A Sassy, Sassi, Sasi nevek mind a származási helyre utalnak. A FNESz szerint van Tiszasas, illetve Mezősas nevű helység, és lehetséges, hogy régebben volt még más hasonló is (pl. Kiss Lajos a jelenleg Budapest részét képező Sasad-ra is utal).
Kiss Lajos ezen kívül említ még egy BAZ-megyei Sasa-völgy helynevet is, amely szintén lehet e nevek forrása (bár az előző szvsz valószínűbb).
Pigviczky
A kutakodás során japán írású, helyenként nem teljesen szolid webhelyeket találtam. Ezzel együtt, az az érzésem, hogy ez tollhiba, és valaha Pigiczky volt. Ezt sem tudom ugyan megmagyarázni.
köszönöm a válaszát. Elolvastam a megjelölt cikkeket. Ezzel kellett volna kezdenem. Nagyon hasznosak lesznek számomra. A családfakutatásnál homályosan fogalmaztam, hisz ez esetben tényleg a Zeve név etimológiája érdekel, s nem a családfa. Én a német nyelvű oldalakon néztem utána, s egész érdekes dolgok derültek ki. Régi német térképeken (1568) van egy "Zevelaer" nevezetű helység, később (1740) "Zevelen ". Ma ezt Sevelen-nek hivják. A Zeve azt jelenti "homok, a "laer" pedig "Bruch", azaz "törés". A Zeve név eljuthatott volna tehát német betelepitéssel is, ami viszont Csallóközre nem volt jellemző. Inkább a holland kereskedők, hajósok Komárommal való kereskedése folytán kerülhetett ide a Zeve név. Nagyon érdekesek Hollandia nevének változásai. Ezt úgy idemásolom, ahogy találtam:
Republiek der Verenigde Nederlanden
Republiek der Verenigde Provinciën
Republiek der Zeven Provinciën
Republiek der Zeven Verenigde Nederlanden
Republiek der Zeven Verenigde Provinciën
A mai közép-holland dialektusban, de gyakran a köznyelvben sem ejtik a szóvégi -n-t. Hát, ennyit találtam. Sőt még valamit. Törökországban is van egy "ZEVE" nevű falu, amely egy örmény-török háborúról hiresült el. A családomban a holland legenda él, sőt még az is, hogy tutajjal érkezett az első Zeve Komáromba.
Továbbra is nagy érdeklődéssel olvasom a cikkeket. Üdvözlettel.
A "megnézem", a "Még hátra vannak" továbbá a "talán még a birtoknyilvántartásokban találnék adatot" megfogalmazásaidból vettem azt ki, hogy teljesnek érezted részedről az 'utánanézést.'
Most kötözködtem, bevallom.
------------
Nos köszönöm a választ.
Nem éreztem teljesnek az utána nézést, inkább nem kívántam vele foglalkozni.
Valójában sokan kérnek meg ilyen szivességre, de időhiány miatt elutasítom őket általában. Könyv állományom miatt megtehetném, de nem foglalkozom ilyen témával.
Minden forrás itthon a rendelkezésemre áll, kívéve az egyházi feljegyzéseket amelyek miatt valóban kutató termekbe kellene mennem.
ad 2. Nem voltak ilyen törvények. Ha igazán érdekel, javaslom olvasd el az első 500 hsz-t, az elejéről, vagy üsd be balra a keresőbe, hogy -családnevek kialakulása-, vagy lapozz vissza LvT 285.hsz-ére.
Ha a családfádat akarod kutatni, úgysem kerülheted el. :)
Arra utaltam, hogy ennek is van egy módszertana. És megkerülhetetlen forrásai. (A nemes családok történetére vonatkozó, általad hivatkozott, amúgy kétség kívül fontos források, és a birtoknyilvántartások is azok. A nemes családok azonban csak kis szelete a rendi társadalomnak, s azzal, hogy jelzi, armalista az általa keresett személy, az adóösszeírások sokkal szélesebb spektrumot nyitnak.- Különösen azután 'magasodnak fel', hogy írod, Kempelennél nincs nyoma az adott néven nemesi családnak.)
A módszertant úgy is értem, hogy ha valaki 1735-ös időszakban kutat tények után, akkor nem hozunk 100 évvel korábbi forrást (esetedben 2-t is), különösen, ha a kérdezőről az derül ki, - saját bevallása alapján is -, hogy kutatásai elején van, s maga is ismerkedik tényanyaggal, s forrásokat keres.
A "megnézem", a "Még hátra vannak" továbbá a "talán még a birtoknyilvántartásokban találnék adatot" megfogalmazásaidból vettem azt ki, hogy teljesnek érezted részedről az 'utánanézést.'
Lehet, hogy kissé fantasztikus felvetés, és még a magyarázatot sem adja meg teljesen, de Andorrában van egy Bordes de Rigoder nevű földrajzi név, talán egy csúcs vagy hegygerinc neve.
Családfa készitéséhez kérek tanácsot:1. Honnan származhat a Zeve név (lehet, hogy holland?), s hogyan kerülhettek a Zevék a felvidéki Csallóközbe?
2. A vezetéknevek pl. -si végződésének -ssy-re való változása körüli időszakról, esetleges törvényekről (ha voltak) szeretnék valamit megtudni. Köszönöm.
Adatom nincs semmi, de az merült fel bennem, hogy esetleg nem a Rüdiger ~ Rudiger német személynév hangzócserélt, népetimológiás változatáról van-e szó.
[Névetimológiai és nem genealógiai megközelítés alapján]
Harangi: Magyar lakosnév egy Harang nevű településről. A dancsházi előfordulás mellett egyből adódik, hogy a névadó település Harangmező (ma Hidişelu de Sus, Románia) lehet. Az 1913-as településnév-jegyzék ismer még Harangfalva községet (Pozsony vm.; ma Zvoncín, Szlovákia), amely szintén alap lehet. Az 1873-as jegyzék ismer egy Harang helynevet Füzesgyarmat külterületén, de persze további „Harang”-ok is szóba jöhetnek, amelyek a kérdéses vezetéknévadás óta elpusztásodhattak.
Megjegyzések:
– Még meg utána kell járnom, hogy a fenti 1913-as magyar helynevek történetiek-e, azaz szolgálhattak-e a családnév alapjául, vagy csak a településnév-rendezés során alakultak ki. A névrendezés előtti 1873-as helységnévtárban mindenesetre szerepel Harangmező (tehát történetinek tűnik), de Harangfalva nem.
– Harangláb (Kis-Küküllő vm.; ma: Hărănglab, Románia) és Kisharangláb (Bereg vm.; ma Haranglab, volt Dzvinkove, Ukrajna) nem tartozik ide, hiszen ezen helynevekből az utótag értelemváltozás nélkül nem hagyható el. Ugyanígy nem játszhatnak a az 1873-as helységnévtárban lévő Harangod helységek (ma Legyesbénye, ill. Nyíregyháza–Oros részei)
Palotai: Magyar lakosnév egy Harang nevű településről. A dancsházi előfordulás mellett egyből adódik, hogy a névadó település Újpalota (n. Neupalota; ma Palota, Románia) lehet. Itt 1873-ban csak németek számláltattak. A másik lehetőség Ópalota (ma Biharszentjános [Sântion, Románia] része).
A Palota helynév elég gyakori, így távolabbi eredetet megengedve ide jöhet még az 1873-as helységnév-jegyzék alapján Várpalota (Veszprém vm.), Palota (Zemplén vm.; ma Palota, Szlovákia), Palota (Somogy vm.; ma talán Taszár része), Palotailva (Maros-Torda vm.; r. Szászpalota, Marospalota; Ilvával egyesítve; ma Lunca Bradului, Románia), Csanádpalota (Csanád vm.), Rákospalota (Pest vm.; ma Budapest része). És a többi, addig vélhetően elpusztásodott, ill. nevet váltott.
A kuriális nemes természetesen nem fizet adót, maga gazdálkodik. Tulajdonos jogú nemes, akik általában csak házat és kevés földet birtokol. Jó részük nem rendelkezik járadékfizető jobbággyal, ezért földét egyedül vagy egy-két zsellér segítségével műveli meg.
"...Dancsháza hamarosan földesúr nélkül maradt, [...] Ezek után sokáig nem volt ura a településnek, amelyet főleg kuriális nemesek laktak a 18-19. században"Forrás
És az adófizetők, kedves dzsafar? Egy armalista is lehetett adófizető.
"Az 1647. évi XXVI. törvény az adót minden armalista nemesre kiterjesztette. Ezt az 1723. évi VI. törvénycikk úgy módosította, hogy az armalista nemesek nem csupán házi (vármegyei) adót, hanem hadiadót is kötelesek fizetni. Azokra a nemesekre nézve, akiknek úrbéri birtokuk volt, különböző volt a gyakorlat. A tiszai vármegyék eme birtokok után nem követeltek sem hadi-, sem házi adót; azonban a legtöbb dunai vármegye a nemesektől az úrbéri földek után hadi- és házi adót is szedett. Ennek az egyenlőtlen eljárásnak csak az 1836. XI. törvénycikk vetett véget. Ez az úrbéri földek után a nemeseket mind a hadi-, mind a házipénztár javára adózni kötelezte."Forrás
Az 1715-ös összeírás négyhelyütt is említ név szerint, többek között a Zoltán említette Biharban is (Berettyóújfaluban, oda csak 17 km Bihardancsháza)
A Királyi Könyveket hagyjuk, pláne a kutatás ezen szakaszában.
Mondjuk Zoltán sem annyira konkrét. Harangi Sára és Pál viszonya nem tisztázott, van-e egyáltalán. ("...tehát neki lehet a lánya..." Ilyen fogalom nincs. Íróasztalnál ülve veszélyes, ott a kutatóterem. Ki kell deríteni reformátuséknál, hova anyakönyveztek 1778 előtt. 1778 után = MOL Mikrofilmtár A2168-2169)
"...Dancsháza hamarosan földesúr nélkül maradt, [...] Ezek után sokáig nem volt ura a településnek, amelyet főleg kuriális nemesek laktak a 18-19. században"Forrás
Ez a forrás is arról szól, hogy fizetgették ott az adót azidőtájt, kutyabőr ide, vagy oda.
Javaslom tehát Zoltánnak, a fiskális összeírások alapján lépegessen és persze az anyakönyvek alapján, ráér még nemesi családok 'feldolgozásait' lapozgatni.(dezinformál a prekoncepció)
Ismét egy kis segítségre lenne szükségem. Harangi Sára rokonom az apai ágon. Érdekelne, hogy ki tud róla valamit, az 1735- ös összeírás szerint armalista.valószínüleg harangi pál Dancsházán birtokos volt, tehát neki lehet a lánya vagy valamilyen leszármazottja. Tudom, hogy ez már családfakutatási téma, de maga a név is érdekel. tehát Bihar megyeiek voltak, a palotai név is érdekelne még, szintén erről a környékről valók, akárcsak a Szabó Vilma, Ő a nagyanyám volt.
Aki tud Róluk valami közelebbit, akár csak a név alapján, köszönettel veszem.
Üdvözlettel: Ványai Zoltán
--------------
megnézem.
A Nagy Iván (28.000): Magyarország családai nem jegyzi a Harangi nevet, az
Illésy levéltári gyűjtemény már ad Harangi nevet:
Harangi Gáspár gy: György, Pál Szabolcs 1707 Magyar Kancelláriai Levéltár A 27
Litterae comitatuum Szabolcs 1727 Nr.289 Sorszám 1h251
Harangi Miklós n: Judit gy: István, Bora, Ferdinánd II Bécs 1630 05 27
Ismét egy kis segítségre lenne szükségem. Harangi Sára rokonom az apai ágon. Érdekelne, hogy ki tud róla valamit, az 1735- ös összeírás szerint armalista.valószínüleg harangi pál Dancsházán birtokos volt, tehát neki lehet a lánya vagy valamilyen leszármazottja. Tudom, hogy ez már családfakutatási téma, de maga a név is érdekel. tehát Bihar megyeiek voltak, a palotai név is érdekelne még, szintén erről a környékről valók, akárcsak a Szabó Vilma, Ő a nagyanyám volt.
Aki tud Róluk valami közelebbit, akár csak a név alapján, köszönettel veszem.
Novoszel: A szerb-horvát Novosel név magyaros írású változata. A horvát országos vezetékes telefonkönyv <http://www.tportal.hr/imenik/> 1858 ilyen tételt hoz. Ez a név a magyar Újfalusi név szv.-hv. megfelelője: vö. szb.-hv. novi ’új’ + selo ’falu’. Bár vannak hasonló horvát települések: <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=HR&city=Novosel>, de a név gyakorisága arra indít, hogy ezt inkább falurésznévnek tekintsem, azaz nem egy ilyen nevű önálló település a névadás alapja, hanem bármely falu, település Novoselo ’Újfalu’ nevű része. Ilyen nevű falurész sok településen egymástól függetlenül előfordulhat, így ez a név is polifiletikus, azaz több centrumban önállóan kialakult lehet.
> Kérdésem lenne továbbá, hogy anyai ági Seprenyi/Seprényi név eredetéről van-e valamilyen elképzelésetek,információtok. (Hajdú-Bihar megye)
Hát itt is ugyanúgy „el kell szomorítsalak”, mint a Tandari esetén. Seprény ~ Sepreny településnévre ugyanis nem találtam, Az etimológiailag idevonható településnevek közül csak a Seprőd (ma: Drojdii, Románia) és a Seprős (ma: Şepreuş, Románia) bukkant elő, de ezek természetesen közvetlenül nem vonhatók ide <http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=^Sepr>.
Tekintve, hogy az -ény (az -ony magas hangrendű változata) régi magyar kicsinyítő képző, miként a Seprőd hn. -d-je is, a Seprény alakilag lehet a seper ’sodró mozdulattal tisztít’ igéből, vagy a seprő ’must alja, üledék; élesztő’ főnévből képzett személynév, a Seprényi pedig ehhez képzett -i < -é birtokjeles apanév, vagy egyszerűen a (szlk. Kyseľ ’tkp. Savanya’ >) Kiszely /kiszej/ > Kiszelly /kiszeli/-hez hasonló adaptív bővülés. Ugyanennek a névalapnak az -e képzővel kicsinyített formája állhat az 1290 előtti Sepere személynévi adat mögött.
Ennek ellenére persze nem lehet kizárni azt, hogy volt valahol valamikor egy Seprény nevű település (amelynek neve vélhetőleg a fenti személynévből jő), de ezt egyelőre lokalizálni nem tudom.
A MOL Arcanumnál lévő on-line adatait között nem találtam csak egy 1977-es Seprényi adatot. A Radix már bővebb: <http://www.radixindex.com/cgi-bin/rixidxvn.cgi?act=searchsn&act2=&q=Seprenyi&q2=&lan=hu>, de ezt vélhetően már ismered.
Schepácz: Ez a szerb-horvát Šepac név német írásmódjának némileg magyarosodott változata. A horvát országos vezetékes telefonkönyv <http://www.tportal.hr/imenik/> 103 ilyen tételt hoz. Ami a szb.-hv. Šepac név etimológiáját illeti, úgy vélem, a szb.-hv. šepav ’sánta; csámpás, bicegő, kacsázó; ügyefogyott’ melléknév tövéhez járulhatott a szb.-hv. -ac személynévképző. A név tehát a magyar Sánta, Balog stb. személy-, ill. családnevek egyik szb.-hv. megfelelője.
Érdeklődnék a Novoszel családnév jelentése felől! Véleményem szerint Dalmát eredetű lehet, és a novo újat jelenthet. Örömmel várnék további véleményeket!
Köszönöm szépen a választ. Nem is reméltem, hogy olyan egyszerű lest, minthogy "Ó, hiszem itt és itt van "Tandar",s az ottniak pont Szeged környékére szerettk vándorolni... (Milyen szép is lenne!!)
Kedves varhelyif: felcsigáztál az "ide Felsővárosra" megfogalmazással. Talán magad is "szögedi" lennél?? A héten hihetetlen mennyiségű Tandari adatot gyűjtöttem, most kezdem feldolgozni, összeállítani, de az én Tandari/Ábrahám Tandari őseim eddig rendületlenül a Szeged környéki Alsótanya központból származnak.
Kérdésem lenne továbbá, hogy anyai ági Seprenyi/Seprényi név eredetéről van-e valamilyen elképzelésetek,információtok. (Hajdú-Bihar megye)
Mégegyszer köszönök minden ötletet, segítséget, üdv: atandi
Egy barátom nevében kérdezek: a Schepácz név eredetére lenne kíváncsi. A család szerint a nevük szláv eredetű, de erre semmi bizonyíték nincsen. Sajna mást nem tud, ami segíthetne, de reméljük, így is tudtok valamit kezdeni a dologgal... :)
Verne (fr.): Képzőtlen lakosnév egy Verne nevű helynév után, vö. <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=FR&city=Verne>. Ez utóbbi köznévi eredetű és a környezetre jellemző fafajra utal, vö. fr. verne ’Alnus incana ssp. rugosa, redős éger (a hamvas éger egyik alfaja)’.
May (n): Az irodalom több név egybeesésének tartja, ill. több lehetséges etimológiát ad. Ezek: – A Mai ’május’ előtagot tartalmazó szóösszetételekből (pl. Maibaum, Maibusch, Maidorn, Maizweig, Maireis) keletkezett helynévre utaló lakosnév csonkolása. – Közvetlen ragadványnévi eredet a Mai ’május’ szóból. Ez utalhat a születés időpontjára, vagy bármely, az elnevezett személy szempontjából kiemelkedő májusi eseményre. Az irodalom ennek kapcsán többek közt pl. a májusban megfizetendő adókra is utal. – Zsidó személynév egy hasonló hangzású ’orgona’ jelentésű jiddis közszóból. – Francia határterülethez kapcsolódóan lehet a latin Marius személynév folytatója is (akár szentekre utaló tiszteleti névként, akár közvetve, ilyen szentről elnevezett helyre utaló lakosnévként).
Marx (n): -s birtokragos apanév a n. Mark(us) ’Márk’ személynévhez. (Ez utóbbi latin eredetű Marcus ’? Mars istenhez tartozó férfi’ és Márk evangélista tiszteletére terjedt el.)
Engels (n): -s birtokragos apanév a n. Engel személynévhez. Ez utóbbi a hasonló előtagú személy- és helynévre utaló összetett lakosnevek (pl. Engelbrecht, Engelhard, Engelmann) önállósult rövidülése. Ez az Engel tag azonos az germán Angel törzsnévvel (és innen a mai angol népnévvel), a mai hangalakját a n. Engel ’angyal’ szóval való későbbi tévesztés befolyásolta.
> Nem lehet, hogy a cigányok hozták ezt a nevet ide Felsővárosra?
A cigányban az alapszókincs (itteni terminológiával stabil szókincs) ind eredetű, a műveltséggel kapcsolatos ún. mobil szókincs, mint a neve is mutatja a vándorlásuk során többször kicserélődött. Szerintem ez kizárható.
Ami esetleg szóba jöhetne, az nem is a cigány, hanem az oszmán-török tandır alak. Viszont ha ez a magyarban személynevet adott, akkor az oszmán-törökben is léteznie kellett személynévként. Viszont eddig nem találtam adatot ilyen török személynévre.
Emiatt ez a magyarázat addig elvetendő, amíg fel nem bukkannak a köztes nyelveken kimutatott ilyen személynevek.
