Több ilyen kocsi is volt (Cszy 012-021 ill. a Csz 019 csak kéttengelyes), a fotó idejében (1954) már csak a Cszy 014, 016-018, 020-021 és a Csz 019 volt meg. Mindegyik 3. osztályú, a 019 kivételével 3-tengelyesek és kalauzkocsiként nem kaptak új számot. Fotó meg kis jellegrajz csak egy-két kocsiról van az említett könyvekben, ezt nem tudom, melyik lehet (a 016 és 020 biztosan nem). A felirat középen GySEV, alatta a Cszy XXX. A tető emlékeim szerint világos színű.
Ez egy porosz eredetű 3-tengelyes oldalgombolós kocsi. Több is került a GySEV-hez és tehervonati kísérőkocsiként alkalmazták őket. A Schlezak és a Poschpischil féle könyvekben vannak fotók róluk. Az 50-es évek második felében átépítették őket normál személykocsivá.
"szegény volt az eklézsia, filmforgatáshoz macerás volt filmszalagot igényelni"
Ez viszont a hatékonyabb anyagfelhasználásra ösztönözhetett volna. Legalábbis minálunk idehaza alaposan meggondoltuk/juk azoknak a dolgoknak a felhasználását, amiből kevés van, vagy nehéz/drága beszerezni. Konkréten a filmre vonatkoztatva úgy vélem, hogy ilyen kevés tanulságot hordozó filmet készíteni volt pazarlás.
De persze örülök, hogy egyáltalában láthatok az akkori vasútüzemről képsorokat.
Valóban elég bugyutácska történet és számos baki van benne. Délelőtt néztem egy szinkronizált szovjet oktatófilmet, nem emlékszem a címére, 1959-es gyártású, a Közdok csatornáján fent van. A film témája a gyerekek vasúti területen elkövetett figyelmetlenségei voltak,, az egyik legmorbidabb snitt amikor egy fiú szalad a labda után a vágánytengelyben és 2 mp múlva elrobog egy villamos motorvonat, semmi dudálás, fékezés (bár lehet hogy ez is csak a természetes kiválasztódás eszköze...). Azért jó pár, az 1960-as években készített oktatófilmben hihetetlenül primitív eseteket, életszerűtlen jeleneteket tettek be. Az hogy a mozdonycsere ugyanazzal a géppel történt, szerintem csak spórolás miatt történt.
Talán azért maradtak benn sokszor hibák a filmekben (már amikor nem szándékosan írták bele a forgatókönyvbe), ugyanis szegény volt az eklézsia, filmforgatáshoz macerás volt filmszalagot igényelni, a kópiákat ha már nem kellettek, újrafelhasználták. Szóval ki kellett centizni a felvételeket.
Köszönet a linkért. Érdekes film. Mádi Szabó Gábor fiatalon. Snittek régi vasúti járművekről. Balesetvédelmi szempontból rettentően sok információt ugyan nem hordoz a kissé butácska történet. Az világos, hogy egy postai oktató-nevelő film a maga szemszögéből értékelte a balesetet.
De több vasutas tárgyú ága is van a mesének.
A vonatok átmenesztésekor a téren tartózkodó forgalmi szolgálattevőt nem zavarta az űrszelvénybe lógó postai kocsi? Nem sikerült neki figyelmeztetni a közeledő tehervonatról a postásokat?
A tehervonat mozdonyvezetőjének nem sikerült „Figyelj” jelzés adnia? Persze, a fűtő épp rátüzelt. Az elütés után sem álltak meg?
Mára már az is feledésbe megy, hogy a vasutasok és a postások rendszeresen „szivatták” egymást. Hasonlóan, mint ahogy a különböző vasúi szolgálati ágak emberei között is szokásban volt.
A mozdonnyal az utasokkal elfoglalt kocsikra való kíméletlen rájárás is gyakori volt. Arra emlékszem, hogy mindig érezni lehetett a kocsikban a mozdony „érkezését”. Rosszabb esetekben a csomagtartókból is potyogtak a cuccok.
Ugye Piliscsabán forgatták a filmet?
Filmes hibák:
Egyvágányú pályán nem jellemző az, hogy két vonat megállás nélkül keresztezzen egy kisebb állomáson. A „mozdonycserekor” ugyanaz a mozdony jött-ment.
Fehérváron a fűtőházban volt a kazánház,3 db 324-es pakurás kazán volt benne,fűtési szezonban kettő állandóan üzemelt és,ha kellett,akkora harmadikat is begyújtották.
Innen fűtötték az állomás épületet,fűtőházat és mellette lévő 2 emeletes irodaépületet,valamint a 2-es tornyot és a kocsiszolgálat épületét.
Az állomási és tárolóvágányokon is gőzzel történt a vonatok előfűtése.
Gondolom ehhez hatalmas mennyiségű gőz kellett,dolgozott is a 2 kazán rendesen.
Bár már írtak választ a kérdésedre, egy dologgal kiegészíteném! Úgy tudom, a Gyermekvasút - legalábbis néhány éve - egyenesen lengyel bányáktól hozatta a szenet (vagy legalábbis onnan is). Mivel így nem kellett mindenféle viszonteladón keresztül beszereznie, még szállítással együtt is olcsóbb volt, mint a helyi tüzépről.
De most már természetesen ott sem úgy van. Hanem mint a nagy MÁVon belül mindenhol: közbeszerzés, meg egyéb nyalánkságok, aztán majd valahonnan beszerzik...
De általánosságban tényleg igaz: nagyjából onnan, ahonnan lehet.
A '2000-es évek legelején volt a Füstiben, hogy a széntér üres volt, a 424-es meg ment útra, és akkoriban még a kiszerelés csurig történt, nem úgy, mint most. Szükségmegoldásként IFA hozta a szenet, háromszor fordult, mire megtelt a szerkocsi... :)
ezek szerint a négyből három gép hadivasút múlttal rendelkezett. kornháber samu őrnagy az olaszországi frontról hazatérve kőbányát és mészüzemet nyitott a vonal mentén, talán innen a protekció. (a brigadelok "samu" névre keresztelése is az ő tiszteletére történt)
A hatvanezer tonnás címet azért ne ássuk el túl mélyre. Hátha nem lesz gáz a nemzetközi helyzet fokozódására való tekintettel...:) Bár lehet, hogy a szorgalmatos üzletkötő már ellőtte az egészet Észak-Koreának...
Egy visszaemlékező szerint ez fűtötte Sztálinváros központjában az irodaházat, és a pártházat. Egy másik vélemény szerint ez a patyolat gőzfejlesztője volt. A párt az ötvenes években erős vokt, az irodaház nagy volt, szennyes rengeteg keletkezett, úgyhogy bármelyik verzióhoz sok gőz kellett... :D
Nekem egyszer a Depo Magazine levlistáján el akartak passzolni hatvanezer tonna szenet, mert valahonnan megmaradt. A vasúti kocsikat nekem kellett volna biztosítanom a szállításhoz. Megkeressem? :)
Bár a konkrét kismozdonyról nem tudok sokat, szerintem nem játék, hanem rendes üzemi kismozdony. Olyan maximum 60 centis nyomtávval. Az angolok a 381mm nyomtávú vonalakkal is jelentősnek mondható személy és teherforgalmat bonyolítottak le...lehet még admirálisi mozdony, azaz a korabeli flották lőszerrraktáraiban, depóiban, vagy a partvédelmi ütegeknél cibálta a féltonnás gránátokkal megrakott vonatokat.
Emlékszem egy filmre a youtube-on. Már a szovjet időszakban állított emléket az 1904-1905-ös orosz japán háború hős orosz katonáinak. Ott volt egy jelenet, ahol a japánok tűz alá veszik az orosz erődőket, ezek visszalőnek, és igen igazi kis gőzösökkel szolgálták ki az ágyúkat. Talán valahol a Baltikumban vették fel, de jól nézett ki...Persze, hogy sehol nem találom a videót!
Üdvözletem! Egy egyszerűnek tűnő kérdést tennék fel. A jelenleg hazánkban üzemelő zömmel kisvasúti gőzösök milyen szénnel mennek? Honnan veszik az urak a szenet, és mifélét? Értem ez alatt, hogy az első helyi tüzépről a borzasztó fantázia névvel megáldott lakossági bányahulladék általában nem sokat ér...faszenet, kohókokszot használnak?Lakatos és kovácsműhelyek is használnak "profi" szénanyagot, kovácsoláshoz, hőkezeléshez azért még kell. Vagy valami tényleg jó minőségű fekete vagy barnaszén is szerezhető egy-két jól bejáratott partnertől???Gondolom, nem Teszkó grillszén:))
Azt amit Juli néni eléget a kályhában(ha nem fával tüzel, ami ma inkább dívik)nem lapátolnám mozdonyba...Akkor inkább kiszárított, hasgatott akác, főleg ahol az erdőgazdaság a gazda...
