Sziasztok! Jajj nagyon teccik a topic, annyira jó volt olvasni a beszámolókat!!!
Én most vagyok 18, éppen felvételizek, és ugye vége vannak az osztálykirándulásoknak, hiányozni fognak a kötelező programok. Én is jártam már sok helyen túrázni, akkor nem értékeltem annyira, de most kegyetlenül hiányoznak!!!
Láttam a Jégbarlangot (misztérium!), Regéci várat (Csodálatos! Kiülve a sziklára borzongott a hátam...:), Mogyoróska, Rám szakadék (a kedvencem, monumentális), és asszem Bptől nem messze Pilisborosjenő asszem, egy hatalmas hegyoldalból panoráma az egész fővárosra :)
Turistvándiban is a vizimalmot már láttam, csodás hey! Bánkútra régebben, amikor nem volt még ennyi síelő szinte minden hétvégén mentünk, Lillafüreden mindig meg-meg álltunk, és megnéztük az Anna és SztIstván barlangot is! A Zemplént imádom! Pálházán szálltunk meg eccer, és onnan mentünk a Károlyi kastélyba - örülök, hogy felújították!!! Mátraszentimrén anno a Silverben soxor meszálltunk, Kékesen is síeltünk már. Nagyvisnyón az ifjúsági táborban voltatok már? Patak folyik a végében, csodás!!! A sárospatak melletti tengerszemet is láttam már, az valamieszméletlen!!! A strandmellett van vhol igaz? Térképetek van róla?
Miközben olvastam a topicot, egy másik ablak is nyitva volt az origo.hu-val, ahova mindig írtam be a helyeget, amiket írtatok (Gönc, László-tanya stb)... ezek csodálatos helyek, és még nem is hallottam róluk (pláne erről a László-tanyáról). Rendkívül izgatnak az elhagyatott várak és barlangok, illetve a csodás sziklafalak. Nyitottam én is egy topicot "Merre legyena kirándulás Magyarországon? " címmel, ott írták, hogy már van hasonló téma, szóval örülök, hogy rátok találtam!
Tetszik továbbá a testvéri hangnem, és a barátságos hangú beírások!!!
Én debrecenben lakom, mit javasolnátok egy kis baráti társasággal+barátnővel pl a Zemplénbe? 1-2 napról lenne szó és kocsival! Nem nagyon kemény túra, csak tavacskák, várak, egy kis hegymászás stb! Előre is köszönöm segítségeteket, és ha nem zavarok akkor csatlakoznék a topichoz, hiszen most vhogy rámtört hazánk gyönyörű tájainak a megismerése, bár mint már említettem az Északi-középhegység mindig is nagyon vonzott (Bakony kicsit messze van!)
Hát, ha tényleg jók, akkor nem :-)
Ha meg nem, akkor gyanítom a hátbaveréstől sem változnak sokat, kivéve, ha az jégcsákánnyal történik, de az egy másik történet.
Ha szép szóval nem megy, elérhetjük, hogy minden túrára érdemes környéket kineveznek szigorúan védett természetvédelmi területnek, aztán még a normálisabbja sem jut be oda.
Egészítsük ki, formáljuk lehetőleg kerekre. Az alábbi mondatot én mindenképpen belevenném:
1.) "Erdőn-mezőn, hegyek-völgyek közt túrázva lehetőleg csendben menjünk. A természeti környezetnek ugyanúgy része a csend, mint a tiszta levegő, a csörgedező patak, a sziklák, növények és az állatok. Persze, a halk beszélgetés senkit-semmmit nem zavar, de nem úgy a hangoskodás, kiabálás. Az igazi túrista tudja: aki halkan, csendben járja az erdőt, a hegyeket, az előtt a természet kitárulkozik, s eladdig ismeretlen titkairól lebbenti fel a fátylat."
2.) Ne feledjük, hogy amit a túrára magunkkal hoztunk, (szalvéta, csokipapír, műanyagpalack, konzervdoboz stb.)azt mind, de csak azt(!) vigyük is haza.(Tehát ne szedjük le főleg védett területen a növények virágait, ne fogjuk be a vadonélő állatokat). Őrizzük meg utódainknak a természeti környezet szépségét, tisztaságát és adjuk meg nekik is a környék felfedezésének örömét.
Hát igen...
A korán kezdet túráztatás legközelebb két tével írom :-(
Valóban, a nylon szarok mellett hanggal is lehet szennyezni a környezetet. (igaz az előbbi tovább megmarad) Néhány hete 15 évesekkel mentem a Pilisbe. Nem volt távolság amire el tudtam szakadni a zajlásuktól :-(
"A korán kezdet túráztatás a saját gyerekbe olt esetleg valamit a természet szeretetéből, de másokba mit és hogyan lehet oltani ?? Az rejtély."
Alapvető, hogy viselkedéstant kellene bevezetni az alapfokú oktatási intézményekben, sőt megférhetne még a középiskolákban is. Nagyon szép elképzelésekről lehetett olvasni nem olyan rég az Oktatási minisztérium honlapján és egyéb médiumokban arról, hogy MINDEN gyermeknek lehetővé KELL tenni, a tanév folyamán vagy akár nyári tábor kapcsán az ERDEI ISKOLÁBA való eljutást. MI VAN EZZEL AZ ELKÉPZELÉSSEL? MŰKÖDIK? Támogatásra méltónak találom az efajta okítást-okulást.
Más: A túraútvonalak mentén bizony Az Erdő fohásza mellett elférne néhány intelem is, pl.:
"Erdőn-mezőn, hegyek-völgyek közt túrázva lehetőleg csendben menjünk. A természeti környezetnek ugyanúgy része a csend, mint a tiszta levegő, a csörgedező patak, a sziklák, növények és az állatok. Persze, a halk beszélgetés senkit-semmmit nem zavar, de nem úgy a hangoskodás, kiabálás. Az igazi túrista tudja: aki halkan, csendben járja az erdőt, a hegyeket, az előtt a természet kitárulkozik, s eladdig ismeretlen titkairól lebbenti fel a fátylat."
Ha szabad Mo-t "nagy Mo-ként értelmezni, akkor nem annyira off :-)
A nyíló virágok okán meg ON teljes erővel.
(nem saját termés, a kamera volt ismét kirándulni)
Gyönyörűek a képek!
Elhiszem, hogy kedvenc helyeid egyike. Tényleg annyira siralmas most ennyi év után? Elszomorítasz. Biz egyszer én is megnézném. De ha csak rombolást látnék, inkább nem kívánkozom oda. Az ilyen "csúcshelyeket" az ember bizony nagyon gondolja meg, kik előtt fedi fel. Bár vadb....k voltak, vannak, lesznek. Végkövetkeztetésem: vasszigor kellene ide, nem olyan természetvédő és környezetvédő intézmények, akik másból sem állnak ki, mint hót hülye papírhalmok. Hol tarthatnánk, ha még mindig csak csőszök lennének és nem bürokraták!
Természetesen SÓSPUSKÁVAL! Adni nekik: nesze vadb....! Meggondolná, hogy mégegyszer tegyen-e olyant amiért kapta a seggbelövést.
Óvatosan az aszfaltos megtorlással, mert itt találhatod a sztorit a "micsoda bunkák vannak az utakon!" kezdetű témakörben !
Azt hiszem a tehetetlenség a legnagyobb gond, illetve látni azt, hogy míg van család, amelyik "mellesleg" szatyrokkal megy szemetet szedni a túrára, a mások meg lavórral hordják a dzsuvát ugyanoda.
Ezen az erdő fohásza nem segít. A korán kezdet túráztatás a saját gyerekbe olt esetleg valamit a természet szeretetéből, de másokba mit és hogyan lehet oltani ?? Az rejtély.
Lássatok csodát!
Siófokon, a PLUS áruházban az újságosnál rátaláltam a Magyar Turista 1.számára.
Mit mondjak, jobb mint az elődje, azaz kifinomultabb. Talán a technikai háttér lett jobb? Örömmel vettem, hogy HAZAI (jelenlegi határon belüli)tájak IS vannak benne. Sajnos a 36 oldalból több mint harmada külföldről szól, azt propagálja (persze nagyrészének van hazai kötődése), de még mindig nagyon keveseknek adatik meg a rövidke szabadság alatt a HATÁRÁTLÉPÉS. A rávalóról nem is beszélve. PROPAGÁLJUK (szép magyar szóval) MAGYARORSZÁGOT!
Ha jól csináljuk, olyanokat is rá tudunk tanítani a HAZAI tartalmas kikapcsolódásra, akik csak azért nem mennek sehová, mert úgy érzik, hogy nincs miből menjenek. Pedig határainkon belül nagyszerű helyekre el lehet jutni, FÉLPÉNZEN. Sokak úgy érzik az is drága, de tanítsuk meg őket OLCSÓN JÓL ÉREZNI MAGUKAT.
Egyik kolléganőm mondta a múlt évben, mikor egyik túrám után meséltem az (OLCSÓ) élményeimet, és adtam neki az általam szedett gombából: "De jó neked, hogy ilyen kis dolgoknak is úgy tudsz örülni!"
Örömmel tudatom, hogy idén meghívtam Őt és a családját egy hétvégi túrára. Nagyon tetszett nekik. Egyébként nem szoktak túrázni. A 6 éves gyereküket is most vitték ki "először" a TERMÉSZETBE. 4 felnőtt és 3 gyereknek került szállással, utazással, kajával együtt összesen a két nap 10eFt-ba. Na? Úgy gondolom Ők máris sokat TANULTAK. OLCSÓN JÓL KIKAPCSOLÓDNI.
mivel a topic cim "kedvenc kirándulóhelyeink" én is ideirom az enyémet nem vmi hires, de nagyon szép.....
Vértesszőlős fölött a Gerecsében van egy sziklás rész, ahonnan gyönyörű a panoráma - az utat alig ismeri vki, sárkánnyal meg siklóernyővel szoktak onnan leugrani az emberek, úgyhogy az ernyősök meg néhány túlbuzgó kiránduló találja meg az ösvényt (általában nekünk is keresni kell :-)) és aztán, ha odaérsz csak ülsz és nézed a tájat a magasból..
MIvel nincs sok turista arrafelé, lehet látni szarvasokat is meg őzeket is, ha nem zörögsz nagyon :-))
Télen felgyalogoltunk a méteres hóban (éljenek a combizomok) aztán nem akartunk a rendes úton visszaküzdeni magunkat a hóban, úgyhogy lejöttünk a legmeredekebb útvonalon gatyaféken - király volt.
Legutóbb a Cuha-szurdokban igencsak bizsergett a tenyerem, már ott tartottam hogy felveszek egy husángot és fejbesomom a közöttünk akkor már harmadszor elzúgó motorosokat. Aztán csak fogcsikorgatva, cinikusan megtapsoltuk, erre megállt, elkezdte helyben túráztatni-füstöltetni a motorját, majd kipörgô kerékkel akkora port vert fel hogy percekig alig láttunk.
Cserébe kicsivel késôbb szereztem neki néhány kellemetlen percet az aszfalton Csesznek felé menet...
Tehetetlen az ember az effélékkel, mert nem lehet odaállítani non-stop ôröket, hogy néhány hónapon keresztül szűrjék ôket. Mindig akkor jönnek, amikor nincs ott erdész. Tényleg csak az segítene, ha párat lecsapnának a motorról oszt elkaparnák a bokrok alatt. Esetleg az, hogy az erdôben motorozókat egy ideig rendszeresen büntessék 4-5 millióra, amit ha nem tud kifizetni, akkor közmunkában dolgozzon le, napi 1000 forintjával. Vagy az, hogy két generáció alatt nagyon céltudatosan kineveljék az emberekbôl a tahóságot. Ez utóbbi esélyeit illetôen szkeptikus vagyok, akinek ez a tiszte lenne, az magasról tesz rá. Így jobb híján csikorgatom a fogamat és imádkozok az istenemhez hogy ne veszítsem el a fejem, mert olyat teszek, amiért egy életre lesittelnek :-/
Egyik kedvenc helyem, szívem csücske, Kígyó (vagy Azáleás) völgy, Zalaegerszeg-Alsóerdó:
Bár rendszeresen járok arra, sajna az utóbbi fél évben nem sikerült meglátogatni, de most beugrottam megnézni mi újság rododentronéknál. A völgy bejáratához új sorompó épült, nagyon masszív, lebetonozott, karnyi vastag acélidomból, a zárja is megbonthatatlan flex vagy dinamit nélkül. Ez jó, mert a völgybe már két kitaposott keréknyom vezetett, így legalább autók nem mennek be...
A jókedvem már a völgy bejáratával szemben lévô egykori "tanácsi e'ftársi kanmuri ház" elôtt elmúlt, kopasz izomagyú prosztó állatok és iromba családjuk buliztak a kertben, az egyik kocsiból üvöltött a Dolly Roll, közben meg járt a motor, gondolom hogy ne merüljön le az aksi. Szóltunk nekik, legalább halkítsák le, hát majdnem megvertek...
A völgy is siralmas képet mutatott. A bokrokat teljesen megritkították, letördelték, kiásták, kb. csak fele annyian voltak mint egy éve ilyenkor. A húsz perces séta alatt legalább 80 (nyolcvan) emberrel találkoztunk, fehér ingbe, pantallóba, proccos blúzba és magassarkú cipôbe öltözött parasztok (a szó pejoratív értelmében) rajzottak ki virágzó azáleát nézni. Bagóztak, szemeteltek, kiabáltak.
A völgy egyik oldalán egy kaptatón két méter szélesen kikopott a fű, az unokaöcsém elmondta, hogy valami motoros banda szokott oda, ott gyakorolnak siratófalra hágni a terepmotorjaikkal. (Hogy miért nem az anyját hágja az ilyen, már elnézést :-((()
A tűzrakóhelyen egy 6-7 méteres fenyôfa törzse feküdt keresztben, középen elszenesedve, fogalmam sincs honnan szedhették. Csak tipelni tudok, de azt inkább nem írom le. Szemét mindenütt. A valaha itt honoló csend és nyugalom helyett most ôrjöngô dúvadak borzolták az idegeimet. Nem is bírtam sokáig, a völgy felénél visszafordultunk és sietve távoztunk, komolyan mondom, a könnyeimmel küszködtem, most hogy ezt írom, megint sírhatnékom támadt.
* * * * *
Ezt a völgyet ha jól emléxem 1980-ban fedeztük fel, a néhai edzôm vitt ki oda futni. Akkor még nem volt "bejárata", a völgyet övezô-védô sudár fenyôk között egy alig észrevehetô gyalogösvényen lehetett csak átvágni, a túlvégen szintén egy keskeny csapás vezetett fel a bazitai útra. Egészen kb 6-7 évvel ezelôttig bármikor ki lehetett menni oda úgy, hogy az ember az esetek 95%-ában nem találkozott senkivel. Pedig én sűrűn jártam oda, mint már említettem, 3 évig ott tartottunk futóedzést, utána meg egy cimborámmal jártam oda kutyát sétáltatni és világmegváltó terveket szövögetni.
Aztán elôször a völgybe vezetô út két oldalán olyan 200 méteres szakaszon tarvágást csináltak. (Csak tudnám hogy miért?!) Aztán "persze" kivágtak egy 6-8 méter széles utat, ahol akár egy teherautó is elfért, hogy prosztóékat süsse a nap, miközben vattacukron csámcsogva csámpáznak befelé.
A 80-as évek elején a völgyben nem volt keréknyom meg pad meg semmi sem, a városban élô emberek (köztük én is) nem is sejtették a létezését. Nem tudom, ki telepíthette, de gondolt rá hogy elrejtse a mezei halandók elôl. Így utólag ezt nagyon okosan is tette, mert az a sanda gyanúm, hogy mióta a hely közkedvelt lett, a völgy napjai meg vannak számláltatva.
Emlékszem, ifjú koromban a völgy titkát féltve ôriztük, ki kellett érdemelni hogy valakinek megmutassuk. A szerelmeimet is csak hosszú vívódás után vittem ki oda, idegenek elôtt meg nem nagyon emlegettük. Aztán arra is emlékszem, hogy elhűlve néztem, amint egyszer a helyi tévében valami önjelölt riporterke, egy hülye picha nagy vigyorral újságolta, hogy mit talált a várostól nem messze, hótt büszke volt rá. Ezt követôen kezdték el "feltárni" a helyet.
Anyám mesélte, hogy volt a zalaegerszegi tévében egy riport egy emberrel, valami öreg botanikus-erdésszel, aki részt vett a völgy kialakításában. Ez az ember kérte a helybelieket hogy ne tördeljék a bokrokat és ne ássák ki ôket, mert más talajban és a völgy mikroklímáján kívül nem fognak megélni. Sajna többet nem tudott mondani a riportról, csak fél füllel hallgatta.
Elkeserítô, hogy ennyire civilizálatlan, a szépségekre érzéketlen prosztó tahók között kell élni. Siralmas, hogy annyira sem tudnak vigyázni a saját értékeikre, hogy ne vágják tönkre néhány év alatt. Aki meg motorozni megy oda, azt nem is kommentálom. Ettôl elmegy az életkedvem is.
Azt hiszem elkezdek zsizsegni Zalaegerszegen, ennek gátat kell vetni...
* * * * *
Itt van néhány kép a Kígyó völgyrôl. Mivel legutóbb rajtam kívül senki sem nyafizott a sok kép miatt, bátorkodom betenni ôket. Elnézést a minôségért, ezek 8-10 éves papírképek egy gagyi szkenneren feldolgozva:
Vasárnap Barcsra kellett utaznom. Késő délután azaz 1/2 6-kor értem oda. Hirtelen elhatároztam, hogy nem a megszokott úton megyek majd haza, hanem teszek egy kis kitérőt Pécs felé. Útközben azon gondolkodtam, hogy fel kellene menni a Cigány-hegyi kilátóba, és egy esti távolbanézést művelni, de mire Pécsre értem a nagy forgalomban, ráadásul szakadt az eső is, úgy határoztam, hogy nem Kisújbányát veszem célba, hanem Óbányára megyek. Kicsit már elbizonytalanodtam, mert utoljára Mecseknádasdon 20 éve voltam, így már nem emlékeztem, hol kell letérni a 6-os útról Óbánya felé. Veszettnek éreztem a túratervemet, mire végre egy nagy kanyar után megláttam a táblát. Ekkor már 3/4 7 volt. Nem is gondoltam, hogy ennyire közel fekszik a 6-os úthoz Óbánya. Fantasztikus hely. A felső faluvégen a Turistaházzal szemben parkoltam le. Gyors cipőcsere után indultunk a tavak felé. A vadkörtefánál egyenesen felkapaszkodtunk a nagyon meredek oldalban a zöld + jelre igazodva, majd felevickéltünk a piros - jelre. Múlt augusztusban rengeteg vargányát szedtünk itt. Többször találkoztunk szarvasokkal, őzzel. Főleg az etető környékén voltak sokan. Érdekes, hogy még mindig etetik őket. Vagy odacsalják csak a puskacső elé? Nem túl etikus ha így van! Addig mentünk, míg a gerincről megláttuk Kisújbánya házait. Nem gyalogoltunk el a Vadászház panzió-ig, mert féltünk, hogy zárva lesz a kapu és nem tudunk levergődni a faluba, hanem egy bekerített fiatalos kerítése mellett jókora félkört leírva ereszkedtünk lefelé. A kerítés mellett szebbnél szebb virágok virítottak, természetesen nem szedtünk belőlük, de fajtánként egyet-egyet jól szemügyre vettünk. Érik a szamóca! Szedtünk 2 marokkal. Elég nagy fűben, dzsindzsában kellett haladjunk, így biza találkoztunk bőven csalánnal, (rövidnadrágban kellemes vele a találkozás)és egy két kullanccsal is. Nemsokára leértünk a Rockenbauer féle Másfélmillió lépés c. filmben szereplő ház elé. Itt rátértünk a hangulatos csobogós Óbányai völgyre. Ismét rácsodálkoztunk a Ferde-vízesésre és a Csepegő-sziklára. Így eső után kellemes, bár páradús volt a levegő, szinte haraptuk. Kezdett félhomályba burkolózni a környék. A turistaházak udvarából több helyen is szállt fel a sültszalonna illat, és jókedvű nevetés hallatszott. Előjöttek gyermekkorom vándortúra emlékei. Nagyon belémivódtak az itt töltött napok. Mire az autóhoz értünk, már jócskán a hegyek mögött volt a nap. 3/4 9-kor indultunk egy ismeretlen úton hazafelé. 3/4 11-re szerencsésen megérkeztünk. Késő volt, de megérte! Jót sétáltunk, álmodoztunk. Újra sikerült lopjunk magunknak magunktól egy kis időt. Ha másképp nem megy? Igaz? "Játszani is engedd"
Örömmel olvastam az előbb a Startlapon, hogy újraindult a kishajóátkelés Dömösnél. Minden túloldalon megálló vonathoz így lesz csatlakozás.
Nagyon szeretnék Pünkösdkor eljutni Dömösre. Talán a legszebb része az országnak. A Visegrádi-hegység, a Pilis, a Börzsöny mind-mind karnyújtásnyira.
Apropó! Tudja-e valaki a dömösi kemping 2003-as árait?
Szerintem hívd fel a főiskolát, ahol felvételizni fogsz, a felvételi időszakban szoktak a kollégiumokban szobát biztosítani a messze lakó felvételizőknek (nem egri tapasztalat, hanem általában...)
Szervusztok!
Szép hagyomány cégünknél, hogy határ-menti találkozókat szervezünk évente a kollégáknak. A 3 szomszédos mérnökség dolgozói találkozhatnak, tanácskozhatnak de nem a szokásos hivatalos ceremóniák és etikett alapján, hanem baráti összejövetel szintjén. Minden 3. évben kerül ránk a sor a szervezésben. Ajánljatok nekem olyan 1 napos programot Észak-Somogyban, amibe belefér:
- egy kis túra vagy vetélkedés,
- egy ebéd,
- rövid buli.
Kb. 50 fős társasággal leszünk. Természetesen ha esős idő lesz, akkor valami olyan hely kellene, ahol ennyi ember egy napig ellehet.
Kérlek benneteket, adjatok ötleteket, mert szorít az idő.
Előre is köszönöm!
Egyébként én azt tapasztaltam eddig, hogy a képeket a szöveg után kezdi el letölteni, tehát infóról nem maradsz le, az ESC gommbbal amúgy is megszakíthatod a letöltést, ha már olvasott részhez jutsz.
freeweb, whatever. nekem nem jön le, csak elakad az oldal letöltése. a szép képeket én is szívesen nézegetem, de egyszerre ennyit nem ilik bepakolni. szerintem elég a linket megadni, oszt akit érdekel az megnézi. amúgy a sok meg nagy kép sem szokott zavarni, (szélessávú kapcsolatom van) csak ha nem bííírnak letöltôdni...
Bp-Sztendre-Pilisszentlászló hévvel, busszal leküzdve. Pillisszentlászlóról a kék,piros csíkon indultunk Észak-Keletnek. Végig a kék csíkot követtük. Az eleje volt egy kicsit hegymenet, a továbbiakban a magasságunkból már nem sokat vesztettünk. Visegrádnál a komppal keltünk át Nagymarosra, onnan vonattal a Nyugatiba.
Szerintem lábatlan gyík (ha nem, javítsatok, amit ez egyik képen láttok), Találtam a ganajtúró bölcsit is. Ott nyüzsgött vagy 30 egy kupacban. Úgy tűnt, mint ha éppen kibontakozóban lettek volna.
A kilátás a Moli pihenőnél nagyon szép. De a dunáról a vár és a nagymarosi oldal is szépséges.
