Jaj dehogy. Sok derék beszállító - goldbergerék mellett Glóck Izidor és társai, Krieszháboe Leo etc - tett szép nyereséget zsebre, miközben a magyar katonák az elégtelen felszerelés miatt szenvedtek a fronton.
Nem vonzott a tanári pálya, nem gondoltam, hogy jó lennék tanárnak. Neked nem voltak ilyen gátlásaid, hiába, a hülyék ritkán ismerik fel a saját határaikat, de az nem a te kritikád, hogy még így is tanár lehetsz.:) Nem, nem az az antiszemitizmus, hogy leírod, hogy ez vagy az zsidó volt, hanem a kóros fixáltság, de hiába is mondanám el ezredszerre, úgysem érted meg, nem is akarod megérteni, még ha meg is tudnád, csak a mellébeszélés és a mellébeszélés megy, vagy azért, mert eddig terjednek a képességeid, vagy azért, mert szellemileg rest vagy.
Mindegy, megvan a diszkrét bája annak, hogy tanárka vagy, aki mellesleg még az egyszerűbb szövegeket sem képes értelmezni és a szabadidejében a zsidó világösszeesküvést kutatja. Az meg a csúcs, hogy ha ugye most elkezdené itt valaki szidni a homoszexuálisokat meg egyéb nem-heterókat, akkor hirtelen kitörne belőled - amúgy alapvetően joggal - a liberális értelmiségi és egy teljesen más embert látnánk. Hiába, féleszűek meg az ő fenenagy önismeretük és önérzetük, bahhh!:)))
Az esetek jelentős részében marhára nem arra reagál, amit kérdeznek tőle. És ez az ember kapott tanári vagy tanítói diplomát. Ennyire jól áll az ország, hogy ilyeneket taníttatnak ingyen a közpénzből? Ezért tart itt a magyar oktatás. Az, hogy Dzsoni antiszemita, igazából huszadrangú kérdés ehhez a fogyatékosságához képest.
75 évvel ezelőtt, 1941. árpilis 12-én, Húsvétkor gyilkolták meg Ápity Milos atyát, az akkori hercegszántói plébánost. Koholt vádakkal gyanusították, például hogy fényekkel adott jelzéseket Jugoszláviának – ami nem volt igaz – és szörnyű kínzások után a Dunában terelték, ahol pisztollyal végeztek vele. Mohácson temették el. 5 évvel ezelőtt fia, Milos kezdeményezésére – aki 6 nappal az édesapja meggyilkolása után született – földi maradványait Baján, a szerb templomban helyezték el. Az idei megemlékezésen Mándity Predrág járt.
A zsidó származású Usa ezredes Himler Márton adta ki a zsidó származású Péter Gábornak,Bárdossytól kezdve Imrédyn át Pálffy Fidélig annyi jeles személyiségünket.
Bárdossy tragédiája fölött azután megszólal végül a volt népügyész, dr. Sulyok Dezső is, aki Magyar tragédia című filoszemita beállítottságú könyvében ezeket írja a Bárdossy-perről: "Az ügy vezetése abban a mederben ment, mintha Magyarország történelme 1919-től kezdve egyetlen kolosszális bűncselekményből állott volna, melynek tettese a magyar nép, áldozata pedig a zsidó nemzett kisebbség volt. A kormány tapintatlansága folytán Bárdossy ügyében zsidó volt a tanács elnöke, az ügyész és a népbírák túlnyomó része. A tárgyalás szellemi színvonala azonban oly alacsony volt, hogy Bárdossy fölénye magasan kiemelkedett bírái és vádlói felett.
Persze mi mind tudjuk a szörnyűséges, nagyon titkos titkot: a megmentett zsidó származású katolikus papok kérték meg a román titkosszolgálatot (szintén zsidók, természetesen), hogy kínozzák meg jól ezt a Bogdánffyt. Ezeknél ez a hála.
A 19 században a Spitzer és a Goldberger zsidó családok vetélekdtek Óbudán a vezető textilipari mágnás szerepért,a vitát végül az döntötte el, az 1 vh-ban a hadsereg beszállítói posztját a Goldbergerék kapták meg
A város neológ hitközsége Kisújszállás fiókjaként 1868- ban szakadt el az ortodox nagykunsági hitközségektől. A megyei városok közül itt volt a legkisebb a zsidóság számaránya, a hitközség létszáma a századfordulón volt a legmagasabb, alig több mint háromszáz fő (338, 2,45 százalék). Ez a szám a 20. század elejétől egyenletesen csökkent, 1944 áprilisában már csak 172 fő volt.
Györffy Kálmán polgármester Hamar Zoltán rendőrkapitány és László Gyula tiszti ügyész közreműködésével jelölte ki a gettót és készítette el annak rendszabályait. 1944. május 13- án a helyi rendőrség és a kisegítő karhatalom (belrendőrök) hajtották végre a 156 zsidó lakos kitelepítését a nyugati újvárosban lévő Bojtor és Kun utca szoba- konyhás házaiba. Az egyik épületben imaházat hoztak létre, és istentiszteleteket tartottak. Az életkörülmények és a bánásmód vármegyei összehasonlításban tűrhető volt. A polgármester Kálmán Károly kereskedő, hitközségi elnök vezetésével négytagú zsidó tanácsot nevezett ki. A gettót a helyi rendőrök őrizték Fischer Ákos felügyelő irányítása alatt.
Június 16- án hajnali négy órakor kezdték meg a gettó lakóinak a motozását és vallatását, majd késő délelőtt rendőri kísérettel a vasútállomásra terelték őket. Innen este tíz óra körül indultak három marhavagonba zsúfolva, Mezőtúron keresztül a szolnoki gyűjtőtáborba, ahová 17- én vagy 18- án érkeztek meg. A zsidó temetőben állított obeliszkre 115 nevet véstek. 1949- ben az izraelita lakosok száma 54 fő volt, a hitközséget Szabolcs Árpád vezette.
in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, I. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 564-584, Csősz László
2. Mindenki tudta róla, hogy zsidó,hiszen bőven a 2. vh előtt született,amikor még nevén lehetett nevezni a dolgokat.Akkoriban még az iskolai könyvekbe is beírták a kölök vallását.
Egyébként érdekes, hogy nem kicsi és nem is jelentéktelen városról van szó az adott megyében,de ott volt a legkisebb a zsidók aránya.
