"Egy sor szociális és társadalombiztosítási ellátás mellett tilos, illetve korlátozottan lehetséges a keresőtevékenység.
Csakhogy a keresőtevékenység fogalma minden ellátás tekintetében más és más, és az sem mindig egyértelmű, hogy az adott esetben melyik meghatározást kell alkalmazni.
A családtámogatási ellátások tekintetében (GYES, GYET) a törvény világosan rendelkezik (Cst. 4. § f) pontja) és keresőtevékenységként a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységet, továbbá szövetkezet tagjaként, vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenységet minősíti keresőtevékenységnek.
Más kérdés, hogy a családtámogatási ellátások tekintetében a keresőtevékenység korlátozása a munkaidőhöz kötődik, így nyilvánvalóan csak azok a jogviszonyok jöhetnek szóba, amelyek esetében a munkaidő mérhető.
Az egészségbiztosítás vonatkozásában az Eb.tv. nem határozza meg a keresőtevékenység fogalmát, ellátásai (terhességi gyermekágyi segély, GYED) tekintetében elsődlegesen a Cst.-ben meghatározott fogalmat alkalmazzuk.
A foglalkoztatási törvény alkalmazásában kereső tevékenység minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve, azzal, hogy
- Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.
- A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni (a tételes költségelszámolást választó őstermelő esetében ez évi 4 millió forint feletti bevételt jelent),
- A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység, illetve nevelőszülői jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.
Ugyanezt tekinti keresőtevékenységnek - utalva a foglalkoztatási törvényre - a rehabilitációs járadékról szóló törvény, amelyet a nyugdíjtörvény tekintetében is alkalmazni kell.
A nyugdíj, illetve a rehabilitációs járadék melletti munka korlátozása viszont alapvetően jövedelemfüggő, tehát nem a jogviszony formája, hanem az abból származó nyugdíjjárulék alapot képező jövedelem nagysága bír jelentőséggel.
A szociális törvény értelmében: keresőtevékenység minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve:
- a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg,
- valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni;
Nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás."
Minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. Keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.
Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.
A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.
Elsőre talán furcsa a kérdésem. Mi számít a törvény szerint "keresőtevékenységnek"? Definiálja ezt jogszabály? Mondjuk összeghatárhoz kötött? Esetleg munkában töltött heti óraszámhoz? Vagy ha egy jövedelemből nem vonnak járulékot (mert nem éri el a minimálbér 30 %-át), akkor az nem számít keresőtevékenységnek?
Ma meg volt a felülvizsgálat semmi rosszat nem írhatok sem az orvosról, sem a két hölgyről nagyon kedvesek voltak és meg nyugtató volt ahogy az emberrel bántak. KB 1-hónap múlva várhatom az eredményt...
Megváltozott munkaképességű személyek ellátására az jogosult, akinek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 %-os, vagy kisebb mértékű, és a jogszabályban meghatározott egyéb jogosultsági feltételekkel is rendelkezik. Az ellátás típusának meghatározása a komplex minősítés ismeretében történhet meg.Megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosult az a személy, akinek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű és aki - a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy 15 éven belül 3650 napon át biztosított volt, - keresőtevékenységet nem végez és - rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Milyen iratok szükségesek?
Keresőtevékenység megszűnése esetén a megszűnés időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát; A társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratot; A kérelmező jövedelméről szóló igazolást; A kérelmező nyilatkozatát arról, hogy: rendszeres pénzellátásban nem részesül, a jogosultsági feltételek fennállása esetén a Rehabilitációs kártya kiállítását igényli-e; A háziorvos által kitöltött Orvosi Beutaló nevű nyomtatványt; Az adatlap mellékletét képező Nyilatkozatot - a komplex minősítéshez; A kérelmező orvosi iratait, zárójelentéseit.
Előző határozatod ott lesz a Bizottság előtt. Az azóta eltelt időszakról keletkezett leleteket, ambuláns lapokat, zárójelentéseket betegségenként célszerű időrendi sorrendbe tenni, hogy áttekinthető legyen. Különös tekintettel az utolsó félév irataira. A vizsgálaton, terápián való megjelenés igazolásánál szerintem többre van szükség, a jelenlegi állapotod összefoglaló véleményezésére a pszichiátered által, szakorvosok által, ahová jártál betegségeddel kapcsolatban.
Köszönöm szépen, hogy ilyen megértő vagy! Én is ideges vagyok, hogy nem küldik a határozatot, hiába lesem minden nap a postást. Ismételten elnézést kérek.
Zaklatotottak vagyunk, mert naponta érnek traumák, amiket próbálunk feldolgozni. Most különösen nehéz kiigazodni, annyira gyorsan változnak a jogszabályok. A megváltozott munkaképességűek közé több korcsoport tartozik, a szabályozás is eltérő a különböző életkorúakra. Ami tegnap még érvényes jogi norma volt, lehet holnapra megváltozik. Viszont ha nem tájékozódunk, nem ismerjük a ránk vonatkozó szabályokat, teljesen védtelenné válunk. Ezt nem engedhetjük meg magunknak!Ha ismerjük jogainkat és kötelezettségeinket, felkészültek lehetünk a várható folyamatokra. Megértéssel, türelemmel, odafigyeléssel, tájékoztatással sokat tehetünk Sorstársainkkért. Örülök, hogy írtál, így minden rendben van.
Még egy kérdés, ha megválaszolható és nem nagy fáradság, valamikor, mert már későre jár az idő. Az általad leírtakat hol találom meg, melyik jogszabályban? Köszönöm válaszod.
Na na, fel kell mondania a munkahelyen ahhoz, hogy jogosan kapja az ellatast, nem eleg fizetetlen szabira menni. Ezt nagyon komolyan kell venni. Egyik kollegam azon a napon irt ala munkaszerzodest, amikor megallapitottak neki az ellatast. Fel ev mulva derult ki, mikor tappenzre ment, mert ilyenkor visszaellenorzi az oep a bejelenteseket. Az eredmeny az lett, hogy jogtalannak iteltek meg az ellatast, vissza kell fizetnie tobb mint 260 ezer forintot es ujra kervenyeznie kellett az ellatas megallapitasat. Tehat arra a fel evre amit kapott, egy az egyben vissza kell fizetnie es mivel ismet uj belepo lett, a masodszori igenyles elotti 180 napot neztek meg neki, akkor viszont sokkal rosszabbul keresett, mint az elso megallapitas alapjaul szolgalo idoszakban. Es mindez egy nap miatt. Ha odafigyel es masnap irja ala a szerzodest, nincs semmi gond.
Lenyeg a lenyeg, mikor ellatast allapitanak meg, ne legyunk sehova bejelentve, mert elobb-utobb rajonnek es vissza kell fizetni mindent az utolso fillerig.
Kedves Betegtársaim!Őszintén kívánom,egyben bízom is benne,hogy lesz segítség,írni fog a Szakértő Asszony.Biztos,hogy írni fog!
Mindenkinek ki kell igazodnia ebben a "káoszban", tudnia kell, hogy aktuálisan mi vonatkozik rá.Ahogyan valaki (elnézést nem emlékszem) írta is, hogy az igazságot már nem keresi..,de bizony a Családnak óriási szüksége van Mindenkire!Kitartást,majd megnyugvást kívánok Mindenkinek.Szeretettel gondolok Rátok:)
Dolgozhatsz, táppénzen lehetsz, bármilyen ellátásban részesülhetsz azon a napon amikor elvégzik a felülvizsgálatot, illetve amikor méghozzák a határozatot, hogy mire vagy jogosult.
A határozatban megadják azt az időpontot, amikortól részedre elkezdik ezt folyósítani.Ez valamelyik hónap első napja. Na, te ezen a kezdő napon nem lehetsz semmilyen biztosítási jogviszonyban.
Ha dolgozol, arra a napra felmondani, vagy fizetés nélküli szabadságot kivenni, másnap már újra dolgozhatsz. Táppénzt illetve másfajta ellátást azzal a nappal meg kell szüntetni.
Én is mindig az igazságot kerestem, már nem teszem. Szeretném ép ésszel túlélni ezt az egészet. Családunknak szüksége van ránk és vannak még jó emberek, nekik is.
Ezt most ismét végiggondoltam. Szeritem ez így igazságtalan, mert amikor valaki x évvel ezelőtt x időt rokkantként töltött, akkor nem azért nem fizetett ny.járulékot, mert nem akart vagy elcsalta, hanem mert az akkor hatályos törvény szerint neki nem kellett ny.járulékot fizetnie. Ezt utólag megváltoztatni és eltörölni? Nem vagyok jogász, de a józan paraszti eszem és a jogérzékem szerint ez igazságtalan. Mintha büntetnék utólag visszamenőlegesen a beteget. De lehet rosszul látom.
Akinek az OTP-hez jön a pénze, nincs odaírva, hogy mit kap, csak az, hogy a NYUFIG-tól jön. Viszont, ha kölcsönt akar felvenni, be kell vinnie a "januári zöld papírját", és ha abban nem rokkant ellátott van, nem vehet fel kölcsönt.
Nekem is van, de még nem voltam "átfordítva", mikor kaptam.
Szívből örülök, hogy az 5 éven belüliek pénzéhez nem nyúlnak hozzá és 64 évesen öregségi nyugdíjba mehetnek.
Két külön téma az öt éven belüliek és megint más téma azok, akik nem esnek ebbe a kategóriába, viszont nagyon szeretnék tudni, nekik mit hoz a jövő. Engedd meg, hogy hadd tudják, mi vonatkozik rájuk. Tisztán szeretnénk látni mi, akik nem tartozunk az 5 éven belüliek körébe. Ne vedd el ezt a lehetőséget Tőlünk, hogy feltegyük a minket foglalkoztató kérdéseket. Remélhetőleg választ is kapunk az arra kompetens személytől.
A lehetőségek (jelenleg) a következők: A szolgálati idő (20 év járulék fizetés) . Megfelelő életkor (ez most sávos , az 56-ban születettek zárják). Ha ezek teljesülnek akkor kérhető a jogosultság megállapítása (ez független mindentől). Két fajta ellátás természetesen együtt nem mehet. Van még egy olyan lehetőség is h akik 2011.12.31. előtt r.nyugdíjban részesültek és a benyújtáskor (öregségi nyd.) - r. ellátásban részesülnek , választhatnak a magasabb összegű ellátás közül.
Most tudtam meg olyan helyről, ami biztos. A z 5 éven belüliek pénzéhez nem nyulhatnak h ozzá és 64 évesen öregségi nyugdíjba mehetünk. Ne riogassuk egymást, így is van elég bajunk.
Nem jár öregségi nyugdíj a rokkantsági ellátásban részesülőknek, a rokkantsági nyugdíj helyett bevezetett ellátás ugyanis nem számít bele a szolgálati időbe, és nem fizetnek utána nyugdíjjárulékot - derül ki Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter egy írásbeli kérdésre adott válaszából - írja a hvg.hu. Balog Zoltán Mesterházy Attila és Tóth Csaba MSZP-s képviselők írásbeli kérdésére válaszolva közölte, az úgynevezett rehabilitációs ellátás összegéből az érintett nyugdíjjárulékot fizet, így annak folyósítási ideje szolgálati időt eredményez, ám akik rokkantsági ellátást kapnak, azoknál nem ez a helyzet.
A rehabilitációra nem javasolható személyek rokkantsági ellátásra jogosultak, amely akár élethosszig is folyósítható részükre, ám ebből nem vonnak le nyugdíjjárulékot, vagyis a kizárólag a rokkantsági ellátásból élőknek a nyugdíjkorhatár betöltésével sem jár öregségi nyugdíj. A rokkantsági ellátás folyósításával egyidejűleg azonban - meghatározott összegig - szintén végezhető kereső tevékenység, így ha valaki az ellátás mellett dolgozik, akkor az azután fizetett nyugdíjjárulék alapján lehet jogosult öregségi nyugdíjra.
A 2011. végéig érvényes korábbi rendszer szerint lehetőség volt arra, hogy a rokkantsági nyugdíjban eltöltött éveket figyelembe vegyék a nyugdíjjogosultság megállapításánál, így sokan hosszú évek óta folyamatosan rokkantsági nyugdíjban részesültek, majd így érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt is. 2012. január 1-jével azonban a kormány megszüntette rokkantnyugdíjas státuszukat, ez pedig a jelenlegi szabályok szerint azt jelenti, hogy a nyugdíjban nem részesülők a nyugdíjasoknak járó egyéb kedvezményekben sem fognak részesülni."
Ebből az írásból az derüt ki számomra, hogyha az ellátása mellett meghatározott összeghatárig dolgozik Sorstársunk, vonják tőle a nyugdíjjárulékot, akkor jogosult lehet az öregségi nyugdíjra.
Ui:
Azért a "lehet" helyett megfelelőbb volna a lesz ige használata. Mennyivel egyértelműbb, megnyugtatóbb volna ekként: .....akkor jogosult lesz az öregségi nyugdíjra.
Lehet (ige): esély van a létezésére, megtörténésére, mert a szükséges feltételek adottak és nincs akadályozó tényező.
Minden lehet és lehetséges, de a kétségek közötti vívódás a legrosszabb!
Sikerült kiderítenem, jövedelemnek minősül a rehab. és a rokkantsági ellátás is.
Amennyiben valakinek van 'A' hitele, amely a folyószámlahitelt jelenti, és a havonta bekönyvelődő jövedelem számlacsomagtól függően 2 max. 3-szorosa lehet, magyarul lemehetsz mínuszba, az OTP ügyviteli utasítása alapján:
Amennyiben a hitelbírálat során egyértelműen kiderül, hogy az adott bankszámlára az alábbi típusú jóváírások érkeznek, azok összege nem vehető figyelembe a felhasználható hitelkeret összegének megállapítása során:
a/ Rehabilitációs ellátás/járadék
b/ baleseti vagy egészségkárosodási járadék
c/ Árvaellátás
Nekem van 'A' hitelem, és az igényelt személyi kölcsönöm utolsó havi részletének le kell telnie a rokkantsági ellátást megállapító határozatban szereplő következő felülvizsgálatig.
A leírtak nem szerepelnek az OTP honlapján, a belső szabályzatuk része, egy ismerős nyomtatta ki, csak azért osztom meg, hátha valakit érint.
