaiak. mi lehet az igazság?
Ez az ellentmondás több módon is feloldható. Talán az öregek arra az időszeletre emlékeznek, amikor tényleg a Ványi volt a használatosabb, de ez nem zárjai ki azt, hogy azelőtt és ezután a Ványai volt az uralkodó. Talán más nyelvi hagyomány uralkodott a környékbeliek és az anyakönyvet vezető egyházfi között; az egyházfi akár az ország másik részéből is származhatott: így lehet, hogy a helyiek Ványi-nak emlegettek olyas valakit is, aki az anyakönyvben Ványai-ként volt beírva.
A tanulság ebből az, hogy neked egyaránt kell kutatnod a Ványai, Ványay, Ványi (sőt még írva talán Vány is) alakokat: mindegyik takarhatja az adott ág felmenőjét.
Abban kérnék segítséget, hogy tud-e valaki a Tandari családnév bármiféle jelentéséről. Eddig minden Tandari Szeged környékére vezethető vissza, s az általam ismert legkorábbi említés az 1723 évi, Szeged Felsőváros lakosai közti Tandari Mátyás. Segítségeteket előre is köszönöm, Ábrahám Tandari Andrea
Ismét jelentkezem. Ugyanis még mindig a Ványai nevet kutatom. Most kaptam olyan információt, hogy régen a Ványi nevet használták a Ványai helyett. később egészült ki az "a" betűvel és lett Ványai. A családfakutatásban a nagyapán tisztán olvasható Ványai károlynak és 1889- ben született. Az apja - tehát a dédapám viszont egyértelműen Ványi- nak van beírva a református lelkész anyakönyvében. lehet, hogy elírás, és innetől kezdve már a Ványikat kell kutatnom? Sőt Ványi-t ettől az időtől visszafelé az anyakönyvben egyet sem találtam. Azt mondják az öregek ott Bihar megyében, hogy Ványi családok voltak, nem Ványaiak. mi lehet az igazság?
Most jövök, lemaradt a „Hadria* városába való férfi”-ban lévő * megjegyzésjel feloldása:
Tehát: * Az ókori Hadria ma az olaszországi abruzzobeli Atri <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&city=Atri&state=Abruzzo&country=IT>, az Adriai-tenger „névadó” települése.
Lehoczky: Gyakori, nyugati szláv – magyar vonatkozásban elsősorban szlovák – eredetű személynév, normalizált szlovák alakja Lehotský. Ez egy szláv Lehota helynévre utaló lakosnév. A lehota jelentése egyszerűen ’határ’, így helynévként nemcsak településekre, hanem külterületek, dűlők, határrészek nevére is gondolhatunk. Ez adja gyakoriságának okát, mivel sok más nevű településnek is lehetett Lehota nevű külterületi része, és az ott lakókat a belterületiek nevezhették ilyen néven. De azért szláv településnévként is gyakori, oly annyira, hogy számos esetben a település magyar nevében is megjelenik, vö. <http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=lehota>. A gyakoriság miatt a név közelebbi lokációra alkalmatlan.
--- Magyar megfelelője a Lehotai név. Mivel azonban a Lehota helynév a magyarban nem külterületi név, csak településnév, a magyar variánst nagyobb valószínűséggel lokalizálhatjuk a fenti linken listázott települések egyikére (vagy más, azóta kihalt, ill. névváltozott településre). Természeten nem zárhatjuk ki azt sem, hogy egy, a neve etimológiájával még tisztában lévő szlovák magyarosított Lehocki-ról Lehotai-ra.
Mori: Az olasz nevek végén az -i tipikus apanévképző. Eredete homályos ugyan – egyesek szerint többesszám-jel, mások a latin -i birtokosrag humanizmus elterjesztette folytatóját látják benne –, de az biztos, hogy személynevekhez járul. Egy tipikus példa Galileo Galilei neve, ahol a keresztnév megismétli az apanévi vezetéknév alapját.
Ennek megfelelően a Mori apanév személynévi alapja a Moro név. Ez szintén él vezetéknévként, vö. Aldo Moro meggyilkolt olasz miniszterelnök. A Moro név a Mauro név változata, ez utóbbi a ma használt személynévi forma. A Mauro a latin Maurus ’sötét bőrű férfi; berber, szerecsen’ személynév folytatója; ennek magyar változata a Mór. A név tiszteleti névként elterjedtségét annak köszönheti, hogy voltak ilyen nevű korai szentek. N.B. Ugyanezen latin szó köznévi formájából ered a mi mór ’é-afrikai, ill. hispániai muzulmán’ szavunk, melynek olasz formája moro. Emiatt lehet, hogy az eredetileg Moro-nak nevezett egyén neve nem a szentnevekre utal, hanem direkten a bőrszínére, esetleg származására; de ennek mindenképpen kisebb a valószínűsége, mint a naptárba is iktatott keresztnévi eredetnek.
Az én egyik forrásom szerint „Mori è specifico dell'Italia centro settentrionale”, azaz pontosabban közép-Olaszország északi vidékére jellemző.
P.S. Így, olasz névként tehát nincs közvetlen köze a mi Mór, ill. Móri településneveinkhez. Közvetve persze van, hiszen ezek a magyar településnevek is olyan személyek nevét viselik, amelyek a lat. Maurus szentnevek folytatói (de magyar és nem olasz folytatói). Emiatt a magyar Móri, Móry vezetéknevek is megkülönböztetendők az ol. Mori vezetéknévtől, mivel a magyar vezetéknevek vagy a Mór, Móri helynevekhez képzett lakosnevek, vagy – kisebb valószínűséggel – magyar Mór személynevű felmenőre utaló apanevek. Természetszerűleg az is elképzelhető, hogy egy ol. Mori vezetéknevű család elmagyarosodva Móri-ra változtatja a nevét akár akarattal, akár önkéntelen elírás rögzüléseként: de ilyen magyarosodás minden magyarosnak ható név vonatkozásában felléphet, ezért erre a momentumra az etimológiák nem szoktak kitérni.
Lövey: Magyar lakosnév egy Lövő nevű településről, az -i melléknévképző előtti -ő > -e változáshoz vö. mező > mezei. Ha ez nemesi név, akkor egy ilyen nevű településen lévő birtokközpontot jelöl. Ha nem nemesi név, akkor azt, hogy az első elnevezett erről a helyről költözött át az elnevezéskori lakhelyére; vagy azt, hogy valamilyen egyéb szoros kapcsolata volt egy ilyen nevű településsel.
A Lövő helynevek a nevüket arról kapták, hogy a középkor folyamán királyi lövők, azaz íjászok betelepítette helységek voltak. Sok ilyen település van, az 1913 évi helynévtár alapján 9, melyek döntő hányada az ország nyugati szegélyén található: Lövő (Sopron vm.), Alsólövő (Vas vm.), Felsőlövő (Vas vm.), Horvátlövő (Vas vm.), Németlövő (Vas vm.), Muralövő (Zala vm.), Zalalövő (Zala vm.), Egerlövő (Borsod vm.), Nyírlövő (Szabolcs vm.), vö térképen <http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=lovo$>.
Maczalik /macsalik/: Nyugati szláv név: cs.-szlk. Mačalik. Az -ik kicsinyítő képző járult a Mačal(a) alapnévhez. Ez utóbbi a cs.-szlk. máčať ~ le. maczać ’áztat, (be)márt, (be)nedvesít’ igéből származik, az ahhoz képzett cselekvőnév. Tehát olyan személyt jelölhetett, aki foglalkozásánál, szokásainál stb. fogva jellemzően áztatott, bemártott, nedvesített valamit: ilyen lehet pl. (de nem kizárólagosan) a kenderfeldolgozó.
Nagyon szépen köszönöm a választ és szerencsére Supellában "s"-ként ejtették az első hangot! Mivel az idős rokonoknak köszönhetően ezt is megtudtam. A választ mégegyszer köszönöm.
Lenne még egy családnév ez a "Maczalik", amiről szeretném tudni, hogy hová soroljam. (Azt is leírom biztos, ami biztos, hogy /Macsalik/-nak ejtették./
Supella: Elsőként is tudni kellene a szókezdő hang kiejtését: /sz/ vagy /s/?
Őszintén megmondom, ez a név megfogott: újlatinnak tűnik, de onnan mégsem etimologizálható. Egyelőre csak arra tudok gondolni, hogy a hazai németségben sem ismeretlen latinosításon mehetett keresztül ez a név. Ekkor viszont talán idevonhatjuk a felnémet Schuppelin ~ alnémet Schäufelin, Schäuffele neveket. Ezek köznévi jelentése ’lapátocska’ (vö. n. Schaufel ’lapát’ + -lein kicsinyítő képző), és foglalkozásnévként vlsz. kertészt jelölt, esetleg lapátkészítőt. Ha igaz a latinosítási teóriám, akkor a német kicsinyítő képzőt cseréltek le latinosra a felnémet tővarián smegtartásával. Persze ez abból indul ki, hogy a szókezdő S-t /s/-nek kell ejteni, ha /sz/-nek lenne ejtendő, akkor összeomlik.
